2011-04-30

Közösségi italautomata a Pepsi-től

A Pepsi 2011. április 27-én mutatta be közösségi italautomata rendszerét (Social Vending System™), egy internetalapú, érintőképernyős italautomatát, amin keresztül a vásárló részletes információkat kaphat az adott automatában lévő termékekről, másrészt - és ez az újdonság - ajándék Pepsi terméket "küldhet" barátjának, ismerősének egy személyre szabható üzenet kíséretében.

Ki kell választani az ajándék terméket, meg kell adni a megajándékozandó személy nevét és mobilszámát, majd megszerkeszthető egy személyre szabott üzenet, sőt az automatába beépített kamerával videóüzenetet is küldhetünk a célszemélynek. A címzett egy egyedi kódot kap az üzenetben, amelynek beírásával egy hasonló közösségi italautomatán keresztül "kikérheti" az ajándékot.

A sajtóközlemény szerint az új rendszer egyik érdekes szolgáltatása az úgynevezett "Random Acts of Refreshment" (magyarul: véletlenszerű felfrissülés), amellyel egy ismeretlen embernek küldhetünk ingyen frissítőt.

A rendszer egyetlen hiányossága, hogy egyelőre még a két vezető amerikai közösségi hálózattal, a Twitterrel és a Facebookkal nincs integrálva. Azonban ez az integráció már fejlesztés alatt áll állítólag - ez egyelőre az első fejlesztési fázis.

A rendszer természetesen az adott egység készletnyilvántartását is felügyeli és üzenetben értesíti a központi elosztóegységet, ha valamely termék kifogyóban van. Az alábbi videó bemutatja a rendszer működését:




Egyébként a Coca-Cola is rendelkezik már érintőképernyős italautomatával, de azon keresztül egyelőre nem lehet még ajándékot küldeni.

2011-04-29

Részben megfelelő bocsánatkérés az Amazon Web Services-től a részleges leállásokért

Talán nem mindenki tudja, hogy a világ legnagyobb forgalmú internetes kereskedelmi cége, az Amazon a világon az elsők között, 2006-ban indította el ún. cloud computing (magyarul leginkább számítási felhő vagy felhő informatika néven ismert) szolgáltatását Amazon Web Services néven, melynek lényege, hogy az interneten keresztül elérhető programokkal és adatállományokkal dolgozunk, amelyek az interneten keresztül elérhető szerverparkokban (felhőkben) üzemelnek - így nem kell saját szervereket üzemeltetni, üzemeltető személyzetet fenntartani. 

Az Amazon Web Services rendszeren több ezer "névtelen" vállalat mellet olyan neves internetszolgáltatások is működnek, mint például a világ egyik legismertebb linkmegósztója, a Reddit. Múlt héten 1-2 napig részleges leállások akadályozták a folyamatos szolgáltatást és több órás kimaradások is voltak - állítólag egyes ügyfelek esetében adatvesztés is előfordult. A szolgáltató terjedelmes, műszaki részleteket tartalmazó nyilatkozatban magyarázta a részleges leállás okait, ígéretet tett, hogy a szolgáltatáskimaradás miatt károsult ügyfeleknek 10 napot jóváír a következő számlán és a nyilatkozat végén az alábbi módon kért elnézést az ügyfelektől:

"In Conclusion

Last, but certainly not least, we want to apologize. We know how critical our services are to our customers’ businesses and we will do everything we can to learn from this event and use it to drive improvement across our services. As with any significant operational issue, we will spend many hours over the coming days and weeks improving our understanding of the details of the various parts of this event and determining how to make changes to improve our services and processes."

Volt PR-esként PR szempontból követendő példának tartom az Amazon fent említett reakcióját és az ezen a linken keresztül elérhető magyarázó és bocsánatkérő közleményt! Nem emlékszem rá, hogy láttam volna magyar szolgáltatótó esetében hasonlóan részletes indoklását mondjuk egy szolgáltatáskimaradásnak, vagy leállásnak, nemteljesítésnek - sok esetben annak is örülhetünk, ha egy szűkszavú kommünikében elnézést kérnek.

