• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2010-04-29

GlobalWebIndex: az internet- és közösségi média felhasználás globális trendjei

A közösségi média kutatásokra és tanácsadásra specializálódott angol Trendstream  GlobalWebIndex néven kutatássorozatot indított 2009-ben, melynek célja, hogy 16 nagy internetpiac működését vizsgálja, különös tekintettel a közösségi média használat trendjeire.

A jelenleg elérhető kutatási anyaguk 2009 júliusában és 2010 januárjában felvett adatok alapján a lent látható 16 ország, 16-16 ezer, 16-64 év közötti aktív internet felhasználójának felhasználási szokásait elemezte:

Az online fogyasztás „termék/szolgáltatás-skálája” és a két vizsgált időszak közötti eltérés alapján kiemelendő, hogy az első három leginkább használt online szolgáltatás a videó nézés, az elektronikus levelezés, valamint az internet banki szolgáltatások használata kiemelkedik a többi alkalmazási mód/alkalmazott szolgáltatás közül (a válaszadók több mint fele használja ezeket a szolgáltatásokat). Fél év alatt a közösségi szolgáltatások alkalmazása nőtt leginkább, és az előbb említett három szolgáltatási kör, valamint az azonnali üzenetküldő szolgáltatások után az ötödik leginkább használt alkalmazásfajtává léptek elő a közösségi alkalmazások.

A vizsgált 16 ország közül a közösségi oldalak leginkább Indiában, Brazíliában, Oroszországban, valamint az angolszász országokban (az Egyesült Királyságban, Kanadában és az USA-ban) a legsikeresebbek. Saját blogot legtöbben Kínában, Dél-Koreában, és Indiában írnak a megkérdezettek. Mikroblog alkalmazásokat (pl. Twitter) legtöbben Kínában, Indiában és Brazíliában használnak – az adott ország összes válaszadójához képest.

A megkérdezettek által leginkább használt alkalmazások közül kiemelkedik a Facebook és a LinkedIn:


Az előadásanyag itt látható:
Reblog this post [with Zemanta]

2010-04-25

A Facebook-on négyszeresére nőtt a vásárlási szándék „organikus” közösségi támogatással is kiegészített hirdetési formátum használata során

A Nielsen több mint 800 ezer Facebook felhasználóra és 14 márka hirdetéseire kiterjedő friss kutatása szerint jelentősen nőtt a reklámok visszaidézettségi szintje (recall), ismertsége (awareness), és a hatásukra bekövetkező vásárlási szándék (purchase intent), ha a közösségi oldalakon elhelyezett hirdetés megjelenítette azokat az ismerősöket, barátokat, akik követői (fan) lettek a márkának, vagy „belájkolták” az adott hirdetést.

Ezek a reklámhatékonyság mérőszámok tovább nőnek, ha egy adott hirdetés ún. „organikus” közösségi támogatással is kiegészül, például, ha egy adott felhasználó hírfolyamában megjelenik egy hírblokk (lásd a 3. ábrát lent), hogy az adott felhasználó egyik (vagy több) ismerőse, barátja követői lettek az adott márkának.


Röviden, a fizetett médiát (jelen esetben egy fizetett hirdetést) jelentősen hatékonyabbá teszi az ún. „earned” média, ahol a közösség tagjai „reklámoznak” egy adott márkát, például az adott márka követésével, reklámjának „belájkolásával”, azaz nekik tetsző elemként való megjelölésével. Azok közül, akik csak az egyszerű hirdetéseket látták, csak 10%-uk tudott visszaemlékezni a hirdetésre, de azok közül, akik ún. „organikus” közösségi támogatással is kiegészített hirdetést látták, azoknak 16%-a emlékezett a hirdetésre. Ami még meglepőbb, hogy a vásárlási szándék megnégyszereződött: 2%-ról 8 %-ra azoknál, akik nem csupán az egyszerű hirdetéseket látták, hanem „organikus” közösségi támogatással is kiegészített hirdetési formátumot is.


