Vállalati e-kereskedelmi adatok - Magyarország és az Európai Unió tagállamai

Az Európai Unió "Digital Agenda for Europe" (DAE) programjának célja, hogy segítse a polgárokat és a vállalatokat, hogy a leghatékonyabban tudják alkalmazni a digitális technológiákat. Ennek keretében számos digitális technológia használattal kapcsolatos statisztikát gyűjtenek össze és publikálnak, melynek egyik fejezete az e-kereskedelem, azaz e-commerce. Két fő részre oszthatók a statisztikák: egyrészt vállalati, másrészt lakossági statisztikákra. 

Lássuk a vállalati e-kereskedelmi statisztikákat három táblázatban:

• E-kereskedelmi értékesítést végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)

• A legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok teljes e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes árbevételhez képest, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)

• E-kereskedelmi vásárlást végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)

Az EU átlagértékéhez képest Magyarországon viszonylag kevés vállalat végez e-kereskedelmi értékesítést, a vállalatok csupán 9,8 százaléka. (Az EU átlag: 13,96%.) Nálunk csupán a lengyel, ciprusi, görög, litván, román, olasz és bolgár cégek közül végeznek arányaiban kevesebben e-kereskedelmi értékesítő tevékenységet.

Az EU átlagértékéhez képest a magyar vállalatok e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes értékesítési árbevételhez képest viszonylag magas: 18,52 százalék. (Az EU átlag: 14,45%.) Csupán az angol, a svéd, az ír, a luxemburgi és a cseh cégek e-kereskedelmi értékesítési árbevétele magasabb a magyar átlagértéknél. Azaz a magyar vállalatok azon 9,8 százaléka, amely e-kereskedelmi értékesítést végez, az az EU átlagnál majd 4 százalékkal nagyobb mértékű e-kereskedelmi árbevételt realizál a teljes árbevételhez képest.

Sajnos az e-kereskedelmi vásárlást végző vállalatok adatai annyira hiányosak (10 EU tagállam adatai nem állnak rendelkezésre), hogy az EU-átlag fogalma nem értelmezhető. A fenti grafikonból azonban látható, hogy a magyar vállalatok 17,07 százaléka vásárol valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül. (Ez az érték - ha minden EU tagállam értéke rendelkezésre állna - valószínűleg a középmezőnybe helyezné a magyar vállalatok e-kereskedelmi vásárlási hajlandóságát.)

A fenti statisztikák készítésekor az EU nem vette figyelembe a pénzügyi szektor szereplőit. Csak azokat a vállalatokat vették számba, amelyek a vizsgált kereskedelmi tevékenységük (értékesítés/vásárlás) legalább 1 százalékát valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül végezték. Az értékelés során e-kereskedelmi csatorna alatt a honlapokat, az EDI-típusú* rendszereket és az egyéb elektronikus adattovábbításra alkalmas csatornákat értették - kivéve a manuálisan írt emaileket.

* EDI = Electronic Data Interchange, azaz elektronikus adatcsere

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 21%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő posztok, üzenetek hatására - derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből. Nemzetközi szinten a netezők 35%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 31%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő üzenetek hatására. A magyarok a nemzetközi átlagértékekhez képest "visszafogottabbak", kevésbé fogékonyak a közösségi médián keresztül kommunikált reklámokra, üzenetekre.

A 24 országot felölelő teljes minta igen nagy, 18150 fős - ebből 500 magyar internetező. Az Ipsos az alábbi két kérdést tette fel a közösségi média vásárlásra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A magyar piacra vonatkozó adatokat részletezem.

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott reklám hatására?

Az igenek aránya:

• Teljes minta: 35% 
• Magyarok: 25% 
• Férfiak: 27% / nők: 24%
• 35 év alattiak: 24% / 35-49 év: 22% / 50-64 év: 30%
• Háztartás keresete alapján: alacsony: 22% / közepes: 28% / magas: 16%
• Végzettség alapján: alacsony: 25% / közepes: 27% / magas: 21%

Úgy tűnik, hogy a magyar férfiakra valamivel erősebb hatással vannak a közösségi média reklámok, mint a nőkre: a férfiak 27%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő reklám hatására - a magyar nőknél ez az arány 24%.