A Twitteren egy kicsit máshogy kommunikáltam volna az eseményeket, szerintem igen szűkszavúra sikerült az esettel kapcsolatos hivatkozás és nem tartalmaz külön elnézés kérést, ami szerintem a lényege kellene, hogy legyen egy ilyen jellegű kommunikációnak. 140 karakterbe bőven belefér, hogy pl. "Elnézést kérünk minden Ügyfelünktől a legutóbbi műszaki problémák miatt!" (68 karakter, még egy rövidített link is belefért volna.)

A Facebook-on sem volt sokkal több kommunikáció. Két pozitív válasz is jött az Amazon bejegyzésére - mindkettő megköszöni a fenti linken elérhető részletes magyarázatot. Egy kifejezett elnézést kérést azért itt is publikáltam volna ...

Összességében: a részletes magyarázó, kompenzációt  biztosító és bocsánatkérő közlemény követendő kommunikációs lépés az Amazontól, azonban a két említett közösségi médiumon publikált kommunikációjukat gyengének és elégtelennek tartom, mert ilyen esetben szerintem a kommunikációs minimum az egyértelmű bocsánatkérés lett volna és a linken keresztüli "áttételes" megoldás ilyen formában kevés.

2011-04-24

EU Kids Online: az európai gyerekek és a közösségi hálózatok

Egy 25 európai ország kutatóintézeteiből álló konzorcium, melyet az angol London School of Economics Média és Kommunikációs Kara vezet, 2011. március 18-án nemzetközi sajtótájékoztató keretében mutatta be az EU Kids Online nemzetközi kutatási program legfrissebb eredményeit.* A projekt a 9 és 16 év közötti európai gyerekek és fiatalok internethasználati szokásait vizsgálja, elsősorban az online térben megjelenő kockázatokra koncentrálva - a legutóbbi publikáció a vizsgált több mint 25 ezer gyerek és fiatal közösségi hálózatok kapcsolatának vizsgálati eredményeit foglalja össze. 

Az internethasználó gyerekek közösségi hálózat
használati aránya országonként
és korcsoportonként 

Forrás: EU Kids Online
A közösségi média hálózatok igen kedveltek az európai gyerekek és fiatalok körében:
  • a 9-12 évesek 38%-a, (a magyar gyerekek 51%-a)
  • a 13-16 évesek 77%-a, (a magyar fiatalok 79%-a)
  • a két korcsoportot együtt tekintve, a 9-16 éves internethasználó gyerekek és fiatalok 59% tagja valamilyen közösségi oldalnak. A 9-16 éves internethasználók egyharmada a Facebook tagja.

A fenti számok is jól mutatják, hogy a közösségi oldalakon lévő életkori korlátozások sok esetben nem működnek a valóságban: minden ötödik 9-12 éves internethasználó rendelkezik Facebook profillal, annak ellenére, hogy a Facebook profil létrehozásának elvi alsó korhatára 13 év. Vannak olyan országok is, ahol semmilyen korosztályi korlátozás sincs a regisztráció során - ilyen ország hazánk is.

Annak ellenére, hogy a lányok általában kommunikatívabbak a fiúknál, a közösségi média használati arányok a nemek szerint tekintve nem mutatnak jelentős eltérést: a lányok 60%-a, a fiúk 58%-a tagja valamely közösségi oldalnak.

A közösségi hálózatok használata régiónként már jelentősebb eltérést mutat: általában az északi és a kelet-európai országokban magasabb a közösségi hálózatok használati aránya a vizsgált korosztályban, míg a dél- és a közép-európai országok esetében alacsonyabb. Magyarország (HU) esetében a 9-12 éves korosztály 51%-a, a 13-16 évesek 79%-a tagja valamely közösségi hálózatnak.

Az internethasználó gyerekek Facebook
használati aránya országonként

Forrás: EU Kids Online
A Facebook dominanciája változó képet mutat az európai piacon ebben a korosztályban: míg például a vizsgált korosztály ciprusi tagjainak 98%-a a Facebook tagja volt, addig például a magyar gyerekek és fiatalok csupán 8%-a vallotta Facebook tagnak magát. Azokon a közösségi média piacokon, ahol nincsenek jelentős hazai piaci szereplők, ott jóval erősebb a Facebook - Magyarországon ebben a korosztályban erősnek mondhatók a fiatalokat kiszolgáló hazai közösségi oldalak (pl. iwiw, MyVIP).

A magyar 9-12 évesek körében 28 százalékkal a leginkább használt közösségi médium az iwiw, 16%  használja a MyVIP hálózatot. A 13-16 évesek körében fordított a helyzet: 40% a MyVIP, 32% az iwiw felhasználójának vallotta magát.

