Vállalati e-kereskedelmi adatok - Magyarország és az Európai Unió tagállamai

Az Európai Unió "Digital Agenda for Europe" (DAE) programjának célja, hogy segítse a polgárokat és a vállalatokat, hogy a leghatékonyabban tudják alkalmazni a digitális technológiákat. Ennek keretében számos digitális technológia használattal kapcsolatos statisztikát gyűjtenek össze és publikálnak, melynek egyik fejezete az e-kereskedelem, azaz e-commerce. Két fő részre oszthatók a statisztikák: egyrészt vállalati, másrészt lakossági statisztikákra. 

Lássuk a vállalati e-kereskedelmi statisztikákat három táblázatban:

• E-kereskedelmi értékesítést végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)

• A legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok teljes e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes árbevételhez képest, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)

• E-kereskedelmi vásárlást végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)

Az EU átlagértékéhez képest Magyarországon viszonylag kevés vállalat végez e-kereskedelmi értékesítést, a vállalatok csupán 9,8 százaléka. (Az EU átlag: 13,96%.) Nálunk csupán a lengyel, ciprusi, görög, litván, román, olasz és bolgár cégek közül végeznek arányaiban kevesebben e-kereskedelmi értékesítő tevékenységet.

Az EU átlagértékéhez képest a magyar vállalatok e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes értékesítési árbevételhez képest viszonylag magas: 18,52 százalék. (Az EU átlag: 14,45%.) Csupán az angol, a svéd, az ír, a luxemburgi és a cseh cégek e-kereskedelmi értékesítési árbevétele magasabb a magyar átlagértéknél. Azaz a magyar vállalatok azon 9,8 százaléka, amely e-kereskedelmi értékesítést végez, az az EU átlagnál majd 4 százalékkal nagyobb mértékű e-kereskedelmi árbevételt realizál a teljes árbevételhez képest.

Sajnos az e-kereskedelmi vásárlást végző vállalatok adatai annyira hiányosak (10 EU tagállam adatai nem állnak rendelkezésre), hogy az EU-átlag fogalma nem értelmezhető. A fenti grafikonból azonban látható, hogy a magyar vállalatok 17,07 százaléka vásárol valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül. (Ez az érték - ha minden EU tagállam értéke rendelkezésre állna - valószínűleg a középmezőnybe helyezné a magyar vállalatok e-kereskedelmi vásárlási hajlandóságát.)

A fenti statisztikák készítésekor az EU nem vette figyelembe a pénzügyi szektor szereplőit. Csak azokat a vállalatokat vették számba, amelyek a vizsgált kereskedelmi tevékenységük (értékesítés/vásárlás) legalább 1 százalékát valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül végezték. Az értékelés során e-kereskedelmi csatorna alatt a honlapokat, az EDI-típusú* rendszereket és az egyéb elektronikus adattovábbításra alkalmas csatornákat értették - kivéve a manuálisan írt emaileket.

* EDI = Electronic Data Interchange, azaz elektronikus adatcsere

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 21%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő posztok, üzenetek hatására - derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből. Nemzetközi szinten a netezők 35%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 31%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő üzenetek hatására. A magyarok a nemzetközi átlagértékekhez képest "visszafogottabbak", kevésbé fogékonyak a közösségi médián keresztül kommunikált reklámokra, üzenetekre.

A 24 országot felölelő teljes minta igen nagy, 18150 fős - ebből 500 magyar internetező. Az Ipsos az alábbi két kérdést tette fel a közösségi média vásárlásra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A magyar piacra vonatkozó adatokat részletezem.

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott reklám hatására?

