Egy olvasói megkeresés miatt – melyben az olvasó az online fizetésre vonatkozó magyar statisztikák forrásai iránt érdeklődött (hányan használják, milyen szinten van a bizalom a vásárlókban, stb.) – egy sorozatot indítottam, melyben összegyűjtöttem néhány fontosabb információt a lakossági, valamint a vállalat elektronikus kereskedelmi szokásokkal kapcsolatban . A negyedik anyagom három magyar piackutató cég vonatkozó felmérését mutatja be: GKIeNET, KutatóCentrum, NRC Piackutató.
GKIeNET
A GKIeNet „Nincs válságban a magyarországi e-kereskedelem – új forgalom csúcs született 2009-ben” című cikkében foglalja össze a 2009-es év hazai e-kereskedelmi helyzetét. A magyarországi lakosok 12%-a vásárolt már interneten keresztül valamilyen terméket vagy szolgáltatást 2009-ben, míg a rendszeresen (havonta legalább 1 órát) internetezők 29%-a vásárolt már a világhálón. A 2700 db online áruház körében 2010 tavaszán végzett felmérés szerint az internetes értékesítés a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom már több, mint 1,6%-át adja, és változatlanul exponenciális növekedés látható. 2010-ben várhatóan tovább növekszik a hazai elektronikus kereskedelmi értékesítések volumene: megközelítőleg 130-135 milliárd forintnyi termék cserélhet gazdát szemben a 2009-ben elért 99 milliárddal, illetve a 2008-ban mért 61 milliárddal. (A felmérés módszertani okok miatt nem tartalmazza a világhálón bonyolított turisztikai és biztosítási ügyleteket.)
Magyarországon a 14 év feletti népesség 42 százaléka töltött internetezéssel havi legalább egy órát 2009 végén (megközelítőleg 3,5 millió fő), ez az egy évvel korábbinál 6 százalékpontos javulást jelent.
A gazdasági recesszió pozitív hatása
A gazdasági recesszió sok internet felhasználót tett még inkább ár érzékennyé, és az online vásárolni hajlandó internetezők megkeresik a világhálón a legolcsóbb vásárlási lehetőségeket. A növekedési többlet várhatóan fele-fele arányban oszlik meg a piac régi illetve új szereplői között.
1. ábra Az online áruházak forgalmának alakulása 2001-2010 között (millió Ft)
Piaci koncentráció
A 2009-es adatok szerint az átlagosan több mint napi 1000 látogatóval rendelkező áruházak adják a forgalom mintegy 90%-át. Az elmúlt két évben történt változások, illetve az idei évre vonatkozó várakozások alapján a leglátogatottabb áruházak piaci helyzete stabil, s ez várhatóan a jövőben is megmarad, sőt még javulni fog. A 100 millió forint feletti forgalmú cégek, akik az online kereskedelmi piac résztvevőinek 3%-át jelentik, rendelkeznek a teljes piaci forgalom több mint 90%-ával.
Az 5 millió forint alatti, az 5-20 millió forint közötti, illetve a 20-100 millió forint közötti forgalmat generáló áruházak egy része magasabb árbevétel-kategóriába tartozik 2009-ben, amely alapján a szereplők megerősödésére következtethetünk, igaz, a számos új belépő várhatóan továbbra is az alsó árbevétel-kategóriában fog megjelenni. A GKIeNET szerint összességében a piaci koncentráció 2009-ről 2010-re nem fog érezhetően változni, mivel a legnagyobb áruházak folyamatosan növelni tudják árbevételüket és az új belépők szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb árbevétel-kategóriába tartoznak.
A webboltok jellemzői
- A legnépszerűbb termékkategóriák 2009-ben az élelmiszerek, ételek, italok; a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök; a szórakoztató elektronikai termékek és a könyvek voltak.
- Az egy vásárlásra jutó átlagos vásárlási érték 11000 Ft környékére tehető.
