Főbb közösségi média kampány értékek a Wildfire-től

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

Milyen részvételi értéktől mondható sikeresnek egy közösségi média kampány?

Több mint 300 ezer közösségi média kampány és néhány ezer közösségi média márkaoldal menedzsmentjének tapasztalata alapján a lenti majd négyperces videóban Lydia Simmons röviden ismerteti, hogy mik a közösségi média kampányok főbb teljesítménymutatói és milyen kampány részvételi értéktől mondható sikeresnek egy kampány.

• Felhasználók által generált fotóverseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 3-6%-a csatlakozik a versenyhez.

• Sorsolásos játék kampány: a kampányoldal látogatóinak 30-50%-os részvételi aránytól sikeresnek tekinthető a kampány részvételi aránya.

• Kupon kampány: ha a kuponoldal látogatóinak legalább 70%-a letölti a kupont, akkor a részvételi arány jónak mondható.

• Kvíz játék: ha a kvízjáték oldalának látogatói közül 30%-nál több vesz részt a játékban, akkor a részvételi arány már jónak mondható.

• Felhasználók által generált videó verseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 1%-a feltölt videót.

A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

Forrás: Wildfire

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

YouTube hirdetési lehetőségek - YouTube infografika

A Google marketingeseknek szóló "Think Insights" oldalán nemrég publikáltak egy YouTube infografikát, amely néhány érvet (tényt) tartalmazz arról, hogy miért és hogyan érdemes cégeknek megjelenni/hirdetni a YouTube-on.

A fő érvek a YouTube mellett, hogy naponta több mint négymilliárd videót néznek meg a felhasználók és több mint 100 millió közösségi interakció történik, az AdAge top 100 hirdetője közül mindegyik hirdet a YouTube-on is... (lásd a lenti infogarfikát).

Forrás: Goolge Think Insights

Az infografika a YouTube hirdetések négy megjelenési formáját emeli ki.

1. TrueView: ennek a megjelenési formának a fő előnye, hogy csak abban az esetben kell érte fizetni, ha a filmet ténylegesen megtekintették és 2,4-szer hatékonyabb, mint más hirdetési módok. Ennek a hirdetési formának is négy változata van:

• In-stream: ez egy adott, a felhasználó által eredetileg kiválasztott videó előtt, a videómezőben megjelenő reklámvideó, amit legalább 5 másodpercig lát a felhasználó és csak azután dönthet úgy, hogy megtekinti-e a reklámfilmet vagy továbblép az eredetileg megtekintendő filmre - ezért a reklámtípus megjelenésért csak abban az esetben kell fizetni, ha legalább 30 másodpercet megtekintettek a reklámfilmből.
• In-slate: ez egy adott, a felhasználó által eredetileg kiválasztott, több mint 10 perces videó előtt, a videómezőben megjelenő 3 reklámvideó, ami közül ki kell választania a nézőnek, hogy mely reklámfilmet kívánja megtekinteni. Ezért a reklámtípus megjelenésért csak abban az esetben kell fizetni, ha megtekintették a filmet.
• In-search: ez a reklámtípus egy adott keresés találati oldalának tetején jelenik meg - ebben az esetben is csak abban az esetben kell fizetni, ha megtekintették a filmet.
• In-display: ebben az esetben a a felhasználó által eredetileg kiválasztott videó mellett jobb oldalon megjelenő felajánlott, hasonló tartalmú videók között az első helyen jelenik meg a reklámvideó, és ebben az esetben is csak a reklámvideó megtekintése után kell fizetni a hirdetőnek.

2. Csatornák: a nemrég dizájnváltáson áteső YouTube csatornák fő előnye, hogy pl. egy cég saját "Youtube honlapot" alakíthat ki saját megosztott videói számára, de kialakíthatók olyan úgynevezett playlist-ek, amikben összegyűjthetjük a mások által publikált, de a számunkra fontos videókat is. A csatorna személyre szabható, "márkásítható", igaz korlátozott keretek között. Ez a megjelenési forma teljesen ingyenes maradt továbbra is.

