• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2012-12-29

21 közösségi média szolgáltatás változás 2012-ben amely hatással lehet a vállalati online marketing stratégiára

Egy az amerikai MIT egyetemen 2004-ben szerveződött csapat 2006-ban HubSpot néven céget alapított, hogy a KKV-k számára olyan szoftvert fejlesszenek ki, amely támogatást nyújt internet marketing tevékenységük sikeres elvégzésében. Egyik új publikációjukban 21 olyan közösségi marketing szolgáltatás változást, módosítást gyűjtöttek össze, amely hatással van, lehet a vállalati közösségi marketing kommunikációs stratégiára.

A 29 oldalas kiadványban többek között a Facebook "Global Brand Pages" névre hallgató, a multinacionális cégek számára egységes megjelenést biztosító, októberben bevezetett új struktúráról, a Facebook júniusban bevezetett új hirdetési lehetőségéről lehet olvasni, amely már lehetővé teszi, hogy egy hirdetés csak mobil eszközökön jelentethessünk meg. De olvashatunk még:
  • a Facebook idén nyáron bevezetett kibővített hirdetés targetálási lehetőségéről,
  • a Facebook Open Graph applikációs lehetőségéről,
  • az Instagram Facebook általi felvásárlásáról,
  • a Twitter nyáron bevezetett személyre szabható "Tailored Trends" szolgáltatásáról,
  • a Twitter nyitóoldali profilkép feltöltési lehetőségéről,
  • a Twitter új hirdetés targetálási lehetőségeiről,
  • a LinkedIn és a Twitter stratégiai partnerségének felbomlásáról,
  • a LinkedIn új bejegyzés szegmentálási lehetőségéről,
  • a LinkedIn vállalati oldalait érintő változásokról,
  • a Foursquare új promóciós bejegyzés szolgáltatásáról,
  • a Foursquare novemberben bevezetett értékelési rendszeréről,
  • a Google+ új "Hangour on Air" szolgáltatásáról,
  • a Google keresőrendszerének változásairól,
  • a Google+ Local szolgáltatásáról,
  • a Google+ Communities szolgáltatásáról,
  • a Pinterest ősszel bevezetett, a vállalakozások számára kialakított "Business Accounts" lehetőségéról,
  • a YouTube "In-Video" programozási lehetőségéről, valamint
  • a YouTube videók interaktív feliratozási lehetőségéről.


2012-12-14

Melyek a leginkább használt közösségi marketing eszközök - Adobe jelentés

Az Adobe nemrég publikálta az „Adobe® 2012 Digital Marketing Optimization Survey Results Report” jelentését, amely 1700 vállalati marketingszakember válaszaira épül és amelynek egyik fejezete a közösségi marketing tevékenységekről szól.

Forrás: Adobe
Mik a legfontosabb vállalati online marketing tevékenységek?
Minden harmadik vállalati marketinges a "lead generation-t", azaz az eladásösztönzést, a vásárló-generálást tartja a legfontosabb online tevékenységnek. 24% az online kereskedelemre koncentrál leginkább, 22% a márka és a vállalat ismertségének növelését, 12% az online szolgáltatások és online támogatás nyújtását részesíti előnyben.

A vállalati marketingesek jelentős része tisztában van a szóbeszéd (word of mouth) marketing fontosságával. A lenti ábra mutatja, hogy melyek a leginkább használt közösségi marketing eszközök (minden válaszadó a neki legfontosabb három közösségi marketing eszközt nevezhette meg). A leginkább használt közösségi marketing eszköz a saját online tartalmak közösségi megosztásának lehetővé tétele (social sharing) - a válaszadók 79%-a említette. A megkérdezettek 60%-a a blogok és közösségi oldalak üzemeletetését, 33% a felhasználói vélemények/ismertetők/értékelések lehetővé tételét tartotta a legfontosabb közösségi marketing eszköznek. Ezt követi a felhasználók által generált tartalmak (pl. képek, videók) publikálásának lehetővé tétele, az azonnali üzenetküldés/váltás lehetősége.

Forrás: Adobe® 2012 Digital Marketing Optimization Survey Results Report





















Konverziós szempontból, azaz például a látogatók vásárlóvá tételének szempontjából a fentiekhez hasonló eredmény született: a megkérdezettek több mint kétharmada a saját online tartalmak közösségi megosztásának lehetővé tételét (social sharing) tartja a legfontosabbnak.

Forrás: Adobe

Egyre fontosabb feladat a közösségi marketing tevékenységek eredményességének mérése
A megkérdezettek közel fele, 48 százaléka méri valamilyen módon a vállalati közösségi média tevékenységet, 56 százalékuk pedig az elkövetkező öt év egyik legfontosabb online marketing optimalizálási feladatának tekinti a vállalati közösségi média tevékenység mérését, analizálását.

2012-12-08

A barátok 84%-a utánajár egy a közösségi médián megjelenő személyes ajánlásnak


A Gartner egyik jelentése szerint 2012-ben világszerte összesen közel 16,9 milliárd USD árbevételt termel a közösségi média, amely 2016-ig várhatóan eléri a 34 milliárd dollárt. A közösségi média árbevételének több mint felét a reklámbevételek adják, ami 2012-ben várhatóan eléri a 8,8 milliárd dollár értéket.* Egyértelműen látszik tehát, hogy a közösségi média egyre értékesebb a hirdető cégek, szervezetek számára.

De vajon a közösségi médiumok felhasználói (akiket a cégek a reklámjaikkal megcéloznak) hogyan vélekednek és mit várnak a cégek közösségi média marketing kommunikációjától, és mennyire vannak összhangban a felhasználók várakozásai a cégek valós tevékenységével. Ez volt a legfontosabb kérdés, amire a Vanson Bourne egyik kutatása választ keresett, és amit a Pitney Bowes Software nemrégiben közzé tett „Social media: contrasting the marketing and consumer perspectives”címen.

A kutatás 3000 ausztrál, francia, egyesült államokbeli, egyesült királyságbeli, valamint német felnőtt közösségi média felhasználó és 300 szenior, hasonló országbeli marketing döntéshozó véleményét elemzi hét gazdasági szektoron belül (bank, biztosítás, FMCG, kiskereskedelem, közszféra, közszolgáltatás, telekommunikáció).

Forrás: Pitney Bowes
A szenior marketing döntéshozók több mint kétharmada (69%) jövőre növelni fogja reklámköltését a közösségi médiumokon.

2013-ban a megkérdezett döntéshozók a marketing költségvetéseik közel egynegyedét tervezik közösségi marketingre fordítani, egyötödük szerint néhány éven belül a teljes céges marketingbüdzsén belül meghatározó mértékű lesz a közösségi médiumokra fordított hányad.

A döntéshozók kétharmada (66%) elégedett a közösségi marketing kampányok hatékonyságával, azonban a közösségi média kampányok hatékonyságát nem igazán tudják mérni (pl. hogy az adott kampány milyen hatást gyakorolt a nyereségességre)… a válaszadók csupán 33%-a tudja meggyőzően kimutatni a közösségi média kommunikációs kampány eredményességét. Úgy tűnik, hogy inkább úgy érzik, hogy hatékonyak a kampányok, de meggyőző mérőszámokkal a többség nehezen tudja ezt alátámasztani.

Forrás: Pitney Bowes
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy milyen jelentős eltérések vannak a cégek által használt közösségi csatornák és a közösségi médiumok felhasználói által valójában használt közösségi csatornák között. Például méltánytalanul mellőzik az egyébként jelentős látogatottságú helyi közösségi médiumokat, mint például a német cégek a német StayFriends vagy a francia cégek a francia Copains d’avant közösségi oldalt – aránytalanul jelentős előnyben részesítve a nagy nemzetközi közösségi médiumokat.

