• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2011-04-24

EU Kids Online: az európai gyerekek és a közösségi hálózatok

Egy 25 európai ország kutatóintézeteiből álló konzorcium, melyet az angol London School of Economics Média és Kommunikációs Kara vezet, 2011. március 18-án nemzetközi sajtótájékoztató keretében mutatta be az EU Kids Online nemzetközi kutatási program legfrissebb eredményeit.* A projekt a 9 és 16 év közötti európai gyerekek és fiatalok internethasználati szokásait vizsgálja, elsősorban az online térben megjelenő kockázatokra koncentrálva - a legutóbbi publikáció a vizsgált több mint 25 ezer gyerek és fiatal közösségi hálózatok kapcsolatának vizsgálati eredményeit foglalja össze. 

Az internethasználó gyerekek közösségi hálózat
használati aránya országonként
és korcsoportonként 

Forrás: EU Kids Online
A közösségi média hálózatok igen kedveltek az európai gyerekek és fiatalok körében:
  • a 9-12 évesek 38%-a, (a magyar gyerekek 51%-a)
  • a 13-16 évesek 77%-a, (a magyar fiatalok 79%-a)
  • a két korcsoportot együtt tekintve, a 9-16 éves internethasználó gyerekek és fiatalok 59% tagja valamilyen közösségi oldalnak. A 9-16 éves internethasználók egyharmada a Facebook tagja.

A fenti számok is jól mutatják, hogy a közösségi oldalakon lévő életkori korlátozások sok esetben nem működnek a valóságban: minden ötödik 9-12 éves internethasználó rendelkezik Facebook profillal, annak ellenére, hogy a Facebook profil létrehozásának elvi alsó korhatára 13 év. Vannak olyan országok is, ahol semmilyen korosztályi korlátozás sincs a regisztráció során - ilyen ország hazánk is.

Annak ellenére, hogy a lányok általában kommunikatívabbak a fiúknál, a közösségi média használati arányok a nemek szerint tekintve nem mutatnak jelentős eltérést: a lányok 60%-a, a fiúk 58%-a tagja valamely közösségi oldalnak.

A közösségi hálózatok használata régiónként már jelentősebb eltérést mutat: általában az északi és a kelet-európai országokban magasabb a közösségi hálózatok használati aránya a vizsgált korosztályban, míg a dél- és a közép-európai országok esetében alacsonyabb. Magyarország (HU) esetében a 9-12 éves korosztály 51%-a, a 13-16 évesek 79%-a tagja valamely közösségi hálózatnak.

Az internethasználó gyerekek Facebook
használati aránya országonként

Forrás: EU Kids Online
A Facebook dominanciája változó képet mutat az európai piacon ebben a korosztályban: míg például a vizsgált korosztály ciprusi tagjainak 98%-a a Facebook tagja volt, addig például a magyar gyerekek és fiatalok csupán 8%-a vallotta Facebook tagnak magát. Azokon a közösségi média piacokon, ahol nincsenek jelentős hazai piaci szereplők, ott jóval erősebb a Facebook - Magyarországon ebben a korosztályban erősnek mondhatók a fiatalokat kiszolgáló hazai közösségi oldalak (pl. iwiw, MyVIP).

A magyar 9-12 évesek körében 28 százalékkal a leginkább használt közösségi médium az iwiw, 16%  használja a MyVIP hálózatot. A 13-16 évesek körében fordított a helyzet: 40% a MyVIP, 32% az iwiw felhasználójának vallotta magát.

Hogyan viszonyulnak a szülők a gyerekeik közösségi média használatához? A megkérdezett gyerekek és fiatalok szüleinek 32%-a nem engedélyezi gyermekük közösségi oldalakon történő regisztrálását, további 20% pedig csak szülői felügyelettel engedélyezi a használatot. A szülők 48%-a nem korlátozza e tekintetben a gyermekét. A legengedékenyebben általában az észak-európai szülők, a legkevésbé engedékenyek a nyugat- és dél-európai szülők. A magyar szülők a "középmezőnybe" tartoznak: 54% megengedő, 16% szülői felügyelethez köti, 30% pedig tiltja a használatot. Természetesen a tiltás hatással van a gyerekek közösségi média használatára: sokkal kevesebb gyerek használja ezen médiumokat, akik számára ezt tiltják vagy korlátozottan engedélyezik, de az is látható, hogy a tiltás "ereje" csökken a gyerek korának előrehaladtával. Lásd az alábbi grafikont: a világoskék oszlopok a gyermeket nem korlátozó szülőkkel rendelkező gyerekek adott korcsoporthoz tartozó közösségi média használati arányát mutatja; a sötétkék oszlopok pedig a részben vagy a teljesen korlátozó szülőkkel rendelkező gyerekek adott korcsoporthoz tartozó közösségi média használati arányát mutatja.
Az internethasználó gyerekek közösségi média
használati aránya a szülői magatartástól függően
Forrás: EU Kids Online

A profiljukat publikussá tévő gyermekek arányát tekintve az európai átlag 27%, azaz a vizsgált korcsoport internethasználóinak 27%-a tesz publikussá - így minden regisztrált felhasználó által elérhetővé - a profilját. Ez az érték Magyarországon több mint kétszeres arányt mutat: az iwiw felhasználók 60%-a, a MyVIP felhasználók 53%-a teszi publikussá a profiladatait.

Érdekes adat, hogy a vizsgált több mint 25 ezer gyerek és fiatal 25%-a olyanokkal is kapcsolatban van ezeken a hálózatokon, akit az interneten kívül nem ismernek. A magyar adatok e tekintetben szinte megegyeznek az európai átlaggal.

Igen magas azoknak a gyerekeknek és fiataloknak az aránya, akik megosztják a címüket vagy telefonszámukat, illetve az iskolájukat. Az európai átlag: a 9-12 éves gyerekek 12%-a, a 13-16 éves fiatalok 15%-a megosztja a címét vagy telefonszámát - ugyanez a magyar adat sokkal magasabb: 25-21% az iwiw felhasználók, 40-41% a MyVIP felhasználók között! Az iskola megadása magasabb arányt mutat, azonban ennek kockázati szintje alacsonyabb egy esetleges rosszindulatú cselekmény esetén, ahol a gyerek vagy fiatal célpontja egy adott rosszindulatú cselekménynek, súlyosabb esetben egy bűncselekménynek.

Az internethasználó gyerekek közösségi média
használati aránya országonkénti és médiumonkénti megoszlásban
Forrás: EU Kids Online


A konzorciumban résztvevő magyar kutatóintézet az Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ (ITHAKA), melynek oldaláról letölthető a 127 oldalas angol nyelvű kutatási jelentés, valamint ennek magyar nyelvű kivonata - ezek az anyagok azonban a tavalyi munka összegzése és nem a legutóbb bemutatott témára vonatkoznak.

Az előző, 2010. október 21-én bemutatott jelentést egy előző blogbejegyzésemben ismertettem.
 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.