• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2010-03-18

CISCO: ügyfélkapcsolat a közösségi médián keresztül

Jeanette Gibson, a Cisco új-média igazgatónője a „Hogyan kapcsolódik a Cisco az ügyfeleivel, partnereivel és a sajtóval a közösségi médián keresztül” című előadásában  bemutatta az internetes hálózati eszközök és hálózati menedzsment piacvezetőjének számító vállalat főbb közösségi médiához kapcsolódó tevékenységeit.


blogs.cisco.com: a Cisco azzal a céllal hozta létre ezt a vállalati blogot, hogy párbeszédet teremtsen az ügyfeleivel, partnereivel, alkalmazottjaival és a nagyközönséggel. Tapasztalataik szerint a videó anyagok széleskörű használatával nőtt a kommunikáció mértéke. 

Gibson szerint igen sikeres a cég informatikai vezetőjének, Padmasree Warrior asszonynak a Twitteren történő kommunikációja (jelenleg több mint 1,4 millió követője van). Ez az aktív kommunikáció nagymértékben elősegíti a cég tevékenységégének ismertebbé tételét és igen hasznosak a CTO bejegyzéseire adott követői visszajelzések is.

A Cisco nagy hangsúlyt fektet az ún. Tweetup-okra, azaz a Twitter-en történő események (pl. telekonferenciák) megszervezésére, amelyek jelentős költségmegtakarítást jelentenek a világ számos pontján működő multinacionális cég számára. Egy érdekes és sikeres példája a Tweetup-on alapuló virtuális tárgyalások, eszmecserék megrendezésének a közismert IT guruval, Guy Kawasakival történő Cisco TelePresence Tweetup sorozat.

A Cisco a web 2.0 eszközök alkalmazásával megreformálta a globális termékek bevezetésének rendszerét is. Míg 2005-ben az ilyen események során a viszonylag jelentős költségvetéssel járó klasszikus eszközöket alkalmazták (pl. sajtókonferenciák megszervezése – először az USA-ban, majd a többi piacon; PR anyagok terjesztése; szóvivők alkalmazása), addig 2009-ben már egy-egy globális termékbevezetés során a világ több pontján egyszerre valósidejű termékbevezetésekre kerülhetett sor telekonferencia alkalmazásával. Ez növelte a közvetlen ügyfélkapcsolatok lehetőségét, közösségépítésre adott lehetőséget, 50-75%-kal csökkentette a költségeket, és a vállalati szóvivők mellett aktív szerepet kaphattak az adott technológia szakértői is.

Az új külső kommunikációs eszközök mellett Gibson kiemelte, hogy a cég egyik legjelentősebb új kommunikációs eszköze az alkalmazottak hatékony együttműködését elősegítő, web 2.0 eszközökre épülő belső „Communication Center of Excellence” intranetes platform. E platform fő célja hogy a különböző kommunikációs igényekre az alkalmazottak megfelelő eszközöket és használatukra vonatkozó iránymutatásokat kapjanak, az e-mail-től a különféle webes alkalmazásokig.
 

A „Communication Center of Excellence” platform legfontosabb elemei:
  • A vállalat víziójával, stratégiájával és különböző kezdeményezéseivel kapcsolatos információk.
  • A Cisco adott költségvetési évére vonatkozó Web 2.0 eszközökkel kapcsolatos technológiai tervei, perszonalizációs stratégiák, eszközök és szolgáltatások.
  • Kommunikációs és kollaborációs útmutatók és eszközök, amik iránymutatást adnak a munkatársak számára, és amik segítik megérteni, hogy mikor és milyen helyzetekben alkalmazzák az egyes web 2.0 kommunikációs és kollaborációs technológiákat. Ehhez kapcsolódó vitafórumok.
  • Kommunikációs és kollaborációs tematikájú tréning anyagok és tanagyagok.
  • A belső és külső kommunikáció és kollaboráció terén alkalmazott web 2.0 eszközök hatékony alkalmazását bemutató példák.
  • Hatékony vezetői kommunikációt elősegítő eszközök és minták.
  • A web 2.0 eszközök alkalmazására vonatkozó vállalati politikák, szabályok, iránymutatások tudástára.
  • Az emberi tényező fontosságát hangsúlyozó sikertörténetek.
  • A következő kategóriák szerinti vitafórumok: általános / vezetői / kommunikációs és kollaborációs útmutató / technológiák és eszközök. (Nézettségi sorrend szerint.)
  • Intranet blog, amelyen a csapattagok megoszthatják a vállalatot érintő web 2.0 technológiákkal kapcsolatos gondolataikat.

