• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2010-03-31

Mely közösségi média hirdetések működnek a leghatékonyabban?

Erre a kérdésre kereste a választ közös tanulmányában a Psychster Inc. (amerikai internet piackutató cég) és az Allrecipes.com (a világ egyik legjelentősebb receptmegosztó közösségi honlapja).

A közösségi média növekvő sikere és az interaktív hirdetési technológiák fejlődése és elterjedése egy sor új lehetőséget nyújt a hirdetők és a kiadók számára. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a tanulmányban definiált hét különböző interaktív internet hirdetés típus alkalmazására hogyan reagáltak a vizsgálati alanyok. A vizsgálatra 2009 májusában került sor, mely során 478 Allrecepies felhasználó viselkedését elemezték, hogy hogyan reagálnak az Allrecepies.com honlapon megjelenő hirdetésekre. E mellett 681 Facebook felhasználónak a Facebook-on megjelenő különböző típusú hirdetéseket mutattak és az ő reakcióikat is vizsgálták.

Egy vezető levesmárka és egy vezető autómárka 7-7 álhirdetés verziójára adott felhasználói reakciókat vizsgálták a már említett két médiumon (Facebook és Allrecepies.com). Az álhirdetések interaktivitása miatt videó filmeket készítettek, ahol bemutatták a vizsgálati alanyoknak az egyes álhirdetések interaktív működését. Ezeket a videókat beleágyazták az online kérdőívbe és egy vizsgálati alany csak egy véletlenszerűen kiválasztott videót tekinthetett meg. A videó anyagok megtekintése után egy meghatározott kérdéssorral mérték fel az alanyok reakcióit: hogyan értékelték a márka megjelenését, hogyan értékelték a videóban látott interakciót, mit tettek volna az adott hirdetés láttán, milyen mértékű vásárlási szándékot váltott ki bennük.


A kutatás fő eredményei:
  • a szponzorált tartalmú hirdetések – melyen a vizsgált egyének egy turisztikai oldalt láthattak, ami az „XY cég támogatásával jelent meg” – voltak a leginkább rokonszenvesek, de a legkevésbé vásárlásra ösztönzőek is egyben;

  • a közösségi médiumokon lévő vállalati profilok nagyobb vásárlási hajlandóságot és több (másnak történő) ajánlást generáltak, ha a felhasználó követővé válhatott és a vállalati logót hozzáadhatta a saját felhasználói profiljához;

  • az olyan widget hirdetések, amiket a felhasználók létre tudtak hozni és testre tudtak szabni (egy autót vagy egy vacsora menüt) és vagy elküldhették egy barátnak vagy barátoknak, vagy elmentethették maguknak, sokkal kedveltebbek voltak a hagyományos banner hirdetéseknél, de nem ösztönözték vásárlásra a felhasználókat jobban a hagyományos bannereknél;

  • Nem meglepő, hogy azokon a honlapokon nagyobb sikere volt egy adott hirdetésnek, amelyeken a hirdető cég termékének a profilja hasonló volt a hirdetési médium profiljához, így pl. egy autóhirdetés valószínűleg sikeresebb egy autós honlapon, mint egy receptmegosztón..

Az alábbiakban olvasható és letölthető az említett tanulmány:
 
Reblog this post [with Zemanta]
 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.