2011-11-30

A Facebook-on 2011-ben legtöbbet megosztott 40 amerikai cikk

Forrás: NYT
Jó tudni egy marketingesnek manapság, hogy mik a "menő" témák a közösségi hálózatokon, különösen a Facebook-on. Ebben nyújt segítséget a Facebook: tegnap publikálta a közösségi hálózaton idén legtöbbször megosztott amerikai cikkek listáját. A paletta a komoly médium komoly cikkétől a bulvár sajtó "legbulvárabb" cikkéig, szinte mindenféle típusú és fajsúlyú cikket tartalmaz. Számomra azért megnyugtató, hogy a jó hírű sajtótermékek élen járnak a TOP negyvenes listán: 10 CNN , 7 New York Times, 7 Huffington Post, 3 Washington Post, valamint 1 Wall Street Journal cikk, azaz összesen 28 "komoly" médium cikke kapott helyet a TOP negyvenes listán. A lista maradék 12 cikkét a Yahoo jelentette meg (a Yahoo által publikált cikkek főként bulvár jellegűek). A listavezető cikk a New York Times március 15-i cikke a Fukushima-i tsunamiról. Persze a nem bulvár jellegű újságok cikkei között is szép számmal akadnak kevésbé komoly témájú, bulvár jellegű témák.













12. How to Talk to Little Girls (The Huffington Post) 

13. Stop Coddling the Super-Rich (New York Times) 

14. Why Chinese Mothers Are Superior (Wall Street Journal) 



17. Why You're Not Married (The Huffington Post) 




21. Notes From a Dragon Mom (New York Times) 



24. Penn State, my final loss of faith (Washington Post) 















39. Grant Hill’s Response to Jalen Rose (New York Times) 

40. Steve Jobs’s Patents (New York Times) 


2011-11-26

Adatok az amerikai kisvállalkozások közösségi média felhasználásáról

Újabb amerikai cég, az email marketing szoftvert fejlesztő Constant Contact készített felmérést az amerikai kisvállalkozások marketing célú közösségi média felhasználásáról, amely során majd kétezer amerikai kisvállalkozást vizsgáltak meg. (Legutóbb az ugyancsak amerikai Office Arrow és a Social Strategy1 hasonló célú piackutatási eredményeiről írtam.)

Forrás: eMarketer
A Constant Contact októberi felmérése szerint a vizsgált amerikai kisvállalkozások szinte mindegyike (97%) használja az emailt, mint marketingcsatornát, a második leginkább alkalmazott marketing módszer a meglévő és potenciális  ügyfelek személyes meggyőzése (81%), a harmadik leggyakrabban használt módszer a telefonon keresztül történő kommunikáció (74%), a negyedik legnépszerűbb marketing kommunikációs csatorna pedig a Facebook (70%). Ezt követi további négy közösségi média hálózat: a Twitter (46%), a LinkedIn (37%), a YouTube (25%), valamint a cégek számára nemrég megnyílt Google+ (11%). A felmérés szerint tehát az amerikai kisvállalkozások majd háromnegyede valamilyen formában használja a közösségi médiát marketing kommunikációs csatornaként. Ez hasonló arány a már elmlített Office Arrow és a Social Strategy1 felmérés eredményéhez, mely szerint a megkérdezettek majd kétharmada (63%) rendelkezik valamilyen közösségi média jelenléttel, és mely szerint a kisvállalatok 88%-a hiszi, hogy a közösségi média hatással van, vagy lesz az üzleti folyamataira.

Forrás: eMarketer
A vizsgált közösségi média hálózatok hatékonyságát az amerikai kisvállalatok igen eltérően értékelik: Csupán négy olyan közösségi médium emelhető ki, amelyeket a kisvállalatok többsége pozitívan értékelt: a Facebook, a Twitter, a videó-megosztó szolgáltatások és a LinkedIn. Ezek közül is kiemelkedik a Facebook értékelése: a válaszadók 36%-a szerint nagyon hatékony, 47% szerint mérsékelten hatékony, 13% szerint nem hatékony eszköz. (Az ábrán csak azoknak a válaszait jelenítették meg, akik alapvetően hatékonynak értékelik a közösségi médiát.)