Ez is megerősíti azt a már korábban több kutatás során bebizonyosodott tényt, hogy a közösségi oldalakon lévő ismerősi/baráti körök milyen erős befolyásoló tényezők lehetnek az egyénre egy adott márkával kapcsolatos értékítélet kialakítása során.

Aki további információt szeretne az earned/paid média kifejezésekről, annak ajánlom a Forrester Research ezzel kapcsolatos írását.
Reblog this post [with Zemanta]

2010-04-21

Közösségi média Kínában (és Ázsiában)

Érdekes előadásanyagra bukkantam a SlideShare előadásanyagai között: Benjamin Joffe, a +8* (Plus Eight Star) vezérigazgatója 27 oldalas előadásanyagot állított össze a kínai közösségi média piacról.

Gondolnánk, hogy 2009-ben az alig 500 dollár értékű átlagos havi fizetéssel rendelkező  kínaiak ötször annyi virtuális terméket vásárolnak a, mint az amerikaiak, évente mintegy 5 milliárd dollár értékben?

Gondolnánk, hogy az 1998 végén alakult Tencent.com-nak (Kína jelenleg legjelentősebb internet portáljának tulajdonosa) az éves árbevétele meghaladta a 1,5 milliárd dollárt amely háromszorosa a Facebook árbevételének? És gondolnánk, hogy ennek az árbevételnek 90 százaléka digitális termékek értékesítéséből ered és csupán 10 százaléka hirdetési árbevétel? Gondolnánk, hogy a Tencent.com 40%-os nettó hasznot termel?

Gondolnánk, hogy a világ egyik vezető internetes játékfejlesztő cége, a Zynga annak idején állítólag szégyentelenül lemásolta a világ első internetes farm játékát – amely történetesen kínai – és most ezzel a játékkal jelenleg szinte verhetetlen a Facebook-on?



További érdekes információk az ázsiai közösségi média piacokról Benjamin Joffe-tól:


Reblog this post [with Zemanta]

2010-04-20

Ne foglalkozz a közösségi médiával, ha…

Mitch Joel, a digitális marketing egyik „rock sztárjának” nevezett arca a minap megjelent blog bejegyzésében arról ír, hogy a reklámmal ellentétben a közösségi média nem képes megmenteni egy adott márkát, terméket vagy szolgáltatást, ha az nem sikeres a piacon.

Véleménye szerint a legtöbb márkának kétszer is meg kell fontolnia, hogy belevág-e a közösségi médián történő tevékenységekbe, mert lehet, hogy termékük és/vagy szolgáltatásuk nem elég értékes, sikeres ahhoz, hogy elinduljanak ezen az úton. Azok a márkák sikeresek a közösségi médiában is, amik megállják a helyüket a piacon.

Véleménye szerint lehetséges, hogy a közösségi média az utolsó dolog, amivel foglalkozni kellene a cégednek, ha:
  • a termékeddel kapcsolatban a közösség nagy részének semmi mondanivalója nincs;
  • az ügyfélszolgálatod panaszáradattal terhelt;
  • a termék stratégiád azon fáradozik, hogy hogyan hitesse el a termékről, hogy jobb, mint amilyen valójában;
  • nincs időd, vagy nem vagy elég szenvedélyes és elég elkötelezett amellett, hogy a közösségi média tevékenységedet megfelelő nyíltsággal és hitelességgel végezd;
  • valójában nem is érdekelnek az ügyfeleid és csupán az értékesítés sikeressége érdekel;
  • nem szívvel lélekkel teszed a dolgod;
  • úgy érzed, hogy nincs elég időd a közösségi médiával foglalkozni.

Ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódik Mitch Joel egy másik blog bejegyzése, amelyben Hugh McGuire-nak, a LibriVox alapítójának a rövid előadására hívja fel a figyelmet, amely 10 közösségi média marketinggel kapcsolatos gondolatot tartalmaz:
  1. A marketing nem arról szól, hogy meggyőzd az embereket, hogy vegyék meg a cuccaidat. A marketingnek arról kell szólnia, hogy azok az emberek, akiknek szükségük van a cuccaidra, azok meg is találják őket.
  2. A közösségi média nem egy eszköz, hanem egy stratégia.
  3. Ha üzleti/marketing célból használod a közösségi médiát, akkor tudnod kell, hogy kit szeretnél elérni és miért szeretnéd elérni… és ki kell találnod, hogy mi az amivel értékes lehetsz a számukra.
  4. Ne azért írjál blogot, hogy ismert legyél. Azért írj blogot, hogy megismerhető légy.
  5. Találd meg a befolyással rendelkezőket. És azt, hogy őket kik befolyásolják. Lépj kapcsolatba velük.
  6. Ne legyél közösségi média genyó.
  7. A hatékony blog írás fegyelmet igényel.
  8. Ha mások beszélnek rólad, a Google hallja ezeket a beszélgetéseket. És a Google kedvez azoknak, akiről beszélnek.
  9. Terjeszd a szeretetet. Linkelj, retweet-elj, mutass megbecsülést.
  10. A közösségi média akkor működik, ha másoknak értéket nyújtasz, tehát:
  • publikálj minőségi tartalmat;
  • becsüld meg a többieket;
  • mutass rá a weben lévő remek dolgokra;
  • lépj kapcsolatba az olvasóiddal;
  • törődj az olvasóiddal.


Reblog this post [with Zemanta]

2010-04-19

Az internet intézményekre gyakorolt várható hatása 2020-ig

Az internet jövőbeli társadalmi-gazdasági hatásait is vizsgáló amerikai Pew Research Center „Az internet intézményekre gyakorolt hatása a jövőben” címmel 22 oldalas tanulmányt jelentetett meg néhány hete. A tanulmány szerint 2020-ig az internet hatására olyan változások fognak bekövetkezni a legtöbb gazdasági szervezetben és kormányzati intézményben, amelyek következtében nő a hatékonyságuk és reakciókészségük. A tanulmány szerzői azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy befolyásos bürokratikus erők megpróbálják majd hátráltatni ezt az átalakulást és valószínűleg meghosszabbítják a fejlődési folyamatot. Kutatásuk során 895 technológiai szakembert és szakértőt kerestek meg kérdéseikkel. A válaszadók fele internet veteránnak számít, mivel már 1992 óta internet felhasználó.

A válaszadók 72%-a egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy
„2020-ig az online együttműködések innovatív formáinak elterjedésével jelentős mértékben nő a vállalkozások, a non-profit szervezetek és a kormányzati szervezetek hatékonysága és reakciókészsége.”
A válaszadók csupán 26%-a értett egyet az ezzel ellentétes kijelentéssel, miszerint
„A polgárokkal és fogyasztókkal történő interneten keresztüli és interneten kívüli kapcsolataik terén 2020-ig a kormányzati, gazdasági és non-profit szervezetek nagy része megmarad a 20. századi szervezeti modellek mellett.”

A kutatás során az alábbi fontos megállapítások nyertek megerősítést:
  • Az internet által gerjesztett változások és elvárások változásra fogják kényszeríteni a szervezeteket, függetlenül attól, hogy mennyire állnak ellen. A média vállalatok klasszikus példáját jelentik annak, hogy az új digitális korszak kihívásait nem lehet figyelmen kívül hagyni.

  • Azok a szervezetek lesznek a legsikeresebbek, amelyek képesek lesznek újradefiniálni az érintettekkel (stakeholders) való kapcsolatrendszerüket.

  • A szervezetek „hálózati struktúrákat” alakíthatnak ki. A hagyományos szervezetek és a hálózatok között versengés fog kialakulni a tekintetben, hogy melyik képes a leghatékonyabban kezelni a különböző szervezeti kérdéseket.

  • A szervezeti változások szakaszoltan fognak bekövetkezni az új és új technológiák elterjedésének hatására. Az elsők között változó szervezetek főként gazdasági szervezetek lesznek, a kormányzati szervezetek szervezeti átalakulására csak ezután fog sor kerülni. Ennek fő oka, hogy a kormányzati szervezetekre valószínűleg kisebb nyomást fog gyakorolni a változás, mert a polgárokkal történő közvetlen kapcsolataik nem olyan gyakoriak, mint a gazdasági szervezetek esetében.