- Az egyes kategóriák esetében jelentős eltérés tapasztalható a „karácsonyi” forgalom súlyát illetően: minél magasabb egy online áruház látogatóinak napi átlagos száma, annál kisebb az év utolsó két hónapjában elért bevétel súlya. Az év utolsó két hónapjában realizált bevétel némileg magasabb, mint a teljes évi értékesítés két hónapra vetített értéke, ugyanakkor a kisebb forgalmat bonyolító és a viszonylag fiatal áruházak számára ez az időszak jelentheti a felzárkózás, illetve életben maradás lehetőségét.
- A tranzakciók csupán 1,3% bizonyult hamis vagy téves megrendelésnek 2009-ben. Ez a 2009-es és a korábbi felmérésekhez képest némi növekedést mutat (0,5-0,9%), összességében azonban kijelenthetjük, hogy a téves vagy rossz szándékú megrendelések aránya alacsony a hazai online kereskedelmi piacon.
- A könnyű összehasonlíthatóság és a könnyen széles publicitást kapó vásárlói vélemények miatt a legtöbb webáruház törekszik ügyfelei minél tökéletesebb kiszolgálására.
KutatóCentrum
A KutatóCentrum éves tracking elemzést készít a hazai internetezők online vásárlási szokásairól. A nagymintás felmérés keretein belül a magyarországi 18-64 éves internetező lakosságot kérdezték online vásárlási szokásaikról. A 2009-es E-Shopping Report 2009 júliusában zajlott, 3289 fő megkérdezésével.
Az internetezők számának növekedésén túl az elmúlt években az online vásárlási kedv is folyamatosan emelkedett; míg 2008-ban az aktív (legalább hetente) netezők 62%-a vásárolt már valaha a világhálón keresztül, a 2009-es felmérés tanúsága szerint az aktív (legalább hetente) netezők már több mint háromnegyede (78%-a) legalább egyszer élt már az e-shopping lehetőségével. A gyakori internetezőkön belül 40%-ról 46%-ra nőtt azok aránya, akik az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer vásároltak a világhálón keresztül.
Az online kereskedelem népszerűségének növekedését a vásárlók számának lendületes gyarapodásán túl a vásárlási gyakoriság emelkedése is mutatja. Az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer online vásárlók között 37%-ról 46%-ra nőtt azok aránya, akik legalább négy alkalommal vettek valamit a világhálón keresztül, míg a mindössze egyszer vásárlók aránya 22%-ról 12%-ra csökkent.
Mind a 2009-es, mind a 2008-as vizsgálat szerint az online vásárlók között többségben vannak a 25-34 évesek, a férfiak, valamint az átlag feletti anyagi körülmények között élők.
Miért online? Motivációk és attitűdök
Az online vásárlás mellett szól, hogy az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők túlnyomó többsége (85%) szerint gyorsabb és egyszerűbb, mint személyesen megvenni a termékeket. Az online vásárlók több mint kétharmada szerint a világháló további előnye, hogy ezen a csatornán keresztül olcsóbban juthatnak a kiválasztott cikkekhez.
Az e-kereskedelmet elutasítók többsége az e-shopping legnagyobb hátrányának a termékek kézzelfoghatóságának hiányát (41%), illetve a személyes adatok megadásának kényszerét (40%) tekinti. Ez utóbbi arány, habár még mindig igen magas, az előző évi eredménnyel összehasonlítva javuló tendenciát mutat.
Az online vásárolt termékcsoportok népszerűségi sorrendje tavalyhoz képest csak kismértékben változott, de az egyes termékcsoportokon belül mért adatok néhol szignifikáns növekedést mutatnak. Az online vásárlás során legkelendőbbek az elektronikai termékek, a CD-k, DVD-k és könyvek, valamint a ruházati cikkek. Viszonylag magas továbbá az utazás, utazással kapcsolatos termékek (repülőjegy, szállás vagy komplex szolgáltatások) és a színház-, mozi- és koncertjegyek iránti kereslet; az online vásárlók 18%-a szerzett már be ezekbe a kategóriákba tartozó terméket vagy szolgáltatást. A technikai, elektronikai cikkeket elsősorban a férfiak szerzik be a világhálón, míg - egyáltalán nem meglepő módon - a ruházati és kozmetikai termékeket inkább a hölgyek keresik a neten.