A 3000 válaszadó közösségi média felhasználó 78%-a főként azért látogatja a közösségi médiumokat, hogy kapcsolatot ápoljon vagy építsen ki a barátaival, családtagjaival. Tehát nyilvánvalóan a felhasználók elsősorban nem a cégek miatt csatlakoznak egy adott közösségi médiumhoz. Ez tükröződik is a reklámok viszonylag csekély mértékű elfogadottságán is: 
  • a közösségi média felhasználók csupán 18%-a áll pozitívan a nem követett márka kommunikációjához, sőt
  • a közösségi média felhasználók 40%-a kifejezetten ellenséges az ilyen jellegű, általuk sokszor spam-nek tekintett kommunikációval szemben,
  • a felhasználók közel kétharmada (65%) akár be is szünteti egy ilyen „kéretlenül” kommunikáló márka termékeinek a vásárlását, használatát.
Ezek a számok kissé ellentmondanak annak, hogy a megkérdezett 300 marketingvezető 75%-a szerint a közösségi médiumok felhasználói elégedettek cégeik közösségi marketing kommunikációjával.

Egy másik érdekes számadat, ami azt erősíti, hogy a közösségi média felhasználók másodlagosnak tartják a cégekkel való közvetlen kapcsolattartást a közösségi médiumokon: a felhasználók csupán 19%-a kommunikál közvetlenül cégekkel a közösségi médián keresztül, 67% email-en, 31% telefonon, 30% a vállalati honlapon keresztül kommunikál egy adott céggel.

A fentiek miatt még inkább felértékelődik a személyes ajánlás értéke, ahol egy adott terméket vagy szolgáltatást egy barátunk vagy ismerősünk ajánl pl. a közösségi médián keresztül. A felmérés szerint 84% azok közül, akik egy termékkel/szolgáltatással/márkával kapcsolatos releváns ajánlást kaptak egy baráttól/ismerőstől, az ajánlás alapján utánajárt az adott információnak, sőt egy részük vásárlójává is vált az adott terméknek/szolgáltatásnak.

Ez a fenti 84% erősen jelzi, hogy a közösségi médiumokon elhelyezett klasszikus reklámokkal szemben a cégek számára sokkal nagyobb értéket jelentene, ha a követőiket valamilyen módon rá tudnák bírni, hogy ajánlják termékeiket/szolgáltatásaikat a barátaik számára, vagy a cégek által kommunikált információkat osszanak meg velük. A cégeknek a hagyományos marketing eszközök helyett sokkal inkább kreatív, megosztásra ösztönző tartalmak kommunikációjára kellene koncentrálni a közösségi médiumokon.

A felmérés szerint a marketingesek nagy része tisztában volt azzal, hogy a fogyasztók leginkább az árengedményeket biztosító kuponokat, az ingyen-lehetőségeket (ajándékokat). Azzal is tisztában voltak a marketingesek, hogy a közösségi média felhasználók az értékesítéssel kapcsolatos híreket igen fontosnak tartják, azonban ennek ellenére a kevésbé alkalmazott kommunikációs fajta között van a felmérés szerint. Az új termékekkel/szolgáltatásokkal, eseményekkel kapcsolatos hírekkel hasonló a helyzet: a felhasználók nagyobb mértékben tartják fontosnak, mint ahogy a marketingesek gondolják. Általában ugyancsak alulértékelik a marketingesek az ügyfélszolgálati kommunikációt a fogyasztók értékítéletéhez képest. A vállalatok viszont általában felülértékelik a vállalat értékeivel, belső életével kapcsolatos információk értékét: ezek a típusú információk általában kevésbé érdeklik a felhasználókat.

A felmérés szerint a közösségi média felhasználók számára legfontosabbnak tartott vállalati kommunikáció típusok, tartalmak:
  • árengedményeket biztosító kuponok, ingyen-lehetőségek (ajándékok),
  • új termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos hírek,
  • értékesítéssel kapcsolatos hírek,
  • új eseményekkel kapcsolatos hírek,
  • a termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos változások,
  • ügyfélszolgálati kommunikáció.


Az a következtetés vonható le a közösségi média felhasználók válaszaiból, hogy a közösségi média csupán csekély mértékben tölt be kétirányú kommunikációs csatornát a cég és a felhasználó (fogyasztó) között, inkább egy egyoldalú kommunikációs csatorna a cégek számára. Ez azt sugallja, hogy a cégeknek jobban meg kellene érteniük, hogy a közösségi médiumok felhasználóinak mik a céges kommunikációval szembeni elvárásaik, jobban mérhetővé kell tenniük a kommunikáció hatékonyságát. Különösen fontos lenne megtalálni az egyensúlyt a hagyományos reklám és a felhasználók/potenciális vásárlók számára releváns tartalomközpontú kommunikációs taktikák között.

A közösségi médiumokon a cégeknek, szervezeteknek a tömegmarketing eszközeit háttérbe szorítva egy sokkal személyre szabottabb kommunikációt kell tudni végezni (vagy a személyes ajánlásokon keresztül a közösségi média felhasználókkal végeztetni). Ehhez azonban tisztában kell lenniük, hogy a befogadó közeg, a felhasználók mire nyitott, mire mozdul rá, mik az elvárások a céges kommunikációval szemben.

2012-12-02

Infografika a közösségi média növekvő szerepéről

A Mashable nemrég egy igen tartalmas infografikát jelentetett meg a közösségi média egyre növekvő hatásairól, amit egy nemzetközi jogi iroda, a Morrison & Foerster készített. (A szervezetről csak annyit, hogy 1883-ban alapították, jelenleg 1000 ügyvéd szolgálja ki a szervezet ügyfeleit az USA-ban, Európában és Ázsiában.)

Az infografika első része a felhasználók egyes közösségi médiumokon eltöltött idejét, illetve a  közösségi média fogyasztás növekedését mutatja be. Kitűnik, hogy messze a leginkább használt médium a Facebook (6,75 óra havonta), második-harmadik a Tumblr és a Pinterest, (1,5-1,5 óra havonta), negyedik a Twitter (21 perc havonta), ötödik a LinkedIn (17 perc havonta), és csupán hatodik a Google+ (3 perc havonta).

Megnézték, hogy 2006 és 2011 között az amerikaiak havonta mennyi időt fordítanak a vizsgált tevékenységek végzésévelA közösségi média fogyasztásra fordított idő több mint kétszeresére nőtt 2006-2011 között, havi 2,7 óráról 6,9 órára. Azonban még mindig magasan vezet a TV-nézésre fordított idő, igaz, hogy a vizsgált időszakban jelentősen átrajzolódott a TV-nézés módja: csökkent a hagyományos TV-nézés aránya (71,1 óráról 59,4 órára), ugyanakkor jelentősen nőtt az online csatornán keresztül történő TV-nézés aránya (6,3 óráról 23,1 órára). Így összességében havi 77,4 óráról 82,5 órára nőtt a TV-nézésre fordított idő. A személyes kapcsolattartásra fordított idő valamelyest csökkent 2006-2011 között: 22,8 óráról 21 órára. Az egy háztartáson belüli személyek gondoskodására fordított idő szintén kis mértékben csökkent: 15,9 óráról 15,3 órára. A telefonhívásokra, email- és levélírásra fordított idő is kissé csökkent: 5,7 óráról 4,8 órára.

Az infografika második része az internet és TV-használat közötti összefüggéseket mutatja be. (Ne feledjük, hogy az amerikaiak egyik legkedveltebb időtöltése a TV-nézés, és ezen belül is egyre nő az interneten keresztül történő TV-nézés.)