  • A kormányzati szervezetek nehézkesek és ellenállnak a változás igényének. Ezeknél a szervezeteknél a nyitottság irányába történő elmozdulás és a válaszadási készség javulása lassabb lesz a vártnál. Sőt, elképzelhető, hogy bizonyos kormányok és kormányzati szervezetek a digitális technológiákat arra fogják felhasználni, hogy még nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak a polgárok felett.

  • A szervezeti változásokra elkerülhetetlenül sor fog kerülni  – a változás gyakran a periférián lévő szervezeteknél fog elsőként megkezdődni. Annak ellenére, hogy számos piaci lehetőséget nyújt a reakciókészség javulása, a hagyományos szervezeti rendszerek, mint például az iskolák lassan fognak alkalmazkodni és megújulni.

  • Lehet, hogy a szervezetek egy jelentős része a nagyobb hatékonyság és jobb reakciókészség irányába mozdul el, de ezeket a változásokat korlátozni fogják az információ ellenőrzésére és bizonyos mértékű korlátozására irányuló természetes szervezeti törekvések.

  • A szervezetek egy része lehet, hogy megmarad a 20. századi szervezeti formájánál, de a technológiák elterjedésével így is várhatóan javulni fog a teljesítményük.

  • Az igazi kérdés nem maga a szervezeti változás. Az emberek az internet és a mobiltelefon felhasználásával arra fogják kényszeríteni a szervezeti struktúrákat, hogy megoldják a problémáikat, és amennyiben a változásra képtelen szervezetek nem alkalmazkodnak a megváltozott technológiai, társadalmi környezethez, akkor várhatóan elveszítik ügyfeleik jelentős részét.

  • A hálózatok világában a szervezeten belüli élet még intenzívebbé válik. A szervezetek a legjobb szándékuk ellenére is csak nehezen fogják tudni kezelni az ügyfeleikkel és a polgárokkal történő egyre több interakcióból eredő feladattömeget.

  • Jelentős szervezeten belüli változásokra várhatóan akkor fog sor kerülni, ha a digitális kor gyermekei (digital natives) fogják vezetni a szervezeteket.

  • A változás legjelentősebb mozgatórugója a publikus információk még szélesebb körben történő publikálása lehet. A polgárok és fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy közvetlen hozzáférésük lehessen az őket érdeklő információkhoz és adatokhoz.

A kutatásban olyan neves internet szakértők vettek részt, mint Clay Shirky, Esther Dyson, Doc Searls, Nicholas Carr, Susan Crawford, David Clark, Jamais Cascio, Peter Norvig, Craig Newmark, és Ethan Zuckerman.

A kutatásban résztvevő ismertebb cégek: Google, Microsoft, Cisco Systems, Yahoo!, Intel, IBM, Hewlett‐Packard, Ericsson Research, Nokia, New York Times, O’Reilly Media, Thomson Reuters, Wired magazin, Economist hetilap, NBC, RAND Corporation, Verizon Communications, Linden Lab, Institute for the Future, British Telecom, Qwest Communications, Raytheon, Adobe, Meetup, Craigslist, Ask.com, Intuit, MITRE Corporation.

A kormányzati  és non-profit szervezeteket többek között az amerikai védelmi minisztérium, a belügyminisztérium, az egészségügyi minisztérium, a World Wide Web Consortium, a National Geographic Society, a Benton Foundation, a Linux Foundation, valamint az Association of Internet Researchers képviselték. A kutatásban részt vettek a legnevesebb amerikai és angol egyetemek is, mint például a Harvard, az MIT, a Yale, az Oxford, a Princeton.
Reblog this post [with Zemanta]

2010-04-17

Mekkora a Twitter valójában?

A TechCrunch hasonló címmel jelentetett meg cikket abból az apropóból, hogy míg a jó hírű internetkutató cég, a comScore felmérése szerint a 2006 márciusában létrehozott Twitter egyedi látogatói száma 79,4 millió volt 2010 márciusában, addig e héten a Twitter jóval nagyobb összeget hozott nyilvánosságra: 105 millió regisztrált felhasználót és 180 millió egyedi látogatót.

