• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2010-03-14

A közösségi létra modell alkalmazása a stratégia kialakítása során – a POST módszer

Gyakran, tévesen a vállalatok úgy tekintenek a közösségi médiára, mint a marketingcéljaik elérése érdekében igény szerint alkalmazható technológiák egy csoportjára (blogokra, közösségi hálózatokra stb.). Egy ennél következetesebb és hatékonyabb megközelítés, ha a vállalat célközönségéből kiindulva határozzuk meg, hogy milyen kapcsolatokat szeretnénk kiépíteni az adott célközönséggel a közösségi médián belül. Azaz abból kiindulva, hogy a célközönségünknek milyen a befogadó készsége, milyen felhasználói szokásokkal rendelkezik, mit tesz, mire vevő a közösségi médián belül. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását könnyíti meg a közösségi média kutatásában is élenjáró egyik piackutató cég, a Forrester Research által néhány éve létrehozott ún. közösségi létra (social technographics) modell, amely a közösségi médiában résztvevő emberek felhasználói szokásainak 7 fokát különbözteti meg.1

A közösségi média vállalati alkalmazása előtt először a célközönségének a közösségi médián belüli viselkedési szokásait kell felmérni, és csak ezután lehet/szabad megfogalmazni a közösségi média alkalmazására vonatkozó stratégiát.  Az alábbi ábrán e hét létrafokból álló modell látható – az USA online felnőtt lakosságának adatai alapján. (A magasabb szinten lévő közösségi média szereplők nagyobb aktivitással vesznek részt a közösségi médiában.)


A modell a közösségi média eszközeinek a felhasználási módjait vizsgálja. Egy felhasználási mód magába foglalhat egy másikat is (pl. a beszélgetők egyben bekapcsolódók is, de nem biztos, hogy egyben kritikusok is).2


A vállalati közösségi média stratégia meghatározása a POST módszerrel

A Forrester már több mint 100 nagyvállalati ügyfelének segített meghatározni a közösségi média stratégiáját a fent látható közösségi létra modellen alapuló ún. POST módszer segítségével. A POST módszer egy négy lépésből álló folyamat:
  1. megvizsgálni az adott vállalat célközönségének közösségi profilját (People)
  2. meghatározni a közösségi média alkalmazásával elérni kívánt célokat (Objectives)
  3. stratégia meghatározása a célok elérése érdekében (Strategy)
  4. a stratégia megvalósításának megfelelő technológiák (platformok) kiválasztása (Technologies)

A Forrester egy új mobiltelefont piacra dobó cég példáján keresztül mutatta be, hogy hogyan is történik a közösségi létra modell gyakorlati alkalmazása. Meg kell vizsgálni, hogy milyen a közösségi profilja a mobil adatszolgáltatások felhasználóinak, milyen tevékenységeket végeznek általában a közösségi médián belül. A lenti ábra az USA mobil adatszolgáltatás felhasználói szegmens közösségi profilját mutatja:


