• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2011-05-09

Az amerikai online kereskedelem és a közösségi marketing kapcsolata

Az egyik legnevesebb, főként informatikai és online piackutatásokra szakosodott amerikai cég, a Forrester és az elektronikus kereskedelmi szervezetek szakmai közössége, a Shop.org nemrég publikált "The State Of Retailing Online 2011: Marketing, Social, And Mobile" címen egy rövid tanulmányt az amerikai online kereskedelem 2011-es helyzetéről, különös tekintettel az online kereskedelem és a közösségi média, valamint a mobil kommunikáció viszonyára.

Annak ellenére, hogy sajnos a tanulmány nem adja meg a konkrét válaszadó cégek kilétét, a lenti ismérvek alapján egyértelmű, hogy többnyire nagy múltú, jelentős kereskedelmi volument felmutató cégekről van szó. Összesen 68 komoly online kereskedelmi tevékenységet (is) folytató cég adatait dolgozták fel:
  • a megkérdezett cégek 53%-a többcsatornás kereskedelmi tevékenységet folytatott;
  • a cégek 25%-a csak online csatornát használó kereskedelmi cég;
  • a megkérdezett cégek 22%-a gyártó, amely közvetlenül használja az online kereskedelmi csatornát;
  • a cégek 28%-a több mint 100 milliós forgalmat bonyolított le az internetes csatornán keresztül;
  • a cégek 54%-a már legalább 10 éve használja az online kereskedelmi csatornát.

A gazdasági válság ellenére 2010-ben 2009-hez képest 11%-kal, összesen 176 milliárd dollárra nőtt az USA online kereskedelmi volumene.

Arra a kérdésre, hogy mi volt 2010-ben az első három leghatékonyabb marketing eszköz a vásárlók megszerzésére, a válaszadók az alábbi választ adták: első helyen a keresőmarketing áll elsöprő aránnyal (90%), második az un. affiliate marketing (partnerprogramok) 49%-kal, ... szerény 18%-kal csupán az ötödik a közösségi média jelenlét - azaz a válaszadók szerint a közösségi médiának a vásárlók megszerzésében NEM sok közvetlen szerepe van.



Arra a kérdésre, hogy idén mely területekre fognak többet költeni az alábbi válasz született: első helyen a keresőmarketing áll (a cégek 3/4-e többet fog költeni idén erre a területre), a második helyen a közösségi média, a harmadik helyen az email-marketing (még egy érv amellett, hogy az email, mint kommunikációs eszköz még egyáltalán nincs leáldozóban - lásd a korábbi blogbejegyzésemet). Annak ellenére, hogy a közösségi média vásárlók megszerzésére gyakorolt hatása gyenge (lásd fent), idén a megkérdezettek majd 3/4-e többet fog költeni erre a területre.


A közösségi marketing stratégiák alkalmazásával kapcsolatban az alábbi válaszok születtek:
  • a válaszadók 82%-a egyetértett azzal, hogy a közösségi marketing stratégiák alkalmazásával remek lehetőség nyílik a kísérletezésre és az új módszerek kitapasztalására, elsajátítására;
  • 62% szerint a közösségi marketing megtérülésének kérdése továbbra is megválaszolandó kérdés maradt;
  • 61% szerint a közösségi marketing legfontosabb haszna, hogy alkalmazásával jobban megismerhetők a vásárlók és az ügyfelek;
  • a válaszadók 52%-a pedig nem akar lemaradni a versenytárai mögött és ezért keresik a megfelelő közösségi marketing stratégiát;
  • érdekes, hogy csupán a válaszadók 39%-a szerint segített a közösségi marketing alkalmazása az üzleti eredmények növelésében:


A konkrét közösségi média taktikák tekintetében az alábbi válaszok születtek. 67% szerint a meghívás alapú vásárlói honlapok nagyon hatékonyak - igaz jelenleg csak a megkérdezettek 8%-a használja ezt a megoldást, de 29% tervezi bevezetését. A második leghatékonyabbnak ítélt közösségi média taktika a közösségi ajánlások rendszere (59%), a harmadik leghatékonyabbnak ítélt taktika pedig a vásárlói vélemények lehetővé tétele (58%), ami egyben a harmadik leginkább alkalmazott eszköz is (75%).



A tanulmány jelenleg letölthető erről az oldalról: letöltés.

 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.