3. Szponzoráció: a nagyobb cégek támogathatnak ismertebb YouTube oldalakat, a kisebb cégeket más/nagyobb cégek is támogathatnak. Ez egyedi reklám típus.

4. YouTube nyitólap: a nyitólapon történő megjelenés elvileg igen hatékony lehet...

Megújult a Google marketing tudásbázisa, a Think Insights

2011 novemberében publikálta a Google marketing szakembereknek szánt tudásbázisát, a Google Think Insights-ot. Néhány napja megújult formában új kiadás jelent meg. Célja, hogy a Google által értékesnek tartott kutatásokról, elemzésekről, ötletekről, trendekről és jó gyakorlatokról szóló írásokat osszanak meg a marketing szakemberekkel. Hírlevelükre érdemes feliratkozni, így nem kell nap mint nap visszalátogatni, hogy képben legyünk a Google által figyelemre méltónak tartott marketing információkkal.

Forrás: Google Think Insights

Jelenleg 14 különböző iparági besorolás szerint csoportosították az információkat (reklám, autóipar, B2B, kiskereskedelmi termékgyártók, oktatás, divat, pénzügyi szolgáltatások, kormányzati és non-profit szervezetek, egészségügy, média és szórakoztatóipar, éttermek, kiskereskedelmem, technológia, utazás és turizmus), azonban több tematikai főmenü alatt is kereshetjük a megfelelő információt:

• marketing célok,
• hirdetés típusok,
• perspektivikus gondolatok,
• "Creative Sandbox" - kreatív marketing kampányokat tárhelye,
• online marketing termékek és eszközök.

Szerintem különösen érdemes belekukkantani a "Creative Sandbox" menü alatti oldalakba, ahol jelenleg több mint 500 marketing kampány leírását találhatjuk - gondolatébresztőként és tanulságként. És egyben itt saját kreatív marketing kampányunk információit is megoszthatjuk - persze megfelelő szabályok szerint.

21 közösségi média szolgáltatás változás 2012-ben amely hatással lehet a vállalati online marketing stratégiára

Egy az amerikai MIT egyetemen 2004-ben szerveződött csapat 2006-ban HubSpot néven céget alapított, hogy a KKV-k számára olyan szoftvert fejlesszenek ki, amely támogatást nyújt internet marketing tevékenységük sikeres elvégzésében. Egyik új publikációjukban 21 olyan közösségi marketing szolgáltatás változást, módosítást gyűjtöttek össze, amely hatással van, lehet a vállalati közösségi marketing kommunikációs stratégiára.

A 29 oldalas kiadványban többek között a Facebook "Global Brand Pages" névre hallgató, a multinacionális cégek számára egységes megjelenést biztosító, októberben bevezetett új struktúráról, a Facebook júniusban bevezetett új hirdetési lehetőségéről lehet olvasni, amely már lehetővé teszi, hogy egy hirdetés csak mobil eszközökön jelentethessünk meg. De olvashatunk még:

• a Facebook idén nyáron bevezetett kibővített hirdetés targetálási lehetőségéről,
• a Facebook Open Graph applikációs lehetőségéről,
• az Instagram Facebook általi felvásárlásáról,
• a Twitter nyáron bevezetett személyre szabható "Tailored Trends" szolgáltatásáról,
• a Twitter nyitóoldali profilkép feltöltési lehetőségéről,
• a Twitter új hirdetés targetálási lehetőségeiről,
• a LinkedIn és a Twitter stratégiai partnerségének felbomlásáról,
• a LinkedIn új bejegyzés szegmentálási lehetőségéről,
• a LinkedIn vállalati oldalait érintő változásokról,
• a Foursquare új promóciós bejegyzés szolgáltatásáról,
• a Foursquare novemberben bevezetett értékelési rendszeréről,
• a Google+ új "Hangour on Air" szolgáltatásáról,
• a Google keresőrendszerének változásairól,
• a Google+ Local szolgáltatásáról,
• a Google+ Communities szolgáltatásáról,
• a Pinterest ősszel bevezetett, a vállalakozások számára kialakított "Business Accounts" lehetőségéról,
• a YouTube "In-Video" programozási lehetőségéről, valamint
• a YouTube videók interaktív feliratozási lehetőségéről.