Az igenek aránya:

• Teljes minta: 35% 
• Magyarok: 25% 
• Férfiak: 27% / nők: 24%
• 35 év alattiak: 24% / 35-49 év: 22% / 50-64 év: 30%
• Háztartás keresete alapján: alacsony: 22% / közepes: 28% / magas: 16%
• Végzettség alapján: alacsony: 25% / közepes: 27% / magas: 21%

Úgy tűnik, hogy a magyar férfiakra valamivel erősebb hatással vannak a közösségi média reklámok, mint a nőkre: a férfiak 27%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő reklám hatására - a magyar nőknél ez az arány 24%.

Meglepő, hogy az idősebb korosztály (50-64 év) a legfogékonyabb az ilyen típusú reklámokra: 30% vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására. Legkevésbé a 35-49 éves korcsoportra vannak hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (22%), a 35 év alattiak 24%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására.

Legkevésbé a magas keresetű háztartásokban élő internetezőkre van hatással a közösségi médián megjelenő reklám (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (28%).

A közösségi médián megjelenő reklám legkevésbé a magas iskolai végzettségűekre van hatással (21%) és a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (27%).

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott üzenet hatására?

Az igenek aránya:

• Teljes minta: 31%
• Magyarok: 21%
• Férfiak: 20% / nők: 22%
• 35 év alattiak: 20% / 35-49 év: 20% / 50-64 év: 23%
• Háztartás keresete alapján: alacsony: 20% / közepes: 21% / magas: 16%
• Végzettség alapján: alacsony: 19% / közepes: 22% / magas: 18%

A közösségi médián keresztül kommunikált üzenetek a magyar nőkre valamivel erősebb hatással vannak, mint a férfiakra: a nők 22%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő üzenet hatására - a magyar férfiaknál ez az arány 20%.

A reklámokhoz hasonlóan az idősebb korosztály (50-64 év) vásárlási döntéseire valamivel erősebb hatással vannak a termékeket, szolgáltatásokat említő üzenetek, mint a többi korosztályra: e korosztály 23%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő üzenet hatására, míg a 35-49 éves és a 35 év alatti korcsoportok 20%-a jelezte, hogy a közösségi médián megjelenő üzenetek hatására már vásárolt.

A háztartások keresete alapján megállapítható, hogy legkevésbé a magas keresetűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (21%).

Legkevésbé a magas iskolai és az alacsony iskolai végzettségűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (18%-19%); a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire valamivel nagyobb hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (22%).

A különböző nemzetek eredményei alapján látható, hogy az európai és a fejlett nyugati országok internetezőit általában jóval kevésbé befolyásolják a közösségi médián megjelenő reklámok és üzenetek mint a harmadik világbeli vagy ázsiai országok internetezőit.

A kutatás eredményeinek részletes táblázatai elérhetők az Ipsos oldalán (angolul).

7%-kal nőtt a magyar aktív Facebook felhasználók száma 2013 első félévében

2013 első félévében 7 százalékkal, 4,3 millióról 4,6 millió főre nőtt a magyar aktív Facebook felhasználók száma - derül ki a Facebook hirdetési platformjának adatbázisából. Ez a szám igen jelentősnek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a valaha internetezők aránya a lakosság teljes számához képest körülbelül 71%, azaz körülbelül 7,1 millió fő - így gyakorlatilag a Magyarországon valaha internetezők közel kétharmada a Facebook aktív felhasználója. 

A magyar Facebook felhasználók számának növekedése 2011. vége óta szinte lineárisan nő: 2011 végén meghaladta a 3,75 millió főt, 2012 végén megközelítőleg 4,3 millió fő, 2013 első félévének végén pedig 4,6 millió fő volt.

