A „Világ legjobb prezentációja” - 2010

A SlideShare a világ legismertebb prezentációmegosztó közösségi oldala, ahol ingyenes regisztráció után bárki feltöltheti PowerPoint prezentációját és megoszthatja azt a közösséggel. A feltöltött anyagok oldalán a SlideShare-közösség tagjai megjegyzéseket fűzhetnek az adott prezentációval kapcsolatban, kedvenc előadás listájukhoz adhatják, e-mailen továbbíthatják az oldalhoz vezető linket vagy más módon megoszthatják, letölthetik az anyagot (ha a szerző engedélyezi), beágyazhatják pl. saját blog bejegyzésükbe, „követhetik” az adott szerzőt.

A SlideShare évente megrendezi a „Világ legjobb prezentációja” versenyt, ahol a közösség szavazatai alapján kerülnek kiválasztásra a legsikeresebb prezentációk. 2010-ben a legtöbb szavazatot a dohányzásról szóló, „SMOKE - The Convenient Truth” című előadás kapta, melyet a mai napig majd 80 ezer alkalommal tekintettek meg, 353 alkalommal osztottak meg a Twitter-en és 1016-szer a Facebook-on. A nyertes előadást az Empowered Presentations honolului design és tanácsadó cég készítette.

A második legsikeresebb prezentáció 2010-ben Jesse Desjardins PowerPoint prezentációk készítésével kapcsolatos buktatókról szóló előadása lett. A körülbelül 1 hónapja feltett prezentációt már több mint 290 ezren megnézték és majd háromezer alkalommal osztották meg a Twitter-en, Facebook-on vagy a Google Buzz-on keresztül.

A harmadik legjobb prezentáció a közösségi média üzleti felhasználásáról szóló, a Presentation Advisors által készített „Social Media for Business” című 82 oldalas előadás lett, amit eddig több mint 90 ezren néztek meg.

Az eredményeket, pl. a kategória győztesek prezentációit külön oldalon gyűjtötték egybe. Hat kategóriába lehetett nevezni az előadásokat: non-profit és kormányzati szervezetek; személyes prezentációk („About me”); technológia; üzlet; oktatás; kreatív, megszokottól eltérő „offbeat”. A kategória győztes előadások:

1. Non-profit és kormányzati szervezetek: João Paulo Alves Maláriaellenes prezentációja nyerte ezt a kategóriát (közel 9 ezerszer tekintették meg)
   
   
2. Személyes prezentációk („About me”): a már kihalt Bo nyelvről szóló előadás, szerző: Shantanu Adhicary (az anyagot több mint 20 ezren nézték meg)
   
   
3. Technológia: a Kyoo Slides „Qwerty Mosnters” című előadása, amely a fiatalok mobiltelefon használati szokásairól szól (kb. 12 ezren látták eddig)
   
   
4. Üzlet: a Project Presentation (http://www.project-presentation.com/blog/) által készített előadás arról szól, hogy hogyan mutatható be sikeresen egy projekt pl. a potenciális befektetőknek (eddig közel 24 ezren tekintették meg)
   
   
5. Oktatás: a fent már bemutatott dohányzással foglalkozó előadás
   
   
6. Megszokottól eltérő („Offbeat”): Betsy Streeter „A legjobb kérdés a világon” című előadása a „Mi történne, ha…” kérdésről szól (majd 10 ezren nézték meg eddig).

Mindenkinek ajánlom a SlideShare-t, aki pl. munkája miatt szokott prezentációkat készíteni ... sok hasznos ötlet, tipp leshető el. 2010 legjobbnak ítélt prezentációi itt tekinthetők meg.

500 dollárt ért a Toyotának egy Twitter bejegyzés

Idén decemberben a Toyota összesen 2000, egyenként 500 dollár értékű tanúsítványt adott a Toyota amerikai vásárlóinak, akik hajlandók voltak az akcióban meghatározott időszakban vásárolt Toyota gépjármű vásárlásáról előre definiált Twitter üzenetet küldeni. A 2000 vásárlói Twitter üzenet összértéke így 1 millió dollár volt.

Hogyan juthattak az amerikai vásárlók az akcióban meghirdetett 500 dollárhoz?

Elég volt csak az erre az akcióra létrehozott honlapon (http://toyotashareathon.com/) keresztül belépni a Twitterre és egy automatikus üzenetet kiküldeni:

„If I get my new Toyota during Toyotathon they'll give me $500 just for this Tweet.

http://buyatoyota.com @Toyota #shareathon

via Twitter by @”

A fenti előre definiált Twitter üzenet elküldése után ugyanezen a honlapon (http://toyotashareathon.com/) meg kellett adni a vásárolt gépjármű ún. VIN-számát (számlán és autón lévő speciális azonosítót), a vásárlás során kapott tanúsítvány sorszámát, a vásárolt Toyota modell típusát, és a Toyota 500 dollárt fizetett az adott vásárlónak. A tanúsítványok 2011. január 31-ig válthatók be.

Ez a Toyota akció érdekes példája a Twitter marketing akcióba történő bevonásának. A Toyota 1 millió dollárra értékeli a 2000 Twitter üzenet marketing értékét, amely reményeik szerint a vírusmarketing egyik eszköze, a szájmarketing (word of mouth marketing ) útján akár jóval több potenciális vásárlóhoz eljut majd.

YouTube Trends, ha tudni akarod mi a menő a YouTube-on

Tegnap (2010.12.13.) jelentette be a YouTube új „szolgáltatását”, amely segít megtalálni a világ vezető videó megosztójának legsikeresebb, legnézettebb, "legtrendibb" videóit.

Jelenleg percenként (!) 35 órányi videót töltenek fel a felhasználók a YouTube-ra. A YouTube Trends célja, hogy segítsen átláthatóbbá tenni, hogy mik a legsikeresebb filmek. Trendi témák, trendi videók, kategorizált trendek, „Best of 2010” gyűjtések teszik könnyebbé a tájékozódást a hihetetlen mennyiségű filmanyag között.

A trend-kategóriák: „Breaking News”, kultúra, vakáció, nemzetközi, világ, helyi, zene, sport, keresés, hírek, politika.

A jelenleg elérhető „Best of 2010” listák:

• a legjobb hír és politikai videók
• a legsikeresebb filmelőzetes videók
• a legnézettebb sport videók

Kedvencem a „Trends Dashboard” névre keresztelt keresőoldal, ami földrajzi térségek (országok) szerinti, kor és nem szerinti szűréssel vagy egységesen képes megjeleníteni a legtrendibb videókat a nézettség vagy a megosztás mértéke szerint. (Sajnos Magyarország nem szerepel a szűrési lehetőségek között.)

Ajánlom minden olyan ember figyelmébe ezt az új oldalt, aki hisz a videó kommunikációs erejében, vagy egyszerűen csak szereti az érdekes/vicces/tanulásgos/stb. videókat! Külön ajánlom az online marketingkommunikáció területén dolgozó kollégák számára.

A gazdasági válság ellenére erősödik az internetes kereskedelem Közép- és Kelet-Európában

A régióban élő válaszadók átlagosan 59%-a vásárolt már valamit online, legalább egy alkalommal. Ez derül ki a Gemius által készített „E-kereskedelem 2009: trendek és attitűdök” című, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna részvételével készült jelentésből. A növekedési trend várhatóan továbbra is tartható, mert a válaszadók közel egyharmada akar majd a jövőben az eddigieknél gyakrabban online vásárolni. Ez mindenképpen jó hír az internetes kereskedelemben résztvevő piaci szereplők számára!

A régió országaiban igen eltérő volt a 2009-ben tapasztalható online vásárlási hajlandóság: 2009-ben Csehországban vásároltak legtöbben már valaha az interneten (81%), legkevesebben Oroszországban (39%). Magyarország a maga 66%-ával a középmezőnyben található, de 7%-kal a régiós átlag (59%) felett.

