• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2010-09-27

Könyvajánló – Karmamedia: „Az online management community alapjai”


Aki olyan vállalatnál dolgozik, amely még csak tervezi vagy akár már alkalmazza az internetes közösségi média különböző eszközeit, platformjait, annak szerintem érdemes letölteni és elolvasni a Karmamedia „Az online management community alapjai” című anyagát. A kiadvány olyan kérdéseket érint, mint:

  • Mit értünk online community management alatt?
  • Hogyan illeszkedik a tevékenység a kommunikációs diszciplínák közé?
  • Mik a leggyakoribb ellenérvek?
  • Kinek fontos az online community management és kinek nem?
  • Milyen alapszabályai vannak az online community managementnek?
  • Hogyan illeszthető mindez a vállalat szervezetébe?
  • Hogyan mérhető az online community management?
  • És végül: hogyan vágjuk bele?

2010-09-24

Előadás ajánló: Rabbit a közösségi média tényeiről és trendjeiről

Ihász Ingrid alias Rabbit online marketing és média blogján közzétette A jövő médiája konferencián tartott előadását, ami szerintem jó áttekintést ad a közösségi média főbb tényeiről és trendjeiről:
Behálózva. Közösségi média tények és trendek

Az előadásanyaggal kapcsolatban Rabbit összefoglalója blogján olvasható!

2010-09-22

5 sikeres amerikai közösségi média kampány


A Mashable nemrég egyik cikkében 5 különböző területen működő amerikai márka/termék sikeres közösségi média kampányát mutatta be: a GAP, a Toy Stroy 3, az AOL, a Starbucks, valamint a Mountain Dew kampányait.


GAP

A nagy ruhaipari cég az USA egyik legnagyobb csoportos vásárlási szolgáltatójával, a Groupon-nal karöltve közös kampányt szervezett: 50 USD értékű ruházati terméket kínáltak fel fél áron a Groupon oldalán letölthető kupon formájában. Egyetlen nap alatt 441 ezer kupon talált gazdára! Ez volt eddig a legsikeresebb kampány a Groupon-nál. (Ez volt a Groupon első világmárkával együtt szervezett országos kampánya.)


A GAP az ugyancsak amerikai helyzetmegosztó szolgáltatón, a Foursquare-en is szervezett már hasonló kampányt: 25%-kal olcsóbban kínálta termékeit, ha a Foursquare felhasználók csatlakoztak a GAP eseményéhez. Ugyanez a 25%-os akció a Facebook-on keresztül is elérhető volt kinyomtatható kupon formájában.

Az említett GAP-Groupon kampány sikerességét egyes marketingszakértők, így pl. Augustine Fou komolyan megkérdőjelezték. Szerinte kétségtelen, hogy a vásárlók körében nagyon sikeres volt a kampány, azonban az amúgy is világhírű GAP nemcsak az így értékesített termékek árának feléről mondott le, hanem még a Groupon-nak is jelentős összeget kellett, hogy átadjon közvetítői díjként, így összességében jelentős árbevételről mondott le. Fou szerint a kampány komoly hozadéka elvileg a cég publicitási, ismertségi szintjének növelése lehetett volna, de a GAP már amúgy is egy világhírű márka, így a kampánynak ezen értéke a GAP esetében megkérdőjelezhető. És az sem valószínű, hogy a vásárlók nagy része raktárkészleten ragadt, amúgy eladhatatlan termékeket vett – ha kizárólag ilyen termékekre terjedt volna ki a kampány, akkor pénzügyi szempontból hasznosabb lett volna.


Toy Story 3

A filmet gyártó és forgalmazó Pixar és Disney a film bevezetése során videó megosztókon rengeteg videót és egyéb internetes reklámot vetett be a kampány során. A videók igen sikeresek voltak nemcsak a gyerekek, hanem a régi játékok/elmúlt gyerekkor iránt nosztalgiát érző felnőttek körében is. A Facebook-on keresztül jegyet is lehetett venni, és a vásárló megoszthatta barátaival, hogy hol/mikor nézi meg a filmet, hogy - a kampány szlogennek megfelelően - „Egyetlen barátod se maradjon le”.