Magyar vonatkozású Facebook adatok 2013 első felének végéről:

• a magyar lakosság közel 46%-a regisztrált Facebook felhasználó;

• a magyar Facebook felhasználók 47,8%-a (2,2 millió fő) már mobilkészülékről is használja a Facebook-ot - több mint háromnegyedük (77,1%) Android mobil operációs rendszeren keresztül, 16,9%-a az Apple iOS rendszerén keresztül, 6% pedig egyéb mobil operációs rendszeren keresztül éri el a szolgáltatást;

• a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány 2011-hez képest gyakorlatilag nem változott, stabilizálódni látszik;

• a magyar felhasználók korosztály szerinti megoszlása:

• 13% a 13-17 év közötti korosztályba tartozik;
• 23% a 18-24 év közötti korosztályba tartozik;
• 24 % a 25-34 év közötti korosztályba tartozik;
• 20% a 35-44 év közötti korosztályba tartozik;
• 20% a 45 éven felüliek korosztályába tartozik.

Forrás: SocialTimes.hu

• az átlagos CPC érték 0,1 USD, az átlagos CPM érték 0,02 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);
• nemzetközi összehasonlításban, a regisztrált felhasználók száma alapján maradtunk a 43. legnépesebb nemzet – Görögország után, Hong Kongot megelőzve;
• sajnos a magyar felhasználók családi állapotára vonatkozó kapcsolati adatok, illetve az iskolai végzettségi adatok gyakorlatilag értékelhetetlenek a nagyarányú adathiány miatt (ezt általában az okozza, ha egy adott felhasználó nem ad meg adatokat - azok megadása nem kötelező.).

A legtöbb követővel rendelkező top 10 magyar oldal ranglistái 2011 év vége és 2013 év közepe között jócskán átalakultak - igaz az indián neves Facebook alkalmazásáról elhíresült "Extreme Silver" és a "Túró Rudi" végig megőrizték 1-2. helyüket, valamint a Norbi Update oldal is végig szerepelt a top 10-es listákon, 2012 végén és 2013 közepén az előkelő harmadik helyen:

Forrás: a Socialbakers.com és a SocialTimes.hu vonatkozó statisztikái

A Facebook geolokációs szolgáltatása (check-in) az alábbi magyar vonatkozású helyeken volt a legnépszerűbb 2013 közepén:

	Oldal	Check-in	(±)	Itt járt	(±)	SocialRate
1	Budapest Liszt Ferenc International AirportHungary, Local business	30.270	38	68.497	75	2
2	Coke Club, SiófokHungary, Club	2.674	38	20.190	186	8
3	ÖtkertHungary, Club	11.728	33	49.968	157	4
4	Aréna PlazaHungary, Shopping/retail	21.033	32	113.314	136	5
5	WestEnd City CenterHungary, Retail and consumer merchandise	20.165	30	100.805	179	5
6	Fővárosi Állat- és NövénykertHungary, Sports/recreation/activities	5.097	27	59.874	352	12
7	Cafe del RioHungary, Club	755	24	5.284	175	7
8	HellobabybarHungary, Bar	794	18	4.330	113	5
9	Tisza DOKKHungary, Sports/recreation/activities	800	17	8.501	160	11
10	Aquaworld Budapest - Ramada ResortHungary, Spas/beauty/personal care	1.384	16	12.310	79	9

Forrás: SocialTimes.hu

Internet trendek 2013 - KPCB jelentés (117 oldal)

Az Amazon, a Google, a Twitter és a Zynga befektetőjeként és főként a digitális és zöld technológiai ipari befektetéseiről ismert KPCB legújabb (117 oldalas!) jelentése a nemzetközi internetpiaci trendekről.

Néhány világpiaci trend röviden:

• továbbra is növekvő internethasználat;
• növekvő videó- és képmegosztás;
• a közösségi élménymegosztás növekvő szerepe a mindennapi életben; 
• az interneten megosztott információk robbanásszerű növekedése;
• a közösség tagjait segítő információmegosztó oldalak szerepének növekedése (pl. Waze, Yelp);
• a magyarok kevesebb mint 10%-a oszt meg rendszeresen a közösségi médián keresztül élményt - a világátlag 24%;
• mobil internet forgalom rohamos növekedése;
• kiaknázatlan a mobil hirdetési piaci;
• továbbra is növekvő okostelefon penetráció (Magyarország nincs az első 30 ország között);
• mobiltelefon használati szokások;
• új technológiai ciklus: hordható számítástechnikai eszközök (?);
  
• QR (és egyéb) kódhasználat növekedése;
• a számítástechnikai szakemberek iránti növekvő munkaerőpiaci kereslet...