Forrás: gemiusReport, E-kereskedelem 2009: trendek és attitűdök. Összehasonlító jelentés 13 ország vizsgálatával. Minta: minden válaszadó. Minta - Lengyelország: válaszadók, akik korábban már hallottak az online vásárlás lehetőségéről.

A kutatás egyik érdekes következtetése, hogy az online vásárlással kapcsolatos tapasztalatok nem feltétlenül függnek össze az internet penetrációval. Például Észtország az internet használat tekintetében vezető pozícióban van, azonban még sincs az online vásárlási ranglista élén.

Az online vásárlás előnyei-hátrányai

Fő előnyök:

• A régióban az internetezők 43%-a egyetért azzal az állítással, hogy az „online vásárlással időt és pénzt takaríthatunk meg”. Magyarországon a régiós átlagnál többen vallják ezt a nézetet.
• Régiós szinten hasonló mértékű, 42% azoknak az aránya, akik szerint az internetes vásárlás „olcsóbb, mint a hagyományos üzletekben”. Hazánkban kevesebben állítják ugyanezt, csupán 37%.

Fő hátrányok:

• 43% azoknak az aránya a régióban, akik szerint az internetes vásárlás kockázatos. Magyarországon jóval kevesebben állítják ezt, csupán 33%. (Ez azonban szerintem még mindig magas arány, így van mit tenni e téren a magyar kereskedőknek is – a bizalomépítés továbbra is fontos feladat kell, hogy legyen.)
• Az online vásárlás válaszadók szerinti bonyolultságával kapcsolatban pozitív tény, hogy a régióban csupán 10% szerint bonyolult az interneten keresztül történő vásárlás. Itthon ez még kisebb érték: 9%.

A lenti táblázat az egyes országok internetes közösségeinek online vásárlással kapcsolatos véleményét mutatja. (Zölddel jelöltem a régiós átlaghoz képest pozitív jellegű eltéréseket, pirossal a régiós átlaghoz képest negatív jellegű eltéréseket.)

Forrás: gemiusReport, E-kereskedelem 2009: trendek és attitűdök. Összehasonlító jelentés 13 ország vizsgálatával. Minta: válaszadók, akik korábban már hallottak az online vásárlás lehetőségéről.

Az online vásárlástól való elhatárolódás egyik legfőbb indoka a hagyományos üzletekben történő vásárlási formához köthető: a válaszadók legnagyobb hányada (átlagosan 64%-uk) vásárlás előtt látni szeretné az adott terméket és ellenőrizni szeretné annak minőségét. Az online vásárlástól való elhatárolódás másik oka, hogy sokan nem szívesen adják meg nyilvánosan személyes adataikat, és/vagy a bankkártyájukra vonatkozó információkat, illetve az a tény, hogy nem kapják meg a megrendelt terméket. (Itt megint felvetődik a bizalomépítés fontosságának kérdése.)

Az online kereskedelem kilátásai

A kutatás megerősíti, hogy a jövőben a KKE régióban az online vásárlók számának további növekedésére lehet számítani. A válaszadók közel egyharmada akar majd a jövőben gyakrabban online vásárolni, mint eddig. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az internetezők a jövőre vonatkozó internetes vásárlásaik gyakoriságát befolyásoló legfőbb tényezőként az alacsonyabb árakat jelölik meg. Ezt a nyilvánvaló kategóriát a házhozszállításhoz kapcsolódó kérdések követik - ez a kategória olyan válaszokat tartalmaz, mint: a „biztonságosabb szállítás”, az „alacsonyabb szállítási költségek” és a „gyorsabb szállítás”. Az ezt követő kategóriák a termékhez és a választékhoz kapcsolódó témakörök, melyek a következő témaköröket összesítik: „jobb termékminőség”, „nagyobb választék”, és a „termékek részletesebb ismertetése”.

A fentiek alapján ismét bizonytékát látom annak, hogy az internetes kereskedőknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük, ha versenyben akarnak maradni:

• tovább kell erősíteni az online kereskedelemmel szembeni fogyasztói bizalmat (pl. személyes adatok – különösen a bankkártyára vonatkozó információk – maximális védelmének biztosítása, ennek hatékony kommunikálása);
• biztosítani kell, hogy a fogyasztó a lehető legszélesebb körű termékinformációhoz jusson (pl. az adott termék/szolgáltatás leírása minél részletesebb legyen, ha lehet, akkor tegyük letölthetővé pl. PDF formátumban a bonyolultabb termékek használati utasítását; minél jobb minőségű és sokrétűbb képanyag álljon rendelkezésre; termékbemutató videó felvételek alkalmazása stb.);
• az offline kereskedelemhez képest versenyképes árakat kell tudni biztosítani.

További kapcsolódó cikkeim:

• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 1 - KSH információk - háztartások
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 2 - KSH információk - vállalkozások
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 3 - EUROSTAT statisztikák
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 4 – GKIeNet, Kutatócentrum, NRC felmérések

77 oldalas Facebook márkakövetői felmérés a DDB-től

Érdeklődve olvastam a Mashable kb. egy hete megjelent rövid cikkét, amely az Opinionway és a DDB Paris Facebook felmérése alapján egy érdekes infografikát közölt a Facebookon lévő legsikeresebb vállalatokról és a vállalatokat követőkről („lájkolókról)”. Örömmel láttam, hogy a „The Independent” e témában írt cikke végén publikálta a DDB ez év októberében készített 77 oldalas Facebook felméréséhez vezető linket.

A teljes felmérés rövid összegzése:

• A márkakövetők (brand fans) átlagéletkora 31,4 év

• Nemek aránya: 55% nő, 45% férfi

• 35%-uk legalább 5 alkalommal vásárolt a neten

• A márkakövetők 43%-a naponta több alkalommal is látogatja a Facebookot

• Elsősorban (49%) szórakozás céljából használják a Facebookot, másodsorban kommunikációs eszközként (32%), amellyel az ismerőseikkel tarthatják a kapcsolatot

• A márkakövetők átlag 8,7 márkát követnek

• A követett márkák 55%-a médiával/szórakoztatóiparral; 51%-a valamilyen ügy támogatásával; 46%-a divattal, luxuscikkekkel; 32%-a sporttal; 30% utazással és turizmussal kapcsolatos

• A márkakövetők 47%-a gyakran, 37%-a legalább alkalmanként használója is a követett márkának

• A márkakövetők 75%-a a márka meghívása vagy hirdetése miatt kapcsolódott a céghez, 59%-uk egy barátjuk meghívásának eredményeként

• CRM szempontból a cégek számára rendkívül fontos eszköz lehet a Facebook:
• a márkakövetők 58%-a nagyon fontosnak tartja, hogy a márka valamilyen szempontból különlegesen bánjon a követőivel (pl. promóciók, új termékinformációk, exkluzív információk terén)
• 41%-uk nagyon fontosnak tartja, hogy a márka külön promóciókat nyújtson számukra
• 28%-uk nagyon fontosnak tartja, hogy a márka valamilyen módon kommunikáljon velük

• A követett márkák támogatása igen jelentős mértéket mutat:
• A márkakövetők 27%-a rendszeresen, további 49%-a alkalmanként „lájkolja” a márka által publikált tartalmakat
• A márkakövetők 15%-a rendszeresen, további 37%-a alkalmanként javasolja a márka követését barátja/barátai számára

• A követett márka termékeinek vásárlási szándékát erősítheti a márka és a vásárló közötti Facebook kapcsolat: a márkakövetők 36%-ánál nőtt a követett márka termékével szembeni vásárlási szándék

• Érdemes megszívlelni, hogy a márkakövetők milyen jobbító javaslatokat tettek a felmérés során a követtett márkák számára:
• 83% több exkluzív előnyt kíván
• 39% előzetes információkat szeretne kapni új termékekről/ ajánlatokról 
• 37% intenzívebb interakciót akar a márkától
• 33% játékokban, versenyekben szeretne részt venni
• 33% meghívást szeretne kapni a márkához kötődő eseményekre 
• 30% az információáramlás intenzitásában kíván változást
• 26% szeretne bekapcsolódni új termékek fejlesztésébe, új ajánlatok kialakításába
• 21% vásárlási lehetőséget szeretne a márka Facebook oldalán keresztül
• 23% gyakrabban, míg 8% ritkábban szeretne információt kapni

• A megkérdezett márkakövetők a 10-es skálán átlag 7,7-es osztályzatot adtak az általuk követett márkáknak, azaz a követett márkák tetszési indexe igen magas (csak 11% adott 1-5 osztályzatot)

• A márkakövetők 36%-a már legalább egy alkalommal megszüntette egy adott márka követését – a lemorzsolódási esély tehát nem elhanyagolható

A kutatási módszerről: online interjú keretében 1642 Facebook márkakövetőt kérdeztek meg 6 vezető Facebook országból (Franciaországból, Olaszországból, az Egyesült Királyságból, az USA-ból, Ausztráliából és a Fülöpszigetekről). Mindannyian az adott ország reprezentatív mintáját képviselő, 18-60 év közötti márkakövetők voltak. 

