• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2012-03-27

Nettó digitális reklámköltés Magyarországon 2011-ben

Az IAB Hungary (bővebben lásd lent) nemrég publikálta a tavalyi magyarországi reklámköltési adatokat. 2011-ben a teljes nettó online reklámköltés a teljes reklámköltés 18,8%-át tette ki és értéke elérte a 30,4 milliárd forintot. 2010-hez képest 3,2 milliárd forinttal, 12%-kal nőtt a teljes nettó online reklámköltés mértéke.

A 2011-es magyar online reklámtorta szeletei:
  • 49,3% = display hirdetés - pl. display, közösségi média, direkt és indirekt költések (15 milliárd forint; 1%-os növekedés 2010-hez képest)
  • 32,2% = kereső hirdetés, PPC rendszerek (9,8 milliárd forint; 31%-os (!) növekedés 2010-hez képest)
  • 15,4% = listing típusú hirdetések - pl. autó-, állás-, ingatlanhirdetés, árösszehasonlítás
  • (4,67 milliárd forint; 17%-os növekedés 2010-hez képest)
  • 3,1% = email hirdetés, eDM  (0,95 milliárd forint; 5%-os növekedés 2010-hez képest)
Forrás: Ihász Ingrid (SlideShare)
Az IAB Hungary-ről rövidenAz IAB Hungary a Magyar Reklámszövetség keretein belül 2008 novemberében létrejött tagozat, mely a nemzetközi Interactive Advertising Bureau (IAB) hazai képviselője. Az 1998-ban alakult szervezet jelenleg 23 nemzeti IAB-t fog össze. Az IAB Europe 23 európai tagszervezetnek, illetve a közel 5000 képviselt cégnek a kereskedelmi szövetsége a digitális és interaktív marketing terén. A szervezet célja, hogy segítse az európai interaktív hirdetési piacot, támogassa az ipar érdekeit, szabályozza a piaci gyakorlatot, és képezze a digitális piac szereplőit. IAB Europe az egyetlen szervezet, amely teljes körűen képviseli az európai digitális iparágat.

A 2010-es év IAB-jelentésről szóló blogbejegyzésem: "Az elmúlt 10 évben az online reklámköltés nettó értéke több mint harmincszorosára nőtt Magyarországon"

2012-03-22

A magyar háztartások info-kommunikációs eszközellátottsága és internethasználata (2005-2011)

A KSH 2012. március elején frissítette a magyar háztartások info-kommunikációs eszközellátottságával és az egyéni használattal kapcsolatos adatokat. 2011 végén csaknem minden magyar háztartás rendelkezett mobiltelefonnal (94,7%), a háztartások majd 60%-ának volt asztali számítógépe, majd egyharmaduk laptoppal is rendelkezett (31%).

Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az utóbbi öt évben csaknem megkétszereződött: 38,4%-ról 65,2%-ra nőtt 2007-2011 között. A szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya szintén csaknem kétszeresére nőtt az utóbbi öt évben: 33%-ról 60,8%-ra, és 2011 végén az internetkapcsolattal rendelkező családok döntő többsége szélessávú kapcsolattal rendelkezett.

Az utóbbi öt évben, (2007-2011 között) több mint kétszeresére nőtt az árut vagy szolgáltatást az interneten keresztül már rendelt személyek aránya: 12,2%-ról 26,6%-ra. 

Forrás: KSH




2012-03-21

Magyar internet piaci statisztikák - KSH gyorstájékoztató, 2011 Q4

Tovább folytatódott az internet-előfizetések számának növekedése, 2011 decemberének végén meghaladta a 4 milliót, a mobilinternet-előfizetések száma pedig átlépte a 2 milliót - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011. IV. negyedéves gyorstájékoztatójából.

Forrás: KSH
Az internetpiac bővülése folytatódott, az internet-előfizetések száma 2011. december végén meghaladta a 4,3 milliót, amely több mint negyedével meghaladja a 2010 azonos időpontjában mért szintet. 2011 IV. negyedévének végén az internetszolgáltatók száma 393 volt, annyi mint egy évvel korábban. A piac tovább koncentrálódik: 9 cég tudhatja magáénak az előfizetések 90%-át. 