A Constant Contact felmérése az amerikai kisvállalatok mobil alkalmazását is vizsgálta. A válaszadó 1782 kisvállalat 72%-a semmilyen módon nem használja ki a mobilkommunikáció lehetőségeit. 13% rendelkezik mobil honlappal, 9% használ mobil alkalmazást, 9% használ valamilyen SMS-marketing eszközt, 5% fejlesztetett ki mobil alkalmazást.

2011-11-19

Az amerikai kisvállalatok hisznek a közösségi médiában, de többnyire se pénz, se ember a hatékony működtetésre


Forrás: Office Arrow
Az amerikai kisvállalatok hisznek a közösségi médiában, de a szűkös anyagi és emberi erőforrások gátat szabnak a hatékony használatának – derül ki két, a kisvállalati marketing kommunikációra szakosodott amerikai cég, az Office Arrow és a Social Strategy1 idén ősszel végzett közös (letölthetőkutatásából.

A megkérdezett amerikai kisvállalatok 88%-a hiszi, hogy a közösségi média hatással van, vagy lesz az üzleti folyamataira, tehát döntő többségük komoly lehetőséget lát e marketing csatornában. A megkérdezettek majd kétharmada (63%) rendelkezik valamilyen közösségi média jelenléttel:
  • 61% Facebook
  • 48% LinkedIn
  • 37% Twitter
  • 14% Google+
  • 6% Foursquare

A válaszadó kisvállalatok közösségi média használatának fő indokai:
  • márka ismertségének növelése (49%)
  • lead generálás (33%)
  • ügyfélszolgálati tevékenység (32%)
  • nincs igazi cél (31%)
  • termék/szolgáltatás értékelése (17%)

A megkérdezett kisvállalatok döntő többsége (96%) semmilyen közösségi média menedzsment szoftvert nem használ – ennek oka részben pénzhiány, részben ezen szoftverekkel kapcsolatos információk hiányos ismerete.

Nem jó hír a közösségi média szakemberek számára, hogy még a válságot könnyebben viselő amerikai kisvállalatok nagy része (67%) sem fog többet költeni jövőre a közösségi média kommunikációra, mint idén – gondolom ez az érték itthon még nagyobb. Igaz – forrás- és szakemberhiány ide vagy oda – a válaszadó amerikai kisvállalatok csupán 3%-a fog elfordulni a közösségi médiától.

A felmérést készítő két cég főként a közösségi hálózatokon keresztül történő piacfigyelés, illetve ügyfélszolgálati tevékenységek fontosságára hívja fel a kisvállalatok figyelmét.

(A kép alatti linkre kattintva a kép nagyobb felbontásban is elérhető.)

2011-11-12

Mi lesz a Google+ jövője?


Több jó nevű amerikai lap írt a napokban a Google+ sorsát latolgató cikket: míg a Slate és a Forbes magazin a Google+ haláláról ír, a New York Times blogja és a Wired magazin ezt cáfolja.


A Google+ halála

A Slate magazin szerint érthetetlen volt, hogy miért várt több hónapot azzal a Google, hogy engedje a cégeknek és szervezeteknek a Google+ szolgáltatáson történő megjelenést. Ezzel véleményük szerint tovább növelték a szinte behozhatatlan lemaradásukat a Facebook-kal szemben, amely közel 800 milliós felhasználói táborával ma vitathatatlanul a közösségi média piacvezető médiuma a legtöbb országban.

Az elmúlt napokban végre a Google+ is megnyílt a vállalatok/márkák és szervezetek előtt. Azonban a cikk írója szerint, valószínű, hogy a Google túl későn nyitotta meg szolgáltatását a cégek és a szervezetek előtt – szinte behozhatatlan előnyt hagyva a Facebook számára. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy a Google+ megjelenése utáni kezdeti növekedés és jelentős látogatottsági szint mára már jelentősen csökkent, igaz stabilizálódni látszik. A Slate magazin cikkírója szerint még a Google két alapítója, Larry Page és Sergey Brin is alig írt a saját Google+ oldalukon a kezdeti néhány bejegyzés megjelenése óta.

A Slate cikke szerint az is problematikus, hogy a Google+ igazából semmilyen gyökeresen új megoldást, szolgáltatást nem tudott a piacra dobni, amely alapvetően megkülönböztetné a többi (Facebook) közösségi médiumtól és amely piaci versenyelőnyhöz juttathatná.