Kapcsolódó cikkem: Mik az online felhasználók elvárásai a vállalatokkal/márkákkal szemben a velük történő online interakciók során?

Mik az online felhasználók elvárásai a vállalatokkal/márkákkal szemben a velük történő online interakciók során?

Többek között erre az interneten keresztül kommunikáló (vagy még ezt tervező) vállatok számára alapvetően fontos kérdésre ad választ a CONE LLC, egy bostoni marketing tanácsadó cég, amely 1050 fős mintán idén szeptemberben végzett kutatási eredményeit publikálta november elején.

A megkérdezettek 87%-a úgynevezett „új média felhasználó”, akik 2010 során – a kutatás definíciója szerint – online dialógust folytattak egyénekkel vagy csoportokkal (pl. cégekkel). Teszik ezt pl. a közösségi oldalakon (pl. Facebook); blogokon és mikroblogokon (pl. Twitter); online játékokon; internetkapcsolattal rendelkező mobil eszközökön; fotó-, videó- vagy audiomegosztókon (pl. Flickr, YouTube, iTunes); fórumokon keresztül.

Az amerikai új média felhasználók az alábbi csatornákon keresztül kerülnek kapcsolatba a vállalatokkal:

• 63% vállalati honlap,
• 62% e-mail,
• 38% közösségi oldalak,
• 18% mobil eszközök,
• 16% fórumok,
• 15% online játékok,
• 13% blogok,
• 11% fotó-, videó- vagy audiomegosztók,
• 3% mikroblogok.

És itt álljunk meg egy szóra! A fenti adatsorból jól látszik, hogy a ma oly divatos internetes kommunikációs csatornák, mint például a közösségi média mellett mennyire fontos a hagyományos kommunikációs csatornák, mint a vállalati honlap és az e-mail szerepe az internetalapú vállalati kommunikációban.

Az új média fogyasztók átlag csupán 5 vállalatot követnek a világhálón (pl. a Facebookon, a Twitteren vagy az adott cégek RSS csatornáin keresztül), de egyharmaduk (33%) egy vállalatot/márkát sem követ. Nem könnyű tehát megnyerni a felhasználókat, hogy kövessék a cégünket/márkánkat. És még ennél is nehezebb hosszú távon megtartani a követőket. Ezt bizonyítja, hogy az új média fogyasztók 67%-a közül, akik legalább egy vállalatot/márkát követnek a világhálón csupán 21% nagyon elégedett, 68% mérsékelten elégedett, 11% pedig elégedetlen vagy bizonytalan a vállalatokkal történő interakciókkal kapcsolatos értékítéletében. Éppen ezért a vállalatok számára rendkívül fontos, hogy tisztában legyenek a felhasználók elvárásaival a velük történő online interakciók során ... 

Valamint az is nagyon fontos információ, hogy miért szüntetik be az online felhasználók a vállalatokkal/márkákkal történő kapcsolatukat …

A kutatási anyag 5 oldalas ingyenes PDF-formátumú összefoglalója itt tölthető le.

Marketing kísérlet a Google Goggles mobil alkalmazással, avagy az offline és online reklám csatorna összekapcsolása

Körülbelül egy éve indult el a Google Goggles (Goggles = Szemüveg) nevű alkalmazás, amit kamerás és internetkapcsolattal rendelkező mobiltelefonra töltve lehetővé válik, hogy a Google képfelismerő rendszerével egy fényképet készítve rákereshessünk az interneten bizonyos általunk lefényképezett épületre, tárgyra, vonalkódokra vagy QR kódra, azaz az ezekkel jelölt termékre, vagy akár szövegrészletre. (A termékről itt megnézhető egy kb. két perces videó.)

E héten jelentette be a Google, hogy öt nagy márkával (Buick, Disney, Diageo, T-Mobile és Delta Airlines) marketing kísérletet végeznek, hogy a cégek offline reklámjait összekössék a mobil internettel. A kísérletben résztvevő cégek/márkák néhány nyomtatott hirdetésüket, film plakátjukat „Google Goggle képessé” tették. Ezeket a print média termékeket a Google Goggles alkalmazáson keresztül lefényképezve a fogyasztó egy-két kattintással eljuthat a meghirdetett termék internetes megjelenésére: pl. egy telefonreklám plakátot lefotózva eljuthatunk a készülék internetes oldalára, ahol egy-két kattintással akár megvásárolhatjuk a reklámozott készüléket, illetve egy film plakátját lefotózva megnézhetünk egy rövid filmelőzetest.

A csaknem egy éves Google Goggles alkalmazás marketingcélú felhasználásának ötletét az adta, hogy számos felhasználó reklámplakátokat fotózott az alkalmazáson keresztül, hogy online információkat kapjon az adott reklámban szereplő termékről, szolgáltatásról.

Az 1,13 MB méretű alkalmazást az Androidosok az Android Market-en keresztül tölthetik le a mobiljukra, az iPhone-osok pedig ezen a linken keresztül.

EU Kids Online: az európai gyerekek internethasználati szokásai, az online tér kockázatai

A 25 európai ország kutatóintézeteiből álló konzorcium, melyet az angol LSE vezetett 2010. október 21-én nemzetközi sajtótájékoztató keretében mutatta be az EU Kids Online nemzetközi kutatási program eredményeit. A projekt a 9 és 16 év közötti gyermekek és fiatalok internethasználati szokásait vizsgálta, elsősorban az online térben megjelenő kockázatokra koncentrálva.

A kutatási jelentésből kiderül, hogy a 23 európai országban vizsgált több mint 23 ezer európai gyermek és fiatal közül minden nyolcadiknak volt része valamilyen negatív online élményben, ugyanakkor a megkérdezettek többségének nincsenek rossz tapasztalatai és meglehetősen jól tudják kezelni a rájuk leselkedő kockázatokat.

A konzorciumban résztvevő magyar kutatóintézet az Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ (ITHAKA), melynek oldaláról letölthető a 127 oldalas angol nyelvű kutatási jelentés, valamint ennek magyar nyelvű kivonata.

A főbb kockázatok

A kutatás az alábbi online kockázatokkal kapcsolatosan tett fel kérdéseket: pornográfia, zaklatás (bullying), szexuális tartalmú üzenetek, ismeretlen emberekkel való kommunikáció és találkozás, potenciálisan ártalmas felhasználói tartalmak és személyes adatokkal való visszaélés. Az európai 9-16 évesek 12 százaléka állította, hogy előfordult már, hogy valami, amit az interneten látott vagy tapasztalt felzaklatta vagy nyugtalansággal töltötte el.

A gyermekek 39 százalékának van valamilyen személyes tapasztalata a fent említett, kockázatokat is rejtő tevékenységek egyikével vagy több ilyen tevékenységgel. A legtöbb kockázatos tevékenység esetében a gyerekek kevesebb mint egynegyede számolt be bármilyen tapasztalatról.

