• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2010-08-11

Magyar internet kereskedelmi statisztikák 1 - KSH információk - háztartások

Egy olvasói megkeresés miatt – melyben az olvasó az online fizetésre vonatkozó magyar statisztikák forrásai iránt érdeklődött (hányan használják, milyen szinten van a bizalom a vásárlókban, stb.) – egy sorozatot indítok, melyben mind a lakossági, mind a vállalat elektronikus kereskedelmi szokásokkal kapcsolatban közreadok néhány fontosabb információt. Az első anyagom a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált anyagok fontosabb, a lakossági szektorra vonatkozó anyagait mutatja be.


A vállalkozások és a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága és használata, 2008

A háztartásokra vonatkozó részek

Az internetes kereskedelem lehetőségeinek kihasználása Az alkalmazott módszertan szerint internetes vásárlásnak tekintjük az olyan beszerzést, amikor a megrendelés az árut vagy szolgáltatást értékesítő vállalkozás honlapján keresztül történik. A kérdőív használatra vonatkozó kérdéseit azok válaszolták meg, akik 12 hónapon belül vásároltak az interneten.

A lakosság csaknem 16%-a szerzett be árut vagy szolgáltatást valaha az internet közvetítésével. Az EU-mutató, amely az éven belül vásárlók lakosságra vetített arányát veszi figyelembe, 14%. Százból azok közül, akik a felmérést megelőző 12 hónapban használták az internetet, majdnem 23-an vásároltak valamilyen terméket.

A vásárlások aktualitása (legutóbbi vásárlás időpontja) némi szerkezeti átalakuláson esett át. 2008-ban csupán 49%-uk zajlott le 3 hónapon belül, csaknem 38% 3 hónapnál régebben, de egy éven belül, 13% egy évnél régebben. 2007-ben ez a megoszlás 57–35–8% volt. Ennek a változásnak számos gazdasági indoka is lehet, amellett, hogy – mivel ez a tevékenység a magyar internetezők körében az utóbbi pár évben vált népszerűbbé – 2007-ben valószínűleg még kevesebben számolhattak be éven túli vásárlásaikról, így részarányuk is alacsonyabb volt.

Az egyes korcsoportokban az internetes vásárlók arányát vizsgálva a lakosságon belül a legmagasabb hányada a 25–34 éves korosztálynak van 2008-ban csakúgy, mint 2007-ben. Az aránynövekedés szempontjából azonban a 35–54 évesek érték el a legnagyobb emelkedést (2007-ről 2008-ra 4 százalékpont). A 65–74 éves vásárlók aránya csaknem 2 százalékponttal emelkedett e időszak alatt, jobban, mint a 16–24 éveseké, ami nem érte el az egy százalékpontot.

Az éven belül vásárlók 2008-ban leginkább könyvet, magazint és távoktatási anyagot vásároltak az interneten, ugyanolyan arányban, mint 2007-ben (43%). Az előző évhez képest nőtt a ruházat és sportfelszerelés vásárlóinak aránya (5 százalékponttal), valamint a háztartási eszközöké (1 százalékponttal). A többi terméktípust az interneten keresztül kevesebben vásárolták, mint egy évvel korábban. Az online is leszállítható termékeket vásárlók 44%-a a felsorolt terméktípusok közül (film, zene, könyv, magazin, távoktatási anyag és szoftver) legalább egyhez online jutott hozzá.

Az interneten vásárló lakosság aránya korcsoportonként (éven belüli vásárlások) (Forrás: KSH)

A 2008-as felmérés alapján az árut vagy szolgáltatást interneten keresztül az előző 12 hónapban vásárlók 93%-a hazai kereskedőtől vásárolt, 13%-a más EUtagállamból és több mint 3%-a EU-n kívüli országokból. A teljes lakosság arányában nézve ezek a számok 13% (hazai), 2% (más EU) és 0,5% (EU-n kívüli). Jóval 0,5% alatt voltak azok, akik nem tudták, melyik országból rendelték az árut.

Internetes vásárlások terméktípusok szerint, 2008 (Forrás: KSH)

Az interneten több mint egy éve vagy még soha nem vásárló internetezőket megkérdezve az ilyen vásárlás mellőzésének okairól kiderült, hogy közülük 83% vásárol szívesebben boltokban. 42% véli úgy, hogy nincs szüksége erre a megoldásra. Nem bízik a vásárlási procedúrában, az áru leszállítása, visszaküldése, panaszok orvosolhatósága szempontjából a megkérdezettek 38%-a. Csaknem azonos az aránya azoknak, akik aggályosnak találják a személyes, illetőleg a kártyaadataik megadását (35%). Az internetkapcsolat lassúságát csupán 4% tartja problémának a vásárlás szempontjából.


Internetes vásárlások elterjedtsége az unió tagállamaiban

2008-ban az uniós népesség 32%-a vásárolt az interneten keresztül. Tíz tagország arányszáma haladta meg az EU-27 átlagát, a leginkább Dánia lakossága vásárolt ilyen módon (59%). Magyarország 14%-os arányával a középmezőny alján helyezkedik el; 2007-ben a 18–19. helyet foglalta el, Lettországgal megosztva (11%), Lettország azonban jobban fejlődött, így e tekintetben 2008-ban megelőzte Magyarországot.

Internetes vásárlók aránya az EU tagországaiban, 2008 (Forrás: KSH)

A leginkább Szlovákia (7 százalékpont) és Csehország (6 százalékpont) arányszámai fejlődtek. Magyarország 3 százalékpontos javulása is szép eredmény, mivel 17 tagország ennél kisebb arányjavulást jegyzett. Összefoglalva megállapítható, hogy Magyarország pozíciója az IKT-ellátottság és -használat vonatkozásában mérsékelten javuló. Kiemelkedő a szélessávú internettel rendelkező háztartások aránya az internetes háztartásokhoz viszonyítva, a többi mutatószám pedig évről évre kismértékben, de folyamatosan az előző évinél kedvezőbben alakul.

További inromáció a forrásként szolgáló anyagban található ezen a linken.


Kapcsolódó blog bejegyzéseim:
 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.