Gibson vállalati közösségi média használati tanácsai:
  1. Figyeld a beszélgetéseket
  2. Kommunikációs stratégiádba emeld be a blogot, mint kommunikációs eszközt
  3. A munkát delegáld egy csapat tagjaira
  4. Készülj fel a kockázatok kezelésére – készíts egy erre vonatkozó útmutatót (policy-t)
  5. Tájékoztasd és vond be a vállalat vezetőségét
  6. Alkalmazzál videó és audió eszközöket
  7. Alkalmazd a keresőoptimalizálás eszközeit a tartalmaid publikálása során
  8. Összpontosíts az üzleti céljaid megvalósítására – cél az ügyfél elégedettség maximalizálása
  9. Légy önmagad és szórakozz

Reblog this post [with Zemanta]

2010-03-15

Néhány gondolat a közösségi média vállalati alkalmazásával kapcsolatos eredmények méréséről

Egy vállalat közösségi médiával kapcsolatos tevékenysége eredményeinek mérése során nem lehet és nem is szükséges mindent mérni: csak a tevékenységet meghatározó célokkal kapcsolatos néhány fontos indikátort érdemes figyelni és mérni. A mérőszámok önmagukban még nem feltétlenül jelzik a tevékenység sikerességét vagy sikertelenségét: sokkal inkább fontos a lényeges mérőszámok alakulásának, trendjének a figyelemmel kísérése. Nem minden mérőszám azonos mértékben fontos az egyes vállalatok számára, mert a tevékenységet meghatározó célok is eltérőek lehetnek.1

Nézzük meg egy konkrét példán keresztül, hogy egy általánosnak tekinthető vállalati célból hogyan jutunk el a mérhető részcélokig, stratégiai és taktikai célokig. Csak akkor válik értékelhetővé a tevékenység, ha mérhető célokat fogalmazunk meg.2
  1. Fő cél: növeljük a vállalat közösségi médián belüli megjelenését a közösségi médiában való aktív részvétellel.

  2. Részcélok:
      • 6 hónapon belül 15%-kal növeljük a vállalati blogunk RSS előfizetőinek a számát;
      • év végéig legalább 250 főre (25%-kal) növeljük cégünk LinkedIn csoportjának tagsá-gát;
      • létrehozunk egy Facebook Oldalt és 6 hónapon belül legalább 500 rajongót szerzünk.
    • Első részcél megvalósításához fűződő stratégiai célok (6 hónapon belül 15%-kal növeljük a vállalati blogunk RSS előfizetőinek a számát):
        • 2 fős blogger csapatot állítunk fel a vállalati blog minőségi és egyedi tartalommal való ellátása érdekében;
        • definiálunk egy szerkesztőségi munkarendet, amely biztosítja a heti legalább háromszori publikálást (blog bejegyzést), a kommentekre adott ASAP válaszadást – a feladatokat rotáljuk a csapaton belül;
        • összeállítjuk a cég kommunikációja számára fontos blogok listáját és a blogger csapat tagjai fejenként, hetente legalább 3 kommentet írnak ezeken a blogokon (heti 6 hozzászólás összesen);
        • javítjuk a vállalati blog RSS előfizetési lehetőségét mind a vállalati blogon, mind a honlapon (pl. több linket helyezünk el).
    • Első stratégiai cél megvalósításához fűződő taktikai célok (2 fős blogger csapatot állítunk fel a blog minőségi és egyedi tartalommal való ellátása érdekében):
        • megfogalmazzuk a blogger csapat tagjaival szemben támasztandó szakmai követelményeket;
        • kiválasztjuk a blogger csapat tagjait;
        • a kiválasztott bloggerek oktatásokon vesznek részt (pl. technikai eszközök kezelése stb.).

    Mit mérhet egy termékeket és/vagy szolgáltatásokat értékesítő vállalat?

    Az alábbi mérőszámok nem minden esetben mérhetők, és ha rendelkezésre is állnak a méréshez szükséges adatok, még akkor is csak néhány mérőszám hosszú távú alakulását érdemes mérni – azokét, amelyek leginkább megfeleltethetők és relevánsak a meghatározott stratégiai célok szempontjából.