Mi olvasható ki a fenti ábrából?
  • A fenti profil az átlagnál magasabb közösségi médián belüli aktivitást jelez. A mobil adatszolgáltatásokat használók közösségi médiahasználati profilja minden elemét tekintve átlagon felüli aktivitást jelez. (Az indexszám jelzi, hogy a teljes lakossági mintához képest milyen mértékű a mobil adatszolgáltatásokat használók szegmensének az aktivitási szintje.) A viszonylag magas, 81%-os „Nézők” érték azt jelzi, hogy valószínűleg ennek a szegmensnek a tagja nyitott lesz a közösségi médián történő minőségi és számára releváns tartalommal/információval bíró vállalati kommunikációra. Ha mégsem működik a kommunikáció, akkor valószínűsíthető, hogy nem a közeg befogadóképességének a hiánya miatt.
  • A „Beszélgetők” aránya jóval magasabb (+61%-kal) az átlagnál. Mivel e szegmens tagjainak 53%-át a „Beszélgetők” teszik ki, valószínűsíthető, hogy az új telefonnal kapcsolatos beszélgetések kezdeményezése hatékony és eredményes lesz a vállalat számára. Ha az ismertség növelése a kommunikációs cél, akkor valószínű, hogy érdemes egy Twitter oldalt nyitni és kapcsolatot teremteni azokkal, akik mobiltelefonokról beszélgetnek.
  • A „Bekapcsolódók” aránya igen magas: 75%-os. A mobil adatszolgáltatás-felhasználók szegmens tagjainak háromnegyede rendelkezik valamelyik közösségi hálózaton profillal és látogatja is ezeket a médiumokat. Valószínű, hogy az ilyen hálózatokon (pl. Facebook-on) való aktív vállalati jelenlét hatékony közösségteremtő eszköz lehet.
  • A „Kritikusok”, „Alkotók” és „Gyűjtők” magas aránya az egyéb interakciók iránti nyitottságot jelzi. Mindhárom viselkedéstípus az átlagosnál magasabb aktivitási hajlandóságot mutat. Ez azt valószínűsíti, hogy várhatóan sikeres lesz egy olyan marketingkampány, amely valamilyen módon ösztönzi:
    • a felhasználói tartalmak – pl. az adott mobiltelefonnal lefotózott felhasználók képeinek – feltöltését (Alkotók ösztönzése);
    • az adott mobiltelefon fotókon történő megjelölését (Gyűjtők ösztönzése);
    • a cég tevékenységének vállalati közösségi oldalakon történő kommentálását, dicsérését, kritizálását (Kritikusok ösztönzése).
A vizsgált szegmens (mobil adatszolgáltatás-felhasználók) (P) közösségi médián belüli fent látható viselkedésjellemzői alapján lehetővé válik egy tiszta célokat (O), hosszú távú stratégiát (S) és ennek megfelelő technológiák (T) kiválasztását definiáló marketingprogram kialakítása. Az adott vállalati célcsoport közösségi technográfiája tehát feltárja, hogy milyen típusú kommunikációval szólítható meg hatékonyan az adott célközönség.

A fenti vizsgálatokban jártas Forrester Research felhívja a figyelmet néhány fontos szempontra, amit feltétlenül figyelembe kell venni e vizsgálatok során:
  • A különböző fogyasztói szegmensekkel kapcsolatban különböző közösségi média stratégiákat kell alkalmazni.
  • Érdemes tanulni a közösségek szereplőitől, a fogyasztóktól. A sablonos, eddig megszokott, általában egyhangú, hivatalos hangvételű vállalati kommunikációs hangnem helyett tanuljunk az ügyfeleink és a közösség újszerű interakcióiból. Ha csak fele olyan sikeres vírusmarketing kommunikációra leszünk képesek, mint pl. az egyik mellrák-ellenes NGO sikeres Facebook kampánya (What color bra are you wearing?), akkor jó úton járunk.
  • Kétféleképpen is hallgathatjuk, figyelhetjük a közösségi médián belüli kommunikációt. Egyrészt figyeljük a vállalatunkkal, termékeinkkel/szolgáltatásainkkal kapcsolatos közösségi médián történő beszélgetéseket. Már szó volt arról, hogy a közösségi médián megjelenő kommunikáció kulcsszó-alapú figyelésére több eszköz is rendelkezésre áll (például a Google Alerts, a Twitter Search, a Radian6 és a PR Newswire’s Social Media Metrics eszköze). Másrészt egy a fókuszcsoportos vizsgálatokra hasonlító módszerrel, egy néhányszáz fős, nem publikus közösségi teret is létrehozhatunk, ahol a nagyobb közösség kizárásával tesztelhetjük a közösségi médián belüli kommunikációnk hatékonyságát. Ilyen lehetőséget biztosít a számos multinacionális nagyvállalat zárt közösségi csoportját üzemeltető Communispace.

