• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2013-09-11

Vállalati e-kereskedelmi adatok - Magyarország és az Európai Unió tagállamai

Az Európai Unió "Digital Agenda for Europe" (DAE) programjának célja, hogy segítse a polgárokat és a vállalatokat, hogy a leghatékonyabban tudják alkalmazni a digitális technológiákat. Ennek keretében számos digitális technológia használattal kapcsolatos statisztikát gyűjtenek össze és publikálnak, melynek egyik fejezete az e-kereskedelem, azaz e-commerce. Két fő részre oszthatók a statisztikák: egyrészt vállalati, másrészt lakossági statisztikákra. 

Lássuk a vállalati e-kereskedelmi statisztikákat három táblázatban:
  • E-kereskedelmi értékesítést végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)
  • A legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok teljes e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes árbevételhez képest, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)
  • E-kereskedelmi vásárlást végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)


Az EU átlagértékéhez képest Magyarországon viszonylag kevés vállalat végez e-kereskedelmi értékesítést, a vállalatok csupán 9,8 százaléka. (Az EU átlag: 13,96%.) Nálunk csupán a lengyel, ciprusi, görög, litván, román, olasz és bolgár cégek közül végeznek arányaiban kevesebben e-kereskedelmi értékesítő tevékenységet.



Az EU átlagértékéhez képest a magyar vállalatok e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes értékesítési árbevételhez képest viszonylag magas: 18,52 százalék. (Az EU átlag: 14,45%.) Csupán az angol, a svéd, az ír, a luxemburgi és a cseh cégek e-kereskedelmi értékesítési árbevétele magasabb a magyar átlagértéknél. Azaz a magyar vállalatok azon 9,8 százaléka, amely e-kereskedelmi értékesítést végez, az az EU átlagnál majd 4 százalékkal nagyobb mértékű e-kereskedelmi árbevételt realizál a teljes árbevételhez képest.



Sajnos az e-kereskedelmi vásárlást végző vállalatok adatai annyira hiányosak (10 EU tagállam adatai nem állnak rendelkezésre), hogy az EU-átlag fogalma nem értelmezhető. A fenti grafikonból azonban látható, hogy a magyar vállalatok 17,07 százaléka vásárol valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül. (Ez az érték - ha minden EU tagállam értéke rendelkezésre állna - valószínűleg a középmezőnybe helyezné a magyar vállalatok e-kereskedelmi vásárlási hajlandóságát.)

A fenti statisztikák készítésekor az EU nem vette figyelembe a pénzügyi szektor szereplőit. Csak azokat a vállalatokat vették számba, amelyek a vizsgált kereskedelmi tevékenységük (értékesítés/vásárlás) legalább 1 százalékát valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül végezték. Az értékelés során e-kereskedelmi csatorna alatt a honlapokat, az EDI-típusú* rendszereket és az egyéb elektronikus adattovábbításra alkalmas csatornákat értették - kivéve a manuálisan írt emaileket.

* EDI = Electronic Data Interchange, azaz elektronikus adatcsere

 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.