A Twitter saját számadatait a Google Analytics által mért adatokra alapozza. A szerényebb értékeket publikáló comScore szerint a világ 30. legnagyobb honlapja a Twitter, ám a Twitter saját bevallása szerinti értékek alapján a 11. legnagyobb. A szerényebb ComScore adatok alapján 2009 márciusa óta egy év alatt az egyedi látogatószám 316 %-kal nőtt.


Reblog this post [with Zemanta]

2010-04-11

Közösségi média és ROI? Beszédes videó

Érdekes videót láttam a Penn Olson blogon, amit 2009 novemberében publikált a Socialnomics blog. A videó a ma oly sokat vitatott kérdéssel foglalkozik: a közösségi média vállalati alkalmazása során beszélhetünk-e megtérülésről (angolul return on investment, azaz ROI).


Reblog this post [with Zemanta]

2010-04-10

Az Advertising Age megnevezte a YouTube-on megjelenő 20 legsikeresebb reklámfilmet

Az immár 80 éve megjelenő Advertising Age nemrég megnevezte a YouTube-on megjelenő 20 legsikeresebb reklámfilmet. Többek között olyan nagy márkák kerültek fel a 20-as listára, mint például az Evian, a T-Mobile, a DCshoes, az Old Spice, az iPad, a Durex.

De viszonylag kevéssé ismert márkák reklámjai is bekerültek a legsikeresebb reklámok közé, mint például az angol Inspired Bicycles filmje, amit több mint 16 millió alkalommal tekintettek meg. (Angliában jelenleg ez a YouTube-on lévő legnézettebb sporttal kapcsolatos videó.)



Pont ez bizonyítja a reklámok videómegosztókra történő feltöltésének potenciális lehetőségét és előnyét: egy kevésbé ismert kis cég is akár milliókhoz eljuttathatja üzenetét, ha kreatív, a nézőközönséget magával ragadó reklámfilmet tud készíteni… ami top 20-as listán lévő reklámfilmeket nézve… nem is feltétlenül pénz kérdése.

Az elmúlt egy éves időszak legkedveltebb YouTube-on publikált reklámvideója az Evian görkoris babás filmje. Összesen több mint 71 millió alkalommal tekintették meg (az összes publikált változat összesített látogatási számát tekintve). A 2009. június vége óta látható reklámfilmet nemcsak sokan nézték meg, de rendkívül jó átlagos értékelési szintet is ért: majd 30 ezer értékelés után 4,64-es átlagértéket. A nézők több mint 10 ezer véleményt fűztek filmhez és több mint 80 ezer alkalommal jelölték be kedvencként.





Az Advertising Age kiemeli annak fontosságát, hogy a reklámfilmek videómegosztókon történő megjelentetésének egyik legnagyobb jelentősége, hogy visszajelzést ad az alkotóknak és az adott márkának a film sikerességéről és remek lehetőséget nyújt a közönséggel történő közvetlen vállalati kommunikációra.

További infó:
Reblog this post [with Zemanta]

2010-04-08

A Fresh Networks 7 piacvezető közösségi monitoring alkalmazás összehasonlításáról szóló cikksorozatot indított

Érdekes cikksorozatot indított áprilisban az angol Fresh Networks a közösségi média monitoring eszközökről. Összesen 7, az angolszász piac élbolyába tartozó ilyen eszközt vizsgáltak meg: az Alterian, a Brandwatch, a Biz360, a Neilsen, a Radian6, a Scoutlabs és a Sysomos alkalmazásait. Céljuk egy részletes összehasonlító elemzés elkészítése volt, amely többek között meghatározza az adott alkalmazás többi alkalmazáshoz viszonyított előnyeit és hátrányait.

A Starbucks-ra vonatkozó, a közösségi médián megjelenő véleményeket, kommunikációt vizsgálták az összes alkalmazással. Összesen 19 ezer ilyen jellegű online beszélgetést elemeztek és vizsgálták az egyes monitoring eszközök teljesítményét. Állításuk szerint meglepő eltérések voltak az egyes eszközök teljesítménye terén.

