A Fortune Global 100-as cégek közösségi média megjelenése

A Burson-Marsteller "Global Social Media Check-Up 2012" néven megjelentetett egy 47 oldalas prezentációt, amelyben a Fortune Global 100-as listán szereplő, azaz a világ 100 legnagyobb árbevétellel rendelkező cégének közösségi média megjelenését vizsgálta a Twitter, a Facebook, a Youtube, a Google+, valamint a Pinterest oldalain.

A vizsgált közösségi médiumokon keresztül legtöbb említést generáló 10 cég a HP, a Ford, a Sony, az AT&T, a Samsung, a Toyota, a Honda, a Walmart, a British Petrol, és a Verizon.

A világ vezető cégei 2010-ben kezdték el komolyabb szinten használni a közösségi médiumokat, 2011-ben már sokan közülük aktívan kommunikáltak is ezen a csatornán keresztül az ügyfeleikkel. A kutatás kimutatta, hogy ez a kommunikáció 2012 első felében már igen komoly méreteket öltött: egy hónap alatt a fent említett 5 csatornán keresztül a 100 céggel kapcsolatban majd 10,5 millió kommunikációs megjelenés (post, képfeltöltés, stb.) történt. Ez átlag naponta több mint 3350 kommunikációs megjelenést jelent egy cégre vetítve. Már rég vége vannannak az időnek, amikor még egy nagyobb cég napi szinten követni tudta az interneten keresztül megjelenő vele kapcsolatos kommunikációt.

A közösségi médiumokon keresztül történő online párbeszéd terén magasan vezet a Twitter: a kommunikáció közel 54%-a csak ezen az egy csatornán keresztül történik! Fej-fej mellett következnek a gyakran nem kellően becsült fórumok és blogok közel 19-19 %-kal. Az online kommunikáció csupán 4,4%-a zajlik a Facebookon.

A rohamosan növekedő online kommunikáció aktívabb részvételre ösztönözte a vizsgált nagyvállalatokat. A világ 100 legjelentősebb árbevételével rendelkező nagyvállalat közül 2010-ben 79%, 2012-ben már 87% rendelkezett közösségi média megjelenéssel. A vizsgált öt jelentős közösségi médium közül a Twitter a legnépszerűbb: a vizsgált 100 cég közül 82-nek van legalább egy Twitter oldala, 79 rendelkezik YouTube oldallal, 74 van jelen a Facebook-on, 48 rendelkezik Google+ oldallal és 25 cég Pinterest oldallal is rendelkezik.

A Twitter sikerének egyik oka az elmúlt két évben bekövetkező robbanásszerű fejlődés: míg 2010-ben "csupán" napi 50 millió üzenetküldés történt ezen a csatornán keresztül, addig 2012 márciusában közel hétszeresére nőtt a naponta küldött üzenetek száma (meghaladta a 340 milliót). A vizsgált 100 nagyvállalat Twitter oldalának (oldalainak) átlagos követői száma két év alatt megtízszereződött (2010:1489; 2012:14709). A viszgált vállalatok is több Twitter oldalt követnek (2010:731; 2012:2062).

Ezzel párhuzamosan a Facebook felhasználóinak a száma is jelentősen nőtt: míg 2010 júliusában "csupán" 500 millió felhasználója volt, addig 2012. március végén már több mint 901 millió. A Facebook-on jelenlévő nagyvállalatok növekvő aránya is érthető a fent említett felhasználói szám növekedés tükrében: 2010-ben még a vizsgált 100 nagyvállalat közül 54-nek volt Facebook oldala; 2012 első felében már 74 nagyvállalat volt jelen a Facebook-on. Az átlagos Facebook követői tábor is jelentősen nőtt (2010:40884; 2012:152646). 

A YouTube is jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi két évben: 2010 májusában 2 milliárd videómegtekintés történt naponta, 2011 májusában 3 milliárd, 2012 májusában pedig már 4 milliárd. A YouTube videó-megtekintések számának növekedése a vizsgált 100 legnyagobb cég tekintetében szinte megegyezik a Facebook-felhasználás mutatójának növekedési arányával (2010:50%; 2012:79%). Egy átlagos YouTube csatorna nézettségi száma meghaladja a kétmilliót, az adott vállalati csatornához csatlakozó felhasználók átlagos száma 1669.