Meglepő, hogy az idősebb korosztály (50-64 év) a legfogékonyabb az ilyen típusú reklámokra: 30% vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására. Legkevésbé a 35-49 éves korcsoportra vannak hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (22%), a 35 év alattiak 24%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására.

Legkevésbé a magas keresetű háztartásokban élő internetezőkre van hatással a közösségi médián megjelenő reklám (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (28%).

A közösségi médián megjelenő reklám legkevésbé a magas iskolai végzettségűekre van hatással (21%) és a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (27%).

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott üzenet hatására?

Az igenek aránya:

• Teljes minta: 31%
• Magyarok: 21%
• Férfiak: 20% / nők: 22%
• 35 év alattiak: 20% / 35-49 év: 20% / 50-64 év: 23%
• Háztartás keresete alapján: alacsony: 20% / közepes: 21% / magas: 16%
• Végzettség alapján: alacsony: 19% / közepes: 22% / magas: 18%

A közösségi médián keresztül kommunikált üzenetek a magyar nőkre valamivel erősebb hatással vannak, mint a férfiakra: a nők 22%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő üzenet hatására - a magyar férfiaknál ez az arány 20%.

A reklámokhoz hasonlóan az idősebb korosztály (50-64 év) vásárlási döntéseire valamivel erősebb hatással vannak a termékeket, szolgáltatásokat említő üzenetek, mint a többi korosztályra: e korosztály 23%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő üzenet hatására, míg a 35-49 éves és a 35 év alatti korcsoportok 20%-a jelezte, hogy a közösségi médián megjelenő üzenetek hatására már vásárolt.

A háztartások keresete alapján megállapítható, hogy legkevésbé a magas keresetűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (21%).

Legkevésbé a magas iskolai és az alacsony iskolai végzettségűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (18%-19%); a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire valamivel nagyobb hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (22%).

A különböző nemzetek eredményei alapján látható, hogy az európai és a fejlett nyugati országok internetezőit általában jóval kevésbé befolyásolják a közösségi médián megjelenő reklámok és üzenetek mint a harmadik világbeli vagy ázsiai országok internetezőit.

A kutatás eredményeinek részletes táblázatai elérhetők az Ipsos oldalán (angolul).

Főbb közösségi média kampány értékek a Wildfire-től

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

Milyen részvételi értéktől mondható sikeresnek egy közösségi média kampány?

Több mint 300 ezer közösségi média kampány és néhány ezer közösségi média márkaoldal menedzsmentjének tapasztalata alapján a lenti majd négyperces videóban Lydia Simmons röviden ismerteti, hogy mik a közösségi média kampányok főbb teljesítménymutatói és milyen kampány részvételi értéktől mondható sikeresnek egy kampány.

• Felhasználók által generált fotóverseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 3-6%-a csatlakozik a versenyhez.

• Sorsolásos játék kampány: a kampányoldal látogatóinak 30-50%-os részvételi aránytól sikeresnek tekinthető a kampány részvételi aránya.

• Kupon kampány: ha a kuponoldal látogatóinak legalább 70%-a letölti a kupont, akkor a részvételi arány jónak mondható.

• Kvíz játék: ha a kvízjáték oldalának látogatói közül 30%-nál több vesz részt a játékban, akkor a részvételi arány már jónak mondható.

• Felhasználók által generált videó verseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 1%-a feltölt videót.

A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

Forrás: Wildfire

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

A fotó magasan a Facebook legtöbb közösségi reakciót kiváltó tartalomtípusa

5000 Facebook márkaoldal adatait vizsgálta 2013 április-májusban a Socialbakers. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen típusú tartalmak generálják a legtöbb közösségi reakciót a Facebook-on (megosztást, Like-ot, illetve véleménynyilvánítást). Megvizsgálták a legtöbb közösségi reakciót kiváltó tartalmak felső 10%-át.

Az eredmény nem meglepő: a fotó magasan a leginkább közösségi reakciót kiváltó tartalomtípus (93%). Messze lemaradva a státusz üzenet (3%), a link-megosztás (2%), valamint a Videó (2%).

Tavaly év közepén a fotók még "csupán" a leginkább megosztott tartalmak 85%-át tették ki, a link-megosztás 7%-kal a második leginkább közösségi reakciót kiváltó tartalomtípus volt, ezt követte az 5%-os státusz üzenet, majd a 3%-os videó.