    Bevétel és üzletfejlesztéssel kapcsolatos mérőszámok:
    • az értékesítési ciklus gyorsasága/időigénye;
    • a visszatérő vásárlók/ügyfelek száma vagy aránya;
    • a vásárló/ügyfélmegtartás aránya;
    • új vásárlók/ügyfelek száma;
    • egy vásárlóra jutó vásárlási érték (transaction value per customer);
    • ügyfél tőkeértéke (Customer  Lifetime  Value);
    • blog/email előfizető ügyféllé történő konverziójának értéke;
    • honlapról történő ügyfél konverzió (honlapról > webshop > regisztrációs és/vagy vásárlás);
    • a lead-dé  konvertáltak aránya: online/offline;
    • az organikus (nem fizetett) keresés által konvertált vásárlók száma.

    Potenciális költségcsökkentő tényezők mérése:
    • rövidebb ügyfélszolgálati ügyfélkezelési idők;
    • az offline/online csatornákon keresztül megoldott ügyek aránya (%);
    • az online jelenléten keresztüli toborzás költségcsökkentő tényezője (nem kell fejvadászt alkalmazni);
    • képzési költségek;
    • online elérés / offline elérés általános kommunikációs költségei;
    • a közösség által adott hasznos termékfejlesztési ötletek száma és értéke;
    • a termékfejlesztési ciklus lerövidítése (a közösség tagjainak alkalmazása pl. terméktesztelésre, fókuszcsoportos tesztelésre, ötletfejlesztésre).

    Érték, ismertség, befolyásolás
    • SIM Score: a márka/vállalat közösségi médián belüli, az adott iparághoz viszonyított pozitív hatásának mértékét jelzi (lásd az előző fejezeteket);
    • Net Promoter Score: annak mérésére szolgáló mutató, hogy egy adott terméket, szolgáltatást vagy vállalatot az ügyfelek milyen mértékű valószínűséggel ajánlanak tovább;
    • az online vélemények érzelmi töltése (pozitív/semleges/negatív);
    • párbeszédek száma;
    • a médián belüli említések/megjelenések száma;
    • a blog/e-mail/hírlevél előfizetői száma;
    • az általunk megjelentetett tartalmakhoz publikált olvasói megjegyzések, véleménynyilvánítások (pl. Facebook „Tetszik” akciógombja), tartalomletöltések száma – bármilyen a feltöltött tartalmakkal kapcsolatos interakció;
    • a honlapra/blogra bejövő hivatkozások száma (összes és releváns);
    • tag-ek, szavazatok, közösségi könyvjelzők száma;
    • rajongók/követők/csoporttagok száma (az adott márka/vállalat követőinek száma).

    A Radian6 ajánlott mérőszámai:3
    • szóáradat: az adott hónapra jutó ajánlások és pozitív hangvételű bejegyzések száma;
    • figyelem időtartama: az az átlagos időtartam, ameddig egy bejegyzéshez új kommentek/retweet-ek kapcsolódnak;
    • egyetértés: egy gondolattal/esettel kapcsolatos, egymással azonos véleményen lévő párbeszédek száma;
    • visszhang: egy bejegyzés összes bejövő hivatkozásának és retweet-jének száma;
    • véleménytípusok mértéke: a különböző típusú bejegyzések számának havi összértéke (pl. reklamációk, dicséretek stb.);
    • potenciál: a vásárlási igényeket megfogalmazó nyilatkozatok számának és az ebből becsült vásárlási értékek havi összehasonlítása;
    • ismétlődés: egy adott forrás adott hónapra jutó, a tartalmainkra irányuló átlagos bejövő hivatkozásainak/retweet-jeinek a száma;
    • mozgósítás: a márkával/vállalattal kapcsolatos pozitív tartalmakat publikáló új források száma az adott hónapban;
    • párbeszéd: a versenytársakhoz viszonyított havi összes párbeszéd aránya;
    • elkötelezettség: a kommentek ismétlődésének mennyisége és a kommentek átlagos hosszúsága.
      Reblog this post [with Zemanta]
       

      LinkedIn + levélírás

      Nevezd meg! Ne add el!

      Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.