• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2013-09-11

Vállalati e-kereskedelmi adatok - Magyarország és az Európai Unió tagállamai

Az Európai Unió "Digital Agenda for Europe" (DAE) programjának célja, hogy segítse a polgárokat és a vállalatokat, hogy a leghatékonyabban tudják alkalmazni a digitális technológiákat. Ennek keretében számos digitális technológia használattal kapcsolatos statisztikát gyűjtenek össze és publikálnak, melynek egyik fejezete az e-kereskedelem, azaz e-commerce. Két fő részre oszthatók a statisztikák: egyrészt vállalati, másrészt lakossági statisztikákra. 

Lássuk a vállalati e-kereskedelmi statisztikákat három táblázatban:
  • E-kereskedelmi értékesítést végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)
  • A legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok teljes e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes árbevételhez képest, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)
  • E-kereskedelmi vásárlást végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)


Az EU átlagértékéhez képest Magyarországon viszonylag kevés vállalat végez e-kereskedelmi értékesítést, a vállalatok csupán 9,8 százaléka. (Az EU átlag: 13,96%.) Nálunk csupán a lengyel, ciprusi, görög, litván, román, olasz és bolgár cégek közül végeznek arányaiban kevesebben e-kereskedelmi értékesítő tevékenységet.



Az EU átlagértékéhez képest a magyar vállalatok e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes értékesítési árbevételhez képest viszonylag magas: 18,52 százalék. (Az EU átlag: 14,45%.) Csupán az angol, a svéd, az ír, a luxemburgi és a cseh cégek e-kereskedelmi értékesítési árbevétele magasabb a magyar átlagértéknél. Azaz a magyar vállalatok azon 9,8 százaléka, amely e-kereskedelmi értékesítést végez, az az EU átlagnál majd 4 százalékkal nagyobb mértékű e-kereskedelmi árbevételt realizál a teljes árbevételhez képest.



Sajnos az e-kereskedelmi vásárlást végző vállalatok adatai annyira hiányosak (10 EU tagállam adatai nem állnak rendelkezésre), hogy az EU-átlag fogalma nem értelmezhető. A fenti grafikonból azonban látható, hogy a magyar vállalatok 17,07 százaléka vásárol valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül. (Ez az érték - ha minden EU tagállam értéke rendelkezésre állna - valószínűleg a középmezőnybe helyezné a magyar vállalatok e-kereskedelmi vásárlási hajlandóságát.)

A fenti statisztikák készítésekor az EU nem vette figyelembe a pénzügyi szektor szereplőit. Csak azokat a vállalatokat vették számba, amelyek a vizsgált kereskedelmi tevékenységük (értékesítés/vásárlás) legalább 1 százalékát valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül végezték. Az értékelés során e-kereskedelmi csatorna alatt a honlapokat, az EDI-típusú* rendszereket és az egyéb elektronikus adattovábbításra alkalmas csatornákat értették - kivéve a manuálisan írt emaileket.

* EDI = Electronic Data Interchange, azaz elektronikus adatcsere

2013-09-05

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 21%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő posztok, üzenetek hatására - derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből. Nemzetközi szinten a netezők 35%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 31%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő üzenetek hatására. A magyarok a nemzetközi átlagértékekhez képest "visszafogottabbak", kevésbé fogékonyak a közösségi médián keresztül kommunikált reklámokra, üzenetekre.

A 24 országot felölelő teljes minta igen nagy, 18150 fős - ebből 500 magyar internetező. Az Ipsos az alábbi két kérdést tette fel a közösségi média vásárlásra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A magyar piacra vonatkozó adatokat részletezem.

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott reklám hatására?

Az igenek aránya:
  • Teljes minta: 35% 
  • Magyarok: 25% 
    • Férfiak: 27% / nők: 24%
    • 35 év alattiak: 24% / 35-49 év: 22% / 50-64 év: 30%
    • Háztartás keresete alapján: alacsony: 22% / közepes: 28% / magas: 16%
    • Végzettség alapján: alacsony: 25% / közepes: 27% / magas: 21%
Úgy tűnik, hogy a magyar férfiakra valamivel erősebb hatással vannak a közösségi média reklámok, mint a nőkre: a férfiak 27%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő reklám hatására - a magyar nőknél ez az arány 24%.

Meglepő, hogy az idősebb korosztály (50-64 év) a legfogékonyabb az ilyen típusú reklámokra: 30% vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására. Legkevésbé a 35-49 éves korcsoportra vannak hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (22%), a 35 év alattiak 24%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására.

