• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2011-11-12

Mi lesz a Google+ jövője?


Több jó nevű amerikai lap írt a napokban a Google+ sorsát latolgató cikket: míg a Slate és a Forbes magazin a Google+ haláláról ír, a New York Times blogja és a Wired magazin ezt cáfolja.


A Google+ halála

A Slate magazin szerint érthetetlen volt, hogy miért várt több hónapot azzal a Google, hogy engedje a cégeknek és szervezeteknek a Google+ szolgáltatáson történő megjelenést. Ezzel véleményük szerint tovább növelték a szinte behozhatatlan lemaradásukat a Facebook-kal szemben, amely közel 800 milliós felhasználói táborával ma vitathatatlanul a közösségi média piacvezető médiuma a legtöbb országban.

Az elmúlt napokban végre a Google+ is megnyílt a vállalatok/márkák és szervezetek előtt. Azonban a cikk írója szerint, valószínű, hogy a Google túl későn nyitotta meg szolgáltatását a cégek és a szervezetek előtt – szinte behozhatatlan előnyt hagyva a Facebook számára. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy a Google+ megjelenése utáni kezdeti növekedés és jelentős látogatottsági szint mára már jelentősen csökkent, igaz stabilizálódni látszik. A Slate magazin cikkírója szerint még a Google két alapítója, Larry Page és Sergey Brin is alig írt a saját Google+ oldalukon a kezdeti néhány bejegyzés megjelenése óta.

A Slate cikke szerint az is problematikus, hogy a Google+ igazából semmilyen gyökeresen új megoldást, szolgáltatást nem tudott a piacra dobni, amely alapvetően megkülönböztetné a többi (Facebook) közösségi médiumtól és amely piaci versenyelőnyhöz juttathatná.

A Slate cikk írója ekképpen foglalta össze negatív jóslatát: „Google might not know it yet, but from the outside, it’s clear that G+ has started to die—it will hang on for a year, maybe two, but at some point Google will have to put it out of its misery.” (Azaz: „Lehet, hogy a Google még nem tudja, de kívülről tisztán látható, hogy a G+ elkezdte haláltusáját – talán egy vagy két évig még talpon marad, de egy ponton a Google-nek véget kell majd vetnie a szenvedésnek.”)

A Slate magazin szerint óriási hiba volt nem engedni a cégek/szervezetek megjelenését már a szolgáltatás bevezetésének pillanatától – inkább el kellett volna halasztani a Google+ bevezetését addig, amíg a cégek/szervezetek számára is alkalmasnak látják a megjelenést.

A Slate cikkhez eddig körülbelül 300 olvasói megjegyzés érkezett. Látszik, hogy éles vita van az olvasók között a kérdésben. Vannak, akik egyetértenek a negatív jóslattal, de nekem úgy tűnik, a többség több és fényesebb jövőt jósol a Google közösségi szolgáltatásának. A New York Times egyik blogjában megjelent cikk is cáfolja a Slate cikk állításait.


A Google+ nem fog eltűnni

A New York Times blogjának cikke nemcsak a Slate cikkének, hanem a Forbes magazin egy másik Google+ szolgáltatást temető cikkének állításait is cáfolja. A cikk szerint a Google+ szolgáltatás várható bukásáról szóló cikkek egy nagyon fontos dolgot elfelejtenek: a Google+ nem „egy” termék, hanem „a” termék a Google számára.

A New York Times blogja szerint a Google nem csupán a Facebook piaci pozícióinak gyengítésére hozta létre a saját közösségi média szolgáltatását, hanem, hogy a fő terméküket, a keresést kiegészítse, tökéletesítse. A Google több ízben kijelentette, hogy a közösségi elem alapvető eleme lesz a jövő kereső szolgáltatásának, a Google+ tehát kulcsfontosságú a Google számára. Persze sokat kell még tennie a Google csapatának, hogy felvehesse a versenyt az évek óta a piacon lévő és jelenleg igen sikeres Facebook-kal. Hasonló érveket vonultatott fel a Wired magazin cikke, amely egyenesen piacvezetői pozíciót jósol a Google+ számára.

Nagyon nehezen elérhető még a Google számára is a Facebook közel 800 milliós táborához hasonló felhasználói bázis elérése. De nem lehetetlen, főleg az internet piac vezető cégének, a Google-nek, amely már 1998 óta a piacon van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.