A legelterjedtebb kockázatot jelentő cselekvésnek az offline világból nem ismert személyekkel való kommunikáció és a potenciálisan ártalmas felhasználói tartalmakkal való találkozás bizonyult. Sokkal ritkábban fordul elő, hogy a gyerekek új online kapcsolataikkal offline is találkoznak, vagy hogy online zaklatásnak vannak kitéve. A gyerekek beszámolói szerint a kockázat a legtöbb esetben nem eredményez valódi ártalmat. 

A bántó vagy gonoszkodó üzeneteken keresztül megvalósuló online zaklatás a legritkábban előforduló kockázattípus, ami azonban a legnagyobb valószínűséggel zaklatja fel a gyerekeket. Gyakrabban előfordul, hogy a gyermekek szexuális tartalmú képeket látnak vagy ilyen tartalmú üzeneteket kapnak. Ezek azonban ritkán zaklatják fel a gyerekeket vagy okoznak rossz élményeket.

Minden 12 gyermekből egy találkozott már valamilyen online kapcsolatával offline körülmények között is. Ugyanakkor ez a kockázattípus szintén ritkán vezet ártalmas vagy a gyerekeket felzaklató helyzetekhez, élményekhez.

A 11-16 évesek 22 százaléka találkozott már kockázatokat rejtő felhasználói tartalommal: gyűlölködő oldalakkal (12%), anorexiát népszerűsítő weblapokkal, önbántalmazásról (8%), kábítószeres tapasztalatokról (7%) vagy öngyilkosságról (5%) szóló oldalakkal.

A fent említett kockázatok ellenére a gyermekek leginkább potenciálisan előnnyel járó tevékenységet végeznek az interneten. A 9-16 évesek az alábbi gyakorisággal használják az internet különböző lehetőségeit:

• az iskolai feladatokhoz (84%),
• játszanak (74%),
• videoklipeket néznek (83%),
• azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat használnak (61%),
• kép- és üzenetmegosztó szolgáltatásokat használnak (38, ill. 31%),
• webkamerát használnak (29%),
• fájlmegosztó oldalakat látogatnak (17%), vagy
• blogolnak (10%).

A szülők információhiánya

A kockázatokat rejtő online tevékenységgel találkozó gyerekek szülei gyakran nem tudnak ezekről: az interneten szexuális tartalmú képekkel találkozó gyermekek szüleinek 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy gyermeke szerinte nem látott még ilyet. A szülők sok esetben arról sem tudnak, hogy gyermekeik bántó vagy szexuális üzeneteket kapnak: előbbiről a szülők 56, utóbbiról 52 százaléka nem rendelkezett információkkal. Hasonló a helyzet az interneten szerzett új ismerősökkel való személyes találkozással is: az érintett szülők 61 százalékának nincs tudomása az esetről. Habár ezek a kockázatok mindegyike csak a gyermekek kis részét érinti, az adatok azt jelzik, hogy a szülők jelentősen alábecsülik ezeket a kockázatokat. (Személyes megjegyzésem: a mai rohanó világban sajnos kevés idő jut a családon belüli kommunikációra, de maga a téma is "kényes", így eleve kisebb az esélye, hogy napirendre kerül.)

Magyar vonatkozások: legtöbb ismerős a közösségi oldalakon, átlag alatti szülői kontroll és támogatás 

Az EU-átlaghoz hasonlóan a magyar gyermekek közel háromötöde (58%) naponta, egyharmaduk (35%) heti egyszer-kétszer, 7 százalékuk ennél is ritkábban használja az internetet. A magyar gyermekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el használni a világhálót.

A kutatás szerint a 9-16 éves magyar gyerekeknek van a legtöbb ismerőse valamelyik közösségi oldalon (pl. Iwiw, Facebook). A magyarok 45 százaléka 100-nál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik – ezt csak Nagy-Britannia (43%) közelíti meg, míg az uniós átlag mindössze 29 százalék. A bejelölt kapcsolatok számától függetlenül is átlagon felüli közösségi aktivitást mutatnak a magyar netező gyerekek: kétharmaduknak van saját profilja valamelyik közösségi oldalon.

Forrás: EU Kids Online, 2010

A szülői kontroll és támogatás hazánkban jóval átlag alatti: a magyar gyerekek szülei közül fele annyian (10%) tudnak arról, hogy gyermekük találkozott-e a weben látható szexuális tartalmakkal, mint Európa többi részén (22%).

2010 októberében már több mint 2 millió magyar felhasználója volt a Facebooknak

A magyar Facebook felhasználók száma 2010. október végén meghaladta a 2.100.000 főt és egy év alatt majd ötszörösére nőtt a regisztrált felhasználók száma – derül ki a Facebook statisztikákat publikáló cseh Candytech által üzemeltetett Facebakers.com információi szerint.

A Facebook több mint 2,1 milliós magyar tábora még jócskán elmarad az iwiw regisztrált felhasználói számához képest, amely – az iwiw szerint – 4,2 millió, azonban 2009. november eleje óta a magyar Facebook felhasználók száma körülbelül 430 ezer főről 2010. október végéig 2,1 millió főre nőtt, amely körülbelül 4,9-szeres növekedést jelent egy év alatt!

A Facebook magyar felhasználói számának alakulása az utóbbi fél évben (Forrás: Facebakers)

A Facebakers.com további érdekes magyar vonatkozású adatai:

• nemzetközi összehasonlításban a 44. legnépesebb nemzet vagyunk a Facebook-on;

• a magyar lakosság 21,04%-a, az internet hozzáféréssel rendelkező magyarok 34,03%-a Facebook felhasználó;

• az átlagos CPC érték 0,11 USD, az átlagos CPM érték 0,05 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);

• a magyar felhasználók 54%-a nő, 46%-a férfi;

• a magyar felhasználók 15%-a 13-17 év közötti, 35%-a a 18-24 év közötti, 30 %-a a 25-34 év közötti, 12%-a a 35-44 év közötti, 9%-a pedig az 45 éven felüli korosztályba tartozik, de a legnagyobb dinamikával a 18-24, illetve a 25-34 éves korosztályból kikerülő felhasználók száma nőtt.

A Facebook magyar felhasználóinak kor szerinti megoszlása (Forrás: Facebakers)

A legtöbb rajongóval/követővel rendelkező magyar vonatkozású oldalak:

Mekizni jó!: 113.782; Nike Football Hungary: 36.079; Nokia HU[B]: 27.894; Critical Mass Hungary: 26.206; T-Mobile Hungary: 24.178.

A legtöbb rajongóval/követővel rendelkező magyar média vonatkozású oldalak:

MTV Hungary: 57.872; Cosmopolitan Hungary: 17.775; Comedy Central Magyarország: 15.958; Bravo Hungary: 15.739; Joy Magazin – Magyarország: 9.826.

Forrás: Facebakers.com magyar statisztikai oldala

Nemzeti MédiaAnalízis: 10 év alatt 4%-ról 65%-ra nőtt a 15-19 évesek internethasználati aránya

Egyre inkább átalakítják a cégek marketingkommunikációs döntéseit a fiatalok eltérő és az utóbbi években nagymértékben átalakuló médiafogyasztási szokásai. A 15-19 évesek egy évtizeddel ezelőtti médiafogyasztása ugyan kisebb intenzitást mutatott – médiatípusonként 5-6 százalékpontnyi különbséggel –, de mintázata megegyezett a felnőtt lakosság szokásaival. Különösen az elmúlt öt év hozott drasztikus változásokat: a rohamosan terjedő, a 2000-es 4 százalékról 2010-re 65 százalékra növekedett internethasználat  mellett a televízió nézés 6 százalékpontnyi emelkedést ért el, míg a másik két klasszikus médiatípus (rádió és magazinok) fogyasztása lassú csökkenést mutat a fiatalok körében – derül ki a GfK Hungária és az Ipsos Nemzeti MédiaAnalízis tanulmányának idősoros elemzéséből.