Legkevésbé a magas keresetű háztartásokban élő internetezőkre van hatással a közösségi médián megjelenő reklám (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (28%).

A közösségi médián megjelenő reklám legkevésbé a magas iskolai végzettségűekre van hatással (21%) és a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (27%).



Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott üzenet hatására?

Az igenek aránya:
  • Teljes minta: 31%
  • Magyarok: 21%
    • Férfiak: 20% / nők: 22%
    • 35 év alattiak: 20% / 35-49 év: 20% / 50-64 év: 23%
    • Háztartás keresete alapján: alacsony: 20% / közepes: 21% / magas: 16%
    • Végzettség alapján: alacsony: 19% / közepes: 22% / magas: 18%
A közösségi médián keresztül kommunikált üzenetek a magyar nőkre valamivel erősebb hatással vannak, mint a férfiakra: a nők 22%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő üzenet hatására - a magyar férfiaknál ez az arány 20%.

A reklámokhoz hasonlóan az idősebb korosztály (50-64 év) vásárlási döntéseire valamivel erősebb hatással vannak a termékeket, szolgáltatásokat említő üzenetek, mint a többi korosztályra: e korosztály 23%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő üzenet hatására, míg a 35-49 éves és a 35 év alatti korcsoportok 20%-a jelezte, hogy a közösségi médián megjelenő üzenetek hatására már vásárolt.

A háztartások keresete alapján megállapítható, hogy legkevésbé a magas keresetűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (21%).

Legkevésbé a magas iskolai és az alacsony iskolai végzettségűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (18%-19%); a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire valamivel nagyobb hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (22%).


A különböző nemzetek eredményei alapján látható, hogy az európai és a fejlett nyugati országok internetezőit általában jóval kevésbé befolyásolják a közösségi médián megjelenő reklámok és üzenetek mint a harmadik világbeli vagy ázsiai országok internetezőit.

A kutatás eredményeinek részletes táblázatai elérhetők az Ipsos oldalán (angolul).

2013-08-31

Ingyenes versenytársfigyelő közösségi média szolgáltatás: Wildfire Monitor

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

A Wildfire Monitorral versenytársaink főbb közösségi média eredményeit kísérhetjük figyelemmel – az ingyenes szolgáltatás a saját és a versenytársaink Google+, Facebook, valamint Twitter oldalainak összehasonlítását teszi lehetővé.

Wildfire Monitor

A Wildfire Monitor szolgáltatás legfontosabb része a Facebook oldalak fő mutatószámainak összehasonlítását lehetővé tévő rész. Mindenekelőtt meg kell határoznunk a mérni (összehasonlítani) kívánt Facebook oldalakat: maximum 10 Facebook oldal összehasonlítása lehetséges.

Ahogy a lenti képen is látszik a Like-ok számát, a PTAT értéket*, valamint PTAT/Like értéket tudjuk megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, 3 hónapos és a teljes mérhető időszakra kiterjedő időbontásban. Természetesen kézzel is beállíthatjuk a megfigyelt időszakot. A kiválasztott összehasonlítandó Facebook oldalak három előbb említett alapértékét külön-külön jeleníthetjük meg a grafikon tetején látható kívánt összehasonlítandó értéktípus kiválasztásával.

* A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

A nemzetközi szinten legsikeresebb Facebook oldalak főbb adataihoz is hozzáférhetünk a „Facebook Leaderboards” fejezet két almenüjét választva. Egyrészt megtekinthetjük a Like toplistát, másrészt a checkin-ek alapján legsikeresebb oldalak listáját. Mindkét toplista első 999 helyezettjének eredményeit láthatjuk.

Like toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / Like-ok száma / Like-ok számának változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – Like szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

Checkin toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / checkin szám / checkin számok változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – checkin szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

A Google+ és a Twitter oldalak összehasonlítása hasonló módon történik, mint a Facebook oldalak esetén, azonban itt csupán az oldalak követői számát lehet összehasonlítani, illetve megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, illetve 3 hónapos időbontásban.

Twitter toplistákat is találhatunk a Wildfire Monitor oldalán: a top 999 Twitter oldal listáit tudjuk megjeleníteni az adott oldalt követők száma, a követett oldalak száma, illetve a publikált Twitter üzenetek száma alapján.