Az előadás anyaga megtekinthető, illetve a "Slideshare-en le is tölthető.

Forrás: KPCB

2012-ben 14 százalékkal bővült a digitális reklámpiac Magyarországon

A kedvezőtlen gazdasági környezet és a reklámpiac csökkenése ellenére 14%-kal nőtt a hazai digitális reklámpiac 2012-ben, és értéke elérte a 35,65 milliárd forintot - adta hírül az IAB Hungary a Magyar Reklámszövetség keretein belül 2008 novemberében létrejött tagozat, mely a nemzetközi Interactive Advertising Bureau (IAB) szakmai szervezet hazai képviselője.

A hazai piaci folyamatok összhangban vannak az európaiakkal, folyamatos a digitális reklámköltések növekedése. Itthon továbbra is a display szegmens a legnagyobb. 2012-ben az előző évhez képest a hazai és nemzetközi szereplőket egyaránt magába foglaló szegmens 12%-kal növekedett, a teljes költéshez viszonyított részaránya azonban így kis mértékben csökkent.

A teljes digitális költés növekedéséhez legnagyobb mértékben a továbbra is dinamikusan bővülő search szegmens (search és non-display PPC rendszerek) járult hozzá, ami így nem csupán abszolút értékben, de piaci részarányát tekintve is tovább erősödött. 12,43 milliárd forint költés, 27%-os éves növekedés és 35%-os részarány a digitális reklámpiacon belül.

A listing szegmens 4,65 milliárd forint értéken stagnált, azon belül az ár-összehasonlító kivételével a többi alszegmens csökkent. Az email marketingre fordított költések most először csökkentek (7 százalékkal 0,88 milliárd forintra) , ezzel szemben a mobil reklám szegmens töretlen dinamikával növekszik és megközelíti a 0,9 milliárd forint értéket.

Az IAB Hungary megbízásából a PwC Magyarország végezte el idén is a digitális reklámköltések felmérését, a munkában közreműködött a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) Online szekciója.

Forrás: IAB Hungary Adex 2012 (Hungarian) (IABHungary)

A magyarok átlag 22%-kal kevesebb időt töltenek a közösségi hálózatokon, mint a nemzetközi átlag

Az Ipsos Zrt. egyik friss sajtóközleménye szerint nemzetközi szinten a közösségi médiát használók napi 3,6 órát „röpdösnek" a cybertérben. Ez ébrenlétük időszakának egynegyedét jelenti. 

Nemzetközi viszonylatban a 35 év alattiak még több időt: 4,2 órát fordítanak közösségi kommunikációra. A 35-49 közötti korosztály napi rutinjának 3,1 óra terjedelemben szerves része az online barátkozás. De még az 50 évnél idősebbek is felcsatlakoznak a világhálóra napi 2,8 óra erejéig.

A magyar közösségi médiahasználók átlagosan napi 2,8 órát fordítanak erre a tevékenységre, tehát pontosan annyi időt, amennyi az 50 évnél idősebbek nemzetközi átlaga. Körülbelül 22 százalékkal kevesebb időt töltenek a magyarok a közösségi hálózaton, mint a nemzetközi átlag.

Nálunk a 35 év alattiak cybertérben való „rajzása" éri csak el a nemzetközi napi átlagidőt. A magyar 50 év felettiek pedig általában 2,3 órát szánnak online kapcsolattartásra.