Forrás: GfK Hungária - Ipsos, Nemzeti MédiaAnalízis 2000 - 2010

Kántor Kata, a GfK Hungária Média szektorának menedzsere szerint „a teljes médiafogyasztásra szánt idő tovább növekszik és egyre nagyobb szeletet hasít ki a 15-19 évesek mindennapjaiból. A növekedés motorja az internet, amely felváltott több szabadidős és társas tevékenységet is. Ma már közel öt órát töltenek a számítógép (esetleg okostelefonjuk) és a televízió képernyői előtt a fiatalok”.

Forrás: GfK Hungária - Ipsos, Nemzeti MédiaAnalízis 2000 – 2010

A Nemzeti MédiaAnalízis komplex médiafogyasztási szegmensei közül a 2005-ös 27 százalékról 64 százalékra növekedett a netfüggők száma a 15-19 évesek körében (csoportjuk jellemzői: gyakran neteznek, ha tévét néznek, akkor a „kisebb” adókat preferálják, kevésbé kedvelik a bulvár lapokat). Ez a változás megmutatkozik a fiatalok szabadidő eltöltési és életstílus szegmenseinek átstrukturálódásában is, melynek következtében egyre többen vannak azok, akik az otthonülő, elszigetelt, zárkózott életstílust választják és egyre kevesebben azok, akik a fiatalos, eljáró, a szabadidejüket aktívan eltöltő fiatalok csoportjába tartoznak.

Hogyan nézzen ki egy online nagyvállalati sajtószoba a web2 korszakban

Kattints a képre, hogy jobban lásd.

A PR klasszikus eszköztárát és a közösségi média kommunikációs eszközeit összekapcsoló amerikai PR-tanácsadó cég, a Shift Communications az alábbi oldalterven mutatja be, hogy szerintük ma, a közösségi média korszakában hogyan kellene kialakítani egy korszerű nagyvállalati sajtóoldalt, virtuális sajtószobát. (A cég ügyfelei között találhatók olyan jó nevű cégek/termékek, mint például a Microsoft keresőszolgáltatása, a bing, a Novell, a Johnson & Johnson vagy a Virgin Mobile.)

Az oldalterv minta számos oldalelemet tartalmaz:

• az oldal felső sávja: itt a vállalati honlap megszokott felső design elemei találhatók: logó, oldal címe (pl. Sajtószoba), esetleg rövid leírás az oldalról (pl. Hírek, érdekességek vállalatunk életéből); kereső mező (a keresőmotort lehetőleg állítsuk be úgy, hogy ezen az oldalon szűkíteni lehessen a keresést a vállalat sajtóközleményeire, híreire);

• elérhetőségi információk: jól látható területen kell megjeleníteni a cég összes publikus elérési lehetőségét - pl. cím, email, Skype cím, telefon- és faxszám(ok);

• a felsővezetőkről szóló rövid leírásokat tartalmazó rész: ide kerülhet pl. az adott vezető részletesebb profilleíráshoz vezető link, és/vagy az adott vezető esteleges más közösségi média megjelenéséhez vezető linkek (pl. blog, LinkedIn, Facebook profil, stb.);

• multimédia galéria: ide kerülhetnek azok a linkek, amelyekkel elérhetővé tehetjük pl. a vállalati logó letölthető formátumait, a vezetők és a termékek sajtónak szánt nagyfelbontású fotóit, a termék és/vagy szolgáltatás videókat, videó nyilatkozatokat, stb.;

• közösségi média linkek: ebbe a részbe külön érdemes megjeleníteni az adott cég összes fontosabb közösségi média megjelenéseinek linkjeit (pl. Facebook, Twitter, YouTube);

• RSS hírfolyamra való feliratkozást biztosító lehetőség: az RSS-t gyakran frissülő blogok/honlapok használják a megjelenő új tartalom (cikkek, bejegyzések) rövid összefoglalójának terjesztésére, gyakorlatilag a hírlevél Web 2.0-es utódjának tekinthető;

• média megjelenések: ebbe a részbe érdemes betenni a cégről megjelent fontosabb sajtóanyagok, cikkek linkjeit, amiket érdemes kiegészíteni a tartalmak megosztását lehetővé tévő szolgáltatásokhoz kapcsolódó linkekkel/ikonokkal (pl. mail küldési lehetőség, Facebook, Twitter, stb.);

• sajtóközlemények: itt jeleníthetők meg a cég hivatalos sajtóközleményeinek rövid kivonatai és a teljes közleményre mutató linkek, kiegészítve a fent említett, a közlemények megosztását lehetővé tévő szolgáltatásokhoz kapcsolódó linkekkel/ikonokkal;

• tervezett események: itt publikálhatók pl. a cég tervezett rendezvényei, eseményei (pl. termékbemutató, kiállítás, értékesítési pont nyitása, stb.), szintén kiegészítve a fent említett, az információ megosztását lehetővé tévő szolgáltatásokhoz kapcsolódó linkekkel/ikonokkal;

• tag cloud, azaz szófelhő: a sajtóanyagokban előforduló gyakori szavak, kifejezések gyűjteménye, amely sok esetben megkönnyíti az olvasó számára fontos információk megtalálását;

• ajánlott linkek: ide olyan külső blogok, honlapok linkjeit tehetjük, amik pl. meghatározóak a saját piacunkon (pl. szakblogok, szaklapok, szövetségek, hatóságok).

A kép forrása: Shift Communications

Miért követünk cégeket a Facebook-on, és miért hagyjuk el őket?

Az emberek 75%-a céges kampányok eredményeként válik cégek követőjévé a Facebook-on – számolt be az amerikai internet marketing kutató cég, az eMarketer a DDB Worldwide és a francia Opinionway Research 2010 szeptemberi kutatásai alapján.


Arra a kérdésre, hogy a válaszadó minek hatására lett egy adott cég/márka rajongója, a 18-60 év közötti válaszadók az alábbi 3 megadott fő ok közül a következő megoszlásban válaszoltak (egyszerre több ok is megadható volt):

• 75%: a cég/márka meghívása/reklámja
• 59%: barátok, isemrősök meghívása/ajánlása
• 49%: személyes döntés eredménye

Az 1642 válaszadó közül 36% iratkozott már le valamilyen ok miatt valamilyen cég követői közül. Arra a kérdésre, hogy a válaszadó miért hagyta el az előzőleg kiválasztott és követett márkát/céget, az alábbi arányban válaszoltak a megkérdezettek (egyszerre egy ok volt megadható):

• 32%: már nem érdekelt a márka/cég
• 27%: a cég/márka túl gyakran jelentetett meg üzeneteket/információkat
• 22%: a cég/márka által megjelentetett információk nem voltak érdekesek
• 12%: a cég/márka olyan információkat jelentetett meg, amik nem tetszettek
• 7%: nem publikált információt kellő gyakorisággal a cég/márka

Az 1642 válaszadó 36%-a, körülbelül minden harmadik megkérdezett, aki valamely márkát/céget előzőleg követett, feladta a márka/cég követését, ami meglehetősen komoly arány! Mindez jelzi a cégeknek, hogy nem elég „megszerezni” a követőket, meg is kell tudni tartani őket. Ha nem megfelelő a követőkkel, a közönséggel való kommunikáció, akkor egy jó részük előbb utóbb otthagyja a cég/márka oldalát.

Az adatokból az is látszik – ami nem meglepő – hogy a túl sok kommunikáció, a közönség számára érdektelen információk és a túl gyér kommunikáció komoly oka lehet egy cég „elhagyásának”. Hasonlóképpen a való világban történő kommunikációhoz, meg kell találni az egyensúlyt, hogy kellő gyakorisággal, kellő információtartalmú, a közönségünket érdeklő üzeneteket kommunikáljunk az online közönség felé. (Nem is beszélve az aktív online párbeszéd fontosságáról.)