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

2013-08-26

Facebook, Twitter, Google+, LinkedIn és YouTube dizájnelem méretek

Egy hasznos összefoglaló infógrafikát találtam az Econsultancy egyik cikke alapján, amiben a Raidious összegyűjtötte az öt legjelentősebb közösségi médium fő dizájnelemeinek méretinformációit. Több mint két tucat különböző méretinfó látható a lenti infógrafikán: 

Social Media Spec Guide
Forrás: Visual.ly

Főbb közösségi média kampány értékek a Wildfire-től


A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

Milyen részvételi értéktől mondható sikeresnek egy közösségi média kampány?

Több mint 300 ezer közösségi média kampány és néhány ezer közösségi média márkaoldal menedzsmentjének tapasztalata alapján a lenti majd négyperces videóban Lydia Simmons röviden ismerteti, hogy mik a közösségi média kampányok főbb teljesítménymutatói és milyen kampány részvételi értéktől mondható sikeresnek egy kampány.

  • Felhasználók által generált fotóverseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 3-6%-a csatlakozik a versenyhez.
  • Sorsolásos játék kampány: a kampányoldal látogatóinak 30-50%-os részvételi aránytól sikeresnek tekinthető a kampány részvételi aránya.
  • Kupon kampány: ha a kuponoldal látogatóinak legalább 70%-a letölti a kupont, akkor a részvételi arány jónak mondható.
  • Kvíz játék: ha a kvízjáték oldalának látogatói közül 30%-nál több vesz részt a játékban, akkor a részvételi arány már jónak mondható.
  • Felhasználók által generált videó verseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 1%-a feltölt videót.


A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.



Forrás: Wildfire


Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.


2013-08-09

Maersk: "No comment" cégből aktív közösségi média kommunikátor

A több mint 100 éves múlttal rendelkező dán Maersk Csoport a világ egyik legnagyobb szállítmányozási és olajipari vállalkozása, amely nemrég egy tradicionális, visszafogottan kommunikáló cégből a közösségi hálózatokon egyre aktívabban kommunikáló céggé változott.

Az MIT Sloan Management Review interjújában Anna Granholm-Brun, a cég vállalati márka menedzsere mesélt a változás okairól és mikéntjéről. A kaliforniai származású, Dániában élő menedzser a vállalat felsővezetésének támogatásával készítette el az addig "no comment" kommunikációt végző cég közösségi média stratégiáját, többek között létrehozva a ma már több mint 1,4 millió követővel rendelkező Facebook, a több mint 25 ezres követői táborral rendelkező LinkedIn, a közel 9 ezer követőt vonzó Twitter, a majd 5 ezer követőt számláló YouTube, a több mint 2,5 ezer követős Google+, valamint több más közösségi oldalt.


Anna Granholm-Brun szerint a Maersk hatalmas átalakuláson ment keresztül az utóbbi tíz évben. A sajtómegkeresésekre általában "no comment" válaszokat adó, a versenytársakhoz képest igen visszafogott PR és marketingkommunikációs cégből - különösen az utolsó öt évben - egy igen nyitott és kommunikatív cég lett... ahogy Anna fogalmaz "átláthatóbbá tettük a tevékenységeinket". Sokkal gyakrabban és több médiumon keresztül kezdetek el kommunikálni a szerteágazó tevékenységükről, szolgáltatásaikról.

A közösségi média kommunikáció sokat segített abban is, hogy jobban megismerhessék meglévő és potenciális ügyfeleik igényeit, problémáit! A közösségi média csatornákon sokat kommunikálnak arról a követőkkel például, hogy mi lehet a szállítmányozási iparág jövője, milyen új típusú problémákra kell majd választ adni a jövőben, hogy minél hatékonyabban tudják majd kielégíteni az ügyfelek igényeit.

Az átalakulás nem volt könnyű a hosszú múlttal rendelkező, több mint 152 ezer embert foglalkoztató cégnél! A felsővezetést meg kellett győzni arról, hogy a közösségi médián való aktív részvétel milyen üzleti előnyöket nyújthat a cégnek:
  • miként lehetnek egyes alkalmazottak profi "nagykövetei", képviselői, szóvivői a cégnek,
  • hogyan lehet majd elősegíteni az iparág legértékesebb munkavállalóinak saját cégünkhöz történő átcsábítását,
  • hogyan lehet lelkes pályakezdőket szerezni, ...
Például elindítottak egy személyes blogot egy éppen az utolsó hajóútjára készülő kapitány számára, aki az utolsó hajóútjáról napi szinten adott hírt addigi pályájának személyes élményeiről, az adott nap érdekesebb történéseiről. Ez segített abban, hogy az olvasók személyes hangvételű (nem hivatalos) csatornán keresztül képet kaphassanak a cég kultúrájáról, a hajósok mindennapjairól, életkörülményükről.