Mi történik egy perc alatt az interneten?

Az Intel utánajárt, hogy mi történik a világon egy perc alatt az interneten:

• 639 800 GB adatforgalom pörög a hálózatokon keresztül;

• 204 millió email kerül kiküldésre;

• 30 órányi videóanyagot töltenek fel a YouTube-ra és ezzel egy időben 1,3 millió videófilmet tekintenek meg;

• több mint 2 millió keresés történik csak a Google oldalán keresztül;

• 277 ezren jelentkeznek be a Facebookra;

• 320-nál több Twitter regisztráció történik, és kb. 100 ezer Twitter üzenet kerül publikálásra;

• a Flickr képmegosztó oldalán 20 millió fotót néznek meg és 3 ezer fényképet töltenek fel;

• a LinkedIn 100-nál több új taggal bővül;

• a legnagyobb e-kereskedelmi oldalon, az Amazon-on 83 ezer dollár értékű árut értékesítenek.

De még megdöbbentőbb az Intel becslése, amely szerint ma jelenleg körülbelül ugyanannyi hálózati eszköz kapcsolódik az internethez, mint a világ lakosainak száma, de 2015-ig (azaz kevesebb mint három év múlva) az internethez kapcsolódó eszközök száma kétszer akkora lesz, mint a világ lakosainak száma.

Forrás: Intel

A Google elnöke: a közösségi médiával kapcsolatos fejlesztésekre több erőforrást kellet volna biztosítanom

A Google elnöke, volt vezérigazgatója, Eric Schmidt egy nemrég készült CNN riport során elismerte, hogy az elmúlt években a közösségi médiával kapcsolatos fejlesztésekre több erőforrást kellet volna biztosítania.

Ezt a CNN riporterének azzal a kérdésével kapcsolatban válaszolta, hogy úgy tekint-e a Facebook-ra, mint a Google nagy kihívójára. "Alapvetően, amit a Facebook csinált az az, hogy egy olyan módszert dolgozott ki, amin keresztül meg tudja határozni, hogy kik is az emberek. Ez a rendszer hiányzik az internetből, mint teljes rendszerből. A Google-nek már korábban kellett volna ezen a kérdésen dolgoznia. Most van egy termékünk, a Google+, amelyen több mint másfél éve dolgozunk, amely részben megválaszolja ezt a kérdést. De úgy gondolom, hogy ez az a terület, amivel kapcsolatban több erőforrást kellet volna biztosítanom."

Állítólag, néhány héttel a szolgáltatás (részleges) bevezetése óta már 20 millió körül van a Google+ felhasználók aránya - igaz ez kevesebb mint 3%-a a Facebook jelenlegi felhasználói számának. Remélem kialakul a két szolgáltató közötti verseny, mert az folyamatos fejlesztésre sarkallná őket, ami mindenképpen előnyére válna a felhasználóknak.

Google+, válasz a Facebook kihívására

A napokban jelentette be a Google, hogy Google+ néven elérhetővé tette új közösségi média szolgáltatását. (Sajnos egyelőre csak jelentkezni lehet, ők hívják meg a jelentkezőket.)

A Google+ készítői nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mintsem, hogy közelebb hozzák az élmények, érzések, információk online megosztásának módját a való világban megszokott módokhoz. Az alapvető különbség az eddig megszokott közösségi hálózatokhoz képest, hogy a Google+ egyik fő célja, hogy könnyen csoportosíthatóvá, szegmentálhatóvá tegye az ismerőseink, barátaink körét. Az így jól elkülöníthető csoportok tagjaival ("Körök", ahogy ők hívják) jól elkülöníthető módon, sokkal specifikusabban tudunk kommunikálni. Vic Gundotra, a Google+ projekt vezetője szerint a Google+ nem egy Facebook gyilkos szolgáltatásnak készült, csak hatékonyabb eszközrendszert akartak létrehozni a Facebook meglévő eszközeinél.