A Slate cikk írója ekképpen foglalta össze negatív jóslatát: „Google might not know it yet, but from the outside, it’s clear that G+ has started to die—it will hang on for a year, maybe two, but at some point Google will have to put it out of its misery.” (Azaz: „Lehet, hogy a Google még nem tudja, de kívülről tisztán látható, hogy a G+ elkezdte haláltusáját – talán egy vagy két évig még talpon marad, de egy ponton a Google-nek véget kell majd vetnie a szenvedésnek.”)

A Slate magazin szerint óriási hiba volt nem engedni a cégek/szervezetek megjelenését már a szolgáltatás bevezetésének pillanatától – inkább el kellett volna halasztani a Google+ bevezetését addig, amíg a cégek/szervezetek számára is alkalmasnak látják a megjelenést.

A Slate cikkhez eddig körülbelül 300 olvasói megjegyzés érkezett. Látszik, hogy éles vita van az olvasók között a kérdésben. Vannak, akik egyetértenek a negatív jóslattal, de nekem úgy tűnik, a többség több és fényesebb jövőt jósol a Google közösségi szolgáltatásának. A New York Times egyik blogjában megjelent cikk is cáfolja a Slate cikk állításait.


A Google+ nem fog eltűnni

A New York Times blogjának cikke nemcsak a Slate cikkének, hanem a Forbes magazin egy másik Google+ szolgáltatást temető cikkének állításait is cáfolja. A cikk szerint a Google+ szolgáltatás várható bukásáról szóló cikkek egy nagyon fontos dolgot elfelejtenek: a Google+ nem „egy” termék, hanem „a” termék a Google számára.

A New York Times blogja szerint a Google nem csupán a Facebook piaci pozícióinak gyengítésére hozta létre a saját közösségi média szolgáltatását, hanem, hogy a fő terméküket, a keresést kiegészítse, tökéletesítse. A Google több ízben kijelentette, hogy a közösségi elem alapvető eleme lesz a jövő kereső szolgáltatásának, a Google+ tehát kulcsfontosságú a Google számára. Persze sokat kell még tennie a Google csapatának, hogy felvehesse a versenyt az évek óta a piacon lévő és jelenleg igen sikeres Facebook-kal. Hasonló érveket vonultatott fel a Wired magazin cikke, amely egyenesen piacvezetői pozíciót jósol a Google+ számára.

Nagyon nehezen elérhető még a Google számára is a Facebook közel 800 milliós táborához hasonló felhasználói bázis elérése. De nem lehetetlen, főleg az internet piac vezető cégének, a Google-nek, amely már 1998 óta a piacon van.

2011-11-05

Akciók és ajánlatok – háromból egy ember emiatt követ egy céget a közösségi hálózatokon


Már írtam arról, hogy megjelent az egyik legnevesebb piackutató cég, a Nielsen 2011/Q3-as közösségi média jelentése, amelyben többek között azt is vizsgálták, hogy mik azok az okok, amik miatt az emberek követnek egy céget vagy márkát a közösségi hálózatokon. A Nielsen és a McKinsey közös közösségi média kutató cége, az NM Incite a legutóbb általam publikált adatoknál részletesebb választ adott e kérdésre.

Forrás: NM Incite
Az NM Incite most régiónként publikálta, hogy mik a fő indokai egy cég/márka közösségi hálózatokon történő követésének, „lájkolásának”. Az akciók és ajánlatok az a mozgató erő az összes régióban, ami leginkább követésre ösztönzi a közösségi hálózatok látogatóit. A világátlagot tekintve a válaszadók 34%-a ezt az okot jelölte meg legfontosabbként. 25% az adott cég/márka iránti támogatását kívánta kifejezni; 18% a követett céggel/márkával kapcsolatos friss hírekhez akart így első kézből hozzáférni; 12% egy hirdetés miatt lett követő; 4-4% egy barátjának ajánlására, illetve amiatt lett követő, hogy látta, hogy egy barátja a közösségi médián már követi az adott céget. 1% azért lett követő, mert az adott cég munkatársa, 3% pedig más okot adott meg.