AOL – Lifestream

Az amerikai AOL az új közösségi szolgáltatásokat összegyűjtő Lifestream névre keresztelt aggregátor szolgáltatásához egy közösségi nagykövetet keresett „a valaha legjobb állás” szlogennel. Az álláshoz a szokásos juttatásokon kívül egy lakás és mindenféle koncertre és rendezvényre szóló VIP belépők jártak. A kiválasztási procedúra a hagyományos önéletrajz beküldéses-interjús-elbírálásos módszer mellett a közösségi hálózatokat vette igénybe.

Számos közösségi médiumon keresztül szavazni lehetett az elsődleges hagyományos kiválasztási szűrőn sikeres pályázók között. Az így kiválasztott nagykövet feladata a közösségekkel való folyamatos és aktív kommunikáció volt.

A kampány pozitív visszhangjának alapja egyszerűen a meghirdetett állás érdekessége és a javadalmazás különlegessége volt. A közösségi médiumokon keresztül történő szavazás pedig szinte önmagát gerjesztő szóbeszéd marketinget generált, amely hatékonyan terjesztette széles körben az új szolgáltatással kapcsolatos termékinformációkat.

A kampány negatívuma, hogy a választással-szavazással kapcsolatos jelentős közösségi szintű érdeklődés a kiválasztás után nagymértékben visszaesett és természetesen a kiválasztott nagykövet által végzett napi kommunikáció ereje, hatékonysága sem összehasonlítható a kezdeti kommunikáció sikereivel.




Starbucks

A közismert nemzetközi kávézólánc több sikeres közösségi média kampányt szervezett már. A már említett helyzetmegosztó szolgáltatáson, a Foursquare-en lojalitásnövelő kampányt szerveztek: az adott kávézó „polgármesteri” (mayor) címével rendelkező hűséges Starbucks fogyasztók bizonyos termékeket olcsóbban vehettek meg az USA-ban. (Lásd balra.)

A Starbucks a Twitter-en keresztül igen sikeresen kommunikálta az „Ingyen sütemény” kampányát. Az alábbi ábrán látható, hogy a kampány időszaka alatt (pirossal jelölve) az világ összes Twitter bejegyzése közül majd 1 % a céggel kapcsolatos volt! Ez majdnem tízszerese volt a szokásos Starbucks vonatkozású Twitter kommunikációnak. Az „Ingyen süti” kampány a Facebook-on is megjelent: az eseményre néhány nap alatt 600 ezren csatlakoztak résztvevőként. (Lásd lent.)





Mountain Dew

DEWmocracy néven indított az ismert amerikai üdítő márka, a Mountain Dew egy közösségi médián keresztül lebonyolított kampányt, hogy a nem mindennapi kiválasztási procedúra után egy új ízesítésű üdítőt dobhasson a piacra. Nem csupán az új termék ízéről, de annak színéről, nevéről, csomagolásáról, valamint reklámkampányáról is a közösség döntött. 

Végül az első körben kiválasztott három íz közül kellett egyet megjelölni: ez lett a piacra kerülő termék. Végül majd hárommillió szavazat döntött az új termékről. (Hasonló kampánnyal egyébként már 2007-ben sikeresen próbálkozott a cég.)




További kapcsolódó cikkek:
Mashable: Gap Offers 25% Discount for Foursquare Checkins
Mashable: Groupon Smashes Sales Records with Nationwide Gap Deal
Mashable: Pre-Order “Toy Story 3″ Tickets on Facebook
NYT: Disney Puts Tickets on a Facebook Site
Mashable: Mayors of Starbucks Now Get Discounts Nationwide with Foursquare
Mashable: Celebrate Tax Day with Free Stuff
Mashable: Starbucks Free Pastry Day: A Social Media Triple Shot
Mashable: You Have 12 Seconds to Choose Mountain Dew’s New Flavor

2010-09-21

A vállalton belüli közösségi média funkciók 5 szervezeti modellje

Természetes, hogy minden vállalat a saját piaci céljai, szervezeti struktúrája, vállalati kultúrája, piaci környezete, humán és egyéb erőforrás lehetőségei alapján határozza meg, hogy milyen módon definiálja és szervezi meg a vállalaton belüli közösségi média kommunikációs tevékenységet. Jeremiah Owyang neves amerikai internet piackutató és internet kommunikációs szakember 5 szervezeti modell alapján csoportosította a vállalaton belüli közösségi média funkciók különböző szervezeti formáit.


