• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2012-12-29

21 közösségi média szolgáltatás változás 2012-ben amely hatással lehet a vállalati online marketing stratégiára

Egy az amerikai MIT egyetemen 2004-ben szerveződött csapat 2006-ban HubSpot néven céget alapított, hogy a KKV-k számára olyan szoftvert fejlesszenek ki, amely támogatást nyújt internet marketing tevékenységük sikeres elvégzésében. Egyik új publikációjukban 21 olyan közösségi marketing szolgáltatás változást, módosítást gyűjtöttek össze, amely hatással van, lehet a vállalati közösségi marketing kommunikációs stratégiára.

A 29 oldalas kiadványban többek között a Facebook "Global Brand Pages" névre hallgató, a multinacionális cégek számára egységes megjelenést biztosító, októberben bevezetett új struktúráról, a Facebook júniusban bevezetett új hirdetési lehetőségéről lehet olvasni, amely már lehetővé teszi, hogy egy hirdetés csak mobil eszközökön jelentethessünk meg. De olvashatunk még:
  • a Facebook idén nyáron bevezetett kibővített hirdetés targetálási lehetőségéről,
  • a Facebook Open Graph applikációs lehetőségéről,
  • az Instagram Facebook általi felvásárlásáról,
  • a Twitter nyáron bevezetett személyre szabható "Tailored Trends" szolgáltatásáról,
  • a Twitter nyitóoldali profilkép feltöltési lehetőségéről,
  • a Twitter új hirdetés targetálási lehetőségeiről,
  • a LinkedIn és a Twitter stratégiai partnerségének felbomlásáról,
  • a LinkedIn új bejegyzés szegmentálási lehetőségéről,
  • a LinkedIn vállalati oldalait érintő változásokról,
  • a Foursquare új promóciós bejegyzés szolgáltatásáról,
  • a Foursquare novemberben bevezetett értékelési rendszeréről,
  • a Google+ új "Hangour on Air" szolgáltatásáról,
  • a Google keresőrendszerének változásairól,
  • a Google+ Local szolgáltatásáról,
  • a Google+ Communities szolgáltatásáról,
  • a Pinterest ősszel bevezetett, a vállalakozások számára kialakított "Business Accounts" lehetőségéról,
  • a YouTube "In-Video" programozási lehetőségéről, valamint
  • a YouTube videók interaktív feliratozási lehetőségéről.


2012-12-14

Melyek a leginkább használt közösségi marketing eszközök - Adobe jelentés

Az Adobe nemrég publikálta az „Adobe® 2012 Digital Marketing Optimization Survey Results Report” jelentését, amely 1700 vállalati marketingszakember válaszaira épül és amelynek egyik fejezete a közösségi marketing tevékenységekről szól.

Forrás: Adobe
Mik a legfontosabb vállalati online marketing tevékenységek?
Minden harmadik vállalati marketinges a "lead generation-t", azaz az eladásösztönzést, a vásárló-generálást tartja a legfontosabb online tevékenységnek. 24% az online kereskedelemre koncentrál leginkább, 22% a márka és a vállalat ismertségének növelését, 12% az online szolgáltatások és online támogatás nyújtását részesíti előnyben.

A vállalati marketingesek jelentős része tisztában van a szóbeszéd (word of mouth) marketing fontosságával. A lenti ábra mutatja, hogy melyek a leginkább használt közösségi marketing eszközök (minden válaszadó a neki legfontosabb három közösségi marketing eszközt nevezhette meg). A leginkább használt közösségi marketing eszköz a saját online tartalmak közösségi megosztásának lehetővé tétele (social sharing) - a válaszadók 79%-a említette. A megkérdezettek 60%-a a blogok és közösségi oldalak üzemeletetését, 33% a felhasználói vélemények/ismertetők/értékelések lehetővé tételét tartotta a legfontosabb közösségi marketing eszköznek. Ezt követi a felhasználók által generált tartalmak (pl. képek, videók) publikálásának lehetővé tétele, az azonnali üzenetküldés/váltás lehetősége.

Forrás: Adobe® 2012 Digital Marketing Optimization Survey Results Report





















Konverziós szempontból, azaz például a látogatók vásárlóvá tételének szempontjából a fentiekhez hasonló eredmény született: a megkérdezettek több mint kétharmada a saját online tartalmak közösségi megosztásának lehetővé tételét (social sharing) tartja a legfontosabbnak.

Forrás: Adobe

Egyre fontosabb feladat a közösségi marketing tevékenységek eredményességének mérése
A megkérdezettek közel fele, 48 százaléka méri valamilyen módon a vállalati közösségi média tevékenységet, 56 százalékuk pedig az elkövetkező öt év egyik legfontosabb online marketing optimalizálási feladatának tekinti a vállalati közösségi média tevékenység mérését, analizálását.

2012-12-08

A barátok 84%-a utánajár egy a közösségi médián megjelenő személyes ajánlásnak


A Gartner egyik jelentése szerint 2012-ben világszerte összesen közel 16,9 milliárd USD árbevételt termel a közösségi média, amely 2016-ig várhatóan eléri a 34 milliárd dollárt. A közösségi média árbevételének több mint felét a reklámbevételek adják, ami 2012-ben várhatóan eléri a 8,8 milliárd dollár értéket.* Egyértelműen látszik tehát, hogy a közösségi média egyre értékesebb a hirdető cégek, szervezetek számára.

De vajon a közösségi médiumok felhasználói (akiket a cégek a reklámjaikkal megcéloznak) hogyan vélekednek és mit várnak a cégek közösségi média marketing kommunikációjától, és mennyire vannak összhangban a felhasználók várakozásai a cégek valós tevékenységével. Ez volt a legfontosabb kérdés, amire a Vanson Bourne egyik kutatása választ keresett, és amit a Pitney Bowes Software nemrégiben közzé tett „Social media: contrasting the marketing and consumer perspectives”címen.

A kutatás 3000 ausztrál, francia, egyesült államokbeli, egyesült királyságbeli, valamint német felnőtt közösségi média felhasználó és 300 szenior, hasonló országbeli marketing döntéshozó véleményét elemzi hét gazdasági szektoron belül (bank, biztosítás, FMCG, kiskereskedelem, közszféra, közszolgáltatás, telekommunikáció).

Forrás: Pitney Bowes
A szenior marketing döntéshozók több mint kétharmada (69%) jövőre növelni fogja reklámköltését a közösségi médiumokon.

2013-ban a megkérdezett döntéshozók a marketing költségvetéseik közel egynegyedét tervezik közösségi marketingre fordítani, egyötödük szerint néhány éven belül a teljes céges marketingbüdzsén belül meghatározó mértékű lesz a közösségi médiumokra fordított hányad.

A döntéshozók kétharmada (66%) elégedett a közösségi marketing kampányok hatékonyságával, azonban a közösségi média kampányok hatékonyságát nem igazán tudják mérni (pl. hogy az adott kampány milyen hatást gyakorolt a nyereségességre)… a válaszadók csupán 33%-a tudja meggyőzően kimutatni a közösségi média kommunikációs kampány eredményességét. Úgy tűnik, hogy inkább úgy érzik, hogy hatékonyak a kampányok, de meggyőző mérőszámokkal a többség nehezen tudja ezt alátámasztani.

Forrás: Pitney Bowes
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy milyen jelentős eltérések vannak a cégek által használt közösségi csatornák és a közösségi médiumok felhasználói által valójában használt közösségi csatornák között. Például méltánytalanul mellőzik az egyébként jelentős látogatottságú helyi közösségi médiumokat, mint például a német cégek a német StayFriends vagy a francia cégek a francia Copains d’avant közösségi oldalt – aránytalanul jelentős előnyben részesítve a nagy nemzetközi közösségi médiumokat.

A 3000 válaszadó közösségi média felhasználó 78%-a főként azért látogatja a közösségi médiumokat, hogy kapcsolatot ápoljon vagy építsen ki a barátaival, családtagjaival. Tehát nyilvánvalóan a felhasználók elsősorban nem a cégek miatt csatlakoznak egy adott közösségi médiumhoz. Ez tükröződik is a reklámok viszonylag csekély mértékű elfogadottságán is: 
  • a közösségi média felhasználók csupán 18%-a áll pozitívan a nem követett márka kommunikációjához, sőt
  • a közösségi média felhasználók 40%-a kifejezetten ellenséges az ilyen jellegű, általuk sokszor spam-nek tekintett kommunikációval szemben,
  • a felhasználók közel kétharmada (65%) akár be is szünteti egy ilyen „kéretlenül” kommunikáló márka termékeinek a vásárlását, használatát.
Ezek a számok kissé ellentmondanak annak, hogy a megkérdezett 300 marketingvezető 75%-a szerint a közösségi médiumok felhasználói elégedettek cégeik közösségi marketing kommunikációjával.

Egy másik érdekes számadat, ami azt erősíti, hogy a közösségi média felhasználók másodlagosnak tartják a cégekkel való közvetlen kapcsolattartást a közösségi médiumokon: a felhasználók csupán 19%-a kommunikál közvetlenül cégekkel a közösségi médián keresztül, 67% email-en, 31% telefonon, 30% a vállalati honlapon keresztül kommunikál egy adott céggel.

A fentiek miatt még inkább felértékelődik a személyes ajánlás értéke, ahol egy adott terméket vagy szolgáltatást egy barátunk vagy ismerősünk ajánl pl. a közösségi médián keresztül. A felmérés szerint 84% azok közül, akik egy termékkel/szolgáltatással/márkával kapcsolatos releváns ajánlást kaptak egy baráttól/ismerőstől, az ajánlás alapján utánajárt az adott információnak, sőt egy részük vásárlójává is vált az adott terméknek/szolgáltatásnak.

Ez a fenti 84% erősen jelzi, hogy a közösségi médiumokon elhelyezett klasszikus reklámokkal szemben a cégek számára sokkal nagyobb értéket jelentene, ha a követőiket valamilyen módon rá tudnák bírni, hogy ajánlják termékeiket/szolgáltatásaikat a barátaik számára, vagy a cégek által kommunikált információkat osszanak meg velük. A cégeknek a hagyományos marketing eszközök helyett sokkal inkább kreatív, megosztásra ösztönző tartalmak kommunikációjára kellene koncentrálni a közösségi médiumokon.

A felmérés szerint a marketingesek nagy része tisztában volt azzal, hogy a fogyasztók leginkább az árengedményeket biztosító kuponokat, az ingyen-lehetőségeket (ajándékokat). Azzal is tisztában voltak a marketingesek, hogy a közösségi média felhasználók az értékesítéssel kapcsolatos híreket igen fontosnak tartják, azonban ennek ellenére a kevésbé alkalmazott kommunikációs fajta között van a felmérés szerint. Az új termékekkel/szolgáltatásokkal, eseményekkel kapcsolatos hírekkel hasonló a helyzet: a felhasználók nagyobb mértékben tartják fontosnak, mint ahogy a marketingesek gondolják. Általában ugyancsak alulértékelik a marketingesek az ügyfélszolgálati kommunikációt a fogyasztók értékítéletéhez képest. A vállalatok viszont általában felülértékelik a vállalat értékeivel, belső életével kapcsolatos információk értékét: ezek a típusú információk általában kevésbé érdeklik a felhasználókat.

A felmérés szerint a közösségi média felhasználók számára legfontosabbnak tartott vállalati kommunikáció típusok, tartalmak:
  • árengedményeket biztosító kuponok, ingyen-lehetőségek (ajándékok),
  • új termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos hírek,
  • értékesítéssel kapcsolatos hírek,
  • új eseményekkel kapcsolatos hírek,
  • a termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos változások,
  • ügyfélszolgálati kommunikáció.


Az a következtetés vonható le a közösségi média felhasználók válaszaiból, hogy a közösségi média csupán csekély mértékben tölt be kétirányú kommunikációs csatornát a cég és a felhasználó (fogyasztó) között, inkább egy egyoldalú kommunikációs csatorna a cégek számára. Ez azt sugallja, hogy a cégeknek jobban meg kellene érteniük, hogy a közösségi médiumok felhasználóinak mik a céges kommunikációval szembeni elvárásaik, jobban mérhetővé kell tenniük a kommunikáció hatékonyságát. Különösen fontos lenne megtalálni az egyensúlyt a hagyományos reklám és a felhasználók/potenciális vásárlók számára releváns tartalomközpontú kommunikációs taktikák között.

A közösségi médiumokon a cégeknek, szervezeteknek a tömegmarketing eszközeit háttérbe szorítva egy sokkal személyre szabottabb kommunikációt kell tudni végezni (vagy a személyes ajánlásokon keresztül a közösségi média felhasználókkal végeztetni). Ehhez azonban tisztában kell lenniük, hogy a befogadó közeg, a felhasználók mire nyitott, mire mozdul rá, mik az elvárások a céges kommunikációval szemben.

2012-12-02

Infografika a közösségi média növekvő szerepéről

A Mashable nemrég egy igen tartalmas infografikát jelentetett meg a közösségi média egyre növekvő hatásairól, amit egy nemzetközi jogi iroda, a Morrison & Foerster készített. (A szervezetről csak annyit, hogy 1883-ban alapították, jelenleg 1000 ügyvéd szolgálja ki a szervezet ügyfeleit az USA-ban, Európában és Ázsiában.)

Az infografika első része a felhasználók egyes közösségi médiumokon eltöltött idejét, illetve a  közösségi média fogyasztás növekedését mutatja be. Kitűnik, hogy messze a leginkább használt médium a Facebook (6,75 óra havonta), második-harmadik a Tumblr és a Pinterest, (1,5-1,5 óra havonta), negyedik a Twitter (21 perc havonta), ötödik a LinkedIn (17 perc havonta), és csupán hatodik a Google+ (3 perc havonta).

Megnézték, hogy 2006 és 2011 között az amerikaiak havonta mennyi időt fordítanak a vizsgált tevékenységek végzésévelA közösségi média fogyasztásra fordított idő több mint kétszeresére nőtt 2006-2011 között, havi 2,7 óráról 6,9 órára. Azonban még mindig magasan vezet a TV-nézésre fordított idő, igaz, hogy a vizsgált időszakban jelentősen átrajzolódott a TV-nézés módja: csökkent a hagyományos TV-nézés aránya (71,1 óráról 59,4 órára), ugyanakkor jelentősen nőtt az online csatornán keresztül történő TV-nézés aránya (6,3 óráról 23,1 órára). Így összességében havi 77,4 óráról 82,5 órára nőtt a TV-nézésre fordított idő. A személyes kapcsolattartásra fordított idő valamelyest csökkent 2006-2011 között: 22,8 óráról 21 órára. Az egy háztartáson belüli személyek gondoskodására fordított idő szintén kis mértékben csökkent: 15,9 óráról 15,3 órára. A telefonhívásokra, email- és levélírásra fordított idő is kissé csökkent: 5,7 óráról 4,8 órára.

Az infografika második része az internet és TV-használat közötti összefüggéseket mutatja be. (Ne feledjük, hogy az amerikaiak egyik legkedveltebb időtöltése a TV-nézés, és ezen belül is egyre nő az interneten keresztül történő TV-nézés.)

Az amerikai tablet-PC tulajdonosok csaknem kétharmada (65%) internetezik miközben TV-t néz - a nők 60%-a, a férfiak 44%-a eközben közösségi médiumokon is megfordul.

Az egyszerre TV-t nézők és internetezők 10%-a az éppen nézett műsorral kapcsolatos honlapokat tekinti meg, 29% TV-t és Facebook oldalakat néz egyszerre, 61% egyéb internetoldalakat néz.

Az infografika harmadik része a közösségi média jelentőségének növekedését érzékelteti néhány statisztikai mutatón keresztül.

Az amerikaik az interneten eltöltött idejük 18 százalékát a közösségi médiumokon töltik el (2011-ben ez havi 6,9 óra volt).

Az egyik legjelentősebb amerikai reklám szaklap, az Ad Age top 100 hirdetője közül mindegyik működtet Facebook oldalt - azaz elmondható, hogy a legjelentősebb amerikai márkák szinte kivétel nélkül kifejtenek valamilyen közösségi marketing tevékenységet.

2010 júliusa és 2011 októbere között a leginkább növekvő közösségi média fogyasztó szegmenst a férfiak, valamint az 55 éven felüliek alkották. Ugyanebben az időszakban a 15-24 évesek közösségi média fogyasztása 34%-kal nőtt.

A közösségi oldallal rendelkező amerikaiak aránya 2008-2012 között több mint kétszeresére nőtt: 24%-ról 56%-ra. Ennél sokkal jelentősebben nőtt, megnégyszereződött a naponta többször közösségi médiumot látogató amerikaiak aránya: 5%-ról 22%-ra.







 

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.