A világ 100 vezető cége egyre aktívabban kommunikál a közösségi médián keresztül:

• a 82 Twitter oldallal rendelkező cég 79%-a válaszol a Twitter üzenetekre;
• a 74 Facebook oldallal rendelkező vállalat 70%-a válaszol, aktívan kommunikál a követői táborával;
• a Facebook oldalak 94%-át legalább heti rendszerességgel frissítik;

A világ vezető 100 cége közül egyre több egyszerre több különböző közösségi csatornát is üzemeltet akár azonos médiumon is. Például a különböző földrajzi területeken élő ügyfeleik/vásárlói számára, a különböző termékük/szolgáltatásuk, akár különböző témák szerint (pl. általános hírek, ügyfélszolgálat, állásajánlatok).

Íme a 47 oldalas prezentáció:

55 márka kiemelkedő vizuális tartalma 4 közösségi médiumon

Egy amerikai marketing szoftver gyártó cég, a HubSpot nemrég egy 76 oldalas kiadványt publikált 55 cég figyelemre méltó, 4 különböző közösségi médiumon megjelentetett vizuális tartalmáról. Többek között olyan ismert világmárkák vizuális tartalmairól van szó, mint például a Starbucks, a Fanta, a Coca-Cola, a General Electric, a Dunkin' Donuts, az Old Spice, a Mashable, a Puma, a Pepsi, a Caterpillar, a LEGO, vagy a McDonald's. A kiadvány négy közösségi médiumot vizsgált: Facebook, Pinterest, Instagram, Twitter.

A kiadvány különösebb elméleti újdonságot nem tartalmaz, de szerintem mindenképpen jó gondolatébresztő azok számára, akik vállalati közösségi média oldalak publikációjával, szerkesztésével foglalkoznak.

A kiadvány ezen a linken keresztül megtekinthető és PDF formátumban le is tölthető: http://hubspot.uberflip.com/i/73194/0

A fogyasztók 22%-a vásárolt már ismerős/barát közösségi médián keresztül történő ajánlása alapján

Forrás: Ipsos

A világ egyik legismertebb közvéleménykutató cége, az Ipsos készített 2012. márciusában egy a világ 24 országára (köztünk hazánkra is) kiterjedő felmérést, amely szerint a 18-64 év közötti fogyasztók 38%-a már ajánlott legalább egy általuk követett vagy like-olt márkát a közösségi médián keresztül ismerőseinek, barátainak.

Magyarországon valamivel szerényebb ez az arány. Az 500 magyar válaszadó 27%-a volt márkaajánló:

• a válaszadók fele nő, fele férfi volt;

• a magyar férfiak 23%-a, a nők 30% ajánlott már saját maga által követett vagy like-olt márkát a közösségi médián keresztül;

• a fiatalok márkaajánlási hajlandósága a legerősebb: a 35 év alattiak körében az arány 32%, a 35-49 évesek körében 26%, az 50-64 évesek körében 21%;

• az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők ajánlási hajlandósága lényegesen magasabb volt (30%) a közepes jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők ajánlási hajlandóságához képest (22%) - meglepő módon a magas jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők ajánlási hajlandósága volt a legmagasabb (46%), bár itt a minta mérete túl kicsi, hogy igazán értékelhető eredményt kapjunk;

• a házasságban élők 22%-a, a házasságon kívül évők 30%-a volt márkaajánló - ez a fiatalok viszonylag magas ajánlási hajlandósága miatt nem meglepő;

• iskolázottság szempontjából nincs jelentős eltérés a márkaajánlási hajlandóság tekintetében: az alacsony iskolai végzettségűek 28%-a, a közepes iskolai végzettségűek 27%-a, a magas iskolai végzettségűek 25%-a volt márkaajánló;

• a vezető beosztású válaszadók márkaajánlási hajlandósága nem sokkal volt alacsonyabb a nem vezető beosztásúak hajlandóságánál (25%-27%).

Marketing szempontból még fontosabb eredmény, hogy az összesen 12 ezer válaszadó (!) 22%-a vásárolt már terméket/szolgáltatást egy ismerősének/barátjának közösségi médián keresztül történő ajánlása alapján.