Egy igen hasznos kis demót állítottak össze a szolgáltatás működéséről. Az alábbi videóban foglalták össze az új szolgáltatás lényegét.

Öt fő részre osztható a szolgáltatás...
Circles: itt állíthatjuk be az ismerősi/baráti köreink összetételét - egyszerű drag and drop módon. Elsőként a Gmail címlistánkon szereplőket tudjuk bevonni a Google+ köreinkbe:

Sparks: leginkább a Facebook hírfalára hasonlító szolgáltatás, ahol megoszthatjuk gondolatainkat, de egy kicsit másképp mint eddig. Pl. a különböző érdeklődési köreinknek megfelelően csoportosíthatjuk az általunk, a barátaink által, meg mások által is megosztott képeket, linkeket, információkat. A Google blogján "megosztó gépnek" hívják a Sparks szolgáltatást. Talán ennek a szolgáltatásnak a működésére vagyok a leginkább kíváncsi.

A Hangouts szolgáltatás gyakorlatilag egy videó-konferencia lehetőség, amellyel maximum 10 fő csatlakozhat egy közös beszélgetéshez, eszmecseréhez. Létrehozhatunk videó-köröket, meghívhatunk rá barátokat, ismerősöket, de csatlakozhatunk is barátaink ismerőseink videó-köreihez:

Két kifejezetten mobiltelefonnal kapcsolatos szolgáltatás is elérhető (lesz): a képek/videók azonnali megosztását elősegítő Instant Upload szolgáltatás, valamint a Huddle szolgáltatás, amely gyakorlatilag csoportos üzenetküldést tesz lehetővé, egyfajta chat-szolgáltatás.

A több száz fős fejlesztői gárda által készített Google+ első látásra sem az eddig megszokott spártai megjelenésű felület... marad az egyszerűség, az átláthatóság, de látszik, hogy a látvány nem tizedrangú tényező. Szervezeti döntések is alátámasztják, hogy mennyire komolyan veszik ma a Google-nél a közösségi média fontosságát: áprilistól az egyik Google alapító, Larry Page egyik elsőrendű feladata a Google+ projektben való aktív részvétel, sőt a projektet vezetőt Vic Gundotra-t a Google szenior alelnökévé nevezték ki.

A Google már néhányszor próbált a közösségi média terén nagyot alkotni, de ezidáig ezen a piacon nem sikerült az elsőséget magához ragadnia (2004 Orkut; 2009 Buzz; 2010 Wave). Talán most sikerül és akkor kiegyensúlyozottabb lesz a verseny ezen a piacon. Úgy érzem, ez a vállalkozás sikeresebb lesz a "befuccsolt" elődeinél.

És, hogy miért fontos mindez a Google számára? Ezért: az USA-ban az átlag felhasználó már jóval több időt lóg a Facebook oldalain, mint a Google szolgáltatásainak az oldalain. A Facebookra szánt idő nő, a Google stagnál.

Forrás: Business Insider

Amerikai nagyvállalati közösségi média stratégák listája 2011

Jeremiah Owyang neves amerikai internet kommunikációs szakember 2008 óta gyűjti és közli blogján a legismertebb, legpublikáltabb amerikai (és néhány angol) vállalati közösségi média stratégák névsorát (természetesen az adott személyhez vezető linkekkel). A szerző a következő iparágak szerint csoportosította a vállalati közösségi média stratégákat:

• autóipar;
• egészségipar;
• elektronikai ipar, mobil eszközök;
• energia ipar;
• fogyasztói termékek gyártói;
• kereskedelem;
• kormányzati szervezetek;
• légitársaságok;
• média és szórakoztatóipar;
• pénzügyi szolgáltatók;
• technológia: hardver, hálózati szolgáltatók, alkatrészgyártók, számítógépgyártók, eszközgyártók;
• technológia: szoftver, internet;
• telekommunikáció;
• üzleti szolgáltatók;
• vegyipar;
• vendéglátóipar.