A GAP visszavonta az új logóját, avagy a közösségi média ereje

Csupán négy nappal azután, hogy a divatruházati termékeket gyártó és értékesítő világcég, a GAP bemutatta új logóját, a közösségi médián keresztül megjelenő, többségében negatív véleményözön hatására a cég úgy döntött, hogy hallgat a közönségére: visszavonja az új logót és visszatér a közönség által jól megszokott (és kedvelt) régi logó használatához.

Stílusosan, a régi logó visszatéréséről szóló döntést elsőként a GAP Facebook  és Twitter oldalán közölték:

A GAP sajtóközleményében Marka Hansen, az észak-amerikai GAP elnöke kijelenti, hogy a cég hallgat az online közösség és a fogyasztók véleményére és megtartja a régi logót, és egyben elismerte, hogy hibát követtek el a döntéshozatal során: 

„Sokat tanultunk e folyamat során. Nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy ebben az ügyben nem megfelelő módon jártunk el. Elismerjük, hogy elmulasztottuk kihasználni azt a lehetőséget, hogy bevonjuk az online közösséget. … legközelebb máshogy fogjuk kezelni az ügyet.”

Négy nap ide vagy oda, szerintem a GAP végül megoldotta a feladatot és még megfelelő időben, jól kezelte a kialakuló és az online közösségekben egyre eszkalálódó kommunikációs problémát. Alig egy nap alatt a régi logóra való visszatérést bejelentő Facebook bejegyzést majdnem kétezren „lájkolták”. (A GAP egyébként jelenleg valamivel több mint 741 ezer Facebook rajongóval rendelkezik.)

Az eset remek példája annak, hogy a közösségi média milyen erős hatással lehet még a legnagyobb és legsikeresebb cégek tevékenységére, és hogy mennyire erős az online közönségek, a rajongói táborok, az ügyfelek véleménynyilvánítási ereje. Valamint arra is rámutat, hogy mennyire fontos, hogy egy vállalat figyelje, meghallgassa az online közönség véleményét és szükséges esetben késlekedés nélkül reagáljon is rá.

38 közösségi média baki

Az angol SMI (socialmediainfluence.com) 38 olyan közösségi média baki estetét gyűjtötte egybe, amely szerintük az eddigi legnagyobb melléfogásai voltak a közösségi média vállalati alkalmazásának. Olyan, egyébként jó hírű cégek eseteiről van szó, mint például a Burger King, a Chevrolet, a Coca-Cola, a Dell, a General Motors, a L’Oreal, a McDonald’s, a Pepsi, a Sony, a Starbucks, vagy a Vodafone.

Az esetekből levonható néhány tanulság:

• „Csak az hibázik, aki dolgozik”, mondja a közmondás. Csinálni kell, kísérletezni, használni kell a közösségi média eszközeit, hibás lépés esetén azonban lehetőleg azonnal korrigálni kell a hibát. Számos nagyvállalat azután kezdte el komolyan venni a közösségi médiát, miután egy rosszul sikerült kampány vagy lépés után a saját bőrükön tapasztalták meg annak negatív hatásait.

• Ismerd meg és tiszteld a kritikusaidat. Lehet, hogy a blogokon, Twitteren és egyéb közösségi médiumban megjelenő fogyasztói vélemények önmagukban nem tűnnek fajsúlyosnak, azonban az internet, és különösen a közösségi média elterjedésével a „szájmarketing” ereje felértékelődött.

• A közösségi médiában nem feltétlenül hatékony a hagyományos marketing csatornákon bevált eszközök alkalmazása. A felvágós önreklámmal szemben a valós pozitív fogyasztói vélemények marketingértéke felbecsülhetetlen.

• A közösségi média eszközein keresztül a fogyasztók igen hatékonyan „büntethetik” a nem megfelelő színvonalon szolgáltató cégeket. Egy, az ügyfelek megkeresésére nem azonnal, vagy nem megfelelő módon reagáló ügyfélszolgálat negatív példája például komoly visszhangra találhat ezeken a csatornákon.

• A „crowdsourcing”, azaz a közösségekben rejlő tudást és innovációs készséget hasznosító online megoldás pl. egy adott márkával kapcsolatban teret adhat a márkával kapcsolatos negatív kritikáknak és ha a kommunikációt nem kellő módon kezelik, akkor ez igen negatív hatással lehet az adott vállalatra. Fel kell készülni az ügyfelek esetleges negatív hangvételű kommunikációjára és az arra adandó válaszlehetőségekre.

• A közösségi médián keresztüli vállalati kommunikációt végző junior munkatársak tapasztalatlansága számos esetben okozott már kommunikációs problémát: a megfelelő, tapasztalt munkatárs/vezető által végzett ellenőrzés vagy felügyelet elengedhetetlen. (Érdemes megfigyelni, hogy pl. a vállalati közösségi média kommunikációban élenjáró angolszász nagyvállalatok közösségi média menedzserei általában a 30-40-es korosztályból kerül ki.) Ugyanakkor itt kell felhívni arra is a figyelmet, hogy mennyire fontos a vállalati internet/közösségi média kommunikációs szabályzat léte és az abban meghatározott szabályok betartatása.

Econsultancy: Közösségi média és online PR jelentés 2010

Két brit online piackutató és tanácsadó cég, az Econsultancy és a bigmouthmedia „Közösségi média és online PR jelentés 2010” címen nemrég publikálták 2010-re vonatkozó közös tanulmányukat, amely több mint 800 kliens oldali PR és marketing szakértő (45%), illetve PR és reklám ügynökség oldali szakértő (43%) által adott válaszok elemzése alapján készült.

A legfontosabb eredmények:

• 2010-ben a válaszadó kliens oldali cégek 83%-a, a PR és reklám ügynökség oldali cégek 80%-a használta a Twitter-t és a Facebook-ot a közösségi média stratégia részeként.

• A válaszadó cégek 56%-a alakított ki és menedzsel közösségi média profilt.

• A válaszadó vállalkozások 67%-a használja a Facebook-ot marketing csatornaként.

• Míg a válaszadó cégek 83%-a a közösségi média költségek növekedését várja a jövő évben, addig a ténylegesen erre a területre költött összegek értéke viszonylag csekély.

• A válaszadók 28%-a semmit sem költ közösségi média marketingre és további 33% legfeljebb csupán évi 5 ezer fontot költ.

• A viszonylag csekély mértékű közösségi média költés fő okai, hogy a közösségi média tevékenység néhány esetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, illetve, hogy nem tudták megfelelő módon mérni az elért eredményeket.

• Számos vállalatnál továbbra is gondot okoz a közösségi médiával kapcsolatos tevékenységek integrálása a vállalat egyéb tevékenységeibe.

• A válaszadó cégek 40%-a szerint csupán „kísérletezgettek a közösségi média alkalmazásával, de sokat nem tettek”, 36%-uk szerint csak „átlagos mértékben” nyúltak a közösségi média eszközeihez, 5%-uk nem használt közösségi média eszközöket, és csak 18%-uk jelezte, hogy „erősen érintettek” a közösségi média terén.

• A közösségi média tevékenység értékelésének legfontosabbnak tartott mérőszáma továbbra is a közvetlen forgalom (látogatottság, megjelenés).

• A válaszadó cégek 45%-a nem rendelkezik semmilyen, a közösségi média használatát meghatározó belső szabályzattal vagy iránymutatással.

• Az alábbi grafikon szerint alkalmazzák a válaszadó cégek az online PR taktikákat (kattints a képre):

• Az alábbi grafikon szerint a válaszadó vállalkozások az alábbi arányban alkalmazzák a közösségi média honlapokat (kattints a képre):

• A válaszadó cégek 29%-ánál nincs a közösségi médiával foglalkozó főállású munkatárs.

• A közösségi média vállalati alkalmazásának fő korlátai: erőforráshiány (49%); a szakterület megértésének, ismeretének hiánya (35%); pénzügyi forráshiány (30%).