Hogyan viszonyulnak a szülők a gyerekeik közösségi média használatához? A megkérdezett gyerekek és fiatalok szüleinek 32%-a nem engedélyezi gyermekük közösségi oldalakon történő regisztrálását, további 20% pedig csak szülői felügyelettel engedélyezi a használatot. A szülők 48%-a nem korlátozza e tekintetben a gyermekét. A legengedékenyebben általában az észak-európai szülők, a legkevésbé engedékenyek a nyugat- és dél-európai szülők. A magyar szülők a "középmezőnybe" tartoznak: 54% megengedő, 16% szülői felügyelethez köti, 30% pedig tiltja a használatot. Természetesen a tiltás hatással van a gyerekek közösségi média használatára: sokkal kevesebb gyerek használja ezen médiumokat, akik számára ezt tiltják vagy korlátozottan engedélyezik, de az is látható, hogy a tiltás "ereje" csökken a gyerek korának előrehaladtával. Lásd az alábbi grafikont: a világoskék oszlopok a gyermeket nem korlátozó szülőkkel rendelkező gyerekek adott korcsoporthoz tartozó közösségi média használati arányát mutatja; a sötétkék oszlopok pedig a részben vagy a teljesen korlátozó szülőkkel rendelkező gyerekek adott korcsoporthoz tartozó közösségi média használati arányát mutatja.
Az internethasználó gyerekek közösségi média
használati aránya a szülői magatartástól függően
Forrás: EU Kids Online

A profiljukat publikussá tévő gyermekek arányát tekintve az európai átlag 27%, azaz a vizsgált korcsoport internethasználóinak 27%-a tesz publikussá - így minden regisztrált felhasználó által elérhetővé - a profilját. Ez az érték Magyarországon több mint kétszeres arányt mutat: az iwiw felhasználók 60%-a, a MyVIP felhasználók 53%-a teszi publikussá a profiladatait.

Érdekes adat, hogy a vizsgált több mint 25 ezer gyerek és fiatal 25%-a olyanokkal is kapcsolatban van ezeken a hálózatokon, akit az interneten kívül nem ismernek. A magyar adatok e tekintetben szinte megegyeznek az európai átlaggal.

Igen magas azoknak a gyerekeknek és fiataloknak az aránya, akik megosztják a címüket vagy telefonszámukat, illetve az iskolájukat. Az európai átlag: a 9-12 éves gyerekek 12%-a, a 13-16 éves fiatalok 15%-a megosztja a címét vagy telefonszámát - ugyanez a magyar adat sokkal magasabb: 25-21% az iwiw felhasználók, 40-41% a MyVIP felhasználók között! Az iskola megadása magasabb arányt mutat, azonban ennek kockázati szintje alacsonyabb egy esetleges rosszindulatú cselekmény esetén, ahol a gyerek vagy fiatal célpontja egy adott rosszindulatú cselekménynek, súlyosabb esetben egy bűncselekménynek.

Az internethasználó gyerekek közösségi média
használati aránya országonkénti és médiumonkénti megoszlásban
Forrás: EU Kids Online


A konzorciumban résztvevő magyar kutatóintézet az Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ (ITHAKA), melynek oldaláról letölthető a 127 oldalas angol nyelvű kutatási jelentés, valamint ennek magyar nyelvű kivonata - ezek az anyagok azonban a tavalyi munka összegzése és nem a legutóbb bemutatott témára vonatkoznak.

Az előző, 2010. október 21-én bemutatott jelentést egy előző blogbejegyzésemben ismertettem.

2011-04-19

Facebook Studio: a marketingesek szakmai közössége

A Facebook a napokban új oldalt publikált Facebook Studio néven, melynek célja, hogy a marketing, reklám és PR szakemberek közösségévé váljon és egyfajta tárhelye legyen a Facebookkal kapcsolatos marketing ötleteknek és megoldásoknak. Megoszthatók a jó ötletek, kampányleírások, kreatívok.

A "Learning Lab" rovatban oktatási anyagok találhatók, jelenleg az alábbi témákkal kapcsolatban:
  • Marketing a Facebookkal
  • Facebook oldalak
  • Facebook hirdetések
  • Szponzorált történetek
  • Facebook Helyek
  • Facebook Platform
  • Kutatás
Letölthető háttéranyagok, esettanulmányok, sikertörténetek, tippek és számos hasonló hasznos információ található ebben a részben. Mindenképpen ajánlom azoknak, akik komolyabb szinten foglalkoznak a Facebook marketing kérdéskörével - pl. minden vállalati közösségi menedzsernek!