Az amerikai tablet-PC tulajdonosok csaknem kétharmada (65%) internetezik miközben TV-t néz - a nők 60%-a, a férfiak 44%-a eközben közösségi médiumokon is megfordul.

Az egyszerre TV-t nézők és internetezők 10%-a az éppen nézett műsorral kapcsolatos honlapokat tekinti meg, 29% TV-t és Facebook oldalakat néz egyszerre, 61% egyéb internetoldalakat néz.

Az infografika harmadik része a közösségi média jelentőségének növekedését érzékelteti néhány statisztikai mutatón keresztül.

Az amerikaik az interneten eltöltött idejük 18 százalékát a közösségi médiumokon töltik el (2011-ben ez havi 6,9 óra volt).

Az egyik legjelentősebb amerikai reklám szaklap, az Ad Age top 100 hirdetője közül mindegyik működtet Facebook oldalt - azaz elmondható, hogy a legjelentősebb amerikai márkák szinte kivétel nélkül kifejtenek valamilyen közösségi marketing tevékenységet.

2010 júliusa és 2011 októbere között a leginkább növekvő közösségi média fogyasztó szegmenst a férfiak, valamint az 55 éven felüliek alkották. Ugyanebben az időszakban a 15-24 évesek közösségi média fogyasztása 34%-kal nőtt.

A közösségi oldallal rendelkező amerikaiak aránya 2008-2012 között több mint kétszeresére nőtt: 24%-ról 56%-ra. Ennél sokkal jelentősebben nőtt, megnégyszereződött a naponta többször közösségi médiumot látogató amerikaiak aránya: 5%-ról 22%-ra.







2012-11-21

A követők hány százalékát éri el egy átlagos Facebook oldal üzenete?

Egy San Fransisco-i közösségi média kommunikáció-támogató megoldásokat szolgáltató cég, a PageLever nemrég publikált egy érdekes adatsort arra vonatkozóan, hogy egy adott Facebook üzenetet generáló márka/szervezet átlagos Facebook üzenete a követők hány százalékát éri el. Több mint 10 ezer Facebook oldalt vizsgáltak, amelyek összes követői száma meghaladta az egymilliárd főt. Az adatok szerint egy adott Facebook üzenetet generáló márka/szervezet átlagos Facebook üzenete a követők számától függően a követők 6-19% százalékát éri el.

Meglepett, hogy a számokból úgy tűnik, hogy minél kevesebb követővel rendelkezik egy márka/szervezet oldala, annál nagyobb arányban éri el egy adott üzenete a követőit. Egy 1000-10000 követővel rendelkező oldal több mint háromszor olyan arányban éri el követőit (19%), mint egy egymilliónál több követővel rendelkező oldal (6%).

Forrás: Mashable

2012-11-18

Közösségi lojalitás - a vásárlók 78%-a szájmarketingben mutatja ki márka-lojalitását

A hűségprogramok közösségi marketing vonatkozásáról szóló 13 oldalas anyagot tett közzé az angol eMarketer. A tanulmány számomra egyik legérdekesebb tényadata szerint a megkérdezett amerikai internet felhasználók 78%-a úgy fejezi ki lojalitását egy márka iránt, hogy megosztják az adott márkával kapcsolatos információikat.

A tanulmány másik talán legérdekesebb része, amely számos rövid leírást tartalmaz hűségprogramot kiegészítő sikeres közösségi marketing kampányokról, így többek között az Express, a Sears', a Burger Life, a Best Buy, a Guess kampányairól.


2012-11-06

Social Media Best Practice - smbp 2012 verseny és Workshop - meghosszabbított nevezési határidő: november 16.


A Kreatív szervezésében második alkalommal kerül megrendezésre a Social Media Best Practice - smbp 2012 verseny és Workshop. A versenyre 2012. november 9-ig olyan oldalakkal / felületekkel lehet pályázni, melyek 2011. november 1. és 2012. október 1. között aktívak voltak, vagy ebben az időszakban jöttek létre. Alkalmazások, válságkommunikáció, illetve a kampányok esetében a nevezés feltétele, hogy a fent említett időszakban jöjjenek létre.

A verseny kiírói az alábbi kérdésekre szeretnének választ kapni:
  • Melyik volt 2012-ben a legsikeresebb kampány?
  • Melyik márka használja a legügyesebben a közösségi média nyújtotta lehetőségeket?
  • Ki mutatja az utat a marketingeseknek?


Nevezési kategóriák:
  • Márkaoldal működtetése
  • Kampányoldal működtetése
  • Márkázott blog / Mikroblog
  • Kommunikáció a Twitteren
  • Alkalmazások
  • Válságkommunikáció a közösségi médiában
  • Közösségi alapú integrált kampányok
  • Integrált kampányok közösségi megjelenése

Nevezési határidő: 2012. november 9.
Nevezési díj: 24 900 Ft + áfa (3 nevezéstől 19 900 FT + áfa nevezésenként)


Workshop:
  • Díjátadó
  • A közösségi média 2012-ben? Trendek és irányok (bevezető szakmai előadás)
  • Hogyan érdemes márkaoldalt működtetni 2012-ben? (esettanulmány a Márkaoldal működtetése kategória győztesétől)
  • Melyik volt 2012-ben a legjobb közösségi médiás kampányoldal és miért? (esettanulmány a Kampányoldal működtetése kategória győztesétől)
  • Milyen a jó márkázott blog? (esettanulmány a Márkázott blog / mikroblog kategória győztesétől)
  • Hogyan érdemes kommunikálni a Twitteren? (esettanulmány a Twitter-kommunikáció kategória győztesétől)
  • Hogyan működik egy jó alkalmazás? (esettanulmány az Alkalmazás kategória győztesétől)
  • Válságkommunikáció a közösségi médiában (esettanulmány a Kríziskommunikáció kategória győztesétől)
  • Hogyan irányítja a közösségi média a kampányt? (esettanulmány a Közösségi alapú integrált kampányok kategória győztesétől)
  • Hogyan integráljuk a közösségi médiás felületeket a kampányba? (esettanulmány integrált kampány közösségi megjelenése kategória győztesétől)
  • Buli

Időpont: 2012. december 12., 17.00 - 21.00-ig, utána buli!
Helyszín: Trafiq (Budapest V. kerület, Hercegprímás utca 18.)
Részvételi díj: 9 900 Ft +áfa (SMBP pályázóknak nevezésenként egy főnek ingyenes!)


A zsűri:
  • Bradács András – stratégiai igazgató (Front Page Communications)
  • Bujtás Attila – alapító- kreatívigazgató (Rebel Rouse)
  • Kismartoni Zsolt – online üzletág stratéga (Geo Sales and Promo)
  • Nyáry Krisztián – kommunikációs tanácsadó
  • Radisics Milán – közösségi média szakértő (Social Times)
  • Stöckert Gábor – rovatvezető (tech – tudomány; Index)
  • Szalai Balázs – vezető szerkesztő (Kreatív)


További információ: Kreatív

2012-10-24

A közösségi média ipar - infografika

Látványos infografikát közölt nemrég a Go-Globe.com csapata a közösségi média ipar néhány fontos ismérvéről, nevezetesen a közösségi marketinggel foglalkozók 10 legégetőbb kihívásáról, a közösségi marketing vállalati alkalmazásának fő okairól, a leginkább használt közösségi médiumokról, a közösségi marketingesek tapasztalati szintjéről, valamint arról, hogy a marketingesek mely közösségi marketing eszközöket milyen mértékben kívánják használni a közeljövőben...

Social Media Marketing Industry
Forrás: Go-Globe.com

2012-10-16

Ford Fiesta Movement - egy sikeres közösségi média kampány eredményei


A Ford az egyik legjelentősebb multinacionális nagyvállalat, amely az elsők között alkalmazta a közösségi média által nyújtott eszközöket és lehetőségeket. Ezt bizonyítja egyik sikeres, még 2009 elején indított “Fiesta Movement” kampányuk, amelynek célja az volt, hogy még az akkor új Fiesta típus bevezetése előtt megkedveltesse a „kis autók is lehetnek menők” gondolatot a hagyományosan nagy autók irányt rajongó amerikai vásárlók körében.

A cég internetes közösségi médiával kapcsolatos, ma már eredményekkel igazolhatóan sikeres stratégiáját Scott Monty, a Ford közösségi média vezetője akkoriban így foglalta össze: "a Ford közösségi média stratégia célja a vállalat emberibb arculatának kialakítása (humanizálása) a vásárlók Ford alkalmazottakkal és egymással való összekapcsolásán keresztül, mely folyamat során értékteremtésre törekszünk."


A kampányról röviden

2009-ben a Ford merőben új módszert választott az új márka egyesült államokbeli bevezetéséhez: a megszokottaktól eltérően nem ismert szakújságíróknak osztotta ki a prototípusokat, hanem a létrehozott közösségi honlapon keresztül jelentkező 4000 ember közül kiválasztott több tucat húszegynéhány éves potenciális vásárlót, akik fél évig használhatták az autót. Cserébe, a kiválasztottaknak meg kellett osztaniuk az új autóval kapcsolatos tapasztalataikat a legismertebb közösségi médiumokon e célra létrehozott Ford oldalakon (Facebook, Flickr, Twitter, YouTube). A mozgalomban résztvevő 100 kiválasztott „ügynöknek” (agent) a kampány során havonta egy-egy küldetést kellett végrehajtani, amiről be kellett számolniuk az előbb említett közösségi médiumokon. Ilyen küldetés volt például, hogy az ügynököknek el kellett készíteni egy 5 perces rövidfilmet a kedvenc filmjük alapján, vagy például találniuk kellett egy hasonmást és rá kellett venni, hogy utánozza egy jelenetben az „eredeti” hírességet.1


A kampány eredményei – 10 ezer előrendelés, 52 ezer tesztvezetés, 28 millió YouTube videó megtekintés, …

A kampány eredményeiről nemrég számolt be Jim Farley, a Ford marketing igazgatója egy konferencián. Elmondta, hogy ez a kampány volt a Ford első jelentős piaci bevezetés előtti (pre-launch) kampánya. Meglepte őket az eredmény:

  • az ügynökök körülbelül 50 ezer digitális tartalmat publikáltak a kampányban meghatározott közösségi médiumokon (Facebook, Flickr, Twitter, YouTube);
  • 10 ezer online előrendelés történt;
  • 52 ezer tesztvezetést bonyolítottak le;
  • 28 millió YouTube videót tekintettek meg az érdeklődők;
  • összességében 58%-os márkaismertséget értek el a kampány végére.

Jim Farley szerint „alig költöttünk valamit” a kampányra, viszont rengeteget tanultunk: mik a vásárlók tényleges színpreferenciája, milyen extrákat igényelnek leginkább. Az is beigazolódott, hogy a globális kampányokhoz képest  mennyivel hatékonyabbak a helyi piacokra szabott kampányok.2


A közösségi média alkalmazásával „jelentős költségmegtakarítást” ért el a Ford

Egy korábbi nyilatkozatában Jim Farley egy alig több mint öt perces videóinterjúban számolt be arról, hogy a Ford milyen hatékonyan alkalmazza a közösségi médiát. (Az interjút neves amerikai blogírók által előre feltett kérdésekből állították össze.)




Milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb a Ford a közösségi média csatornáin történő interakciók során és ez hogyan hatott a Ford eddigi ügyfélélménnyel kapcsolatos nézeteire?

"Az autóink közösségi médián keresztül történő piaci bevezetésének egyik fontos tanúsága, hogy mennyire fontos az ügyfelek számára annak érzése, hogy aktív részesei a folyamatnak. A közösségi média előtti korszakban csak akkor beszélhettünk ügyfélélményről (customer experience), amikor eladtuk vagy szervizeltük autóinkat ügyfeleink számára. A közösségi médiára épülő Fiesta Movement vagy a Focus Global Test Drive kampány során azonban arra kértük a (potenciális) fogyasztóinkat, hogy aktívan vegyenek részt a termékünk piaci bevezetésében. Nagyon meg kell gondolnunk, hogy mit kérünk tőlük, és hogy ennek fejében mit adunk nekik. Ez egy új eleme az ilyen kampányoknak.

Az elején egy kissé önzőek voltunk és főként a bevezetendő termék előtérbe helyezésére gondoltunk, de meg kellett tanulnunk, hogy minél szórakoztatóbb a kampány a résztvevők számára, annál hasznosabb nekünk, mint vállalatnak."


Milyen szempontból találta a leghasznosabbnak a közösségi médiát: a lojalitás, a vásárlással kapcsolatos döntés szempontjából, vagy ügyfélszolgálati szempontból?

"Elsősorban a vásárlással kapcsolatos döntés (consideration) szempontjából találtuk leghasznosabbnak a közösségi médiát, mivel a közösségi médián alapuló termékbevezetés lehetővé tette számunkra, hogy az autó ismertségét még a piaci bevezetés előtt jelentősen növelhessük. Így történt ez a Fiesta Movement kampány során is, ahol olyan emberek figyelmét is sikerült felkelteni, akik normál esetben eddig nem mutattak különösebb érdeklődést.

Tehát a közösségi média lehetővé tette, hogy hitelesen tudjunk emberekkel kapcsolatba lépni az új autóinkkal kapcsolatban, és olyan autókkal kapcsolatban is, amikről nem is gondolták volna az emberek, hogy Ford. (Jim Farley az USA-ban nem oly elterjedt és nem nagyon ismert kisvárosi autókra gondolt, mit pl. az említett Fiesta vagy Focus.)

Például a Focus eladások jelentős növekedését észleltük miután a Fiestát piacra dobtuk: sokan csak akkor fedezték fel a Focust, amikor elmentek megnézni a Fiestát. Számunkra is meglepő volt, hogy mennyien nem ismerik a másik kis autónkat, a Focust."


Van-e olyan terület a Fordon belül, amellyel kapcsolatban elmondható, hogy a közösségi média alkalmazása csökkentette a költségeket vagy javította a meglévő üzleti folyamatokat?

„A közösségi média hangsúlyozásának egyik igazi előnye az a drámai hatékonyság, amit tapasztaltunk! Nem is számítottunk rá. Jelentős reklámköltséget takarítottunk meg azzal, hogy még a valós piaci bevezetés (értékesítés) előtt a közösségi médián keresztül emberek sorát vontuk be az új autó megismerésébe, megismertetésébe, így csökkent a piaci bevezetés utáni tradicionális marketingtevékenységek költsége. A Fiesta Movement kampány során nagyobb külső segítség nélküli (spontán) autómárka ismertséget értünk el, mint a versenytárs Fiat vagy Yaris és csak a hagyományos TV kampány költségének egytizedére volt szükség. Tehát a piaci értékesítés előtti közösségi média alapú kampánnyal, amellyel a közösségi médián keresztül kommunikáltuk az új termékkel kapcsolatos információkat, ténylegesen csökkenthettük a tradicionális reklámköltségeket.”


Milyen mértékben bővült a marketing csapat a közösségi média tevékenységeknek köszönhetően az elmúlt 24 hónapban?

„Nem is a marketing csapat tagjainak száma nőtt meg jelentősen, hanem sokkal inkább a munkatársak tapasztalatainak sokrétűsége. Olyan tudással, tapasztalattal rendelkező kollégák is részt vesznek a munkában, akik azelőtt nem voltak a csapat tagjai. Olyan emberekről van itt szó, akik kreatívan gondolkodnak, különböző ötletekkel állnak elő, pl. egy Facebook alkalmazással kapcsolatban. Ezt a munkát nem lehet kizárólag az ügynökségre delegálni. Az ügynökség ügyfeleként mi magunknak is meg kell tudnunk fogalmazni kreatív ötleteket. Még inkább elmosódnak a határok a marketing, a PR és az ügynökségi feladatok között.

A Ford az egyik leghatározottabb módon mozdult el a közösségi média irányába, csökkentve a reklámköltségeket. Volt olyan pont, amikor a Fordon belül megkérdőjeleződött ez a stratégia?”


Őszintén szólva a legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy mennyire alapvető (mainstream) médiává vált a közösségi média.

„A Fiesta Movement kampány olyan sikeres volt, hogy megváltoztatta az Explorer piaci bevezetésével kapcsolatos gondolkodásmódunkat is. Ezért döntöttünk úgy ezen a nyáron, hogy az új Explorer bevezetését a Facebook-on keresztül fogjuk megcsinálni. Focus Global Test Drive néven indult el az új Focus globális tesztvezetési kampánya, amely során 100 ember jelentkezését várják szerte a világon – ez a kampány is a Facebook-on indult el (és a bejegyzés írásakor még tart).”


Vannak-e olyan dolgok, amiket máshogyan csinálnának?

„Talán… talán gyorsabban kellett volna lépnünk és talán már régóta ezt kellett volna tennünk.”


Kapcsolódó blogbejegyzéseim:


2012-10-06

A világ 100 legértékesebb magántulajdonban lévő digitális vállalata

Az amerikai Business Insider érdekes százas listát publikált nemrég: összegyűjtötte és az árbevételek, a felhasználói számok, a piaci lehetőségek, a növekedési ráták, valamint a befektetők várakozásai szerint sorrendbe állította a világ 100 legértékesebb magántulajdonban lévő digitális vállalatát.

A tavalyi lista előkelő helyein lévő Facebook, Zynga és Groupon nem szerepel a listán mivel tőzsdére bevezetett cégek lettek és mindhárom tőzsdei értéke jelentősen csökkent a tőzsdei bevezetés óta.

A közösségi média cégek közül jó néhány szerepel a listán, így például a Twitter a 3., Pinterest a 13., a Living Social a 34., a Tumblr a 46., a Foursquare a 70., a a SoundCloud a 89. a százas listán.

1. Alibaba 51. Etsy
2. Bloomberg 52. OKL
3. Twitter 53. Nasty Gal
4. 360Buy 54. Klout
5. Palantir 55. Automattic
6. Dropbox 56. Xiu
7. Square 57. Manta
8. MLB.com 58. Eventbrite
9. Softlayer 59. Sugar, Inc
10. Vente-Privee 60. Kickstarter
11. VANCL 61. Apptio
12. Airbnb 62. Fresh Direct
13. Pinterest 63. eHarmony
14. Datapipe 64. Veracode
15. Spotify 65. Wix
16. Craigslist 66. Turn
17. Flipkart 67. Quantcast
18. Ozon Group 68. Nest
19. Coupang 69. Fab
20. Wonga 70. Foursquare
21. Hulu 71. Storm8
22. Klarna 72. Flipboard
23. Kaspersky Lab 73. Vibrant Media
24. Rovio 74. Rubicon Project
25. Conduit 75. OpenX
26. Aricent Group 76. Return Path
27. Survey Monkey 77. Quora
28. Mu Sigma 78. Snapdeal
29. ZocDoc 79. Tremor Video
30. Just Eat 80. RightScale
31. Gilt Groupe 81. Whaleshark/RetailMeNot
32. Everyday Health 82. Break Media
33. Evernote 83. Tagged
34. LivingSocial 84. Yext
35. Criteo 85. Stripe
36. Zulily 86. Rocket Fuel
37. Zoosk 87. Mind Candy
38. Redfin 88. AddThis
39. Qualtrics 89. SoundCloud
40. Seamless 90. Xirrus
41. Media Ocean 91. Federated Media
42. JustDial 92. Say Media
43. 10gen 93. Yodle
44. AppNexus 94. Coupons.com
45. GitHub 95. Path
46. Tumblr 96. Shazam
47. Box.net 97. Plenty of Fish
48. Glam Media 98. Warby Parker
49. Stella & Dot 99. Thrillist
50. Marketo 100. Vox Media



Forrás: Business Insider


2012-10-04

Már több mint egymilliárdan használják a Facebook-ot – közülük több mint 4,2 millió magyar

A Facebook alapítójának TV-bejelentése szerint 2012. október negyedikén a legalább havi rendszerességgel látogató Facebook felhasználók száma meghaladta az egymilliárdot. Eddig a felhasználók összesen 1,13 trillió like-ot generáltak, 219 milliárd képet osztottak meg és 17 milliárd helyzet-meghatározáson alapuló bejegyzést töltöttek fel és bejelentkezést hajtottak végre (location check-ins).

Jelentős a mobil eszközön keresztül történő felhasználás is: ma már 600 millióan mobil eszközön keresztül (is) látogatják az oldal.

Néhány érdekes alapadat a Facebook-ról:
  • 1,13 trillió like
  • 140,3 milliárd kapcsolat (baráti/követői)
  • 219 milliárd fényképmegosztás
  • 17 milliárd helyzet-meghatározáson alapuló bejegyzés és bejelentkezés (location check-ins)
  • 62,6 millió dalt játszottak le 22 milliárd alkalommal (ez körülbelül 210 ezer évnyi zenelejátszást jelentene)
  • 600 mobil felhasználó

Kik a látogatók ma?
  • a felhasználók átlagéletkora 22 év
  • a top 5 ország, azaz ahonnan legtöbb felhasználó származik: USA - 166,1 millió, Brazília - 58,5 millió, India - 55,3 millió, Indonézia - 47,5 millió, Mexikó - 38,4 millió
  • a top 5 város - látogatószám szerint: Bangkok - 8,7 millió (Thaiföld), Dzsakarta - 7,4 millió (Indonézia), Isztambul - 7 millió (Törökország), London - 6,1 millió (Egyesült Királyság) és Bogota - 6,1 millió (Kolumbia).

A világ adott régiójának hány százaléka Facebook felhasználó?



















Melyek a legnépszerűbb márkák a Facebook-on?
  1. Coca-Cola - 52,1 millió
  2. Disney - 38,4 millió
  3. Converse - 33,2 millió
  4. Red Bull - 32,1 millió
  5. Starbucks - 32,1 millió
  6. Oreo - 27,9 millió
  7. PlayStation - 24,5 millió
  8. iTunes - 23,6 millió
  9. McDonald's - 23,2 millió
  10. Skittles - 23,2 millió


Magyarország 4.212.200 felhasználóval a 40. a Facebook felhasználói ranglistáján. A magyar lakosság 42,15%-a Facebook felhasználó, tehát az átlag európai penetrációnál (29,96%) jóval magasabb a magyar használati szint.Az alábbi ábrán látható az utolsó hat hónap magyar felhasználói számának növekedése.



Forrás: Facebook Newsroom és BBC és Socialbakers
  

2012-10-01

Vásárlás Twitter üzenettel – világelső Kellog’s kampány


A Kellog’s nemrégiben egy négynapos Twitter kampányt zárt le, amely állításuk szerint a világon elsőként tette lehetővé, hogy a vásárlók egy adott terméket vásárolhassanak egy előre meghatározott tartalmú Twitter üzenet kommunikálásáért cserébe.

A kampány tárgyát képező, piacra kerülő új termékcsalád termékeit vásárló embereket a kampányban résztvevő „The Tweet Shop” névre elkeresztelt boltban (London, Soho) arra kérték az eladók, hogy ne pénzzel fizessék ki a megvásárolandó termékeket, hanem egy előre meghatározott Twitter üzenet kommunikálásával. (A "#tweetshop" szöveget kellet, hogy tartalmazza az üzenet, de három példaüzenettel segítettek azoknak, akik esetleg hirtelen nem tudták, milyen tartalmú üzenetet is küldjenek.) 

Forrás: Kellog's videó a YouTube-on

A kampányt állítólag igen pozitívan értékelték a vásárlók, aminek eredményeként a vásárlók sok-sok Kellog’s Twitter üzenetet küldtek! A Twitter üzenettel megvásárolható termék ára nagyjából egy dollár értékű, így gyakorlatilag a Kellog’s egy vásárlói Twitter üzenetet egy dollárra értékelt. 

Sarah Case, a Special K termékcsalád termékmenedzsere szerint a közösségi médián megjelenő pozitív vásárlói üzenetek értéke felbecsülhetetlen – ezért is kezdeményezték e kampánynak a megvalósítását.




Forrás: Advertising Age

2012-09-26

A digitális reklám evolúciós folyamata - infografika

Az amerikai PointRoll összegyűjtötte a digitális reklám evolúciós folyamatának főbb állomásait1987-től, az Apple Macintosh számítógép megjelenésétől napjainkig, megjelenítve számos meghatározó hardver, szoftver és technológia megjelenését.

Forrás: Mashable

2012-09-09

Verseny a Pinterest-en - Walmart módra

A Pinterest a látogatottságot tekintve a világ valaha leggyorsabban növekvő közösségi honlapja. A Pinterest kifejezés az angol „pin-up” (falra kitűzött kép) és „interest” (érdeklődés) szavak összetétele, amely jól kifejezi a szolgáltatás lényegét: a közösségi oldalon bárki regisztrálhat és képeket vagy videókat oszthat meg (akár) egy rövid szöveg kíséretében. A megosztott képeket/videókat – a közösségi oldalakon már megszokott módon – lájkolhatják, megoszthatják, kommentelhetik a felhasználók.

A szolgáltatás számos PR és marketing kommunikációs lehetőséget nyújt a vállalkozások és szervezetek számára is. Például a női magazinok számára komoly sikereket hozhat a képmegosztó közösségi szolgáltató használata: az amerikai, főként nőknek szóló életstílus magazin, a Real Simple volt az első nyomtatott újság, amely elérte a 100 ezres követői számot a Pinteres-en.

A világ legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi lánca, az amerikai Walmart egy új versenyt hirdetett a Pinterest felhasználók számára "Pin to Win" címmel. A cél az, hogy szeptember 5-12. között, egy héten át a felhasználók a feltöltött képeiken keresztül "elmondhassák", hogy mi inspirálja őket arra, hogy zöldek legyenek. A cég környezettudatosságát erősítő kampányról van tehát szó.

A játékszabály egyszerű:
  1. kövesd a Pinterest-en az @WalmartHub oldalt;
  2. készíts egy "Walmart Green: Pin to Win" mappát a Pinterest-en;
  3. publikáld ebben a mappában a Walmart játékról szóló Walmart képet;
  4. a walmart.com oldalon lévő képek közül legalább 10 képet tölts fel ebbe a mappádba és használd a "#WalmartGreen" kifejezést a képek leírásában;
  5. küldd el a mappád linkjét a cég által megadott emailcímre.
A játék képlete tehát egyszerű, a játékban résztvevő játékosok pedig 5 darab 500 dolláros ajándékkártyát nyerhetnek.


2012-08-31

A közösségi média használati szintje a különböző iparágakban és a különböző szervezeti egységekben - McKinsey tanulmány


2012 júliusában publikálta a világ egyik legismertebb tanácsadó cége, a McKinsey & Company 184 oldalas tanulmányát a közösségi média vállalatokra és gazdaságra gyakorolt hatásáról, fontosságáról, „The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies” címmel.

A tanulmányban, többek között megvizsgálták, hogy mely iparágak milyen mértékben használják a közösségi technológiákat, médiumokat.

2011 végén a McKinsey által végzett felmérés szerint (amely 4261 válaszadó adatait dolgozta fel) a legalább egy közösségi médiumot, eszközt alkalmazó vállalatok aránya egy adott iparágon belül a következőképpen alakult:

Forrás: The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies;
26. oldal;  McKinsey & Company


A közösségi médiát leginkább használó iparág a high-tech és telekommunikációs ipar volt – a cégek 86%-a használt már legalább egy közösségi médiumot, technológiát. Az energiaipari cégek használták legkevésbé a közösségi médiát (62%).

Bár egyre több vállalat használja a közösségi technológiákat, a tanulmány szerint jelenleg a vállalatok csupán 3%-a használja ki igazán hatékonyan a közösségi média által elérhető lehetőségeket az összes partnerét tekintve (vásárlók, munkavállalók, üzleti partnerek tekintetében).

Egy adott cégen belül a marketing részlegek voltak a közösségi médiát leginkább használó szervezeti egységek (79%). A kereskedelmi részlegek alig több mint fele használta viszont ezeket a csatornákat (51%). Az alábbi ábrán látható, hogy a cégek mely részlegei a legaktívabb közösségi média/technológia felhasználók.

Forrás: The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies;
26. oldal;  McKinsey & Company

A fenti ábrából az is kiolvasható, hogy mely dolgozói szintek milyen mértékben használták a web 2.0 technológiákat: leginkább a középvezetői szint (65%); a műszaki szakértők, pl. kutatók és programozók (61%); a vásárlókkal/ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló „frontline” dolgozók (60%).

A 184 oldalas tanulmány letölthető a McKinsey & Company oldalán.

2012-08-30

A közösségi média 10 értékteremtő lehetősége a vállalaton belül – McKinsey elemzés


2012 júliusában publikálta a világ egyik legismertebb tanácsadó cége, a McKinsey & Company 184 oldalas tanulmányát a közösségi média vállalatokra és gazdaságra gyakorolt hatásáról, fontosságáról, „The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies” címmel.

A tanulmány 10 lehetőséget definiál, amellyel a vállalatok értéket teremthetnek a közösségi technológiák megfelelő, hatékony alkalmazásával. Természetesen minden egyes iparág sajátos működése határozza meg, hogy a 10 értékteremtési mód közül melyek a leghatékonyabbak az adott iparágon belül.

Forrás: The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies;
8. oldal; McKinsey & Company

A tanulmány szerint napjainkban még jelentős, a közösségi technológiák alkalmazásával elérhető értékteremtési lehetőségek állnak kiaknázatlanul a vállalatok számára. Négy iparágat vizsgálva a vállalatok évente körülbelül 900-1300 millió USD árbevételt generálhatnának a meglévő árbevételükön felül, ha hatékonyabban használnák ki a közösségi média által nyújtott lehetőségeket.

A 10 lehetőség vagy taktika az értékteremtési lánc négy szegmensét érinti:

  • a termékfejlesztést,
  • a szervezet működtetését és az információelosztást,
  • a marketinget és értékesítést,
  • valamint az ügyfélszolgálatot.


A termékfejlesztés terén egyrészt a vállalaton belüli együttműködés hatékony elősegítésének lehetőségét emeli ki a tanulmány, másrészt a vásárlók/ügyfelek termékfejlesztésbe történő bevonásának lehetőségét.

A szervezet hatékonyabb működtetése és az információelosztás elősegítése érdekében egyrészt alkalmazni lehet a közösségi eszközöket a monitoring és előrejelző feladatok ellátása, másrészt az üzleti folyamatok jobb elosztása során.

A közösségi technológiák marketing és értékesítési folyamatok során történő alkalmazásával négy fő lehetőséget lát a hatékonyság növelésére a tanulmány:

  • a termékfejlesztésnél már említett vásárlói/ügyfél vélemények becsatornázását;
  • a marketingkommunikáció és a vásárlókkal/ügyfelekkel történő interakciók erősítését;
  • az értékesítési lehetőségek növelését (lead növelés);
  • valamint a közösségi értékesítés lehetőségét.


Az ügyfélszolgálat terén a közösségi médiumokon keresztül történő ügyfélszolgálati munka hasznosságát emeli ki a tanulmány.

Ezen felül a tízből két olyan lehetőséget is definiál a McKinsey tanulmány, amely a vállalat működésének egészét, így a teljes szervezetet érinti:

  • a szervezet egészét átfogó, a belső kommunikációt és együttműködést elősegítő közösségi technológiák alkalmazását;
  • olyan közösségi technológiák alkalmazását, amelynek segítségével a megfelelő szaktudású, rátermettségű személy(ek) kiválasztható(k) egy adott feladat ellátására (tudás és feladat hatékony összekapcsolása).


A 184 oldalas tanulmány letölthető a McKinsey & Company oldalán.

2012-08-29

Átfogó elemzés a közösségi média vállalatokra és gazdaságra gyakorolt hatásáról a McKinsey-től

2012 júliusában publikálta a világ egyik legismertebb tanácsadó cége, a McKinsey & Company 184 oldalas tanulmányát „The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies” címmel a közösségi média vállalatokra és gazdaságra gyakorolt hatásáról, fontosságáról.

Köztudott, hogy a közösségi média – különösen a nagyvállalati szférában – napjainkra fontos része lett a vállalatok marketing kommunikációs tevékenységének. A közösségi média vállalati szerepének fontosságát többek között az alábbi okok, jellemzők indokolják, támasztják alá:
  • jelenleg több mint 1,5 milliárd ember tagja valamilyen közösségi hálózatnak a világon;
  • az internet felhasználók 80 százaléka rendszeresen kapcsolódik valamilyen közösségi médiumhoz;
  • a közösségi médiát használó vállalatok 90%-a valamilyen szempontból üzletileg hasznosnak tartja a közösségi médiumokat.

A tanulmány szerint a vállalatok közel sem használják ki a közösségi média által nyújtott lehetőségeket:

  • négy iparágat vizsgálva a vállalatok évente körülbelül 900-1300 millió USD árbevételt generálhatnának a meglévő árbevételükön felül, ha hatékonyabban használnák ki a közösségi média által nyújtott lehetőségeket;
  • a vásárlások 1/3-át lehetne közösségi vásárlással befolyásolni;
  • a vállalatok csupán 3%-a használja ki hatékonyan a közösségi média által elérhető lehetőségeket az összes partnerét tekintve (vásárlók, munkavállalók, üzleti partnerek tekintetében);

A tanulmány 5 fő fejezetből áll:

  • az első fejezet a közösségi médiumok fejlődésével foglalkozik;
  • a második fejezet azt mutatja be, hogy a közösségi technológiák miként teremtenek értéket a vállalatok számára,
  • a harmadik fejezet öt iparág értékteremtési mechanizmusait és lehetőségeit írja körül (kiskereskedelmi termékgyártó ipar, lakossági pénzügyi szolgáltató ipar, professzionális szolgáltatások, high-tech iparágak, non-profit szervezetek);
  • a negyedik fejezetben a közösségi média által nyújtott további lehetőségekről van szó;
  • az ötödik fejezet a közösségi média gazdaság jövőjéről írnak a szerzők.

Legfontosabb megállapítások

A felhasználók jelentős része minden eddigi technológiánál gyorsabb ütemben befogadta a közösségi technológiákat. A közösségi technológiák jövőben megjelenő lehetőségei várhatóan még sokkal hatékonyabban kiaknázhatók lesznek a jövőben. Új felhasználási területek és módok, új technológiák és új üzleti modellek fognak megjelenni.

A közösségi médiának bárki aktív résztvevője lehet, elvileg bárki állíthat elő értékes tartalmakat, elvileg bárki értéket teremthet.

A közösségi interakciók, cselekvések az adott egyének, csoportok közösségi működéséről nagyon pontos képet tudnak nyújtani („social graph”). Ezen adatok sok értékes információval szolgálnak, szolgálhatnak a vállalatok/szervezetek számára.

A tanulmány 10 lehetőséget definiál, amellyel a vállalatok értéket teremthetnek. Minden egyes iparág sajátos működése határozza meg, hogy a 10 értékteremtési mód közül melyek a leghatékonyabbak az adott iparágon belül. A tanulmány szerint a vállalatok közel sem aknáznak ki minden értékteremtési lehetőséget: négy iparágat vizsgálva a vállalatok évente körülbelül 900-1300 millió USD többlet árbevételt generálhatnának, ha hatékonyabban használnák ki a közösségi média által nyújtott lehetőségeket.
Forrás: The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies;
4. oldal; McKinsey & Company, 

A kiaknázatlan értékteremtési lehetőségek 2/3-a a vállalaton belüli közösségi technológiákon keresztül elérhető jobb kommunikációs és együttműködési lehetőségekben rejlik.

Azon iparágak szereplőinél, ahol termékfejlesztési és marketing szempontból fontos a vásárlói igények gyors és jobb megismerése (mint például a kiskereskedelmi termékgyártó cégek esetén), a fogyasztókkal történő kapcsolatteremtés a közösségi médián keresztül, valamint a fogyasztók közötti termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos közösségi kommunikáció figyelése rendkívül fontos feladat. A közösségi média hatékonyabb alkalmazásával a jelenlegi marketing és termékfejlesztési költségek akár 15-30%-ának megfelelő új érték lenne teremthető.

A közösségi média legnagyobb haszonélvezői az egyének és az általuk képzett csoportok. A tanulmány becslése szerint 2010-ben a közösségi médiumok ingyenes használata a fogyasztóknak 40 milliárd dollár hasznot eredményezett (főként az olcsóbb vagy jobb minőségű termékek megvásárlása által).

A közösségi média használata számos kockázattal jár, így például a személyes adatokkal történő visszaélés kockázatával, vagy például a jó hírnévben tett károkozás kockázatával. A közösségi média negatív hatással lehet néhány hagyományos üzleti modellre is, így a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a közösségi média által generált szokásokhoz, hatásokhoz.

A legtöbb vállalat számára a közösségi média által generált haszon nagyobb, mint az esetleges kockázatok mértéke. Azonban azok a vállalatok, akik nem fektetnek be a közösségi média működésének jobb megértésébe és hatékony alkalmazásába, azok sokkal inkább ki lesznek téve annak, hogy a hagyományos üzleti modellen alapuló működésüket a közösségi technológiák működése „megzavarja”.

Akit érdekel a 184 oldalas tanulmány, az letöltheti a McKinsey & Company oldalán (egy rövid adatszolgáltatás után).

2012-07-20

A Fortune Global 100-as cégek közösségi média megjelenése


A Burson-Marsteller "Global Social Media Check-Up 2012" néven megjelentetett egy 47 oldalas prezentációt, amelyben a Fortune Global 100-as listán szereplő, azaz a világ 100 legnagyobb árbevétellel rendelkező cégének közösségi média megjelenését vizsgálta a Twitter, a Facebook, a Youtube, a Google+, valamint a Pinterest oldalain.

A vizsgált közösségi médiumokon keresztül legtöbb említést generáló 10 cég a HP, a Ford, a Sony, az AT&T, a Samsung, a Toyota, a Honda, a Walmart, a British Petrol, és a Verizon.

A világ vezető cégei 2010-ben kezdték el komolyabb szinten használni a közösségi médiumokat, 2011-ben már sokan közülük aktívan kommunikáltak is ezen a csatornán keresztül az ügyfeleikkel. A kutatás kimutatta, hogy ez a kommunikáció 2012 első felében már igen komoly méreteket öltött: egy hónap alatt a fent említett 5 csatornán keresztül a 100 céggel kapcsolatban majd 10,5 millió kommunikációs megjelenés (post, képfeltöltés, stb.) történt. Ez átlag naponta több mint 3350 kommunikációs megjelenést jelent egy cégre vetítve. Már rég vége vannannak az időnek, amikor még egy nagyobb cég napi szinten követni tudta az interneten keresztül megjelenő vele kapcsolatos kommunikációt.

A közösségi médiumokon keresztül történő online párbeszéd terén magasan vezet a Twitter: a kommunikáció közel 54%-a csak ezen az egy csatornán keresztül történik! Fej-fej mellett következnek a gyakran nem kellően becsült fórumok és blogok közel 19-19 %-kal. Az online kommunikáció csupán 4,4%-a zajlik a Facebookon.


A rohamosan növekedő online kommunikáció aktívabb részvételre ösztönözte a vizsgált nagyvállalatokat. A világ 100 legjelentősebb árbevételével rendelkező nagyvállalat közül 2010-ben 79%, 2012-ben már 87% rendelkezett közösségi média megjelenéssel. A vizsgált öt jelentős közösségi médium közül a Twitter a legnépszerűbb: a vizsgált 100 cég közül 82-nek van legalább egy Twitter oldala, 79 rendelkezik YouTube oldallal, 74 van jelen a Facebook-on, 48 rendelkezik Google+ oldallal és 25 cég Pinterest oldallal is rendelkezik.


A Twitter sikerének egyik oka az elmúlt két évben bekövetkező robbanásszerű fejlődés: míg 2010-ben "csupán" napi 50 millió üzenetküldés történt ezen a csatornán keresztül, addig 2012 márciusában közel hétszeresére nőtt a naponta küldött üzenetek száma (meghaladta a 340 milliót). vizsgált 100 nagyvállalat Twitter oldalának (oldalainak) átlagos követői száma két év alatt megtízszereződött (2010:1489; 2012:14709). A viszgált vállalatok is több Twitter oldalt követnek (2010:731; 2012:2062).

Ezzel párhuzamosan a Facebook felhasználóinak a száma is jelentősen nőtt: míg 2010 júliusában "csupán" 500 millió felhasználója volt, addig 2012. március végén már több mint 901 millió. A Facebook-on jelenlévő nagyvállalatok növekvő aránya is érthető a fent említett felhasználói szám növekedés tükrében: 2010-ben még a vizsgált 100 nagyvállalat közül 54-nek volt Facebook oldala; 2012 első felében már 74 nagyvállalat volt jelen a Facebook-on. Az átlagos Facebook követői tábor is jelentősen nőtt (2010:40884; 2012:152646). 

A YouTube is jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi két évben: 2010 májusában 2 milliárd videómegtekintés történt naponta, 2011 májusában 3 milliárd, 2012 májusában pedig már 4 milliárd. A YouTube videó-megtekintések számának növekedése a vizsgált 100 legnyagobb cég tekintetében szinte megegyezik a Facebook-felhasználás mutatójának növekedési arányával (2010:50%; 2012:79%). Egy átlagos YouTube csatorna nézettségi száma meghaladja a kétmilliót, az adott vállalati csatornához csatlakozó felhasználók átlagos száma 1669.

A világ 100 vezető cége egyre aktívabban kommunikál a közösségi médián keresztül:
  • a 82 Twitter oldallal rendelkező cég 79%-a válaszol a Twitter üzenetekre;
  • a 74 Facebook oldallal rendelkező vállalat 70%-a válaszol, aktívan kommunikál a követői táborával;
  • a Facebook oldalak 94%-át legalább heti rendszerességgel frissítik;

A világ vezető 100 cége közül egyre több egyszerre több különböző közösségi csatornát is üzemeltet akár azonos médiumon is. Például a különböző földrajzi területeken élő ügyfeleik/vásárlói számára, a különböző termékük/szolgáltatásuk, akár különböző témák szerint (pl. általános hírek, ügyfélszolgálat, állásajánlatok).



Íme a 47 oldalas prezentáció:


2012-07-18

55 márka kiemelkedő vizuális tartalma 4 közösségi médiumon


Egy amerikai marketing szoftver gyártó cég, a HubSpot nemrég egy 76 oldalas kiadványt publikált 55 cég figyelemre méltó, 4 különböző közösségi médiumon megjelentetett vizuális tartalmáról. Többek között olyan ismert világmárkák vizuális tartalmairól van szó, mint például a Starbucks, a Fanta, a Coca-Cola, a General Electric, a Dunkin' Donuts, az Old Spice, a Mashable, a Puma, a Pepsi, a Caterpillar, a LEGO, vagy a McDonald's. A kiadvány négy közösségi médiumot vizsgált: Facebook, Pinterest, Instagram, Twitter.

A kiadvány különösebb elméleti újdonságot nem tartalmaz, de szerintem mindenképpen jó gondolatébresztő azok számára, akik vállalati közösségi média oldalak publikációjával, szerkesztésével foglalkoznak.






A kiadvány ezen a linken keresztül megtekinthető és PDF formátumban le is tölthető: http://hubspot.uberflip.com/i/73194/0

2012-07-11

A fogyasztók 22%-a vásárolt már ismerős/barát közösségi médián keresztül történő ajánlása alapján


Forrás: Ipsos
A világ egyik legismertebb közvéleménykutató cége, az Ipsos készített 2012. márciusában egy a világ 24 országára (köztünk hazánkra is) kiterjedő felmérést, amely szerint a 18-64 év közötti fogyasztók 38%-a már ajánlott legalább egy általuk követett vagy like-olt márkát a közösségi médián keresztül ismerőseinek, barátainak.

Magyarországon valamivel szerényebb ez az arány. Az 500 magyar válaszadó 27%-a volt márkaajánló:
  • a válaszadók fele nő, fele férfi volt;
  • a magyar férfiak 23%-a, a nők 30% ajánlott már saját maga által követett vagy like-olt márkát a közösségi médián keresztül;
  • a fiatalok márkaajánlási hajlandósága a legerősebb: a 35 év alattiak körében az arány 32%, a 35-49 évesek körében 26%, az 50-64 évesek körében 21%;
  • az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők ajánlási hajlandósága lényegesen magasabb volt (30%) a közepes jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők ajánlási hajlandóságához képest (22%) - meglepő módon a magas jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők ajánlási hajlandósága volt a legmagasabb (46%), bár itt a minta mérete túl kicsi, hogy igazán értékelhető eredményt kapjunk;
  • a házasságban élők 22%-a, a házasságon kívül évők 30%-a volt márkaajánló - ez a fiatalok viszonylag magas ajánlási hajlandósága miatt nem meglepő;
  • iskolázottság szempontjából nincs jelentős eltérés a márkaajánlási hajlandóság tekintetében: az alacsony iskolai végzettségűek 28%-a, a közepes iskolai végzettségűek 27%-a, a magas iskolai végzettségűek 25%-a volt márkaajánló;
  • a vezető beosztású válaszadók márkaajánlási hajlandósága nem sokkal volt alacsonyabb a nem vezető beosztásúak hajlandóságánál (25%-27%).


Marketing szempontból még fontosabb eredmény, hogy az összesen 12 ezer válaszadó (!) 22%-a vásárolt már terméket/szolgáltatást egy ismerősének/barátjának közösségi médián keresztül történő ajánlása alapján.
 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.