2011-ben elindították a vállalat belső - közösségi médián alapuló - kommunikációját is a SharePoint, a Podio, valamint a Jive platformok alkalmazásával. A projekt kicsit nehezen indult be, mert kezdetben nem volt jól meghatározott célja a belső közösségi kommunikációnak. Az egyik kereskedelmi részlegüknél különösen hatékony a közösségi alapú kommunikációs együttműködés - sokkal hatékonyabban tudják egymást értesíteni a különböző regionális kereskedelmi területek. Hatékonyabb lett a kereskedők és az egyéb kiszolgáló részlegek közötti együttműködés is (pl. ügyfélszolgálat). Létrehoztak egy mindenki által elérhető, jól strukturált tudásbázist is, amely megkönnyíti a dolgozók információkeresését, sok esetben lerövidítve az adott megoldáshoz, válaszhoz vezető utat és időt.

2013-07-23

A fotó magasan a Facebook legtöbb közösségi reakciót kiváltó tartalomtípusa

5000 Facebook márkaoldal adatait vizsgálta 2013 április-májusban a Socialbakers. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen típusú tartalmak generálják a legtöbb közösségi reakciót a Facebook-on (megosztást, Like-ot, illetve véleménynyilvánítást). Megvizsgálták a legtöbb közösségi reakciót kiváltó tartalmak felső 10%-át.

Az eredmény nem meglepő: a fotó magasan a leginkább közösségi reakciót kiváltó tartalomtípus (93%). Messze lemaradva a státusz üzenet (3%), a link-megosztás (2%), valamint a Videó (2%).

Tavaly év közepén a fotók még "csupán" a leginkább megosztott tartalmak 85%-át tették ki, a link-megosztás 7%-kal a második leginkább közösségi reakciót kiváltó tartalomtípus volt, ezt követte az 5%-os státusz üzenet, majd a 3%-os videó.

Forrás: Socialbakers.com

2013-07-18

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra

A mobil eszközök növekvő használati aránya alapvetően befolyásolja napjainkban a vállalati online kommunikáció módját. Érdemes tehát ismerni a főbb mobil eszközökkel kapcsolatos trendeket - ebben segít az Adobe "The State of Mobile Benchmark - Q2 2013" című kiadványa.

A blogom tematikája alapján csupán a közösségi médiára vonatkozó két trendet emelem ki:

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra - 2013. márciusban a Facebook Like-ok 30,1%-át mobil eszközökön keresztül osztották meg.

2012. március és 2013. március között hatszorosára nőtt a mobil eszközökön keresztül megosztott Facebook Like-ok aránya az összes Like-megosztáshoz viszonyítva.

Forrás: Adobe: The State of Mobile Benchmark - Q2 2013





2013-07-17

A marketing helyzete 2013-ban - IBM kutatás

Az IBM "The State of Marketing 2013, IBM’s Global Survey of Marketers" címmel 29 oldalas publikációt tett közzé: a világ több mint 15 különböző iparágának 512 nagyvállalati marketingszakemberét kérdezték meg szakmájuk legfontosabb kérdéseiről, problémáiról, kihívásairól.

Az Egyesült Államokban, évente körülbelül 83 milliárd dollárt "veszítenek el" a vállalatok a nem kielégítő szintű ügyfél/vásárlói élmény miatt. A kutatás szerint a marketing szakembereknek újra kell gondolniuk, hogy:
  • hogyan érthetik meg jobban az ügyfeleik/vásárlóik igényeit, motivációit;
  • miként tudnának hatékonyabban kapcsolatot teremteni, kommunikálni ügyfeleikkel/vásárlóikkal;
  • hogyan tudnák jobban értékelni, meghatározni, valamint priorizálni a marketing és értékesítési csatornáikat;
  • hogyan tudnának az igényeknek megfelelő ügyfél élményt biztosítani;
  • miként lehetne a vállalaton belüli folyamatokat hatékonyabban koordinálni;
  • hogyan lehetne a marketingmunkát optimalizálni.

