• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2010-11-07

EU Kids Online: az európai gyerekek internethasználati szokásai, az online tér kockázatai


A 25 európai ország kutatóintézeteiből álló konzorcium, melyet az angol LSE vezetett 2010. október 21-én nemzetközi sajtótájékoztató keretében mutatta be az EU Kids Online nemzetközi kutatási program eredményeit. A projekt a 9 és 16 év közötti gyermekek és fiatalok internethasználati szokásait vizsgálta, elsősorban az online térben megjelenő kockázatokra koncentrálva.

A kutatási jelentésből kiderül, hogy a 23 európai országban vizsgált több mint 23 ezer európai gyermek és fiatal közül minden nyolcadiknak volt része valamilyen negatív online élményben, ugyanakkor a megkérdezettek többségének nincsenek rossz tapasztalatai és meglehetősen jól tudják kezelni a rájuk leselkedő kockázatokat.

A konzorciumban résztvevő magyar kutatóintézet az Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ (ITHAKA), melynek oldaláról letölthető a 127 oldalas angol nyelvű kutatási jelentés, valamint ennek magyar nyelvű kivonata.


A főbb kockázatok

A kutatás az alábbi online kockázatokkal kapcsolatosan tett fel kérdéseket: pornográfia, zaklatás (bullying), szexuális tartalmú üzenetek, ismeretlen emberekkel való kommunikáció és találkozás, potenciálisan ártalmas felhasználói tartalmak és személyes adatokkal való visszaélés. Az európai 9-16 évesek 12 százaléka állította, hogy előfordult már, hogy valami, amit az interneten látott vagy tapasztalt felzaklatta vagy nyugtalansággal töltötte el.

A gyermekek 39 százalékának van valamilyen személyes tapasztalata a fent említett, kockázatokat is rejtő tevékenységek egyikével vagy több ilyen tevékenységgel. A legtöbb kockázatos tevékenység esetében a gyerekek kevesebb mint egynegyede számolt be bármilyen tapasztalatról.

A legelterjedtebb kockázatot jelentő cselekvésnek az offline világból nem ismert személyekkel való kommunikáció és a potenciálisan ártalmas felhasználói tartalmakkal való találkozás bizonyult. Sokkal ritkábban fordul elő, hogy a gyerekek új online kapcsolataikkal offline is találkoznak, vagy hogy online zaklatásnak vannak kitéve. A gyerekek beszámolói szerint a kockázat a legtöbb esetben nem eredményez valódi ártalmat. 

A bántó vagy gonoszkodó üzeneteken keresztül megvalósuló online zaklatás a legritkábban előforduló kockázattípus, ami azonban a legnagyobb valószínűséggel zaklatja fel a gyerekeket. Gyakrabban előfordul, hogy a gyermekek szexuális tartalmú képeket látnak vagy ilyen tartalmú üzeneteket kapnak. Ezek azonban ritkán zaklatják fel a gyerekeket vagy okoznak rossz élményeket.

Minden 12 gyermekből egy találkozott már valamilyen online kapcsolatával offline körülmények között is. Ugyanakkor ez a kockázattípus szintén ritkán vezet ártalmas vagy a gyerekeket felzaklató helyzetekhez, élményekhez.

A 11-16 évesek 22 százaléka találkozott már kockázatokat rejtő felhasználói tartalommal: gyűlölködő oldalakkal (12%), anorexiát népszerűsítő weblapokkal, önbántalmazásról (8%), kábítószeres tapasztalatokról (7%) vagy öngyilkosságról (5%) szóló oldalakkal.

A fent említett kockázatok ellenére a gyermekek leginkább potenciálisan előnnyel járó tevékenységet végeznek az interneten. A 9-16 évesek az alábbi gyakorisággal használják az internet különböző lehetőségeit:
  • az iskolai feladatokhoz (84%),
  • játszanak (74%),
  • videoklipeket néznek (83%),
  • azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat használnak (61%),
  • kép- és üzenetmegosztó szolgáltatásokat használnak (38, ill. 31%),
  • webkamerát használnak (29%),
  • fájlmegosztó oldalakat látogatnak (17%), vagy
  • blogolnak (10%).


A szülők információhiánya

A kockázatokat rejtő online tevékenységgel találkozó gyerekek szülei gyakran nem tudnak ezekről: az interneten szexuális tartalmú képekkel találkozó gyermekek szüleinek 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy gyermeke szerinte nem látott még ilyet. A szülők sok esetben arról sem tudnak, hogy gyermekeik bántó vagy szexuális üzeneteket kapnak: előbbiről a szülők 56, utóbbiról 52 százaléka nem rendelkezett információkkal. Hasonló a helyzet az interneten szerzett új ismerősökkel való személyes találkozással is: az érintett szülők 61 százalékának nincs tudomása az esetről. Habár ezek a kockázatok mindegyike csak a gyermekek kis részét érinti, az adatok azt jelzik, hogy a szülők jelentősen alábecsülik ezeket a kockázatokat. (Személyes megjegyzésem: a mai rohanó világban sajnos kevés idő jut a családon belüli kommunikációra, de maga a téma is "kényes", így eleve kisebb az esélye, hogy napirendre kerül.)


Magyar vonatkozások: legtöbb ismerős a közösségi oldalakon, átlag alatti szülői kontroll és támogatás 

Az EU-átlaghoz hasonlóan a magyar gyermekek közel háromötöde (58%) naponta, egyharmaduk (35%) heti egyszer-kétszer, 7 százalékuk ennél is ritkábban használja az internetet. A magyar gyermekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el használni a világhálót.

A kutatás szerint a 9-16 éves magyar gyerekeknek van a legtöbb ismerőse valamelyik közösségi oldalon (pl. Iwiw, Facebook). A magyarok 45 százaléka 100-nál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik – ezt csak Nagy-Britannia (43%) közelíti meg, míg az uniós átlag mindössze 29 százalék. A bejelölt kapcsolatok számától függetlenül is átlagon felüli közösségi aktivitást mutatnak a magyar netező gyerekek: kétharmaduknak van saját profilja valamelyik közösségi oldalon.

Forrás: EU Kids Online, 2010

A szülői kontroll és támogatás hazánkban jóval átlag alatti: a magyar gyerekek szülei közül fele annyian (10%) tudnak arról, hogy gyermekük találkozott-e a weben látható szexuális tartalmakkal, mint Európa többi részén (22%).
 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.