Európában egy kicsit eltérő eredmények születtek:

  • a világátlagnál 7%-kal alacsonyabb – 27% – azoknak az aránya, akik azért követnek egy céget vagy márkát, mert az számukra vonzó ajánlatot biztosított a követésért cserébe;
  • a világátlaggal csaknem megegyező mértékű – 26% – azoknak az aránya, akik a követett cég/márka iránti támogatásukat kívánták kifejezni;
  • szintén csaknem a világátlaggal egyező arányú – 17% – azoknak az aránya, akik azért kezdtek el követni egy céget/márkát, mert friss hírekhez akartak hozzájutni;
  • 4%-kal magasabb azoknak az aránya Európában (16%), akik egy hirdetés miatt lettek követők;
  • Európában is 4-4% egy a közösségi médián lévő barátjának ajánlására, illetve amiatt lett követő, hogy látta, hogy egy barátja a közösségi médián már követi az adott céget;
  • Szintén 1% azért lett követő, mert az adott cég munkatársa, 5% pedig más okot adott meg.


Az ajánlatok, akciók az észak-amerikai régióban a legfontosabb okai egy cég követésének: itt a válaszadók 45%-a azért követ egy céget vagy márkát, mert az vonzó ajánlathoz kötötte a követést.

Az elkövetkező évek legfontosabb marketing vonatkozású technológiai fejlesztési területei


Az IBM nemrég publikált egy tanulmányt „From Stretched To Strengthened: Global CMO Survey” címmel, amelynek elkészítéséhez 64 ország 19 különböző iparágában tevékenykedő 1734 marketing felsővezetőjét kérdezték meg legfontosabb feladataikról, a várható kihívásokról.

A megkérdezett 1734 marketing felsővezető 82%-a az elkövetkező 3-5 évben növelni fogja a közösségi média területén végzett technológiai fejlesztésekre szánt vállalati költségvetést – ez a fejlesztési terület volt a legfontosabbnak tartott a megkérdezettek körében. A marketing felsővezetők 81%-a az ügyfélkapcsolati menedzsment rendszerekre (CRM) és az ügyféladatok elemzését támogató rendszerekre szánt fejlesztési költségkeretet is növelni fogja. A közösségi médián keresztül történő vállalati kommunikáció és az ügyfelekkel történő aktív kapcsolattartás és az ebből (is) eredő jelentős ügyféladat mennyiség gyűjtése, rendszerezése és elemzése lesz tehát a legfontosabb feladat az elkövetkező 3-5 évben.

Ezen túl az elkövetkező néhány év legfontosabb marketing vonatkozású technológia fejlesztési irányai: mobil alkalmazások fejlesztése (80%); tartalom menedzsment (73%); tablet applikációk fejlesztése (72%); az ügyfél egységes kezelési rendszerének kialakítása (70%); az együttműködést elősegítő eszközök (68%); a prediktív elemzés (66%); a reputáció menedzsment (63%); a keresőoptimalizálás (62%); a kampány menedzsment (61%); valamint az email marketing (46%) eszközök fejlesztése.

Mik a fő okai a digitális technológiák felé történő elmozdulásnak? A válaszadók az alábbi indokokat adták:
  • az ügyfél lojalitás növelése (67%)
  • a tablet és egyéb mobil eszközökön új élmények kialakítása (57%)
  • a közösségi média, mint kulcsfontosságú kapcsolati csatorna alkalmazása (56%)
  • integrált szoftverek alkalmazása az ügyfelek kezelésére (56%)
  • a márka figyelése a közösségi médián keresztül (51%)
  • ...

Arra a kérdésre, hogy mely feladatok elvégzésével kapcsolatban érzik magukat a legkevésbé felkészültnek, az alábbi eredmények születtek - itt is előkelő, második helyet foglal el a közösségi média:
  • adattömeg robbanásszerű növekedése (71%)
  • közösségi média (68%)
  • a marketing csatornák és az eszközök közötti választási lehetőség számának növekedése (65%) 
  • változó fogyasztói demográfiai tényezők (63%)
  • pénzügyi megszorítások (59%)
  • csökkenő márka lojalitás (57%)
  • ...

A 72 oldalas tanulmány letöltését tudom ajánlani, még számos érdekes megállapítást tartalmaz!