Organikus modell



Centralizált modell



Koordinált modell



Több központú, „Pitypang” modell



Holisztikus, „Méhsejt szerkezetű” modell


2010-09-16

Mennyit költenek közösségi médiára és milyen közösségi média hatékonysági mérési módszereket alkalmaznak az amerikai vállalatok?


Az amerikai Duke Egyetem Fuqua School of Business intézménye és az American Marketing Association közös felmérése során 2010. július-augusztusában 574 marketingigazgatót, illetve vállalati topmenedzsert kérdezett meg – többek között – a közösségi média költésük jelenlegi és tervezett mértékéről, valamint az általuk alkalmazott közösségi média hatékonyságot mérő mérési módszereikről. (A megkérdezettek egy része Fortune 1000 és Forbes Top 200 nagyvállalati vezető.)

A választ adó majd 600 amerikai vállalati marketingvezető, illetve felsővezető szerint 5 év múlva a jelenlegi átlag 5,9% helyett már a marketing költségvetésük átlag 17,7%-át fogják a közösségi média területén elkölteni.


Arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel, milyen mérőszámokkal mérik az egyes vállalatoknál a közösségi média alkalmazásának hatékonyságát, a tevékenységi körök alapján csoportosított négy különböző vállalattípushoz tartozó vállalatok igen eltérő válaszokat adtak.

A lenti táblázatból jól kivehető, hogy a hatékonyságot leginkább mérő vállalat típus a lakossági fogyasztóknak termékeket értékesítő vállalat: a vizsgált 14 különböző mérési módszer közül 12-t az ebbe a kategóriába tartozó cégek használnak leginkább (sötétzölddel jelölve). A lakossági fogyasztóknak szolgáltatásokat értékesítő vállalatok a vizsgált 14 mérési módszerből kettőben élenjártak, további 6 mérési módszer tekintetében pedig a második helyet szerezték meg.


A leginkább alkalmazott mérési módszerek:
  • a látogatások/oldalletöltések mérése;
  • a megismételt látogatások, visszatérő látogatók számának mérése;
  • a követők, rajongók, barátok számának a mérése;
  • a látogatóból vásárlóvá válók számának mérése (konverzió).

* A Net Promoter Score annak mérésére szolgáló mutató, hogy egy adott terméket, szolgáltatást vagy vállalatot az ügyfelek milyen mértékű valószínűséggel ajánlanak tovább.


A tanulmányban résztvevő válaszadók közül sokan az egyik legfontosabb kérdésnek tartották továbbra is, hogy miként lehet a közösségi média hatását hatékonyan mérni és értékelni. Tehát ez még mindig az egyik legkevésbé tisztázott, a szakmai vitáknak talán leginkább teret adó kérdés internet marketinges körökben.


A tanulmány kivonata:

2010-09-10

Cisco: hatékonyabb termékbevezetés a közösségi média alkalmazásával

A Social Media Examiner blog egyik cikke a Cisco példáján keresztül mutatja be, hogy hogyan teheti hatékonyabbá a közösségi média megfelelő alkalmazása egy termék bevezetését. A Cisco egyik routerének piacra történő bevezetése során több mint 100 ezer dollárt takarított meg azzal, hogy a hagyományos termékbevezetési procedúra helyett új – kizárólag online – alapokra helyezte a termékbevezetés marketing-PR folyamatát.

A Cisco a közösségi média vállalati alkalmazásának egyik úttörője: már 2008-ban jelen voltak a Facebook-on, a Twitter-en és a YouTube-on. A közösségi média vállalati kommunikációban történő alkalmazásának egyértelmű gyakorlati hasznát egy új termékük bevezetése során látták végérvényesen bizonyítottnak.

„Ezt a projektet a vállalat eddigi öt legsikeresebb termékbevezetési projektjeinek egyikeként értékeltük” – monda LaSandra Brill, a Cisco globális közösségi média megjelenéséért felelős vezetője. „Ez a projekt volt az a pont, amely során túljutottunk a közösségi média szervezeten belül történő elfogadásának nehézségein.”

A Cisco közösségi média megjelenése számokban:
  • Honlap: www.cisco.com;
  • Blogok: 22 külső (publikus) blog, 475 ezer oldalletöltés negyedévente;
  • Twitter: 108 Cisco oldal, 2 millió követő;
  • Facebook: 79 oldal, 100 ezer rajongó;
  • YouTube: 300+ csatorna, 2000+ videó, 4 millió oldalletöltés;
  • Second Life: 150 ezer látogató, 50+ esemény;
  • Flickr: 300+ fotó, 400 ezer oldalletöltés.