Az "Awards" (azaz Díjak) részben a legjobb Facebook marketing kampányokat, alkalmazásokat fogják díjazni - egyelőre még nem publikus, hogy milyen módon.

A "Spotlight" (azaz Rivaldafény) rovatban a legsikeresebbnek ítélt marketing kampányok, alkalmazások kerülnek bemutatásra. A találatok szűkíthetők márka kategória, Facebook megjelenési lehetőségek, kampány célok és a kampányhoz kapcsolódó médiumok, valamint régiók szerint.

A "Gallery" (Galéria) rovatban az éppen legfrissebb Facebook kampányok tekinthetők meg megjelenési időpont, lájkolási szint, megosztottsági szint szerint rendezhetően, illetve regionális és nyelvi alapon szűkíthetően.


2011-04-18

A közösségi média hatása az amerikai felsőoktatási felvételi módszerekre

Köztudott, hogy az amerikai közösségi média piac a legfejlettebb – legalábbis ami a közösségi média, mint kommunikációs eszköz vállalati/közintézményi felhasználását illeti. Így nem meglepő, hogy a Schools.com által publikált infografika szerint az amerikai felsőoktatási intézmények 82%-a a felvételivel kapcsolatos kommunikációs tevékenysége során alkalmazza a közösségi média valamely eszközét.

A hagyományos fő felvételi kommunikációs „eszköz” továbbra is az ún. „Collage Fair” (magyarul: főiskolai/egyetemi börze) rendezvénysorozat – a felsőoktatási intézmények 94%-a tart ilyen jellegű rendezvényt, többek között hallgatói toborzás céllal.

 hagyományos eszközök mellett a felvételi során a felvételiztető szakemberek 82%-a a Facebookot, 56%-a a Twittert, szintén 56%-a a YouTube-ot (is) használja. Az intézmények 70%-a szerint a felvételi eljárás során fontos szempont a jelentkező Facebook oldala, annak tartalma, minősége. A felvételiztető szakemberek 62%-a szerint inkább hasznára vált az adott jelentkezőknek a közösségi média megjelenés, viszont 38%-szerint inkább csökkentette a felvételi esélyeiket.

A felvételizők jelentős része, 80%-a ismerősként jelölte meg a felvételiztető személyt ("admissions officers") a Facebookon és a MySpace-en, ami jelentős kommunikáció készséget, nyitottságot jelent az iskolák felé.

A felsőoktatási intézmények az alábbi területeken használják a Facebookot:
  • 77% a leendő hallgatóknak szánt üzeneteket közöl;
  • 51% a meglévő hallgatók számára közöl információkat;
  • 46% a volt hallgatóknak szánt tartalmakat publikál;
  • 44% az intézménnyel kapcsolatos sporttevékenységekről tudósít.

Az intézmények 21%-a közösségi média felvételi szabályzatot hoz létre, 13%-a már rendelkezik ilyen szabályzattal – ez is azt bizonyítja, hogy a felsőoktatási intézmények egyre nagyobb részénél már nem egy ad hoc akcióról beszélünk, hanem egy tervezett, tudatos, szabályozott kommunikációs tevékenységről.

Reading students like an open facebook, or how social media is reshaping college admissions

Forrás: Schools.com

2011-04-16

Az elmúlt 10 évben az online reklámköltés nettó értéke több mint harmincszorosára nőtt Magyarországon


Az IAB Hungary (bővebben lásd lent) nemrég publikálta a tavalyi magyarországi reklámköltési adatokat. 2010-ben a teljes nettó online reklámköltés a teljes reklámköltés 15,9%-át tette ki és értéke elérte a 27,2 milliárd forintot:
  • 54% = display hirdetés (14,8 milliárd forint; 7%-os növekedés 2009-hez képest)
  • 28% = kereső hirdetés (7,48 milliárd forint; 44%-os (!) növekedés 2009-hez képest)
  • 15% = listing típusú hirdetések - pl. álláshirdetés, apróhirdetés, árösszehasonlítás
    (4,0 milliárd forint; 14%-os növekedés 2009-hez képest)
  • 3% = email hirdetés (0,9 milliárd forint; 6%-os növekedés 2009-hez képest)