A tanulmány 25 oldalas összefoglalója:

A felmérés 2010 augusztusában-szeptemberében zajlott. A megkérdezett kliens oldali PR és marketing szakértők 72%-a nagy-britanniai, 10%-a európai, 8%-a észak-amerikai volt. A megkérdezett PR és reklám ügynökség oldali szakértők 62%-a nagy-britanniai, 11%-a európai, és 12%-a észak-amerikai volt. A válaszadók cégei a cégméretek teljes skáláján megtalálhatók: 35%-uk több mint 50 millió GBP, 20%-uk 10-50 millió GBP, 45%-uk legalább 10 millió GBP éves árbevétellel rendelkezik. A válaszadók cégeinek 38%-a csak B2C, 34%-a B2C és B2B, 28%-a csak B2B tevékenységet folytat. A médiaügynökségek is több kategóriába sorolhatók: 33%-uk általános digitális ügynökség, 15%-uk web-fejlesztő ügynökség, 7%-uk hagyományos PR ügynökség, 7%-uk specializálódott közösségi média ügynökség, 6%-uk kereső optimalizációra szakosodott ügynökség.

A teljes felmérés megvásárolható az Econsultancy oldalán.

A közösségi média alkalmazásával „jelentős költségmegtakarítást” ért el a Ford

Ezt nem más, mint a Ford globális marketingtevékenységét irányító Jim Farley állította, aki az idei Párizsi Autókiállításon egy alig több mint öt perces videóinterjúban számolt be arról, hogy a Ford milyen hatékonyan alkalmazza a közösségi médiát. (Az interjút neves amerikai blogírók által előre feltett kérdésekből állították össze.)

Milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb a Ford a közösségi média csatornáin történő interakciók során és ez hogyan hatott a Ford eddigi ügyfélélménnyel kapcsolatos nézeteire?

Az autóink közösségi médián keresztül történő piaci bevezetésének egyik fontos tanúsága, hogy mennyire fontos az ügyfelek számára annak érzése, hogy aktív részesei a folyamatnak. A közösségi média előtti korszakban csak akkor beszélhettünk ügyfélélményről (customer experience), amikor eladtuk vagy szervizeltük autóinkat ügyfeleink számára. A közösségi médiára épülő Fiesta Movement vagy a Focus Global Test Drive kampány során azonban arra kértük a (potenciális) fogyasztóinkat, hogy aktívan vegyenek részt a termékünk piaci bevezetésében. Nagyon meg kell gondolnunk, hogy mit kérünk tőlük, és hogy ennek fejében mit adunk nekik. Ez egy új eleme az ilyen kampányoknak.

Az elején egy kissé önzőek voltunk és főként a bevezetendő termék előtérbe helyezésére gondoltunk, de meg kellett tanulnunk, hogy minél szórakoztatóbb a kampány a résztvevők számára, annál hasznosabb nekünk, mint vállalatnak.

Milyen szempontból találta a leghasznosabbnak a közösségi médiát: a lojalitás, a vásárlással kapcsolatos döntés szempontjából, vagy ügyfélszolgálati szempontból?

Elsősorban a vásárlással kapcsolatos döntés (consideration) szempontjából találtuk leghasznosabbnak a közösségi médiát, mivel a közösségi médián alapuló termékbevezetés lehetővé tette számunkra, hogy az autó ismertségét még a piaci bevezetés előtt jelentősen növelhessük. Így történt ez a Fiesta Movement kampány során is, ahol olyan emberek figyelmét is sikerült felkelteni, akik normál esetben eddig nem mutattak különösebb érdeklődést.

Tehát a közösségi média lehetővé tette, hogy hitelesen tudjunk emberekkel kapcsolatba lépni az új autóinkkal kapcsolatban, és olyan autókkal kapcsolatban is, amikről nem is gondolták volna az emberek, hogy Ford. (Jim Farley az USA-ban nem oly elterjedt és nem nagyon ismert kisvárosi autókra gondolt, mit pl. az említett Fiesta vagy Focus.)

Például a Focus eladások jelentős növekedését észleltük miután a Fiestát piacra dobtuk: sokan csak akkor fedezték fel a Focust, amikor elmentek megnézni a Fiestát. Számunkra is meglepő volt, hogy mennyien nem ismerik a másik kis autónkat, a Focust.


Van-e olyan terület a Fordon belül, amellyel kapcsolatban elmondható, hogy a közösségi média alkalmazása csökkentette a költségeket vagy javította a meglévő üzleti folyamatokat?

A közösségi média hangsúlyozásának egyik igazi előnye az a drámai hatékonyság, amit tapasztaltunk! Nem is számítottunk rá. Jelentős reklámköltséget takarítottunk meg azzal, hogy még a valós piaci bevezetés (értékesítés) előtt a közösségi médián keresztül emberek sorát vontuk be az új autó megismerésébe, megismertetésébe, így csökkent a piaci bevezetés utáni tradicionális marketingtevékenységek költsége. A Fiesta Movement kampány során nagyobb külső segítség nélküli (spontán) autómárka ismertséget értünk el, mint a versenytárs Fiat vagy Yaris és csak a hagyományos TV kampány költségének egytizedére volt szükség. Tehát a piaci értékesítés előtti közösségi média alapú kampánnyal, amellyel a közösségi médián keresztül kommunikáltuk az új termékkel kapcsolatos információkat, ténylegesen csökkenthettük a tradicionális reklámköltségeket.


Milyen mértékben bővült a marketing csapat a közösségi média tevékenységeknek köszönhetően az elmúlt 24 hónapban?

Nem is a marketing csapat tagjainak száma nőtt meg jelentősen, hanem sokkal inkább a munkatársak tapasztalatainak sokrétűsége. Olyan tudással, tapasztalattal rendelkező kollégák is részt vesznek a munkában, akik azelőtt nem voltak a csapat tagjai. Olyan emberekről van itt szó, akik kreatívan gondolkodnak, különböző ötletekkel állnak elő, pl. egy Facebook alkalmazással kapcsolatban. Ezt a munkát nem lehet kizárólag az ügynökségre delegálni. Az ügynökség ügyfeleként mi magunknak is meg kell tudnunk fogalmazni kreatív ötleteket. Még inkább elmosódnak a határok a marketing, a PR és az ügynökségi feladatok között.


A Ford az egyik leghatározottabb módon mozdult el a közösségi média irányába, csökkentve a reklámköltségeket. Volt olyan pont, amikor a Fordon belül megkérdőjeleződött ez a stratégia?

Őszintén szólva a legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy mennyire alapvető (mainstream) médiává vált a közösségi média.

A Fiesta Movement kampány olyan sikeres volt, hogy megváltoztatta az Explorer piaci bevezetésével kapcsolatos gondolkodásmódunkat is. Ezért döntöttünk úgy ezen a nyáron, hogy az új Explorer bevezetését a Facebook-on keresztül fogjuk megcsinálni. Focus Global Test Drive néven indult el az új Focus globális tesztvezetési kampánya, amely során 100 ember jelentkezését várják szerte a világon – ez a kampány is a Facebook-on indult el (és a bejegyzés írásakor még tart).


Vannak-e olyan dolgok, amiket máshogyan csinálnának?

Talán… talán gyorsabban kellett volna lépnünk és talán már régóta ezt kellett volna tennünk.


Megjegyzés: a Fiesta Movement kampányról további infó egyik régebbi blogbejegyzésemben.

Könyvajánló – Karmamedia: „Az online management community alapjai”

Aki olyan vállalatnál dolgozik, amely még csak tervezi vagy akár már alkalmazza az internetes közösségi média különböző eszközeit, platformjait, annak szerintem érdemes letölteni és elolvasni a Karmamedia „Az online management community alapjai” című anyagát. A kiadvány olyan kérdéseket érint, mint:

• Mit értünk online community management alatt?
• Hogyan illeszkedik a tevékenység a kommunikációs diszciplínák közé?
• Mik a leggyakoribb ellenérvek?
• Kinek fontos az online community management és kinek nem?
• Milyen alapszabályai vannak az online community managementnek?
• Hogyan illeszthető mindez a vállalat szervezetébe?
• Hogyan mérhető az online community management?
• És végül: hogyan vágjuk bele?