További információk: "Socialogue: The Most Common Butterfly On Earth Is The Social Butterfly"

Magyar Facebook statisztikák - 2012

A magyar Facebook felhasználók száma 2011. végén meghaladta a 3,75 millió főt és ezzel a 40. legtöbb Facebook felhasználóval rendelkező ország – a Facebook statisztikákat publikáló cseh Socialbakers.com szerint. 2012 végén megközelítőleg 4,3 millió magyar Facebook felhasználó volt, 2012-ben 0,55 millió fővel bővült a magyar Facebook felhasználók száma.

Magyar vonatkozású Facebook adatok 2012 végéről:

• a magyar lakosság közel 43%-a, az internet hozzáféréssel rendelkező magyarok kétharmada regisztrált Facebook felhasználó;

• a magyar Facebook felhasználók közel 40%-a már mobilkészülékről is használja a Facebook-ot - több mint háromnegyedük Android mobil operációs rendszeren keresztül (75,3%), 19,8%-a az Apple iOS rendszerén keresztül, 4,9% pedig egyéb mobil operációs rendszeren keresztül;

• a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány 2011-hez képest gyakorlatilag nem változott, stabilizálódni látszik;

• a magyar felhasználók korosztály szerinti megoszlása és annak változása a 2011 elején mért adatokhoz képest:
• 14% a 13-17 év közötti korosztályba tartozik - közel 3%-kal kevesebb, mint 2011 végén;
• 23% a 18-24 év közötti korosztályba tartozik - kb. 1%-kal kevesebb, mint 2011 végén; 
• 25 % a 25-34 év közötti korosztályba tartozik - megegyezik a 2011 végén mért arányszámmal;
• 20% a 35-44 év közötti korosztályba tartozik - körülbelül 2%-kal több, mint 2011 végén;
• 18% a 45 éven felüliek korosztályába tartozik - közel 3%-kal több, mint 2011 végén.

Forrás: SocialTimes.Hu

• az átlagos CPC érték 0,08 USD, az átlagos CPM érték 0,01 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);

• nemzetközi összehasonlításban, a regisztrált felhasználók száma alapján maradtunk a 40. legnépesebb nemzet – Portugália után, Algériát megelőzve;
• sajnos a magyar felhasználók családi állapotára vonatkozó kapcsolati adatok, illetve az iskolai végzettségi adatok gyakorlatilag értékelhetetlenek a nagyarányú adathiány miatt (ezt általában az okozza, ha egy adott felhasználó nem ad meg adatokat.).

A legtöbb rajongóval/követővel rendelkező tíz magyar Facebook oldal 2011 és 2012 végén:

Magasan vezette és továbbra is vezeti a magyar Facebook oldalak rajongói/követői számok szerinti listáját 2011 és 2012 végén az Extreme Silver ékszer nagykereskedés oldala: 907 ezerről közel 960 ezer főre növekedett a követők száma.

Körülbelül félmillió követővel rendelkezett 2011 végén a Túró Rudi oldala, 2012 végére közel 723 ezer fős rajongótáborral rendelkeztek és ezzel megőrizték második helyüket a magyar követői ranglistán.

2012 végén a harmadik legnagyobb követői táborral rendelkező magyar Facebook oldal a Norbi Update oldal lett közel 574 ezer követővel - 2011 végén még nem szerepelt a top 10-es listán.

A 2011 végén még harmadik Mekizni jó! (McDonald's ) oldal 2012 végén közel 531 ezer rajongót mondhatott magáénak, ezzel a negyedik helyet szerezve meg a ranglistán.

Facebook kontra iWiW statisztikák

A Facebook 4,3 milliós magyar tábora még mindig elmard az iWiW médiaajánlatában szereplő 4,7 milliós regisztrált felhasználói számhoz képest, azonban a Facebook magyar regisztrált felhasználóinak a száma 2009. november eleje óta 2012. december végéig – alig több mint három év alatt – körülbelül 430 ezer főről 4,3 millió főre nőtt! És a két közösségi hálózatot összehasonlítva a Facebook magyar felhasználóinak látogatói száma már jó ideje jóval magasabb az iWiW látogatói számánál: míg a Webaudit szerint az iWiW napi egyedi látogatói száma 2013.01.05-én közel 246 ezer volt, addig a Google Ad Planner szerint a magyar Facebook látogatók száma megközelítőleg 2,2 millió volt, azaz majd kilencszer annyi látogató járt 2013 elején a Facebook-on, mint az iWiW-en.