Az alábbi ábrán jól látható, hogy:
  • az elmúlt 10 évben az online reklámköltés nettó értéke több mint harmincszorosára nőtt: 2000-2010 között 0,9 milliárd forintról 27,2 milliárd forintra;
  • az elmúlt 10 évben az online reklámköltés teljes reklámköltéshez viszonyított arányának növekedése majd hússzoros volt: 2000-2010 között 0,08%-ról 15,9%-ra nőtt;
  • az online reklámköltés teljes reklámköltéshez viszonyított arányának növekedése 2009-2010 között lelassult, de még így is jelentős mértékben nőtt:

A magyarországi online reklámköltés nagysága, aránya a reklámtortából (forrás: IAB) 

A tavalyi online reklámköltés szezonalitása az alábbi ábrán látható - nem mutat jelentős eltérést 2009 és 2010 szezonalitási görbéje:
Szezonalitás az önbevallásban résztvevő IAB tagok* bevételi adatai alapján (forrás: IAB)

Az önbevallásban résztvevő IAB tagok adatai alapján elmondható, hogy a hirdetők 66%-a indirekt hirdető (ügynökség), 34%-a direkt hirdető.

A 2007-2010 közötti időszak magyarországi online reklámköltés reklámtípusonkénti megoszlásával kapcsolatban kiemelendő, hogy:

  • érzékelhetően csökkent a display hirdetések aránya, 69%-ról 55%-ra, azonban még mindig ez a legjelentősebb hirdetési típus;
  • több mint háromszorosára nőtt a kereső hirdetések online hirdetéseken belüli aránya, 8%-ról 27%-ra -így ez lett a második leginkább alkalmazott online hirdetési típus;
  • a listing hirdetések aránya 19%-ról 15%-ra csökkent;
  • az email hirdetések aránya a vizsgált időszakban szinte változatlan, 3-4%:

Magyarországi online reklámköltségek megoszlása (forrás: IAB)

2010-ben mobilreklámozásra a hirdetők Magyarországon nettó 500 millió forintot fordítottak. Ha ezt hozzáadjuk az online hirdetés nettó 27,2 milliárd forintos értékhez, akkor elmondható, hogy a teljes magyar digitális reklámköltés 2010-ben nettó 27,72 milliárd forint volt.

* A felmérésben résztvevő IAB tagok: Adaptive Media, Axel Springer Online, CEMP, EMG Online,  Evomedia, Expressz, Generál Media, GMédia, HVG Online HWSW, Inform Media Online, MTV Online, Optimusz, Origo, Adhouse, Ringier Online, R'Time, Sanoma Online, TV2


Az IAB Hungary-ről röviden

Az IAB Hungary a Magyar Reklámszövetség keretein belül 2008 novemberében létrejött tagozat, mely a nemzetközi Interactive Advertising Bureau (IAB) hazai képviselője. Az 1998-ban alakult szervezet jelenleg 23 nemzeti IAB-t fog össze. Az IAB Europe 23 európai tagszervezetnek, illetve a közel 5000 képviselt cégnek a kereskedelmi szövetsége a digitális és interaktív marketing terén. A szervezet célja, hogy segítse az európai interaktív hirdetési piacot, támogassa az ipar érdekeit, szabályozza a piaci gyakorlatot, és képezze a digitális piac szereplőit. IAB Europe az egyetlen szervezet, amely teljes körűen képviseli az európai digitális iparágat.


Személyes megjegyzésem
Nagyon sajnálom, hogy a fent ismertetett IAB Hungary publikációban semmilyen módon nem került említésre a közösségi médián történő hirdetések kérdése.

2011-04-08

SocialMediaExaminer.com: 2011 Közösségi média marketing ipari jelentés

Az amerikai SocialMediaExaminer.com kiadott egy 41 oldalas ingyen letölthető tanulmányt, melynek címe "2011 Social Media Marketing Industry Report". A tanulmány a közösségi média marketingeseket leginkább érdeklő 10 kérdésre keresi a választ. Az anyag 2278 közösségi marketinggel foglalkozó szakember által megválaszolt kérdőív válaszainak feldolgozása alapján készült.