Előadás ajánló: Rabbit a közösségi média tényeiről és trendjeiről

Ihász Ingrid alias Rabbit online marketing és média blogján közzétette A jövő médiája konferencián tartott előadását, ami szerintem jó áttekintést ad a közösségi média főbb tényeiről és trendjeiről:

Behálózva. Közösségi média tények és trendek

Az előadásanyaggal kapcsolatban Rabbit összefoglalója blogján olvasható!

5 sikeres amerikai közösségi média kampány

A Mashable nemrég egyik cikkében 5 különböző területen működő amerikai márka/termék sikeres közösségi média kampányát mutatta be: a GAP, a Toy Stroy 3, az AOL, a Starbucks, valamint a Mountain Dew kampányait.

GAP

A nagy ruhaipari cég az USA egyik legnagyobb csoportos vásárlási szolgáltatójával, a Groupon-nal karöltve közös kampányt szervezett: 50 USD értékű ruházati terméket kínáltak fel fél áron a Groupon oldalán letölthető kupon formájában. Egyetlen nap alatt 441 ezer kupon talált gazdára! Ez volt eddig a legsikeresebb kampány a Groupon-nál. (Ez volt a Groupon első világmárkával együtt szervezett országos kampánya.)

A GAP az ugyancsak amerikai helyzetmegosztó szolgáltatón, a Foursquare-en is szervezett már hasonló kampányt: 25%-kal olcsóbban kínálta termékeit, ha a Foursquare felhasználók csatlakoztak a GAP eseményéhez. Ugyanez a 25%-os akció a Facebook-on keresztül is elérhető volt kinyomtatható kupon formájában.

Az említett GAP-Groupon kampány sikerességét egyes marketingszakértők, így pl. Augustine Fou komolyan megkérdőjelezték. Szerinte kétségtelen, hogy a vásárlók körében nagyon sikeres volt a kampány, azonban az amúgy is világhírű GAP nemcsak az így értékesített termékek árának feléről mondott le, hanem még a Groupon-nak is jelentős összeget kellett, hogy átadjon közvetítői díjként, így összességében jelentős árbevételről mondott le. Fou szerint a kampány komoly hozadéka elvileg a cég publicitási, ismertségi szintjének növelése lehetett volna, de a GAP már amúgy is egy világhírű márka, így a kampánynak ezen értéke a GAP esetében megkérdőjelezhető. És az sem valószínű, hogy a vásárlók nagy része raktárkészleten ragadt, amúgy eladhatatlan termékeket vett – ha kizárólag ilyen termékekre terjedt volna ki a kampány, akkor pénzügyi szempontból hasznosabb lett volna.

Toy Story 3

A filmet gyártó és forgalmazó Pixar és Disney a film bevezetése során videó megosztókon rengeteg videót és egyéb internetes reklámot vetett be a kampány során. A videók igen sikeresek voltak nemcsak a gyerekek, hanem a régi játékok/elmúlt gyerekkor iránt nosztalgiát érző felnőttek körében is. A Facebook-on keresztül jegyet is lehetett venni, és a vásárló megoszthatta barátaival, hogy hol/mikor nézi meg a filmet, hogy - a kampány szlogennek megfelelően - „Egyetlen barátod se maradjon le”.

AOL – Lifestream

Az amerikai AOL az új közösségi szolgáltatásokat összegyűjtő Lifestream névre keresztelt aggregátor szolgáltatásához egy közösségi nagykövetet keresett „a valaha legjobb állás” szlogennel. Az álláshoz a szokásos juttatásokon kívül egy lakás és mindenféle koncertre és rendezvényre szóló VIP belépők jártak. A kiválasztási procedúra a hagyományos önéletrajz beküldéses-interjús-elbírálásos módszer mellett a közösségi hálózatokat vette igénybe.

Számos közösségi médiumon keresztül szavazni lehetett az elsődleges hagyományos kiválasztási szűrőn sikeres pályázók között. Az így kiválasztott nagykövet feladata a közösségekkel való folyamatos és aktív kommunikáció volt.

A kampány pozitív visszhangjának alapja egyszerűen a meghirdetett állás érdekessége és a javadalmazás különlegessége volt. A közösségi médiumokon keresztül történő szavazás pedig szinte önmagát gerjesztő szóbeszéd marketinget generált, amely hatékonyan terjesztette széles körben az új szolgáltatással kapcsolatos termékinformációkat.

A kampány negatívuma, hogy a választással-szavazással kapcsolatos jelentős közösségi szintű érdeklődés a kiválasztás után nagymértékben visszaesett és természetesen a kiválasztott nagykövet által végzett napi kommunikáció ereje, hatékonysága sem összehasonlítható a kezdeti kommunikáció sikereivel.

Starbucks

A közismert nemzetközi kávézólánc több sikeres közösségi média kampányt szervezett már. A már említett helyzetmegosztó szolgáltatáson, a Foursquare-en lojalitásnövelő kampányt szerveztek: az adott kávézó „polgármesteri” (mayor) címével rendelkező hűséges Starbucks fogyasztók bizonyos termékeket olcsóbban vehettek meg az USA-ban. (Lásd balra.)

A Starbucks a Twitter-en keresztül igen sikeresen kommunikálta az „Ingyen sütemény” kampányát. Az alábbi ábrán látható, hogy a kampány időszaka alatt (pirossal jelölve) az világ összes Twitter bejegyzése közül majd 1 % a céggel kapcsolatos volt! Ez majdnem tízszerese volt a szokásos Starbucks vonatkozású Twitter kommunikációnak. Az „Ingyen süti” kampány a Facebook-on is megjelent: az eseményre néhány nap alatt 600 ezren csatlakoztak résztvevőként. (Lásd lent.)

Mountain Dew

„DEWmocracy” néven indított az ismert amerikai üdítő márka, a Mountain Dew egy közösségi médián keresztül lebonyolított kampányt, hogy a nem mindennapi kiválasztási procedúra után egy új ízesítésű üdítőt dobhasson a piacra. Nem csupán az új termék ízéről, de annak színéről, nevéről, csomagolásáról, valamint reklámkampányáról is a közösség döntött. 

Végül az első körben kiválasztott három íz közül kellett egyet megjelölni: ez lett a piacra kerülő termék. Végül majd hárommillió szavazat döntött az új termékről. (Hasonló kampánnyal egyébként már 2007-ben sikeresen próbálkozott a cég.)

További kapcsolódó cikkek:
Mashable: Gap Offers 25% Discount for Foursquare Checkins
Mashable: Groupon Smashes Sales Records with Nationwide Gap Deal
Mashable: Pre-Order “Toy Story 3″ Tickets on Facebook
NYT: Disney Puts Tickets on a Facebook Site
Mashable: Mayors of Starbucks Now Get Discounts Nationwide with Foursquare
Mashable: Celebrate Tax Day with Free Stuff
Mashable: Starbucks Free Pastry Day: A Social Media Triple Shot
Mashable: You Have 12 Seconds to Choose Mountain Dew’s New Flavor

A vállalton belüli közösségi média funkciók 5 szervezeti modellje

Természetes, hogy minden vállalat a saját piaci céljai, szervezeti struktúrája, vállalati kultúrája, piaci környezete, humán és egyéb erőforrás lehetőségei alapján határozza meg, hogy milyen módon definiálja és szervezi meg a vállalaton belüli közösségi média kommunikációs tevékenységet. Jeremiah Owyang neves amerikai internet piackutató és internet kommunikációs szakember 5 szervezeti modell alapján csoportosította a vállalaton belüli közösségi média funkciók különböző szervezeti formáit.

Organikus modell

Centralizált modell

Koordinált modell

Több központú, „Pitypang” modell

Holisztikus, „Méhsejt szerkezetű” modell