Az alábbi táblázat a legégetőbb marketing kihívásokat mutatja a megkérdezett 512 marketingvezető válaszai alapján (a válaszadók a 3 általuk legfontosabbnak tartott problémát nevezték meg). A válaszadók 42%-a az új ügyfelek/vásárlók megszerzését; 36% a meglévő ügyfelek megtartását és lojalitásuk növelését; 34% a különböző marketing és értékesítési csatornák tekintetében egy egységes és az ügyfelek/vásárlók igényeinek megfelelő, releváns élmény biztosítását; 34% a közösségi média működésének jobb megismerését és a közösségi csatornák hatékonyabb működtetését nevezték meg a legfontosabb kihívásnak.

Forrás: IBM
A kutatás során az alábbi paraméterek alapján meghatározták a leghatékonyabb marketing tevékenységet végző vállalatokat:
  • pénzügyi mutatók (bruttó nyereségnövekedés, nettó árbevétel növekedés, tőzsdei részvényár növekedése);
  • az adott cég milyen hatékonyan képes az ügyfelek/vásárlók igényeinek megfelelő, releváns élményt biztosítani, illetve;
  • az adott cég milyen mértékben alkalmaz marketing és értékesítési csatornákat optimalizáló technológiákat, megoldásokat.

102 cég bizonyult marketingben "élenjárónak", 410 az "egyéb" kategóriába került. Kiderült, hogy igen jelentős eltérés mutatkozott a két tábor között (lásd a lenti ábrát). Az "élenjáró" marketing cégek:
  • hatékonyabban mérik fel a vásárlói igényeket, nagyobb mértékben tudnak:
    • valósidejű ajánlatokat tenni a vásárlói igényeknek megfelelően,
    • marketing és értékesítési csatornákat optimalizáló technológiákat, megoldásokat alkalmazni,
    • integrált online/offline és inbound/outbound marketing tevékenységet folytatni;
  • rendszeresen hoznak döntéseket, cselekednek valós vásárlói tapasztalatok alapján:
    • rendszeresebben mérik fel a vásárlók viselkedését, igényeit,
    • fejlett analitikai módszerekkel határozzák meg a média költéseket,
    • a vásárlók tranzakciós nehézségeit, problémáit hatékonyabban tudják meghatározni és megfelelő megoldást találni;
  • az ügyfél/vásárló élményt szélesebb alapokon tudják figyelemmel kísérni.

Forrás: IBM









Mit javasol az IBM az ügyfél/vásárló igényeket hatékonyabban figyelembe vevő, a különböző marketing és értékesítési csatornák között összehangoltabb tevékenység elérése érdekében?

Integrálni kell a különböző marketing és értékesítési csatornákat:
  • az integráció érdekében alkalmazni kell egy marketing szakembert, aki feltérképezi és priorizálja az összes csatorna aktivitást;
  • meg kell határozni azt a technológia platformot, ami kiszolgálja ezt az integrációt;
  • létre kell hozni egy általános, közös adatbázist, amely tartalmazza az összes ügyfél-interakciót.
Ügyfél-információk alapján kell dönteni, cselekedni:
  • meg kell határozni azokat a mérőszámokat és mérési módszereket, amik teljesebb képet nyújtanak az ügyféllel/vásárlóval kapcsolatos interakciókról;
  • be kell ruházni, hogy megszerezzük azt a tudást/képességet, hogy értelmezni tudjuk a mérési/vizsgálati eredményeket;
  • rendszeres folyamattá kell tenni a vásárlók megismerését, hogy jobb üzleti eredményeket érjünk el.

A kutatás alátámasztotta, hogy a marketingben élenjáró cégek hatékonyabban képesek befolyásolni a váráslói interakciókat: gyakrabban mérik fel a vásárlók elégedettségét; a vásárlókkal/ügyfelekkel szembeni teljesítési kötelezettségeket gyakrabban ellenőrzik és figyelik a teljesülés folyamatát; a cross sell és upsell értékesítési lehetőségeket gyakrabban azonosítják és alkalmazzák a kereskedelmi és ügyfélkezelési területeken; nagyobb hangsúlyt fektetnek a vásárlókkal/ügyfelekkel kapcsolatba lépő munkavállalók képzésére (lásd a lenti ábrát).

Forrás: IBM

Az IBM harmadik javaslatcsoportja:"váljunk mi magunk vásárlóvá":
  • értsük meg, hogy a vásárló miként lép kapcsolatba a vállalatunkkal, hogy még hatékonyabban tudjuk kiszolgálni őt;
  • teremtsünk márka kultúrát - ismerjük fel, hogy egy márka nem csupán egy logó, hanem olyan működési elvek rendszere, amely az ügyfelet/vásárlót az üzleti tevékenység középpontjába helyezi;
  • terjesszük ki a marketing hatókörét minden ügyfél-interakcióra, hogy értékesebbé tehessük a márkánkkal való viszonyt.

A kutatásról készült prezentáció:



2013-07-08

7%-kal nőtt a magyar aktív Facebook felhasználók száma 2013 első félévében

2013 első félévében 7 százalékkal, 4,3 millióról 4,6 millió főre nőtt a magyar aktív Facebook felhasználók száma - derül ki a Facebook hirdetési platformjának adatbázisából. Ez a szám igen jelentősnek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a valaha internetezők aránya a lakosság teljes számához képest körülbelül 71%, azaz körülbelül 7,1 millió fő - így gyakorlatilag a Magyarországon valaha internetezők közel kétharmada a Facebook aktív felhasználója

A magyar Facebook felhasználók számának növekedése 2011. vége óta szinte lineárisan nő: 2011 végén meghaladta a 3,75 millió főt, 2012 végén megközelítőleg 4,3 millió fő, 2013 első félévének végén pedig 4,6 millió fő volt.



Magyar vonatkozású Facebook adatok 2013 első felének végéről:
  • a magyar lakosság közel 46%-a regisztrált Facebook felhasználó;
  • a magyar Facebook felhasználók 47,8%-a (2,2 millió fő) már mobilkészülékről is használja a Facebook-ot - több mint háromnegyedük (77,1%) Android mobil operációs rendszeren keresztül, 16,9%-a az Apple iOS rendszerén keresztül, 6% pedig egyéb mobil operációs rendszeren keresztül éri el a szolgáltatást;
  • a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány 2011-hez képest gyakorlatilag nem változott, stabilizálódni látszik;
  • a magyar felhasználók korosztály szerinti megoszlása:
    • 13% a 13-17 év közötti korosztályba tartozik;
    • 23% a 18-24 év közötti korosztályba tartozik;
    • 24 % a 25-34 év közötti korosztályba tartozik;
    • 20% a 35-44 év közötti korosztályba tartozik;
    • 20% a 45 éven felüliek korosztályába tartozik.
Forrás: SocialTimes.hu

  • az átlagos CPC érték 0,1 USD, az átlagos CPM érték 0,02 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);
  • nemzetközi összehasonlításban, a regisztrált felhasználók száma alapján maradtunk a 43. legnépesebb nemzet – Görögország után, Hong Kongot megelőzve;
  • sajnos a magyar felhasználók családi állapotára vonatkozó kapcsolati adatok, illetve az iskolai végzettségi adatok gyakorlatilag értékelhetetlenek a nagyarányú adathiány miatt (ezt általában az okozza, ha egy adott felhasználó nem ad meg adatokat - azok megadása nem kötelező.).

A legtöbb követővel rendelkező top 10 magyar oldal ranglistái 2011 év vége és 2013 év közepe között jócskán átalakultak - igaz az indián neves Facebook alkalmazásáról elhíresült "Extreme Silver" és a "Túró Rudi" végig megőrizték 1-2. helyüket, valamint a Norbi Update oldal is végig szerepelt a top 10-es listákon, 2012 végén és 2013 közepén az előkelő harmadik helyen:
Forrás: a Socialbakers.com és a SocialTimes.hu vonatkozó statisztikái

A Facebook geolokációs szolgáltatása (check-in) az alábbi magyar vonatkozású helyeken volt a legnépszerűbb 2013 közepén:

OldalCheck-in(±)Itt járt(±)SocialRate
1Budapest Liszt Ferenc International AirportHungaryLocal business30.2703868.497752
2Coke Club, SiófokHungaryClub2.6743820.1901868
3ÖtkertHungaryClub11.7283349.9681574
4Aréna PlazaHungaryShopping/retail21.03332113.3141365
5WestEnd City CenterHungaryRetail and consumer merchandise20.16530100.8051795
6Fővárosi Állat- és NövénykertHungarySports/recreation/activities5.0972759.87435212
7Cafe del RioHungaryClub755245.2841757
8HellobabybarHungaryBar794184.3301135
9Tisza DOKKHungarySports/recreation/activities800178.50116011
10Aquaworld Budapest - Ramada ResortHungarySpas/beauty/personal care1.3841612.310799

Forrás
: SocialTimes.hu


 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.