• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2011-01-14

Már 700 ezer kutató tagja a ResearchGATE-nek, „a tudósok Facebook-jának”


Mi köti össze a Harvard, a Yale, a Hamburgi Egyetem, a Müncheni Műszaki Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Kutatóintézetének és sok más neves felsőoktatási intézménynek és tudományos kutatócsoportnak a tudósait, kutatóit? A ResearchGATE névre keresztelt internetes közösségi oldal, vagy ahogy a The New York Times nevezte „a tudósok Facebook-ja”.

Ma már közel 200 ország több mint 700 ezer tudósa, kutatója tagja a Dr. Ijad Madisch által megálmodott internetes közösségnek. A The New York Times „a tudósok Facebook-ja” hasonlata nem véletlen: Dr. Ijad Madisch a PhD disszertációját írta a Harvard Orvosi Egyetemen és éppen a Facebookon keresztül kereste a kapcsolatot a kutatási témájával foglalkozó többi kutatóval. Néhány fiatal kutatótársával együtt arra jutottak, hogy még hatékonyabb lenne a tudósok közötti internetalapú kommunikáció, ha létrehoznának egy a Facebook működéséhez hasonló, de kifejezetten a tudósok számára kialakított internetes közösséget.



Ez a közösség is hasonlóképpen működik, mint a többi internetes közösségi oldal:
  • összekapcsolódhatnak, kommunikálhatnak egymással a tagok, kialakíthatják, kiterjeszthetik a kutatói hálózatukat;
  • megoszthatják gondolataikat, ismereteiket, közös kutatói munkát végezhetnek;
  • új információkra lelhetnek, konferenciákról értesülhetnek, álláshirdetések közül válogathatnak.

A ResearchGATE a következő közösségek szerint csoportosítja a kutatókat: Antropológia / Biológia / Egészség tudományok / Filozófia / Fizika / Földrajz / Földtan / Irodalom / Jog / Kémia / Közgazdaságtan / Matematika / Mezőgazdaság / Műszaki tudományok / Nyelvészet / Oktatás / Politikatudományok / Pszichológia / Számítástechnika / Szórakoztatás és művészetek / Társadalomtudomány / Tervezés (dizájn) / Történelem / Tudományos szakág nélküli kutatók / Űrkutatás / Vallástan / Egyéb / Frissen csatlakozott kutatók. 

A közösséghez történő csatlakozás egyszerű és ingyenes: a regisztráció során meg kell adni a nevünket, e-mail címünket, választani kell egy jelszót, meg kell adnunk a szervezetünk, intézményünk nevét, majd ki kell választani a fent felsorolt csoportok közül legfeljebb ötöt.

Vállalati szempontból miért fontos ez a kutatói közösség? Mert a komoly K+F tevékenységet végző vállalatok, szervezetek számára számos esetben a ResearchGate hatékony eszköz lehet, hogy a saját kutatóik új szakmai kapcsolatokat alakíthassanak ki, megoszthassák kutatási tapasztalataikat, választ kapjanak esetleges szakmai kérdésekre, akár közös kutatási munkákban vegyenek részt.

2011-01-11

A magyar internet kereskedelem 2010-ben

A KutatóCentrum által készített, évente megjelenő E-Shopping Report 2010-re vonatkozó legfrissebb adataiból kiderül, hogy a legalább havonta internetező 18-64 éves magyar lakosság közel háromnegyede (72%-a) napi szinten látogat meg honlapokat, levelez vagy keres információt a világhálón.


Több vásárló, kevesebb vásárlás

A gazdasági világválság hatására az online vásárlási kedv 2010-ben 2009-hez képest csak minimális mértékben nőtt: az elmúlt egy évben az aktív netezők 48%-a rendelt legalább egyszer a világhálón, de további 33% próbálta már ki korábban az e-vásárlást. Rosszabb a helyzet a vásárlási gyakoriságot nézve: az eredmények szerint ugyanis az online tranzakciók száma 2009-hez képest minimális visszaesést mutat. Ennek ellenére, az internetezők számának növekedése révén a vásárlók száma tovább nőtt.

1. ábra. Az e-vásárlást kipróbálók, az online vásárlók és az online "bevásárlók" arányának változása


Mit vásároltak a magyarok 2010-ben?

Az előző évi adatokhoz hasonlóan - a szolgáltatásokat nem számítva - idén is legtöbben elektronikai cikket, könyvet, CD/DVD-t vásároltak az interneten keresztül. A napi fogyasztási cikkek (FMCG) online kereskedelmének piacán is hasonló a helyzet: bár az FMCG termékeket online vásárlók aránya nem nőtt, számuk - az internetezők táborának növekedésének köszönhetően - gyarapodott.


A legkeresettebb FMCG termékcsoportok sorrendje változatlan: idén is a kozmetikai termékeket veszik leginkább, az internetezők 6%-a vásárolt ebbe a kategóriába tartozó cikket az elmúlt 12 hónapban. Ezt követik a háztartási és vegyi áruk, majd az élelmiszer, amit a megkérdezettek 3, illetve 2%-a rendelt.


Kik a magyar online vásárlók?

A KutatóCentrum által képzett vásárlói csoportok összetételében nincs jelentős változás az előző évi eredményekhez képest: a napi fogyasztási cikket online vásárlók többségében nők, 18-44 évesek, akik átlagos vagy az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élnek. A lojális FMCG vásárlók (akik az elmúlt egy évben legalább egyszer vásároltak online napi fogyasztási cikket, és a jövőben is tervezik azt) táborához leginkább a 25-44 éves nők tartoznak, míg az elzárkózók (még soha nem vásároltak online FMCG terméket, és a jövőben sem tervezik) közt magasabb a férfiak és a kisvárosban élők aránya.


Az internetes vásárlás előnyeiről, hátrányairól

Az interneten történő élelmiszervásárlás legkedvezőbb tulajdonságai továbbra is az energia- és időmegtakarítás: az e-bevásárlás előnyeként a megkérdezettek 56%-a említette a sorban állás elkerülését, 52%-a pedig a rugalmas nyitva tartást. A termékek kézzelfoghatóságának és a személyes kontaktusnak a hiánya, valamint a rendelés és a szállítás közt eltelt idő viszont még mindig sokakat tart vissza attól, hogy online intézzék a nagybevásárlást.

2. ábra. Az internetes FMCG vásárlás előnyei és hátrányai


A kutatás háttere

Az E-Shopping FMCG Report a KutatóCentrum éves tracking elemzése. Célja, hogy képet adjon a napi fogyasztási cikkek magyarországi elektronikus kereskedelméről. A nagymintás felmérés keretein belül 2010 júliusában 1210 fő megkérdezésével a magyarországi 18-64 éves internetező lakosságot kérdezték online vásárlási szokásaikról. A válaszadók nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség tekintetében reprezentálják az aktív korú (18-64 év közötti) gyakori internetet használó népességet.

További információ a 2010-es E-Shopping Reportról:
 

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.