2. ábra: egyes termékcsoportok online vásárlási gyakoriságának változása (bázis: legalább hetente internetezők)
2008-ról 2009-re jelentős mértékben, 16%-ról 27%-ra nőtt azoknak az aránya, akik napi fogyasztási cikkeket vásároltak. A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hazai online kereskedelmét a KutatóCentrum másik éves tracking elemzése, az E-Shopping FMCG Report elemzi. A magyarországi 18-64 éves internetező lakosságot kérdezték online vásárlási szokásaikról. A felmérés 2009 júliusában zajlott, 3000 fő megkérdezésével. A válaszadók nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség tekintetében reprezentálják az aktív korú (18-64 év közötti) gyakori internetet használó népességet.
Megduplázódott az online élelmiszervásárlók száma
Nemzetközi viszonylatban gyors ütemben nő a napi fogyasztási cikkek online piaca. A Tesco UK adatai szerint 2006/2007-ről a 2008/2009-es pénzügyi évre közel 60 százalékkal - 1,2 milliárd fontról (1,4 milliárd euró) 1,9 milliárd fontra (2,2 milliárd euró) - nőtt az áruház internetes eladásainak értéke. A regisztrált vásárlók száma ugyanebben az időszakban egy év alatt 20 százalékkal emelkedett, és mára meghaladja az 1 millió főt. Nemcsak a nemzetközi adatok, de a hazai trendek is azt mutatják, hogy ez a terület jelentős piaci potenciállal bír.
2009-ben jelentősen nőtt a napi fogyasztási termékek iránti kereslet az interneten: 2008-2009 között több mint kétszeresére nőtt azoknak a száma (6,5%-ról 12,5%-ra), akik a világhálón keresztül szereztek be napi fogyasztási cikket.
A napi fogyasztási cikkek online vásárlása jellemzően három fő termékkategóriára, az illatszerekre, élelmiszerekre és háztartási és vegyi árukra korlátozódik. Ugyan 2008. évhez hasonlóan 2009-ben továbbra is a piperecikkek voltak a legkeresettebbek, a piac bővülése elsősorban az élelmiszerek iránti kereslet növekedésének volt köszönhető: az ebbe a kategóriába tartozó termékeket vásárlók száma 2009-ben 2008-hoz képest megduplázódott.
A felmérés szerint az internetes vásárlás fő előnyei:
- kényelem (nem kell sorban állni – 57%, nem korlátoz a nyitva tartási idő – 55%, nem kell cipekedni – 52%);
- árak összehasonlíthatósága (24%);
- termékjellemzők összehasonlíthatósága (13%);
- nagyobb választék (11);
- gyorsaság (11%).
A napi fogyasztási cikkek online vásárlása során a legjelentősebb hátrányok:
- termékek kézzelfoghatóságának hiánya (67%);
- várni kell a szállításig (44%);
- személyes kontaktus hiánya (40%);
- nehézkes reklamáció (38%);
- a vásárlás élményének a hiánya (23%);
- biztonság hiánya (21%);
- a futárral történő egyeztetés nehézkessége (20%);
- drágaság (16%);
- megbízhatatlan (12%);
- bonyolult a fizetés (9%).
NRC – Online banki szolgáltatások használata
Az e-kereskedelemhez kapcsolódó téma az online banki szolgáltatások használata, amelyről az NRC Piackutató végzett felmérést 2009. június 24. és július 14. között 2.000 fő online megkérdezésével. (A minta reprezentatív a 18-69 éves hazai internetezőkre nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és internetezés helye tényezők mentén.)
A felmérés szerint a folyószámlával rendelkező internetezők körében 45% az online banki szolgáltatásokat használók aránya. Mindez azt jelenti, hogy 2009-ben – ha nem is minden esetben, de legalább alkalmanként – 1,2 millióan intézték bankügyeiket az interneten; ez a szám 2006-ban még alig haladta meg a félmilliót.