Best practice: az IBM közösségi informatikai irányelvei

Az IBM 2005 tavaszán kialakított egy wiki-t, amely az IBM dolgozók számára irányelveket fogalmazott meg a blog írás szabályaira vonatkozóan. Az alábbiakban látható az a 12 pontból álló, és folyamatosan fejlődő, frissülő irányelv, amely összefoglalója mindazon elveknek és szabályoknak, amiket a cég elvár a közösségi médiában résztvevő munkatársaitól.1

  1. Ismerd meg és tarts be az IBM Üzletviteli Irányelvében foglaltakat.
  2. Az IBM munkatársai személyesen felelősek az általuk blogokon, wikiken, vagy más felhasználó által generált médiumokon publikált tartalmakért. Vedd figyelembe, hogy az általad publikált tartalmak akár nagyon hosszú ideig elérhetőek maradhatnak a világhálón.
  3. Azonosítsd magad – neved és ha szükséges, a beosztásod közlésével – ha az IBM-ről vagy az IBM-mel kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban nyilatkozol. A saját nevedben írj: mindig legyen egyértelmű, hogy a saját nevedben szólsz és nem az IBM nevében.
  4. Ha bármilyen tartalmat az IBM-en kívüli honlapon publikálsz és ez bármilyen módon is kötődik az IBM-hez, akkor írj egy ehhez hasonló tartalmú nyilatkozatot: „Az ezen a honlapon megjelenő tartalmaim a saját tartalmaim és nem feltétlenül egyezik meg az IBM álláspontjával, stratégiájával vagy véleményével”.
  5. Tartsd tiszteletben a szerzői joghoz fűződő jogokat.
  6. Ne publikáld az IBM vagy más szervezet vagy személy bizalmas vagy más jogi oltalom alá eső információit. Kérj publikálási engedélyt, ha meg akarod jelentetni az IBM belső információit.
  7. Ne idézd vagy hivatkozd meg az ügyfeleket, partnereket vagy beszállítókat az engedélyük nélkül. Ha meghivatkozol valakit, akkor lehetőség szerint linkeld be a hivatkozás forrását.
  8. Tiszteld a közönséged. Ne használj etnikai vonatkozású, személyeskedő, obszcén, becsmérlő jellegű megjegyzéseket, és kommunikációd során ne alkalmazz semmilyen, az IBM által elfo-gadhatatlan gyakorlatot. Mindig tiszteletben kell tartanod mások magánélethez való jogát, politikai és vallási nézeteit.
  9. Találd meg, hogy kik blogolnak vagy publikálnak az adott témában és idézd őket.
  10. A közösségi hálózatokon való részvételed során ne feledd, hogy kapcsolatban állsz az IBM-mel, és biztosítsd, hogy a profilod és az ahhoz kapcsolódó tartalmak összeegyeztethetők azzal a képpel, amit ki kívánsz alakítani magadról a kollégáid és az ügyfelek előtt.
  11. Ne vegyél részt felesleges vitákban, légy az első, aki beismeri a hibáit, és ne változtass a már meglévő publikációidon, csak ha jelzed a módosítást.
  12. Tevékenységeddel próbálj értéket teremteni. Hasznos információkat és véleményeket publikálj. Az IBM márkát leginkább munkatársaik képviselik, így amit publikálsz, az hatással lehet az IBM megítélésére.

Az IBM két okból kiemelten fontosnak tartja, hogy mind a vállalat, mind a munkatársak ismerjék a közösségi média információs szféráját, és részt vegyenek az ott folyó interakciókban és eszmecserékben:
  • A tanulás miatt. Az IBM, innováció-alapú vállalatként, hisz az IBM és az ügyfelek, valamint a folyamatosan fejlődő üzleti és társadalmi ökoszisztéma különböző szereplői közötti nyílt eszmecserében és az egymástól való tanulás fontosságában. A gyorsan népszerűvé váló felhasználók által előállított internetes tartalmak – blogok, közösségi médiaalkalmazások – egyre fontosabb színterei az ilyen jellegű interakcióknak és tanulási folyamatoknak.
  • Az értékteremtés miatt. Az IBM – mint üzleti és a társadalomért felelős, innovátor vállalkozás – jelentős értéket teremt a világ, az üzlet és a technológia jövője érdekében. Ezt az értékteremtést a cég a közösségi médián keresztül hatékonyan és interaktív módon kommunikálhatja.

Reblog this post [with Zemanta]
 

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.