Social Media Best Practice - smbp 2012 verseny és Workshop - meghosszabbított nevezési határidő: november 16.

A Kreatív szervezésében második alkalommal kerül megrendezésre a Social Media Best Practice - smbp 2012 verseny és Workshop. A versenyre 2012. november 9-ig olyan oldalakkal / felületekkel lehet pályázni, melyek 2011. november 1. és 2012. október 1. között aktívak voltak, vagy ebben az időszakban jöttek létre. Alkalmazások, válságkommunikáció, illetve a kampányok esetében a nevezés feltétele, hogy a fent említett időszakban jöjjenek létre.

A verseny kiírói az alábbi kérdésekre szeretnének választ kapni:

• Melyik volt 2012-ben a legsikeresebb kampány?
• Melyik márka használja a legügyesebben a közösségi média nyújtotta lehetőségeket?
• Ki mutatja az utat a marketingeseknek?

Nevezési kategóriák:

• Márkaoldal működtetése
• Kampányoldal működtetése
• Márkázott blog / Mikroblog
• Kommunikáció a Twitteren
• Alkalmazások
• Válságkommunikáció a közösségi médiában
• Közösségi alapú integrált kampányok
• Integrált kampányok közösségi megjelenése

Nevezési határidő: 2012. november 9.

Nevezési díj: 24 900 Ft + áfa (3 nevezéstől 19 900 FT + áfa nevezésenként)

Workshop:

• Díjátadó
• A közösségi média 2012-ben? Trendek és irányok (bevezető szakmai előadás)
• Hogyan érdemes márkaoldalt működtetni 2012-ben? (esettanulmány a Márkaoldal működtetése kategória győztesétől)
• Melyik volt 2012-ben a legjobb közösségi médiás kampányoldal és miért? (esettanulmány a Kampányoldal működtetése kategória győztesétől)
• Milyen a jó márkázott blog? (esettanulmány a Márkázott blog / mikroblog kategória győztesétől)
• Hogyan érdemes kommunikálni a Twitteren? (esettanulmány a Twitter-kommunikáció kategória győztesétől)
• Hogyan működik egy jó alkalmazás? (esettanulmány az Alkalmazás kategória győztesétől)
• Válságkommunikáció a közösségi médiában (esettanulmány a Kríziskommunikáció kategória győztesétől)
• Hogyan irányítja a közösségi média a kampányt? (esettanulmány a Közösségi alapú integrált kampányok kategória győztesétől)
• Hogyan integráljuk a közösségi médiás felületeket a kampányba? (esettanulmány integrált kampány közösségi megjelenése kategória győztesétől)
• Buli

Időpont: 2012. december 12., 17.00 - 21.00-ig, utána buli!

Helyszín: Trafiq (Budapest V. kerület, Hercegprímás utca 18.)

Részvételi díj: 9 900 Ft +áfa (SMBP pályázóknak nevezésenként egy főnek ingyenes!)

A zsűri:

• Bradács András – stratégiai igazgató (Front Page Communications)
• Bujtás Attila – alapító- kreatívigazgató (Rebel Rouse)
• Kismartoni Zsolt – online üzletág stratéga (Geo Sales and Promo)
• Nyáry Krisztián – kommunikációs tanácsadó
• Radisics Milán – közösségi média szakértő (Social Times)
• Stöckert Gábor – rovatvezető (tech – tudomány; Index)
• Szalai Balázs – vezető szerkesztő (Kreatív)

További információ: Kreatív