Forrás: Socialbakers.com

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra

A mobil eszközök növekvő használati aránya alapvetően befolyásolja napjainkban a vállalati online kommunikáció módját. Érdemes tehát ismerni a főbb mobil eszközökkel kapcsolatos trendeket - ebben segít az Adobe "The State of Mobile Benchmark - Q2 2013" című kiadványa.

A blogom tematikája alapján csupán a közösségi médiára vonatkozó két trendet emelem ki:

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra - 2013. márciusban a Facebook Like-ok 30,1%-át mobil eszközökön keresztül osztották meg.

2012. március és 2013. március között hatszorosára nőtt a mobil eszközökön keresztül megosztott Facebook Like-ok aránya az összes Like-megosztáshoz viszonyítva.

Forrás: Adobe: The State of Mobile Benchmark - Q2 2013

A marketing helyzete 2013-ban - IBM kutatás

Az IBM "The State of Marketing 2013, IBM’s Global Survey of Marketers" címmel 29 oldalas publikációt tett közzé: a világ több mint 15 különböző iparágának 512 nagyvállalati marketingszakemberét kérdezték meg szakmájuk legfontosabb kérdéseiről, problémáiról, kihívásairól.

Az Egyesült Államokban, évente körülbelül 83 milliárd dollárt "veszítenek el" a vállalatok a nem kielégítő szintű ügyfél/vásárlói élmény miatt. A kutatás szerint a marketing szakembereknek újra kell gondolniuk, hogy:

• hogyan érthetik meg jobban az ügyfeleik/vásárlóik igényeit, motivációit;
• miként tudnának hatékonyabban kapcsolatot teremteni, kommunikálni ügyfeleikkel/vásárlóikkal;
• hogyan tudnák jobban értékelni, meghatározni, valamint priorizálni a marketing és értékesítési csatornáikat;
• hogyan tudnának az igényeknek megfelelő ügyfél élményt biztosítani;
• miként lehetne a vállalaton belüli folyamatokat hatékonyabban koordinálni;
• hogyan lehetne a marketingmunkát optimalizálni.

Az alábbi táblázat a legégetőbb marketing kihívásokat mutatja a megkérdezett 512 marketingvezető válaszai alapján (a válaszadók a 3 általuk legfontosabbnak tartott problémát nevezték meg). A válaszadók 42%-a az új ügyfelek/vásárlók megszerzését; 36% a meglévő ügyfelek megtartását és lojalitásuk növelését; 34% a különböző marketing és értékesítési csatornák tekintetében egy egységes és az ügyfelek/vásárlók igényeinek megfelelő, releváns élmény biztosítását; 34% a közösségi média működésének jobb megismerését és a közösségi csatornák hatékonyabb működtetését nevezték meg a legfontosabb kihívásnak.

Forrás: IBM

A kutatás során az alábbi paraméterek alapján meghatározták a leghatékonyabb marketing tevékenységet végző vállalatokat:

• pénzügyi mutatók (bruttó nyereségnövekedés, nettó árbevétel növekedés, tőzsdei részvényár növekedése);
• az adott cég milyen hatékonyan képes az ügyfelek/vásárlók igényeinek megfelelő, releváns élményt biztosítani, illetve;
• az adott cég milyen mértékben alkalmaz marketing és értékesítési csatornákat optimalizáló technológiákat, megoldásokat.

102 cég bizonyult marketingben "élenjárónak", 410 az "egyéb" kategóriába került. Kiderült, hogy igen jelentős eltérés mutatkozott a két tábor között (lásd a lenti ábrát). Az "élenjáró" marketing cégek:

• hatékonyabban mérik fel a vásárlói igényeket, nagyobb mértékben tudnak:
• valósidejű ajánlatokat tenni a vásárlói igényeknek megfelelően,
• marketing és értékesítési csatornákat optimalizáló technológiákat, megoldásokat alkalmazni,
• integrált online/offline és inbound/outbound marketing tevékenységet folytatni;
• rendszeresen hoznak döntéseket, cselekednek valós vásárlói tapasztalatok alapján:
• rendszeresebben mérik fel a vásárlók viselkedését, igényeit,
• fejlett analitikai módszerekkel határozzák meg a média költéseket,
• a vásárlók tranzakciós nehézségeit, problémáit hatékonyabban tudják meghatározni és megfelelő megoldást találni;
• az ügyfél/vásárló élményt szélesebb alapokon tudják figyelemmel kísérni.