A közösségi médián alapuló termékbevezetés számokban:
  • 1/6-od projektköltség a hagyományos termékbevezetés költségeihez képest;
  • 9000 résztvevő a termékbemutatón – 90-szer többen, mint azelőtt;
  • közel háromszor annyi sajtócikk megjelenés, mint a hagyományos módszerekkel;
  • több mint 1000 blog bejegyzés és 40 millió online megjelenés;
  • a „Leading Lights” cím elnyerése a legjobb marketing kategóriában;
  • 42 ezer gallon megtakarított üzemanyag.

A hagyományos termékbevezetés a Cisco-nál körülbelül így nézett ki eddig:
  • több mint 100 vezető és sajtómunkatárs utaztatása körülbelül 100 különböző országból a cég központjába;
  • az előadáson résztvevő vezérigazgató és vezetők több órás felkészítése az előadásra;
  • sajtóközlemény kiküldése a sajtónak;
  • email-ek küldése az ügyfelek számára;
  • nyomtatott reklámok megjelentetése a jelentős üzleti lapokban és magazinokban.

Az új Aggregated Services Router (ASR) termék bevezetése során, először a cég történetében, kizárólag online eszközöket alkalmaztak, hogy elérjék a célközönséget. Azokat az online megjelenéseket célozták meg, amiken keresztül terveik szerint a célcsoport a leghatékonyabban volt elérhető.

Second Life
A 2003-ban indult virtuális világ, a Second Life virtuális terében a Cisco berendezett egy virtuális előadótermet, nagy kivetítőkkel, a nézők számára előkészített ülőhelyekkel, pálmafákkal és itt lehetett megtekinteni a Cisco vezetőivel készített, az új terméket bemutató videókat. A látogatók felszállhattak egy „személyes közlekedési eszközre”, amellyel körbejárhatták a router 3D-s virtuális modelljét. A beharangozott Second Life termékbemutató előtt 8 zenekar 7 órán át adott koncertet.

3D-s játék
Több mint 20 ezer hálózati mérnök ismerkedett meg a termékkel mialatt a Cisco által készített 3D-s játékkal játszva „megvédték a hálózatot” az új router segítségével. A Cisco azért döntött egy online játék elkészítése mellett, mert kutatásaik szerint az informatikusok 17-18%-a napi szinten játszik valamilyen online játékot. A legjobb eredményeket elérők egy versenyen vehettek részt, aminek a fődíja 10 ezer dollár és a kérdéses router volt.

YouTube
A legnépszerűbb videó megosztóra a kampány során feltöltött, a nagyközönséget megcélzó, a vásárlás jövőjét vizionáló Cisco videó ez idáig több mint 3,5 millió oldalletöltést generált:


Az új termékkel kapcsolatos, a hálózati mérnökök számára fontosabb, oktató jellegű videókat is feltöltöttek.

Videó konferencia
A Cisco által kifejlesztett TelePresence videó konferencia technológia a helyi Cisco irodákon keresztül a világ minden tájáról összekapcsolta a Cisco ügyfeleit a vállalat központjában lévő vezetőkkel, akik élőben láthatták az ügyfelek új termékkel kapcsolatos reakcióit.

Mobil telekommunikációs megjelenés
Egy a mobil eszközökre letölthető, az új terméket bemutató anyag volt elérhető (letölthető) az ügyfelek és az érdeklődők számára.

Facebook
A hardcore hálózati mérnökök egy külön erre a célra létrehozott csoporthoz csatlakozhattak, ahol leírhatták, hogy mennyire és milyen módon hálózat-függők. Ez a csoport további lehetőséget biztosított ahhoz, hogy a hasonló érdeklődésű mérnökök találkozhassanak egymással és megoszthassák gondolataikat, egymásra találhassanak.

Közösségi média widget
A widget egy kis alkalmazás, aminek a kódját beilleszthetjük a weboldalunkba és így különböző funkciókkal gazdagítják oldalunkat (pl: Twitter hírcsatornák, mp3 lejátszók, stb.). A Cisco által készített widget lehetővé tette, hogy pl. a blogunkhoz csatolva a widget-et az új termékről szóló videókat, képeket és információkat tekinthessenek meg a blog olvasók.