A közösségi média marketingeseket leginkább érdeklő 10 kérdés:

  1. Hogyan mérhetem a közösségi média vállalati alkalmazásának eredményességét?

  2. Hogyan integrálhatom és menedzselhetem a vállalati közösségi média tevékenységeket?

  3. Mik a közösségi médián keresztül történő kereskedelem leghatékonyabb módjai?

  4. Hogyan növelhetem az ügyfelekkel történő közösségi média kommunikáció hatékonyságát?

  5. Hogyan sajátíthatom el az adott közösségi média alkalmazások magas szintű használatát?

  6. Hogyan találhatom meg hatékonyan a célközönséget a közösségi médián keresztül?

  7. Mik a közösségi média marketing legjobb gyakorlatai (best practices)?

  8. Hogyan használhatom a közösségi médiát niche piacokon?

  9. Mik a közösségi marketing trendjei?

  10. Hogyan tudom a leghatékonyabban kihasználni az időt a közösségi média tevékenységeim maximalizálása érdekében?


Michael Stelzner, a SocialMediaExaminer.com alapítója a következő videóban ajánlja tanulmányukat... én is csak ajánlani tudom:


Social Media Marketing Industry Report 2011 from Michael A. Stelzner on Vimeo.

2011-04-07

Már több mint 3 millió magyar Facebook felhasználó



A magyar Facebook felhasználók száma 2011. április elején meghaladta a 3.080.000 főt – állítja a Facebook statisztikákat publikáló cseh Candytech által üzemeltetett Socialbakers.com:


A Facebook több mint 3 milliós magyar tábora még mindig jócskán elmard az iwiw publikált felhasználói számához képest, amely – az iwiw (szerintem igen régi) adatai szerint – 4,2 millió, azonban a magyar Facebook regisztrált felhasználók száma 2009. november eleje óta körülbelül 430 ezer főről 2011. április elejére 3,08 millió főre nőtt!

A Facebook-iwiw látogatottsági erőviszonyait a Google Trends az alábbi, a két szolgáltatás napi egyedi látogató számát ábrázoló grafikonon szemlélteti. Jól látható, hogy a Facebook napi magyar látogatói száma tavaly októberben meghaladta az iwiw napi magyar látogatói számát és a különbség egyelőre dinamikusan nő a Facebook javára. Szembetűnő különbség a Google DoubleClick Ad Planner oldalán, hogy míg a Facebook-on egy átlagos látogatás során a magyar látogatók 20 percet, addig az iwiw-en alig több mint fele annyit, 11 és fél percet töltenek el.



A Socialbakers.com további érdekes magyar vonatkozású adatai:

  • nemzetközi összehasonlításban előrelépvén egy helyet, a 41. legnépesebb nemzet vagyunk a Facebook-on;
  • a magyar lakosság 30,85%-a, az internet hozzáféréssel rendelkező magyarok 49,91%-a regisztrált Facebook felhasználó;
  • az átlagos CPC érték 0,35 USD, az átlagos CPM érték 0,15 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);
  • a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány az elmúlt hónapokhoz képest stabilizálódni látszik;
  • a magyar felhasználók 15%-a 13-17 év közötti, 35%-a a 18-24 év közötti, 30 %-a a 25-34 év közötti, 12%-a a 35-44 év közötti, 9%-a pedig a 45 éven felüli korosztályba tartozik, de a legnagyobb dinamikával a 18-24, illetve a 25-34 éves korosztályból kikerülő felhasználók száma nőtt.


A legtöbb rajongóval/követővel rendelkező 10 magyar Facebook oldal (2011. április elején):
  1. Túró Rudi: 343 802
  2. Showder Klub: 299 822
  3. Rádió 1: 232 331
  4. Milka csokoládé: 218 684
  5. Mekizni jó!: 207 384
  6. Bónusz Brigád: 110 932
  7. MTV Hungary: 102 846
  8. NoSalty a Webszakácskönyv: 68 697
  9. Kupon Világ: 66 181
  10. Nike Football Hungary: 59 235

A Facebook összes felhasználójának száma 2011 április elején meghaladta a 664 millió főt. A legtöbb Facebook felhasználó egyesült-államokbeli (155,2 millió), a második legnépesebb Facebook csoport az indonéziai felhasználók csoportja (34,9 millió ember), a harmadik legtöbb Facebook felhasználót produkáló ország az Egyesült Királyság (30,3 millió felhasználó).