Forrás: IBM

Mit javasol az IBM az ügyfél/vásárló igényeket hatékonyabban figyelembe vevő, a különböző marketing és értékesítési csatornák között összehangoltabb tevékenység elérése érdekében?

Integrálni kell a különböző marketing és értékesítési csatornákat:

• az integráció érdekében alkalmazni kell egy marketing szakembert, aki feltérképezi és priorizálja az összes csatorna aktivitást;
• meg kell határozni azt a technológia platformot, ami kiszolgálja ezt az integrációt;
• létre kell hozni egy általános, közös adatbázist, amely tartalmazza az összes ügyfél-interakciót.

Ügyfél-információk alapján kell dönteni, cselekedni:

• meg kell határozni azokat a mérőszámokat és mérési módszereket, amik teljesebb képet nyújtanak az ügyféllel/vásárlóval kapcsolatos interakciókról;
• be kell ruházni, hogy megszerezzük azt a tudást/képességet, hogy értelmezni tudjuk a mérési/vizsgálati eredményeket;
• rendszeres folyamattá kell tenni a vásárlók megismerését, hogy jobb üzleti eredményeket érjünk el.

A kutatás alátámasztotta, hogy a marketingben élenjáró cégek hatékonyabban képesek befolyásolni a váráslói interakciókat: gyakrabban mérik fel a vásárlók elégedettségét; a vásárlókkal/ügyfelekkel szembeni teljesítési kötelezettségeket gyakrabban ellenőrzik és figyelik a teljesülés folyamatát; a cross sell és upsell értékesítési lehetőségeket gyakrabban azonosítják és alkalmazzák a kereskedelmi és ügyfélkezelési területeken; nagyobb hangsúlyt fektetnek a vásárlókkal/ügyfelekkel kapcsolatba lépő munkavállalók képzésére (lásd a lenti ábrát).

Forrás: IBM

Az IBM harmadik javaslatcsoportja:"váljunk mi magunk vásárlóvá":

• értsük meg, hogy a vásárló miként lép kapcsolatba a vállalatunkkal, hogy még hatékonyabban tudjuk kiszolgálni őt;
• teremtsünk márka kultúrát - ismerjük fel, hogy egy márka nem csupán egy logó, hanem olyan működési elvek rendszere, amely az ügyfelet/vásárlót az üzleti tevékenység középpontjába helyezi;
• terjesszük ki a marketing hatókörét minden ügyfél-interakcióra, hogy értékesebbé tehessük a márkánkkal való viszonyt.

A kutatásról készült prezentáció:

7%-kal nőtt a magyar aktív Facebook felhasználók száma 2013 első félévében

2013 első félévében 7 százalékkal, 4,3 millióról 4,6 millió főre nőtt a magyar aktív Facebook felhasználók száma - derül ki a Facebook hirdetési platformjának adatbázisából. Ez a szám igen jelentősnek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a valaha internetezők aránya a lakosság teljes számához képest körülbelül 71%, azaz körülbelül 7,1 millió fő - így gyakorlatilag a Magyarországon valaha internetezők közel kétharmada a Facebook aktív felhasználója. 

A magyar Facebook felhasználók számának növekedése 2011. vége óta szinte lineárisan nő: 2011 végén meghaladta a 3,75 millió főt, 2012 végén megközelítőleg 4,3 millió fő, 2013 első félévének végén pedig 4,6 millió fő volt.

Magyar vonatkozású Facebook adatok 2013 első felének végéről:

• a magyar lakosság közel 46%-a regisztrált Facebook felhasználó;

• a magyar Facebook felhasználók 47,8%-a (2,2 millió fő) már mobilkészülékről is használja a Facebook-ot - több mint háromnegyedük (77,1%) Android mobil operációs rendszeren keresztül, 16,9%-a az Apple iOS rendszerén keresztül, 6% pedig egyéb mobil operációs rendszeren keresztül éri el a szolgáltatást;

• a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány 2011-hez képest gyakorlatilag nem változott, stabilizálódni látszik;

• a magyar felhasználók korosztály szerinti megoszlása:

• 13% a 13-17 év közötti korosztályba tartozik;
• 23% a 18-24 év közötti korosztályba tartozik;
• 24 % a 25-34 év közötti korosztályba tartozik;
• 20% a 35-44 év közötti korosztályba tartozik;
• 20% a 45 éven felüliek korosztályába tartozik.