A dinamikus fejlődés a szolgáltatók közötti éles technológiai és árversenynek is köszönhető. A vezeték nélküli szegmens egy év alatt 60%-kal bővült. A nagymértékű változáshoz erőteljesen hozzájárult az egyre inkább megfizethető mobilinternet, amely 65%-kal növekedett. Az összes internet-előfizetés 50%-a a mobilkategóriába tartozott, részaránya egy év alatt közel 11 százalékponttal lett nagyobb

ForrásKSH 
A vezetékes internet két legjelentősebb típusa közül éves szinten a kábelhálózatos előfizetések 8%-kal gyarapodtak, míg az xDSL-előfizetések csoportja ennél kisebb mértékben növekedett. A szélessávú (kábeltévés és xDSL-) internetre történő előfizetések száma egy év alatt 5%-kal nőtt. Egyelőre nem képvisel nagy részarányt, de ez idő alatt 24%-kal bővült az egyéb, például a LAN- (optikai) internetet is magába foglaló kategória előfizetéseinek mennyisége.

Az előfizetéses internetszolgáltatásból származó nettó árbevétel 2011 IV. negyedévében megközelítette a 36,7 milliárd forintot, ami folyó áron 7%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Az összes árbevétel 29%-át  a mobil internetes előfizetések generálták. Az árbevétel változása nem tükrözi az előfizetések számának ennél dinamikusabb bővülését, köszönhetően az akcióknak (például ingyenes hónapok, 3 terméket egy csomagban, azaz internetet televízióval illetve telefonnal együtt, olcsóbban kínálva) és a díjak mérséklődésének.



Forrás: KSH

2012-03-20

Az ügyfélszolgálati funkció fontossága és szerepe a vállalati közösségi média kommunikációban – infografika


Meggyőződésem, hogy a közösségi média egyik legfontosabb szerepe a vállalati kommunikáción belül az ügyfélszolgálati funkciók támogatása. Ezt támasztja alá (ismételten) egy friss kutatás, amit a világ egyik legjelentősebb ügyfélszolgálati szolgáltatást nyújtó cége, az angol Sitel készített 16-64 évesek körében, 1000 fős minta alapján. A Sitel 26 éves múlttal rendelkezik és 26 országban több mint 57 ezer munkatársat foglalkoztat, több mint 130 ügyfélszolgálati központot üzemeltet… tehát valószínűleg igencsak értenek az ügyfélszolgálati tevékenységhez.

Az angol fogyasztók ügyfélszolgálattal kapcsolatos véleményét feltérképező kutatás eredményeit (valamint más hasonló kutatási eredményeket) az ugyancsak angol Our Social Times tanácsadó cég egy látványos infógrafikán keresztül publikálta. A fontosabb kutatási eredmények:
  • a legfontosabb megállapítás, hogy a közösségi média egyre jelentősebb hatással van az ügyfélszolgálati munkára, egyre több ember fordul a cégekhez e médiumon keresztül ügyfélszolgálati ügyekben;
  • a felnőttek 44%-a oszt meg termékekkel kapcsolatos negatív információkat az interneten keresztül – a cégek számára tehát alapvetően fontos az online csatornák figyelemmel kísérése, menedzselése;
  • a fogyasztók 57%-a használja az internetet ügyfélszolgálati problémák megoldása során – közülük 33% fórumokon vagy chat-szolgáltatásokon, 25% oktató vagy termék/szolgáltatás bemutató videókon, 19% kérdés-felelet szolgáltatáson (pl. Quora, Facebook Questions, Yahoo Answers), 11% blogokon publikált termék/szolgáltatás bemutatókon, 4% a Twitter-en keresztül feltett kérdéseken keresztül keres választ a kérdéseire, problémáira, illetve kommunikál;
  • a 16-24 éves korosztály a legaktívabb – 15%-uk főként a közösségi médiát használja termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseinek megválaszolására, problémáinak megoldására;
  • nyilvánvaló, hogy a hagyományos ügyfélszolgálati csatornák továbbra is fontos szerepet játszanak. Arra a kérdésre, hogy a vállalatok miként javíthatnák ügyfélszolgálati munkájuk színvonalát, a válaszadók 68%-a azt válaszolta, hogy a kontakt telefonszámokat könnyebben elérhetővé kellene tenni;
  • jelentős a hatékonyabb vállalati online kommunikációval szembeni elvárás is: a fenti kérdéssel kapcsolatban a válaszadók 53%-a javasolja a terméket/szolgáltatásokat bemutatót videók, oktatóanyagok, instrukciók publikálását; 11% szerint fontos, hogy a kérdésekre gyors válaszok szülessenek a Twitter-en;
  • egy Cap Gemini tanulmány szerint viszont a cégek 60%-a nem válaszol a közösségi médián keresztül közvetlenül feltett kérdésekre sem. Van tehát mit fejlődnie a cégek jelentős részének e téren is!

Forrás: Our Social Times

2012-03-15

26 marketing szakértő okosságai 2011 meglepetéseiről + tanácsok 2012-re

Egy az amerikai MIT egyetemen 2004-ben szerveződött csapat, 2006-ban HubSpot néven céget alapított, hogy a KKV-k számára olyan eszközt fejlesszenek ki, amely támogatást nyújt internet marketing tevékenységük  sikeres elvégzésében. Egyik új publikációjukban (54 Pearls of Marketing Wisdom) 26 angolszász marketing szakértő okosságait gyűjtötték össze az alábbi témákban:
  • Mi lepett meg a közösségi médiával kapcsolatban 2011-ben és ez mennyiben befolyásolta a 2012-es évre vonatkozó terveidet?
  • Miként tervezhet hosszú távon egy marketinges a mobilkommunikáció terén?
  • Megváltoztatta a közösségi média az online tartalmat?
  • Hogyan osztod meg az erőforrásaidat a nagy közösségi média hálózatok között?
  • Ha visszamehetnél 2006-ba, akkor mit változtatnál meg a közösségi média fejlődésével kapcsolatban?
  • Mit tanácsolsz 2012-re vonatkozóan a közösségi médiában tevékenykedő marketingeseknek?




2012-03-14

Mik a legnépszerűbb témák a jelenleg leggyorsabban növekvő közösségi médiumon, a Pinterest-en?

Alig egy hónapja írtam arról a hírről, hogy a 2010 márciusában alapított kép- és videómegosztó szolgáltatás, az amerikai Pinterest eddig soha nem látott látogatottság-növekedést generált.

A Business Insider nemrég közölt adatokat arról, hogy a már több mint 10,4 millió regisztrált, valamint 9 millió Facebook-ról átjelentkezett felhasználóval rendelkező szolgáltatáson mik a legnépszerűbb témák. Tekintettel arra, hogy a Pinterest felhasználóinak többsége nő, nem meglepő, hogy a legnépszerűbb megosztott képek/videók között találjuk az otthonnal, ételekkel/receptekkel, divattal kapcsolatos témákat

Forrás: Business Insider
Aki még nem ismeri a szolgáltatást: a Pinterest kifejezés az angol „pin-up” (falra kitűzött kép) és „interest” (érdeklődés) szavak összetétele, amely jól kifejezi a szolgáltatás lényegét: a közösségi oldalon bárki regisztrálhat és képeket vagy videókat oszthat meg (akár) egy rövid szöveg kíséretében. A megosztott képeket/videókat aztán – a közösségi oldalakon már megszokott módon – lájkolhatják, megoszthatják, kommentelhetik a felhasználók.

2012-03-11

Alig több mint 1% a top 200 márka követőinek kommunikációs-cselekvési hajlandósága a Facebook-on


A Facebook márka/cégoldalak követőinek alig több mint 1%-a kommunikál valamilyen formában a követett márkával/céggel vagy azzal kapcsolatban – derül ki az egyik vezető amerikai reklám szaklap, az Advertising Age elmúlt hónapban publikált két cikke szerint. De vajon a marketingeseknek „tragédiaként” kell-e a márkákat/cégeket követők alacsony kommunikációs/interakciós készségét értékelni?


Az Advertising Age egyik januári cikkében a Procter & Gamble és a Coca-Cola számára is kutatásokat végző, neves ausztrál piackutató cég, az Ehrenberg-Bass Institute egyik friss kutatási eredményeit publikálta, mely szerint a vizsgált 200 legtöbb Facebook követővel rendelkező cég/márka követőinek alig több mint 1%-a kommunikál valamilyen formában az adott követett céggel, illetve azzal kapcsolatban. Sokakat meglepett ez az alacsony érték, sokakat nem.

A vizsgálat mérőszámaként a Facebook saját mérőszámát, a „People talking about this” értéket használták („Erről beszélnek az emberek”). A mérőszám jelzi, hogy milyen kommunikáció/cselekvés történik az adott márkával/oldallal kapcsolatban a Facebook-on. A kérdéses mérőszám az adott oldal lájkolásának, a felhasználók falán elhelyezett üzeneteknek, az üzenetekhez kapcsolódó lájkoknak, hozzászólásoknak és megosztásoknak az értékét mutatja, valamint a cégek által esetlegesen feltett kérdésekre adott válaszok, eseményekre adott visszajelzések, az adott oldal megemlítésének vagy egy fotón történő bejelölések számát jelzi. A mérőszám tehát majdnem minden kommunikációt vagy történést jelez, ami az adott oldallal kapcsolatos egy meghatározott időintervallumon (egy héten) belül. A fenti kutatási eredményhez hozzá kell tenni, hogy a felmérésben használt Facebook mérőszám, a „People talking about this” („Erről beszélnek az emberek”) nem tartalmazza pl. egy adott céges tartalomhoz tartozó linkre történő kattintások számát, amely valószínűleg viszonylag jelentős interakciós hányadot tesz ki. Valamint azt a márkával kapcsolatos kommunikációt sem jelzi ez a Facebook-mérőszám, amit egy adott követő a márka oldalát kikerülve végez (pl. a saját felhasználói falán megjelentetett vélemény kommunikációját.)

A kutatás során 2011 októberében hat héten keresztül vizsgálták a Facebook 200 legtöbb követővel rendelkező cégének/márkájának oldalait. Igen alacsony, átlag 1,3%-os értéket mutatott azoknak az aránya, akik valamilyen módon interakcióba léptek a vizsgált márkákkal, kommunikáltak velük vagy róluk. Az egyszerű tetszésnyilvánításra alkalmas Like-ok levonása után ez az érték még alacsonyabb, csupán 0,45%. Azaz a vizsgált 200 márka követőinek csupán 0,45%-a hozott létre bármilyen tartalmat és csupán 1,3%-a kommunikált vagy tett valamit (pl. tetszését kinyilvánítva „lájkolt” valamilyen tartalmat) a vizsgált márkával kapcsolatban.

Első látásra talán meglepően alacsony értéknek tűnhet ez az eredmény! Azonban, ha belegondolunk, hogy a közösségi hálózatokon keresztül történő kommunikáció és interakció fő célja – érthető módon – nem a „kedvenc” cégeinkkel/márkáinkkal történő kommunikáció, hanem sokkal inkább a baráti körünkkel való kapcsolattartás, akkor már egyáltalán nem meglepő ez az igen szerény érték. A kutató cég egyik szenior kutatója, Karen Nelson-Field szerint a Facebook leginkább egy tömegmédiumhoz hasonlít, amellyel elvileg széles tömegeket érhet el egy adott márka/cég, azonban irreális elvárni, hogy a követők eddig megszokott kommunikációs szokásai rövidtávon alapvető módon megváltozzanak a viszonylag új médiumon. Az elérhető nagy tömeg mellett Karen Nelson-Field a közösségi média másik fő előnyeként viszonylagos olcsóságát emeli ki egyik videó nyilatkozatában.

Karen Nelson-Field véleménye a 2010-ben elhunyt Adrew Ehrenberg, angol matematikus gondolatvilágához közeli, aki szerint a tömegmédia legnagyobb ereje nem a meggyőzés lehetőségében, hanem a széles tömegek elérésének lehetőségében rejlik. Szerinte ugyanis egy márka növekedéséhez nem egy szűk, de lelkes rajongói kör és ennek elérési lehetősége járul hozzá leginkább, hanem a „könnyű” és „közepes” vásárlók széles tábora és ennek elérési lehetősége. Ennek megfelelően a közösségi média fontossága önmagában nem a követőkkel történő kommunikációban és interakcióban keresendő, hanem sokkal inkább a rajtuk keresztül is elérhető nagy tömeg elérésének lehetőségében. Ezzel kapcsolatban azonban szerintem megkérdőjelezhetetlen a márkát támogató és képviselő lelkes követők szerepének fontossága a vállalati kommunikáció felerősítésében és bizonyos mértékben hitelesebbé tételében.

Az említett kutatás egy másik érdekes eredménye, hogy egy márka jelentős ismertsége és jelentős mértékű követői tábora a Facebook-on nem jelenti önmagában azt, hogy követői jelentősen lelkesebbek és tevékenyebbek lennének az átlagnál. Erre hívja fel a figyelmet az Advertising Age február végi cikke.

A fent említett kutatás keretén belül megvizsgáltak 10 úgynevezett “passion” márkát, amely általában valamilyen szenvedélyt vált ki a vásárlókból (pl. Nike, Old Spice, Harley-Davidson, Porsche, Ford Mustang, Jack Daniels) és összehasonlították őket egyéb, érzelmeket kevésbé kiváltó márkákkal, nagyrészt FMCG termékekkel. A fenti 0,45%-os alapadat a szenvedélyt kiváltó 10 „passion” márka esetén is csupán 0,66% volt, ami nem jelentős eltérés. Azaz a szenvedélyt kiváltó márkák követőinek is csupán 0,66%-a hozott létre bármilyen tartalmat a vizsgált márkával kapcsolatban (tetszésnyilvánítást kifejező lájkolásokat nem számítva).

A fent említett ausztrál tanulmány vállalati marketing szempontból nem túl biztató eredményei ellenére figyelemreméltó a GKI Hungary magyarországi felmérésének eredménye, mely szerint minden ötödik magyar internetező közösségi oldalakon is gyűjt információt a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról. A heti rendszerességgel internetező magyarok tizede rendszeresen  megosztja saját vásárlási tapasztalatait valamelyik közösségi oldalon, 15% pedig különböző szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos élményeiről (pl. bank, mobilinternet, nyaralás, utazás, stb.) is beszámol hasonló módon. A célcsoport fele mind pozitív, mind negatív tapasztalatairól mesél, azonban kétötödük csak pozitív tapasztalatait osztja meg ismerőseivel. (GfK Hungária 2012-es "Digital Connected Consumer" című tanulmánya).

2012-03-07

Közösségi marketing, közösségépítés – Harley Davidson módra

A nagy múltú amerikai motorgyár, a Harley Davidson a közösségi média közösségszervező erejét hívta segítségül egyik legújabb marketing kampányának kigondolása, megtervezése és megvalósítása érdekében. A kampány lényege, hogy több közösségi média csatornán keresztül (Facebook, Twitter, YouTube) képeket küldhetnek el a Harley Davidson-os motorosok motorjukról (és magukról) – így döntve meg a sokakban élő negatív sztereotípiákat.

A kampány hipotézise, hogy a fényképeket beküldő „átlag” emberek fotóit látva, az eddig esetleg a Harley Davidson-os figurákkal szemben negatív sztereotípiákat tápláló emberek reálisabb képet fognak alkotni a márkáról és az ahhoz tartozó motoros közösségről, így csökken a márkával kapcsolatos esetleges negatív érzés mértéke.

Már a kampány gondolata is a közösségi médiumokon keresztül szerveződő közösség egyik tagjának, Harold Chase-nek köszönhető. A kampány ötlet kigondolását ugyanis nem a Harley Davidson-on vagy annak egyik reklámügynökségén belül agyalták ki, hanem az angol szakzsargonban crowdsourcing-nak nevezett, a közösségi média párbeszédteremtő képességének egyik legsikeresebb felhasználási lehetőségén keresztül született meg. (Az angol crowdsourcing elnevezés leginkább csoportos ötletelésnek fordítható.) A Harley Davidson feldobta a témát… a közösség ötletelt, majd a cég a közösség szavazatainak figyelembevételével kiválasztotta az ötletet.

A kampányról készült YouTube videó:


A kampány céges oldala:
http://www.harley-davidson.com/en_US/Content/Pages/dark-custom/stereotypical-harley.html

Forrás: Adweek.com

2012-03-02

Minden 5. magyar internetező közösségi oldalakon is gyűjt információt a vásárlást megelőzően

Minden ötödik magyar internetező közösségi oldalakon is gyűjt információt a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról - derül ki a GfK Hungária 2012-es "Digital Connected Consumer" című tanulmányából. A rendszeresen internetezők többsége a vásárlást követően megosztja tapasztalatait valamely közösségi oldalon.


A kutatás többek között a legalább heti rendszerességgel internetezők online információgyűjtési, vásárlási és webes fizetési szokásait vizsgálta. A főbb megállapítások:
  • a  vásárlás előtti információgyűjtés legkeresettebb helyszínei az árukereső, ár-összehasonlító oldalak (itt a rendszeresen internetezők 53%-a gyűjt információt);
  • minden 2. internetező keresi fel információért a gyártók, szolgáltatók saját weboldalát;
  • a keresett terméket forgalmazó kereskedő honlapját jóval kevesebben tartják adekvát információforrásnak: csak minden 3. internetező látogatja e honlapokat információgyűjtés céljából;
  • a fogyasztói véleményeket felvonultató fórumok és blogok szintén nagy népszerűségnek örvendenek (43%);
  • minden 5. válaszadó közösségi oldalakon is gyűjt információt a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról.

Arra a kérdésre, hogy "előfordult már, hogy Ön megosztotta másokkal közösségi oldalon vásárlói, vagy szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos élményeit. Mely vásárlói élményeit osztja meg másokkal ilyenkor?", a válaszadók a táblázatban szereplő válaszokat adták. Többnyire negatív, vagy csak negatív véleményt igen kevesen adnak, inkább a pozitív véleményeiket, élményeiket osztják meg az emberek a közösségi oldalakon. A heti rendszerességgel internetezők tizede rendszeresen  megosztja saját vásárlási tapasztalatait valamelyik közösségi oldalon, 15% pedig különböző szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos élményeiről (pl. bank, mobilinternet, nyaralás, utazás, stb.) is beszámol hasonló módon. A célcsoport fele mind pozitív, mind negatív tapasztalatairól mesél, azonban kétötödük csak pozitív tapasztalatait osztja meg ismerőseivel.



 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.