Az elkövetkező hetekben publikálni fogják a vizsgálatok eredményeit és a vizsgált hét monitoring eszköz áttekintésén túl választ adnak az alábbi kérdésekre:
•    Mik a közösségi média monitoring alapjai?
•    Kik és mire használják a vizsgált eszközöket?
•    Mennyire pontos, megbízható a vizsgált alkalmazások vélemény analízis funkciója?
•    A befolyásolók meghatározásának kérdése.
•    A nemzetközi szintű/többnyelvű közösségi monitoring kérdése.

(A későbbiekben megjelenő eredményekről megjelentetek majd egy blog bejegyzést.)

Reblog this post [with Zemanta]

2010-04-06

A Coca-Cola közösségi médiával kapcsolatos stratégiájáról

A SmartBlog on Social Media egyik cikke ismerteti a Coca-Cola közösségi médiával kapcsolatos stratégiájának öt fő elemét, melyet Linda Cronin, a Coca-Cola North America integrált média és interaktív kommunikációs igazgatónője egyik áprilisi előadásában említett:
  1. Adj értéket. Minden interakciód során az értékteremetés legyen az elsődleges cél.
  2. Legyél nyitott. Figyelj arra, amit a márkád igazi tulajdonosai mondanak. Te a márkád kiszolgálója vagy, nem pedig a tulajdonosa.
  3. Legyél következetes és állhatatos. Ne szakadj el a stratégiától és maradj hű önmagadhoz. Tedd jobbá és tartalmasabbá az emberi kapcsolatokat.
  4. Légy fogékony a változásra. Keverd, változtasd a dolgokat, hogy frissen tarthasd.
  5. Lepd meg és szerezz örömet az ügyfeleidnek. Légy érdekes és friss. Egy jó példa erre:

Semmi eget rengető nincs a fenti öt pontban: szinte minden, a közösségi médiával komolyabb szinten foglalkozó vállalat szakembere a fentiekhez valami hasonlót fogalmaz meg, amikor a közösségi média vállalati alkalmazásának stratégiájával kapcsolatos sarokpontokat fogalmazza meg. Az előadás után feltett néhány fontos kérdésre adott válasz azonban érdekesebb a fenti sablonos összefoglalónál. 

Kérdés: Hogyan hangolták össze a közösségi médiával kapcsolatos feladatokat a Coca-Cola észak-amerikai részlegénél, hiszen köztudott, hogy ez a munka PR, reklám, és promóciós feladatokat is magába foglal?
Válasz: Létrehoztunk egy nemzeti és egy globális szintű Közösségi Média Tanácsot. Ezek a csoportok a Coca-Cola média, marketing, jogi, PR és más részlegeinek képviselőiből állnak. Együtt kutatják és elemzik a legjobb gyakorlati megvalósulásokat (best practices), ötleteket és programokat egy olyan informális csatornán keresztül, amely elősegíti a különböző részlegek közötti kommunikációt és együttműködést.

Kérdés: Mit nyújtott a közösségi média a Coca-Cola-nak, amit addig a vállalati honlap, a Coke.com nem volt képes?
Válasz: Képessé tett minket arra, hogy bekapcsolódjunk a beszélgetésekbe – hogy eljuthassunk oda, ahol a fogyasztóink vannak, és ott értéket nyújthassunk.

Kérdés: Hogyan hasznosítja az ügynökségeket, hogy a lehető legtöbbet kihozhasson belőlük?
Válasz: Egy integrált marketing bizottsággal együtt dolgozunk, amely magába foglalja a hagyományos reklámügynökséget (Widener Kennedy) és a PR ügynökségeket, két interaktív ügynökséget (360i és SMG), valamint a média ügynökségünket. Kritikus pont, hogy biztosítsuk az ügynökségek egymással történő együttműködését.