Forrás: SocialTimes.hu

• az átlagos CPC érték 0,1 USD, az átlagos CPM érték 0,02 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);
• nemzetközi összehasonlításban, a regisztrált felhasználók száma alapján maradtunk a 43. legnépesebb nemzet – Görögország után, Hong Kongot megelőzve;
• sajnos a magyar felhasználók családi állapotára vonatkozó kapcsolati adatok, illetve az iskolai végzettségi adatok gyakorlatilag értékelhetetlenek a nagyarányú adathiány miatt (ezt általában az okozza, ha egy adott felhasználó nem ad meg adatokat - azok megadása nem kötelező.).

A legtöbb követővel rendelkező top 10 magyar oldal ranglistái 2011 év vége és 2013 év közepe között jócskán átalakultak - igaz az indián neves Facebook alkalmazásáról elhíresült "Extreme Silver" és a "Túró Rudi" végig megőrizték 1-2. helyüket, valamint a Norbi Update oldal is végig szerepelt a top 10-es listákon, 2012 végén és 2013 közepén az előkelő harmadik helyen:

Forrás: a Socialbakers.com és a SocialTimes.hu vonatkozó statisztikái

A Facebook geolokációs szolgáltatása (check-in) az alábbi magyar vonatkozású helyeken volt a legnépszerűbb 2013 közepén:

	Oldal	Check-in	(±)	Itt járt	(±)	SocialRate
1	Budapest Liszt Ferenc International AirportHungary, Local business	30.270	38	68.497	75	2
2	Coke Club, SiófokHungary, Club	2.674	38	20.190	186	8
3	ÖtkertHungary, Club	11.728	33	49.968	157	4
4	Aréna PlazaHungary, Shopping/retail	21.033	32	113.314	136	5
5	WestEnd City CenterHungary, Retail and consumer merchandise	20.165	30	100.805	179	5
6	Fővárosi Állat- és NövénykertHungary, Sports/recreation/activities	5.097	27	59.874	352	12
7	Cafe del RioHungary, Club	755	24	5.284	175	7
8	HellobabybarHungary, Bar	794	18	4.330	113	5
9	Tisza DOKKHungary, Sports/recreation/activities	800	17	8.501	160	11
10	Aquaworld Budapest - Ramada ResortHungary, Spas/beauty/personal care	1.384	16	12.310	79	9

Forrás: SocialTimes.hu

Miért "lájkolunk" a Facebook-on cégeket, márkákat?

Egy amerikai közösségi marketing megoldásokat fejlesztő cég, a Syncapse 2080 vásárlót kérdezett meg arról, hogy miért Like-olnak cégeket/márkákat a Facebook-on. A kutatás során a kulcsfontosságú gazdasági területek összesen 20 legjelentősebb márkáját, cégét vizsgálták.

A válaszadók 10 válaszlehetőség közül választhattak:

• a leggyakoribb Like-indok az adott márka/cég támogatásának kifejezése (49%);
• a második leggyakoribb indok valamiféle kupon vagy árengedmény Like-útján történő elérése (42%);
• a harmadik leggyakoribb ok a rendszeres információhoz való jutás (41%);
• 35% valamilyen versenyben vett részt;
• 31% a Like-olt céggel, márkával kapcsolatos saját jó élményét szerette volna így kifejezni;
• 27% így kívánta megosztani a közösséggel a Like-olt márka/cég iránti érdeklődését;
• 21% valamilyen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos információkeresés során Like-olt;
• 20% azért Like-olt, mert látta, hogy más barátjuk már követője az adott márkának/cégnek;
• 18% valamilyen reklám hatására Like-olta az adott céget/márkát;
• 15% pedig valakinek az ajánlása miatt Like-olt egy adott márkát/céget.

Forrás: Syncapse

A fenti adatok az egyes márkákra adott hasonló típusú válaszlehetőségek átlaga. Az egyes márkákra/cégekre leadott válaszok márkák szerint természetesen eltérőek - ezt az alábbi táblázat mutatja. A Disney, a Coca-Cola, a Nike esetén pl. az átlagnál jóval erősebb Like ok a márka személyes támogatásának kifejezése - a BMW és a Zara esetén ez az átlagnál kevésbé fontos szempont.

Forrás: Mashable

A kutatás kilenc oldalas összefoglalója az alábbiakban olvasható, illetve letölthető: