• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2011-10-31

Infografika: hagyományos vs online marketing

A Mashable szemléletes infografikát jelentetett meg a növekvő jelentőségű online marketingről, amely szembeállítja az online marketing (inbound marketing) és a hagyományos marketing (outbound marketing) hatékonyságát. Mint minden infografika, így ez is általánosító, de jó néhány érdekes adattal szolgál például a hagyományos marketing elfogadottságának csökkenésével kapcsolatban:
  • az amerikaiak 86%-a elkapcsol arról a TV-csatornáról, amely éppen reklámfilmeket sugároz;
  • az USA lakosságának jelentős része, 200 millió fő regisztrált már a "ne hívj" listán, amely meggátolja a marketing hívásokat;
  • a direkt mail levelek 44%-át ki sem bontják az amerikai címzettek;
  • a vállalati email listákra előzőleg regisztrált felhasználók 91%-a már legalább egy ilyen jellegű listáról leiratkozott.
Ezzel szemeben évről-évre nő az online marketing súlya és elfogadottsága:
  • 2011-ben az amerikai marketingesek 61%-a többet költ az online médiára, mint előzőleg;
  • az amerikai vállalatok marketingeseinek 2/3-a szerint a vállalati bloggal kapcsolatos tevékenységek "kritikusa" vagy "fontosak" - ennek megfelelően az utóbbi két évben az amerikai cégek blogokra és közösségi médiára költött büdzséje átlagosan megkétszereződött;
  • a B2C vállalatok 67%-a, a B2B cégek 41%-a állítja, hogy szerzett már új ügyfelet a Facebook-on keresztül;
  • az amerikai vállalatok 57%-a szerzett új ügyfelet a vállalati blogon, 42% a Twitteren keresztül.
Az infografika szerint az online marketing sikerének egyik fő oka, hogy általában költséghatékonyabb a hagyományos marketinggel szemben: 62%-kal olcsóbb egy új ügyfél megszerzése az online csatornán keresztül.


Forrás: Mashable


(Az eredeti infografika az előbbi linkről letölthető egészben - sajnos egészben a Blogger csak nagyon kis méretben engedi feltölteni a képet, emiatt kellett szétvágnom részekre.)

2011-10-21

A Facebook TOP 5 listái

A Mashable összegyűjtött egy csomó adatot a Facebook-ról és egy látványos, könnyed infografikává gyűrte össze. A teljes grafikából kiemelném a TOP 5 részt, amely a legkedveltebb 5-5 Facebook oldalt, márkát, filmet, politikust, TV-műsort, zenészt, Facebook-on működő alkalmazást, alkalmazásfejlesztő céget sorolja fel...

Forrás: Mashable

2011-10-20

Felmérés az amerikai nagyvállalatok közösségi média tevékenységéről

Egy amerikai menedzsment tanácsadó cég, a Booz & Company, valamint a Buddy Media, amely az egyik piacvezető amerikai közösségi média szoftverfejlesztő cég "Campaigns to Capabilities: Social Media and Marketing 2011,” címen a vezető amerikai nagyvállalatok közösségi média tevékenységét elemző tanulmányt tett közzé.

Több mint 100 vezető amerikai nagyvállalatot vizsgáltak meg, a vizsgált cégek több mint 60%-a több mint 1 milliárd dolláros éves árbevétellel rendelkezik. Az elemzés főbb témái és megállapításai…

Nem meglepő módon a három legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi média hálózat a leginkább használt platform a nagyvállalati körben: Facebook (94%); Twitter (77%); YouTube (42%). Ami meglep viszont, hogy viszonylag magas a Twitter és a YouTube aránya – itthon nem hiszem, hogy e két utóbbi közösségi médium elérné ezt a használati arányszintet. Viszonylag alacsonynak tartom a kifejezetten szakmai célú LinkedIn 13%-os vállalati használati arányát. A geolokációs szolgáltatások (pl. Foursquare, Gowalla) kint sem érték el még a „tömeges” használat mértékét (8%).



A közösségi média vállalati folyamatainak irányítása a megkérdezett amerikai nagyvállalatok 2/3-ánál nem felsővezetői feladatkör – szerintem ebben semmi meglepő nincs, mert ez a felelősségi kör jellemzően középvezetői szinten kerül delegálásra. Azonban mutatja a közösségi média amerikai nagyvállalatokon belüli jelentős értékét, hogy a közösségi médiával kapcsolatos kérdésekkel a megkérdezett nagyvállalatok 38%-ánál a vezérigazgató is foglalkozik, bizonyos esetekben döntéseket is hoz.

A megkérdezett amerikai nagyvállalatokon belül a közösségi média tevékenységeket általában a marketing osztályok végzik (81%), de igen gyakran több osztály/részleg osztozik a feladatok elvégzésében. A marketing mellett az ún. digitális (pl. internet-kommunikáció) részleg (62%), a PR osztály (48%), az ügyfélszolgálat (26%), a kutatás-fejlesztés (16%), a kereskedelmi részleg (10%), a termékfejlesztés (8%), valamint az informatikai osztály (8%) is szerepet kap a közösségi média tevékenységekkel kapcsolatos feladatok elvégzésében.



A közösségi média eredményességének mérése vitatott kérdés a szakmában. Nincs kialakult kép, hogy pontosan mit hogyan kell/érdemes mérni. A megkérdezett amerikai nagyvállalatok az alábbi területek hatékonyságát mérik leginkább:
  • 93% méri a felhasználók rézvételét a vállalattal történő közösségi kommunikáció során;
  • 92% vizsgálja a felhasználók különböző akciókban, eseményeken történő részvételét;
  • 88% méri az ún. elérési (reach) számokat, azaz a látogatottsági adatokat;
  • 81% méri a vállalat felhasználók általi támogatottságának mértékét;
  • 66% követi figyelemmel a céggel, a piaccal kapcsolatos népszerű témákat, véleményeket, reakciókat; 
  • csupán 33% méri az értékesítésre vonatkozó tranzakciós számokat (értékesítés, lead generálás) – ez meglepően alacsony érték szerintem.


Forrás: eMarketer
A tanulmány egyik érdekes kérdése, hogy a közösségi média tevékenységgel kapcsolatban megkérdezett amerikai nagyvállalatok mely feladatokkal foglalkoznak leginkább. Képet kaphatunk egyben a jövőbeli prioritásukról is, amely előrevetíti, hogy mely feladatokat tekintik a leginkább fontosnak. A cégek 65%-a foglalkozik ma is közösségi média politikával és további 29% jelezte, hogy a közeljövőben kezelik ezt a kérdést. A második leggyakoribb tevékenység a közösségi média tervek összvállalati marketing tervbe történő integrálása (63%) – ez a terület gyakorlatilag az összes cég megvalósítandó céljai között szerepel. A harmadik leggyakoribb tevékenység a közösségi médián keresztüli kommunikáció ellenőrzése, és egy gyorsreagálású mechanizmus kialakítása, amelynek segítségével a lehető legrövidebb időn belül reagálni lehet a közösségi médián megjelenő üzenetekre, történésekre (59%). Az alábbi táblázatból jól látható, hogy jelentősen felértékelődnek a közösségi médiával kapcsolatos vállalaton belüli tevékenységek: egyre több amerikai nagyvállalat egyre több feladat megoldását tűzi ki célul.


Az alábbiakban olvasható a kutatási anyag 16 oldalas összefoglalója:

2011-10-11

Miért követnek egy céget a Facebook-on?


Az amerikai ExactTarget cég kutatása a vállalati Facebook oldalak követésének (Like) okairól a felhasználók követésének miértjéről készített egy több száz felhasználó szokásait vizsgáló felmérést

Hány Facebook vállalati oldalt követnek a különböző korosztályok?
A vizsgált 970 aktív Facebook felhasználó közül a legtöbb vállalati oldalt követő korosztály a 25-34 éves csoport volt, 76% legalább 1 vállalatot követett, 30% több mint 10 céges oldalt Like-olt. A legkevesebb vállalatot követő korcsoport pedig a 65 éven felüliek csoportja volt: ennél a korcsoportnál a vállalati oldalt nem követők aránya elérte a 69%-ot, és csupán 4%-uk követett több mint 10 céget.

Forrás: ExactTarget
Mik a követők vállalati Facebook kommunikációval szembeni elvárásai?
626 aktív Facebook felhasználótól kérdezték meg, hogy egy adott vállalat oldalának Like-olása, követése után mit várnak el az adott cég Facebook kommunikációjától? A válaszadók 58-58%-a exkluzív tartalmakat (kereskedelmi információkat, eseményekkel kapcsolatos információkat), illetve árengedményeket, promóciókat szeretne kapni. 47% várja azt, hogy a követett vállalatról, személyről vagy szervezetről a hírfalán üzeneteket kapjon. 37% semmit nem vár a követett oldaltól. 36% azt is elvárja a követett oldal fenntartójától, hogy a saját publikus profiljában lévő adatok (pl. kor) alapján személyre szabottabb információt kapjon. Csupán 28% kíván interakcióba lépni a követett oldal tulajdonosával. A követők csupán 27% várja azt a követett cégtől, hogy a saját publikus profil adatait (pl. kor, nem, érdeklődési kör) elérje. A követők még ennél is kisebb része, 24%-a jelezte, hogy azt várja a követett cégtől, hogy más csatornákon keresztül is kapcsolatba lépjen vele (pl. email-en, postai úton, Twitteren keresztül.)

Forrás: ExactTarget
A 18-26 évesek várnak a legkevesebbet a követett cégtől: ők egy adott vállalat követésével egyszerűen csak azt akarják kifejezni, megmutatni, hogy a követett céget kedvelik. A 27-34 évesek elvárása már kicsit több: ők általában szeretnének hírt kapni az új termékekről/szolgáltatásokról, akciókról. A legnagyobb elvárás a 35-51 évesek körében tapasztalható: ők nemcsak „valamit” akarnak a követésért cserébe, hanem valami értékeset, fontosat, legyen az információ vagy árengedmény. Ez a korosztály a legkritikusabb, a leginkább képes arra, hogy megszüntesse a márka követését.

A márkakövetők 39%-a pusztán csak azért Like-ol, mert szeretné kifejezni, hogy az adott márkát kedveli, és semmilyen üzenetet nem akar kapni az üzenőfalára. Ez elgondolkodtatóan magas arány! Csínján kell bánni tehát a vállalati kommunikáció intenzitásával, hiszen sok követőnél elérhetjük az ingerküszöböt és így túl gyakori kommunikációval akár el is veszthetjük a követőink egy jó részét. A követők számára releváns információkat közöljünk csak! Egy magyar nagyvállalat – szándékosan nem akarom a nevét említeni – pl. olyan „hírt” is közölt a követőivel, hogy irodájuk konyhájában leszakadt az egyik polc… na ez biztos, hogy nem tartozik a követő számára értékes információk közé. (Gondolom próbáltak közvetlenek lenni.)

A Facebook felhasználók 35%-a nem követ egyetlen vállalatot sem. Miért?
A 626 válaszadó 54%-a arra a kérdésre, hogy miért nem hajlandók követni egy céget a Facebook-on azt válaszolta, hogy egyszerűen nem akar üzeneteket vagy reklámokat kapni egyetlen cégtől sem. 45% nem akar hozzáférést biztosítani a saját oldalához. 31% nem akar üzeneteket továbbítani a barátok üzenőfalára. 29% nem szeretné, hogy az adott vállalat a Facebook-on keresztül kapcsolatba lépjen vele. 23% nem látja a vállalat Facebook-on történő követésének a hasznát. 19% nem karja az adott vállalattal kapcsolatos saját véleményét/érdeklődését megosztani a barátaival. 8% nem talált még követésre érdemes vállalatot. 4% nem érti, hogy mit jelent egy vállalat Facebook-on történő követése.

Mi legyen a helyes vállalati stratégia?
Szerintem már lerágott csont, de ez a tanulmány is a már sokadszor hallott/olvasott tanácsokat adja a követendő vállalati kommunikációs stratégiával kapcsolatban:
Legyen egyértelmű, hogy a vállalat Facebook oldalának követésével milyen előnyök várhatók.
Kommunikáljunk, de ne túl gyakran és csak a követők számára releváns információkat.
A lojális követőket időről időre jutalmazzuk a hűségükért (pl. VIP ajánlatokkal, VIP információkkal).





2011-10-09

Augmented reality reklám a TESCO-tól

A TESCO Angliában az angol Blippar közreműködésével nemrég egy érdekes reklámot használt. A nyomtatott sajtóban megjelenő TESCO reklámot okostelefonnal vagy táblagéppel megtekintve "életre kelthető", ún. augmented reality reklámot láthattak a reklámolvasók. Az árengedményeket kommunikáló reklám eképpen életre keltett elektronikus verzióján keresztül - a látványos mozgó grafikai elemeken túl - többletinformációkhoz juthattak a fogyasztók: pl. a közeli TESCO boltok címlistájához, az akciós termékekkel elkészíthető receptötletekhez, valamint egyéb üzletekre vonatkozó információkhoz. Szerintem követendő reklámirányzat - nekem legalább is bejön.


Tudj meg többet az augmented reality-ről: http://augmentedreality.hu/?page_id=2

Forrás: Digital Buzz Blog

2011-10-03

Facebook - magyar helyzetkép 2011. október elején


A magyar Facebook felhasználók száma 2011. október elején meghaladta a 3,58 millió főt és ezzel a 40. legtöbb Facebook felhasználóval rendelkező ország – állítja a Facebook statisztikákat publikáló cseh Socialbakers.com.

A Facebook 3,58 milliós magyar tábora még mindig elmard az iwiw médiaajánlatában szereplő 4,7 milliós felhasználói számhoz képest, azonban a Facebook magyar regisztrált felhasználóinak a száma 2009. november eleje óta 2011. október elejére – alig két év alatt – körülbelül 430 ezer főről 3,58 millió főre nőtt! Az utóbbi fél évben valamivel több mint félmillió fővel nőtt a magyar Facebook felhasználók száma.
Forrás: Socialbakers.com

A Facebook-iwiw-Index-YouTube magyarországi látogatottsági erőviszonyait a Google Trends alábbi, a négy szolgáltatás napi egyedi látogatószámát ábrázoló grafikonja szemlélteti. Jól látható, hogy a Facebook napi magyar látogatói száma tavaly októberben haladta meg az iwiw napi magyar látogatói számát. Szembetűnő különbség a Google DoubleClick Ad Planner oldalán, hogy míg a Facebook-on egy átlagos látogatás során a magyar látogatók 23:20 percet, addig az iwiw-en kevesebb mint fele annyit, 10:40 percet töltenek el.
Forrás: Google Trends

A Socialbakers.com további magyar vonatkozású adatai:
  • nemzetközi összehasonlításban, a regisztrált felhasználók száma alapján maradtunk a 40. legnépesebb nemzet –Equador után és Görögország előtt;
  • a magyar lakosság 35,86 %-a, az internet hozzáféréssel rendelkező magyarok 58,01 %-a regisztrált Facebook felhasználó;
  • az átlagos CPC érték 0,16 USD, az átlagos CPM érték 0,07 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);
  • a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány az elmúlt hónapokhoz képest nem változott, stabilizálódni látszik;
  • a magyar felhasználók korosztály szerinti megoszlása: 17%-a 13-17 év közötti, 24%-a a 18-24 év közötti, 26 %-a a 25-34 év közötti, 17%-a a 35-44 év közötti, 15%-a pedig a 45 éven felüli korosztályba tartozik;
  • az utóbbi 3 hónapban legnagyobb számban a 25-34, a 35-44, valamint a 18-24 éves felhasználók száma nőtt.


A legtöbb rajongóval/követővel rendelkező 5 magyar Facebook oldal 2011. október elején:
Forrás: Socialbakers.com
Magyarázat a fenti táblázathoz:
  • Fans = követők száma
  • Change = a követők számának változása százalékos értékben
  • ER = Engagement Rate (interakciós ráta), azaz az elmúlt 30 nap alatt az adott oldalon történő interakciók száma osztva az összes követők számával
  • RR = Response Rate (válaszadási ráta), azaz az adott oldal válaszadási rátája az elmúlt 30 nap adatai alapján – a követők kérdéseire ilyen mértékben válaszoltak az adott oldalon
  • PP = Page Posts (oldal üzenetek száma), azaz az adott oldalon publikált üzenetek (post) száma az elmúlt 30 nap alatt
  • Score (Érték) = egy a Socialbakers által 30 különböző paraméter figyeléséből és értékeléséből kreált érték, amely az adott Facebook oldal hatékonyságát mutatja a Socialbakers szándékai szerint


A Facebook geolokációs szolgáltatása a Facebook Places legtöbb bejelentkezést generáló magyar vonatkozású „helyei”, ahol a legtöbben bejelentkeztek az elmúlt hónapban:
  • Budapest: 4928 bejelentkezés
  • Budapest Airport: 3865 bejelentkezés
  • Gödör: 2471 bejelentkezés
  • Budapest International Airport: 1980 bejelentkezés
  • Coke Club, Siófok: 1967 bejelentkezés

A fenti adatokból jól látható, hogy itthon ezt a szolgáltatást alig ismerik, és alig használják… a hasonló geolokációs szolgáltatásokhoz hasonlóan, mint pl. a Foursquare.

A Facebook összes felhasználójának száma 2011. október elején meghaladta a 757 millió főt. A legtöbb Facebook felhasználó egyesült-államokbeli (155 millió), a második legnépesebb Facebook ország Indonézia (40 millió fő), a harmadik legtöbb Facebook felhasználóval rendelkező ország India lett (36 millió felhasználó), megelőzve Törökországot és az Egyesült Királyságot (30-30 millió felhasználó).

2011-10-02

Mi történik egy perc alatt a közösségi médián - infografika

Egy kanadai marketing kommunikációs tanácsadó cég, a Popcorn nemrég publikált egy inforgrafikát, amelyben megjelenítették, hogy mi történik egy átlagos perc alatt a közösségi média legjelentősebb médiumain. 

Forrás: Popcorn.ca

 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.