Kérdés: Hogyan kezelik a negatív véleményeket?
Válasz: Hogy mikor válaszolunk és mikor nem? Trükkös ügy. Általában engedjük, hogy a közösségi média önszabályozó mechanizmusai működjenek. Szerencsére a mi közösségünk szenvedélyes; sok olyan, a márka iránt elkötelezett tagunk van, aki kész egy ilyen esetben megnyilvánulni a negatív véleménnyel szemben. Ezen felül az ügynökségeink iránymutatásaira is támaszkodhatunk. Azokban az esetekben, amikor egy pontatlan információ kerül napvilágra, fontos, hogy ismertessük a valós információt.

Kérdés: Tudna valamilyen tanácsot adni azoknak a vállalatoknak is, amelyek nem rendelkeznek olyan erőforrásokkal, mint a Coca-Cola?
Válasz: Ne lépjenek erre a területre, ha még nincs stratégiai tervük. Nem kerül olyan sokba elindulni, csak legyen elég költségvetési erőforrás folytatni a megkezdett utat.


További infót kapunk a Coca-Cola közösségi médiával kapcsolatos stratégiájáról az alábbi előadásanyagból, amit Adam Brown, a Coca-Cola digitális kommunikációs és közösségi média irodájának igazgatója tartott tavaly év végén Atlantában:

Reblog this post [with Zemanta]

2010-04-05

3 fontos szabály a közösségi médián megjelenő márkák számára

Divat manapság tippeket, tanácsokat osztogatni a közösségi média vállalati alkalmazásának kérdéskörében, de viszonylag kevés konkrét tényeken, adatokon alapuló ilyen cikk jelenik meg. Az Advertising Age online kiadásában jelent meg nemrég Taddy Hall-nak egy írása, amit több száz kliensük online megjelenésükkel kapcsolatos adatainak elemzése eredményeként jelentetett meg. A vizsgált adatok alapján Taddy Hall 10 fontos szabályra hívja fel a figyelmet. Ezek közül a három, számomra legfontosabbat emelném ki, a többi itt olvasható: 10 Essential Rules for Brands in Social Media.

Az 1%-os szabály
Az adatok szerint az online látogatók csupán elenyésző része adja az összes honlapforgalom jelentős részét. Az összes vizsgált márka viszonylatában egy adott honlapon a „befolyásos látogatók” (azaz akiknek legalább egy tartalommegosztása legalább egy másik látogató látogatását eredményezte) aránya általában 0,6-4% között mozgott. Ezek a befolyásos látogatók generálják az összes honlapforgalom 20-50%-át. A hatékony közösségi média stratégiának fontos eleme, hogy azonosítsa és cselekvésre bírja ezeket a látogatókat.

A 2-4-szeres szabály
Az előbb meghatározott befolyásos látogatók által a vállalati oldalra vitt látogatók 2-4-szer inkább valószínű, hogy teljesítik az adott konverziós célt (pl. regisztrálnak a honlapon, vásárolnak stb.), mint a pl. banner hirdetésen vagy fizetett keresőhirdetésen keresztül érkező látogatók. Fontos, hogy a megosztott linkeken keresztül beérkező látogatók olyan oldalra kerüljenek, ahol nemcsak teljesíthetik az adott konverziós célt, hanem meg is oszthatják másokkal az adott oldal tartalmát.

Új média / új csatornák szabály
Az elemzett adatok azt mutatták, hogy a fogyasztók között megosztott információk, tartalmak jelentősebb márka preferenciát és vásárlási szándékot generáltak, mint a csupán az adott márka által megosztott tartalmak. Sokkal valószínűbb, hogy egy befolyásos látogatónk által pl. a Facebook-on megosztott információ vagy tartalom sikeresebb lesz vírusmarketing szempontból, mint az adott márka által hasonló céllal megosztott azonos tartalmú információ. Kommunikációs és marketing szempontból tehát egy adott márkával kapcsolatos, a közösség által kommunikált és megosztott tartalom sokkal sikeresebb lehet (több embert érhet el és nagyobb konverziós rátát eredményezhet), mint az adott márka által megosztott ugyanazon tartalmú információ.
Reblog this post [with Zemanta]
 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.