Cisco blogok
A különböző Cisco blogokon megjelenő, az új termékkel kapcsolatos videókat, képeket és szöveges információkat szabadon felhasználhatták a bloggerek és a közönség, így támogatva az új termékkel kapcsolatos információk virális terjedését.

Online fórumok
A marketing szempontból igen értékes szakmai online fórumokon (amiket egyébként szerintem sok esetben túlságosan alábecsülnek manapság az online marketingesek) a termékbevezetés három hónapos időszaka alatt fokozottan kommunikálták az új termékkel kapcsolatos információkat, eszmecseréket, vitákat kezdeményezve a szakmai közönséggel és válaszolva a feltett kérdésekre.


A közösségi média e termék bevezetése során történő kizárólagos alkalmazása, illetve e kampány sikeressége azt eredményezte, hogy a vállalaton belül végérvényesen és számszerűsíthetően bizonyíthatóvá vált, hogy a közösségi média eszközeinek hatékony alkalmazásával bizonyos marketingkommunikációs célok hatékonyabban érhetők el, mint az eddig megszokott eszközökkel. E Cisco kampány során 1/6-odára csökkent a projektköltség a hagyományos termékbevezetés költségeihez képest; 9000 résztvevő vett részt az online termékbemutatókon, azaz 90-szer (!) többen, mint azelőtt; valamint közel háromszor annyi sajtócikk jelent meg, mint a termékbevezetések során bevetett hagyományos módszerek alkalmazása során.

E termékbevezetés óta a Cisco termékek bevezetésekor már leginkább a közösségi médiumokra támaszkodnak, így jelentősen csökkent a nyomtatott sajtóra tervezett költségvetési arány.

LaSandra Brill, a Cisco globális közösségi média megjelenéséért felelős vezetője a cikk végén négy fontos szempont figyelembevételét javasolja a hasonló kampány megvalósításában gondolkodók számára:

Először figyelj!
Minden termékbevezetés előtt figyelemmel kell kísérni, hogy milyen kulcsszavak (buzzwords), témák, kérdések érdeklik leginkább a célközönséget. Ezekhez kell igazítani az alkalmazandó eszközöket.

Használd a videót, mint kommunikációs eszközt!
A videó anyagot is tartalmazó weboldalak ötször nagyobb aktivitást eredményeznek, mint a videót nem tartalmazó oldalak.

Beszélni valahol valamiről – beszélni valakivel valamiről
A hagyományos termékbevezetések során egy nagyobb közönséghez szóltunk (pl. sajtóközlemény vagy sajtótájékoztató útján), az internet-alapú termékbevezetés során sokkal személyesebbé válik ez a kommunikáció.

A márkaépítés fontossága
Annak ellenére, hogy nem mindenki fogja egyből megvásárolni a piacra kerülő adott terméket (pl. esetünkben a milliós értékű routert), az olyan online lehetőségek, mint például az említett 3D-s játék erősíthetik a beszerzési döntést előkészítő hálózati szakértők márkahűségét, és így közvetetten az értékesítés sikerességére is pozitív hatással lehetnek.

2010-09-02

Az USA-ban töretlen, itthon kevésbé… a vállalti blogok fejlődése

Az amerikai internet piackutató cég, az eMarketer nemrég megvizsgálta az USA vállalati blog piacát és megjelnetetett egy rövid cikket. Annak ellenére, hogy a fogyasztók egyre nagyobb része a közösségi média más területeit részesíti előnyben (lásd pl. a Facebook szinte hihetetlen gyors népszerűség növekedési ütemét), a vállalati blogok száma évről évre nő az USA-ban. Ennek a töretlen növekedésnek főként az az oka, hogy az ottani cégek egy része rájött, hogy a blog olyan vállalati kommunikációs csatorna lehet, ami nem helyettesíthető pl. a Facebook-kal vagy a Twitter-rel.


Az első magyar vállalati blog a KFKI-nál indult be 2005. tavaszán „IT lábjegyzet” címmel. Azóta persze számos magyar nagyvállalati blog jött létre, de tapasztalataim szerint itthon viszonylag kevés a rendszeresen működtetett, hatékonyan működő vállalati blog. Véleményem szerint hazánkban a vállalati blogok még mindig alulértékelt eszközei a vállalati kommunikációnak.

Sajnos friss idevágó hazai statisztikai adatot nem találtam.
 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.