Cisco, Coca-Cola, Estee Lauder, Ford, General Motors, Google, HP, IBM, Nokia, Pepsi, Samsung, Starbucks, T-Mobile, Toyota, Unilever - csak egy-két cégnév a listáról. Szerintem a fenti szektorban dolgozó magyar kommunikációs szakembereknek mindenképpen érdemes átfutni a listát, mivel az ott szereplő amerikai és angol szakemberek nagy része szenior beosztású, sokévnyi tapasztalattal rendelkezik, ráadásul egy vállalati internetkommunikációt tekintve fejlettebb piacon - lehet tőlük tanulni, ha más nem, akkor a hibáikból. (Sokaknak közülük szakblogjaik vannak, ahol előszeretettel írnak a szakmai tapasztalataikról.)

Forrás: Jeremiah Owyang blogbejegyzése

Marketing kísérlet a Google Goggles mobil alkalmazással, avagy az offline és online reklám csatorna összekapcsolása

Körülbelül egy éve indult el a Google Goggles (Goggles = Szemüveg) nevű alkalmazás, amit kamerás és internetkapcsolattal rendelkező mobiltelefonra töltve lehetővé válik, hogy a Google képfelismerő rendszerével egy fényképet készítve rákereshessünk az interneten bizonyos általunk lefényképezett épületre, tárgyra, vonalkódokra vagy QR kódra, azaz az ezekkel jelölt termékre, vagy akár szövegrészletre. (A termékről itt megnézhető egy kb. két perces videó.)

E héten jelentette be a Google, hogy öt nagy márkával (Buick, Disney, Diageo, T-Mobile és Delta Airlines) marketing kísérletet végeznek, hogy a cégek offline reklámjait összekössék a mobil internettel. A kísérletben résztvevő cégek/márkák néhány nyomtatott hirdetésüket, film plakátjukat „Google Goggle képessé” tették. Ezeket a print média termékeket a Google Goggles alkalmazáson keresztül lefényképezve a fogyasztó egy-két kattintással eljuthat a meghirdetett termék internetes megjelenésére: pl. egy telefonreklám plakátot lefotózva eljuthatunk a készülék internetes oldalára, ahol egy-két kattintással akár megvásárolhatjuk a reklámozott készüléket, illetve egy film plakátját lefotózva megnézhetünk egy rövid filmelőzetest.

A csaknem egy éves Google Goggles alkalmazás marketingcélú felhasználásának ötletét az adta, hogy számos felhasználó reklámplakátokat fotózott az alkalmazáson keresztül, hogy online információkat kapjon az adott reklámban szereplő termékről, szolgáltatásról.

Az 1,13 MB méretű alkalmazást az Androidosok az Android Market-en keresztül tölthetik le a mobiljukra, az iPhone-osok pedig ezen a linken keresztül.

Az USA-ban trónkövetelő, itthon a 14. leglátogatottabb a Facebook

2010. március közepén a közismert amerikai piackutató cég, a Hitwise bejelentette, hogy az USA-ban a Facebook látogatottsága meghaladta az eddig legnépszerűbb és egyeduralkodó szolgáltatást, a Google keresőszolgáltatását. (Először 2009 karácsony estéjén, 2010. újév napján, és március 6-7. hétvégéjén volt nagyobb a Facebook látogatottsága az addig piacvezető Google keresőszolgáltatásnak.) Az amerikai piacon tehát úgy tűnik, hogy a legjelentősebb közösségi médium megelőzte az addig piacvezető keresőszolgáltatást, 14%-át adva a 6-7-i hétvége összes internet látogatásának.

A svéd internetfigyelő és elemző cég, a Pingdom érdekes cikket jelentette meg ezzel kapcsolatban „Facebook may have surpassed Google in the US, but what about other countries?” címmel, amelyben összehasonlította a Facebook, illetve Google keresőszolgáltatásának a piaci pozícióját a világ 20 legtöbb internet felhasználóval rendelkező országban.

Egyértelműen látható az eredményekből, hogy bár a vizsgált 20 országban a Google keresőszolgáltatása legalább a 4. leginkább látogatott szolgáltatás, a Facebook messze nem rendelkezik ilyen biztos piaci pozíciókkal a vizsgált piacokon. (A legtöbb internet felhasználóval rendelkező Kínában pl. a Facebook nincs is az 500 leglátogatottabb oldalak között, míg a Google keresőszolgáltatása a 3. leglátogatottabb honlap, a piacvezető és szintén keresőszolgáltatás, a baidu.com mellet.) A vizsgált 20 országból 14-ben a Google és csupán 2-ben a Facebook a piacvezető.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a Facebook csak 2004 óta van a piacon, míg a Google 1998 óta, valamint, hogy a közösségi szolgáltatások fejlődése szinte töretlen. Ha a fenti adatok mellett figyelembe vennénk, hogy a Facebook-on, és az ugyancsak vizsgált Twitter-en kívül még számtalan közösségi honlap él és virul, a közösségi média látogatásgeneráló képessége még jelentősebb értékeket mutatna.

Hazánkban a Google keresőszolgáltatása hosszú ideje piacvezető, azonban 2009 decemberében a Facebook csupán a 14. leglátogatottabb honlap volt a gemiusAudience adatai alapján.

Related articles by Zemanta

• Facebook Beats Google For The First Time (ubergizmo.com)
• Facebook Is Now The Number One US Website - Poor Google Is Second (thenextweb.com)
• Why Does Hitwise Want Facebook to Kill Google? (marketingpilgrim.com)

A közösségi média globális látogatottsága 2009-ben robbanásszerűen nőtt

Az egyik legtekintélyesebb nemzetközi piackutató cég, a The Nielsen Company felmérése szerint a „globális” (USA, Egyesült Királyság, Ausztrália, Brazília, Japán, Svájc, Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország) vásárlók 2009 decemberében több mint 5,5 órát töltöttek el havonta a közösségi honlapokon, mint például a Facebook és a Twitter – ez 82%-kal több mint egy évvel azelőtt.

Globálisan a közösségi hálózatok (pl. Facebook) és a blogok a legsikeresebbek, ezt követik az online játékok és az azonnali üzenetküldés (pl. Google Talk). 206,9 millió egyedi látogatójával 2009 decem-berében messze a Facebook volt a leglátogatottabb közösségi honlap a világon: a globális közösségi média felhasználók 67%-a látogatott el ide és átlag közel 6 órát töltött el ebben az időszakban.

A közösségi média gyors sikere nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a különböző kommunikációs eszközök tömegtermékké válásához szükséges időszak egyre rövidebb: 89 év kellett a telefonnak, 38 év a TV-nek, 14 év a mobiltelefonnak, 7 év az iPod-nak, és csupán 5 év kellett a Facebook-nak, hogy elérjen legalább 150 millió fogyasztót.

A Morgan Stanley 2009. decemberi Mobil Internet Jelentése  szerint a világ legjelentősebb közösségi média szolgáltatásai 2009 októberében összesen 830 millió egyedi felhasználót vonzott, amely 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A főbb online médiumok közötti globális időmegoszlás jól mutatja a közösségi médiumok jelentős térnyerését. Látható, hogy a vizsgált hagyományos nagy honlapok, mint a Yahoo.com, az Msn.com és a Google.com időbeli látogatottsági súlyaránya 2006 közepe óta milyen jelentősen csökkent a közösségi média két vizsgált médiuma, a Facebook és a YouTube javára.