Gyakorlatilag minden bank rendelkezik már olyan online szolgáltatással, melynek segítségével ügyfelei gördülékenyen, akár otthonukból is elintézhetik pénzügyi tranzakcióikat. A pénzügyek interneten való bonyolítása folyamatosan terjed, évről évre többen vesznek igénybe online banki szolgáltatásokat.
A szolgáltatás mellőzésének legjellemzőbb indoka az, hogy sokan nem tartják biztonságosnak az online banki ügyintézést. A bizalmatlanság az idősebb internetezők körében erősebb – a fiatalok kevésbé félnek attól, hogy személyes vagy pénzügyi adataik illetéktelen kezekbe kerülnek, és így visszaélés áldozatává válnak.
Az online bankolók 83%-a havonta legalább egyszer intéz valamilyen pénzügyi tranzakciót interneten keresztül, 8%-uk pedig szinte minden nap használja a szolgáltatást. 61% a legtöbb banki ügyét az interneten keresztül végzi, azok aránya pedig, akik minden esetben online rendezik az ügyeket, 17%.
A netpolgárok leginkább a pénzügyeikkel kapcsolatos információszerzést, valamint az átutalásokat helyezik át az internetre. Az online bankot használók 90%-a szinte mindig az interneten kérdezi le számlainformációit, míg eseti forintátutalást 82%-uk intéz jellemzően netbankon keresztül. Háromból ketten a postai csekkeket is online módon fizetik be, és ugyanez az arány figyelhető meg a hitelkártya- vagy a mobiltelefon-egyenleg feltöltése esetében is (természetesen azok körében, aki egyáltalán végeznek ilyen pénzügyi tranzakciót).
A kevésbé rendszeres műveletek közül a bankkártya jellemzőinek beállítása a legnépszerűbb: az elmúlt egy évben az online bankolók egynegyede használt ilyen online funkciót (például a vásárlási limit beállítását), míg új bankkártyát 9, új PIN-kódot 3% igényelt az interneten keresztül – utóbbi két művelet esetében viszont még az online bankolók körében is azok vannak többségben, akik személyesen vagy telefonon intézik a tranzakciót.
Az internetezők nagy része elismeri az online banki szolgáltatások előnyeit. 71%-uk ért egyet azzal az állítással, hogy így gyorsabban tud intézkedni, mint a bankfiókban való személyes ügyintézés alkalmával, 67%-uk pedig olcsóbbnak tartja az internetes megoldást. Leginkább a fiatalabb, magasan iskolázott fővárosi férfiak értenek egyet ezzel a két állítással – nem véletlen, hogy az ő körükben a legnépszerűbb az online banking szolgáltatás.
Az internetezők csaknem a fele gondolja azt, hogy az online banking nem biztonságos. A többség azt tartja legvalószínűbbnek, hogy valamilyen csalás áldozatává válik, sokan az adataikat féltik a visszaélésektől, vagy félnek attól, hogy a művelet során anyagi károk érik.
Az online banki ügyintézés azon előnye, hogy meggyorsítja az ügymenetet, részben abból ered, hogy közvetlenül nincs szükség banki alkalmazottak közreműködésére. Az online bankolók több mint háromnegyede ennek megfelelően ritkábban keresi fel bankfiókját, amióta online szolgáltatásokat (is) igénybe vesz, számukra nem is hiányzik annak személyessége.
A nők számára fontosabb az élő kontaktus, ők jellemzően kevésbé szívesen váltják fel vele a személyes ügyintézést. A szolgáltatással kapcsolatos bizalmatlanság is jellemzőbb a női internetezőkre, akik jobban aggódnak a veszélyek miatt, mint a férfiak. Körükben alacsonyabb is az online bankinget használók aránya. Míg a férfiak több mint fele, a nőknek csak egyharmada használ ilyen szolgáltatást.
A felmérés PDF verziója itt letölthető.
Kapcsolódó blog bejegyzéseim:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése