• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2011-07-30

Az amerikai nagyvállalatok online marketing prioritásai

Az amerikai Forbes magazin 2011 április-májusban az IBM piackutató részlegével együtt "Bringing 20/20 Foresight to Marketing" címen tanulmányt publikált arról, hogy az amerikai és angol nagyvállalatoknak mik a fő marketing prioritásai, főbb marketingcéljai. 321 aktív online tevékenységet kifejtő amerikai és angol nagyvállalat vezető marketingeseit kérdezték meg - a vizsgált vállalatok főként a kereskedelemben, a turizmusban és vendéglátásban, a pénzügyi szolgáltatásban és a technológiai iparban érdekelt nagyvállalatok közül kerültek ki.


Az ingyen letölthető tanulmány főbb megállapításai:
    Forrás: Forbes
  • a vizsgált nagyvállalatok legfőbb marketing célja (52%) a fogyasztók/ügyfelek megtartása, ezt követi az ügyfélszerzés (38%), valamint az ügyfelek nyereségességének növelése (29%);
  • a marketingköltések iránya a fenti célokat követi: a megkérdezettek 39%-a a fogyasztók/ügyfelek megtartására költ leginkább, az ügyfélszerzésre a válaszadók 36%-a költ legjelentősebb mértékben;
  • a válaszadók 56% jelezte, hogy az elkövetkező évben növelni fogja az online marketing költségvetést, 54% növeli a közösségi média marketing büdzsét, és 50% a mobil marketing költségeket is növelni fogja;
  • a közösségi média és mobil marketing költségvetés értékének növelése ellenére a prioritások között visszaesett a közösségi média és a mobil marketing fontossága: míg egy évvel ezelőtt a válaszadók 19% szerint volt a közösségi média top prioritás, addig ma ez az érték csupán 11% - a mobil marketing prioritása hasonló mértékben, 17%-ról 11%-ra csökkent;
  • a válaszadók csupán 34%-a vizsgálja az ügyfelek közösségi médián belüli viselkedését és csupán 30%-a kíséri figyelemmel a mobil kommunikációs eszközökön keresztül elérhető ügyfelek viselkedését;
  • tovább nő az adatelemzéseken alapuló döntéshozatal súlya;
  • a marketingesek különböző informatikai megoldások segítségével új mérőszámokat és piacelemzési eljárásokat alkalmaznak, hogy pontosabb képet kapjanak kampányaik hatásáról, sikerességéről;
  • a marketing teljesítmény valósidejű mérése még nem elterjedt módszer: csupán a válaszadók 9%-a alkalmazza ilyen valósidejű elemzési eszközöket.


2011-07-27

Letölthető közösségi média stratégia segédlet

Egy amerikai marketing és kereskedelmi szoftverfejlesztő cég, a Marketo nemrég publikált egy díjmentesen letölthető közösségi média stratégia segédletet, amely 12 különböző területen ad támpontot a vállalati közösségi média stratégiát kialakító szakemberek számára. Az alábbi területeken nyújt kiindulási pontot az anyag:
  • blogok,
  • közösségi hálózatok,
  • mikroblogok,
  • közösségi sajtó (bloggerek),
  • widget-ek,
  • bookmarkolás / taggelés,
  • crwodsourcing / szavazás,
  • kommentálás, fórumok, wikik, szavazó és vélemény oldalak,
  • online videó,
  • fényképmegosztó oldalak,
  • podcastolás
  • prezentáció megosztás
Annyit kell tenni, hogy megadjuk nevünket, email címünket, munkahelyünk nevét és beosztásunkat - szerintem ez vállalható. Csodát persze ne várjunk egy nyolc oldalas anyagtól, de egy vállalati közösségi média stratégia tartalomjegyzékének és vázának elkészítésében segítségünkre lehet.

2011-07-24

Az amerikai felsővezetők és gyakorlati szakemberek 78%-a szerint a közösségi média kritikus eleme a vállalati stratégiának

Az amerikai Jive Software 2011 májusában a szintén amerikai Penn Schoen Berland piackutató cég közreműködésével közvélemény-kutatást végzett annak kiderítésére, hogy az amerikai cégek szerint mennyire fontos a közösségi média szerepe az adott cég üzleti stratégiájában. Kiderült, hogy a 902 válaszadó felsővezető és gyakorlati szakember 78%-a szerint a közösségi média kritikus a cég jövőbeli működésének sikeressége szempontjából.

Forrás: eMarketer
A kutatás eredményei szerint a válaszadók 36%-a szerint a közösségi média nagyon fontos a jövőbeli működés sikeressége szempontjából – a nagyvállalatok 34%-a, a középvállalatok 51%-a, a kisvállalatok 30%-a tartozott ebbe a körbe. A válaszadók csupán 15%-a szerint van kis vagy semmilyen hatással a közösségi média a vállalat üzleti stratégiájára – a nagyvállalatok 13%-a, a középvállalatok 8%-a, a kisvállalatok 23%-a tartozott ebbe a körbe. A fentiek szerint jól látható, hogy a középvállalatok értékelik leginkább, a kisvállalatok a legkevésbé fontosnak a közösségi médiát az üzleti stratégia sikeressége szempontjából.


ForráseMarketer
A fentieknek megfelelően hasonlóképpen válaszoltak a felsővezető megkérdezettek arra a kérdésre, hogy mennyire prioritás az üzleti stratégiájukban a közösségi média. A középvállalatok felsővezetői értékelik leginkább, a kisvállalatok felsővezetői a legkevésbé fontosnak a közösségi médiát az üzleti stratégia sikeressége szempontjából.


A „Jive Social Business Index Survey” kutatást az amerikai Penn Schoen Berland piackutató cég végezte 2011. május 11-21. között az 1000-nél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok, az 500-999 munkatársat foglalkoztató középvállalatok, valamint a kisvállalatok körében. Összesen 902 válaszadó válaszait dolgozták fel a kutatás kiértékelése során, akik közül 301 felsővezető és 601 gyakorlati szakember volt.

2011-07-23

A Google elnöke: a közösségi médiával kapcsolatos fejlesztésekre több erőforrást kellet volna biztosítanom

A Google elnöke, volt vezérigazgatója, Eric Schmidt egy nemrég készült CNN riport során elismerte, hogy az elmúlt években a közösségi médiával kapcsolatos fejlesztésekre több erőforrást kellet volna biztosítania.

Ezt a CNN riporterének azzal a kérdésével kapcsolatban válaszolta, hogy úgy tekint-e a Facebook-ra, mint a Google nagy kihívójára. "Alapvetően, amit a Facebook csinált az az, hogy egy olyan módszert dolgozott ki, amin keresztül meg tudja határozni, hogy kik is az emberek. Ez a rendszer hiányzik az internetből, mint teljes rendszerből. A Google-nek már korábban kellett volna ezen a kérdésen dolgoznia. Most van egy termékünk, a Google+, amelyen több mint másfél éve dolgozunk, amely részben megválaszolja ezt a kérdést. De úgy gondolom, hogy ez az a terület, amivel kapcsolatban több erőforrást kellet volna biztosítanom."

Állítólag, néhány héttel a szolgáltatás (részleges) bevezetése óta már 20 millió körül van a Google+ felhasználók aránya - igaz ez kevesebb mint 3%-a a Facebook jelenlegi felhasználói számának. Remélem kialakul a két szolgáltató közötti verseny, mert az folyamatos fejlesztésre sarkallná őket, ami mindenképpen előnyére válna a felhasználóknak.

2011-07-20

Melyek a legsikeresebb reklám típusok az internetes videónézők körében?


A Yahoo! több videókhoz köthető reklámfelületet biztosít az általa üzemeltetett oldalakon. Tudni akarta, hogy melyek a legsikeresebb, a leghatásosabb reklámtípusok az internetes videókat megtekintő amerikai felhasználóik körében … elkészült hát egy 6280 mintán végzett felmérés 2011 januárjában, aminek fontosabb eredményeit nemrég publikálta az eMarketer.

Az amerikai online videónézők által megtekintett
hirdetéstípusok hatékonysága (recall)
Forrás: eMarketer
Kiderült, hogy meglehetősen nagy különbség van az egyes reklámtípusok hatékonysága között. (Hatékonyság alatt azt értették, hogy mely reklámtípusra emlékeztek leginkább a vizsgálati alanyok.) A leghatékonyabb reklámtípusok az ún. pre-, mid- és post roll in-stream reklámvideók voltak, azaz amik egy adott videó előtt, közben, vagy után játszódnak le – ezeknek a típusú reklámoknak az 53%-át tudták visszaidézni a megkérdezettek. A legkevésbé hatékony reklámtípus az ún. expandable videó banner reklám volt: ezeknek a típusú reklámoknak csupán 6%-át tudták visszaidézni a vizsgált alanyok. Viszonylag jól szerepelt – a második leghatékonyabb reklámtípusként – a legrégebbi, legmegszokottabb hirdetéstípus, a bannerhirdetés (35%). Az önálló videó hirdetések csupán 13%-át tudták visszaidézni a megkérdezettek. A sokakat idegesítő pop-up hirdetések, legyen az nem videó alapú, vagy videó alapú hirdetés, a legkevésbé hatékony reklámtípusok között szerepeltek – nem meglepő módon. Az eMarketer cikke szerint nem meglepő, hogy a legsikeresebb hirdetéstípusok az adott videó előtt, közben, vagy után lejátszódó, ún. pre-, mid- és post roll in-stream reklámvideók voltak, mivel ezek a leginkább alkalmazott videó reklámtípusok az USA-ban és ahhoz, hogy a kívánt videót megtekinthessük "muszáj" megnézni az adott beágyazott videóreklámot is.


Csökkent a videó megosztási kedv

A Yahoo! által készíttetett felmérés szintén érdekes eredménye, hogy 2009 óta csökkent a videókat megosztók aránya: míg 2009-ben a videónézők 34%-a állította, hogy megosztotta a megnézett videót az ismerőseivel, barátaival, addig 2011 elején ez a megosztási arány 26%-ra csökkent.


Este 6-9 között nézzük a legtöbb videófilmet

A tanulmány rámutat arra a jelentős átrendeződésre, ami az USA-ban végbement a videó filmek internetes nézettségének időbeliségében. Míg 2009-ben két csúcsidőszak is volt az online videók nézettségét tekintve, addig 2011 elején már az este 6-9 közötti időszakban néztek legtöbben videót az interneten. Ennek a változásnak a fő oka az utóbbi években egyre sikeresebb internetes videó streaming szolgáltatás (Netflix és Hulu), amit jellemzően az esti órákban használnak az amerikaiak.


Forrás: Yahoo!

2011-07-16

Mire használják a fogyasztók a közösségi médiát?


Egy amerikai piackutató cég, a ROI Research azt vizsgálta, hogy mik azok az okok amiért az amerikai közösségi média felhasználói  termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg a közösségi médiumokon keresztül.

Az amerikai közösségi média felhasználók termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések megvitatásának módjairól szóló ROI Research kutatás 2997 fős minta alapján készült. A 13 év feletti válaszadók
  • 59%-a a termékek/szolgáltatások árának összehasonlításával kapcsolatos kommunikációra;
  • 56%-a az értékesítéssel és akciókkal kapcsolatos kommunikációra;
  • 53%-a márkának/kereskedőnek szánt visszajelzések eljuttatására használja a közösségi média hálózatait.
A visszajelzések több mint fele (53%) pozitív jellegű, 47%-a negatív. A megkérdezettek főként a fogyasztási cikkekkel, a telekommunikációs termékekkel és az egészségügyi árucikkekkel kapcsolatban fejezik ki negatív tapasztalataikat. A legtöbb pozitív visszajelzést generáló termékcsoportok a sport és szabadidő termékek, az újságok és magazinok, valamint az alkoholtartalmú italok.

Forrás: eMarketer

2011-07-03

Twitter helyzetkép 2011 közepén

A világ egyik legsikeresebb közösségi hálózata, a Twitter érdekes példával illusztrálta saját blogján a 2011. közepén generált forgalmi adatait.
  • A Twitter felhasználók 2011. közepén körülbelül 200 millió üzenetet küldenek naponta - ez ötnaponta 1 milliárd Twitter üzenet. 2009. januárjában ez a szám még napi 2 millió volt, egy évvel ezelőtt pedig már napi 65 millió.
  • Ha azt vesszük, hogy egy átlagos Twitter üzenet 25 szóból áll és egy oldal átlag 500 szót tartalmaz, akkor egy oldalon összesen 20 Twitter üzenet fér el.
  • Tolsztoj Háború és Béke című könyve kiadástól függően átlagosan 1225 oldal. Azaz egy Háború és Béke terjedelmű könyv körülbelül 24.500 Twitter üzenetet tartalmazna.
  • Napi 200 millió üzenet naponta körülbelül 1863 darab Háború és Béke terjedelmű könyvet töltene meg. Ha ezeket a könyveket egymásra fektetnénk, akkor egy körülbelül 448 méter magas könyvtornyot kapnánk, amely nagyjából azonos magasságú lenne a világ egyik legmagasabb épülete, a kínai "Taipei 100" torony fő szerkezeti egységének magasságával.


2011 első felének legtöbb Twitter üzenetét generáló nemzetközi események, hírek:
1. AH1N1 - sertés influenza
2. Mubarak - volt egyiptomi elnök
3. Húsvét
4. Kairó - Egyiptom fővárosa
5. #prayforjapan - a Japánt sújtó márciusi cunami utáni együttérzéssel kapcsolatos üzenetek
6. Csernobil - az 1986-os atomreaktor baleset felidézése
7. Líbia - polgárháború
8. Fukushima - japán atomreaktor katasztrófa
9. William és Kate - Cambridge hercege és hercegnője
10. Kadhafi - vezető líbiai politikus
 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.