Ingyenes versenytársfigyelő közösségi média szolgáltatás: Wildfire Monitor

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

A Wildfire Monitorral versenytársaink főbb közösségi média eredményeit kísérhetjük figyelemmel – az ingyenes szolgáltatás a saját és a versenytársaink Google+, Facebook, valamint Twitter oldalainak összehasonlítását teszi lehetővé.

Wildfire Monitor

A Wildfire Monitor szolgáltatás legfontosabb része a Facebook oldalak fő mutatószámainak összehasonlítását lehetővé tévő rész. Mindenekelőtt meg kell határoznunk a mérni (összehasonlítani) kívánt Facebook oldalakat: maximum 10 Facebook oldal összehasonlítása lehetséges.

Ahogy a lenti képen is látszik a Like-ok számát, a PTAT értéket*, valamint PTAT/Like értéket tudjuk megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, 3 hónapos és a teljes mérhető időszakra kiterjedő időbontásban. Természetesen kézzel is beállíthatjuk a megfigyelt időszakot. A kiválasztott összehasonlítandó Facebook oldalak három előbb említett alapértékét külön-külön jeleníthetjük meg a grafikon tetején látható kívánt összehasonlítandó értéktípus kiválasztásával.

* A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

A nemzetközi szinten legsikeresebb Facebook oldalak főbb adataihoz is hozzáférhetünk a „Facebook Leaderboards” fejezet két almenüjét választva. Egyrészt megtekinthetjük a Like toplistát, másrészt a checkin-ek alapján legsikeresebb oldalak listáját. Mindkét toplista első 999 helyezettjének eredményeit láthatjuk.

Like toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / Like-ok száma / Like-ok számának változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – Like szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

Checkin toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / checkin szám / checkin számok változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – checkin szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

A Google+ és a Twitter oldalak összehasonlítása hasonló módon történik, mint a Facebook oldalak esetén, azonban itt csupán az oldalak követői számát lehet összehasonlítani, illetve megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, illetve 3 hónapos időbontásban.

Twitter toplistákat is találhatunk a Wildfire Monitor oldalán: a top 999 Twitter oldal listáit tudjuk megjeleníteni az adott oldalt követők száma, a követett oldalak száma, illetve a publikált Twitter üzenetek száma alapján.

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

Facebook, Twitter, Google+, LinkedIn és YouTube dizájnelem méretek

Egy hasznos összefoglaló infógrafikát találtam az Econsultancy egyik cikke alapján, amiben a Raidious összegyűjtötte az öt legjelentősebb közösségi médium fő dizájnelemeinek méretinformációit. Több mint két tucat különböző méretinfó látható a lenti infógrafikán: 

Forrás: Visual.ly

Főbb közösségi média kampány értékek a Wildfire-től

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

Milyen részvételi értéktől mondható sikeresnek egy közösségi média kampány?

Több mint 300 ezer közösségi média kampány és néhány ezer közösségi média márkaoldal menedzsmentjének tapasztalata alapján a lenti majd négyperces videóban Lydia Simmons röviden ismerteti, hogy mik a közösségi média kampányok főbb teljesítménymutatói és milyen kampány részvételi értéktől mondható sikeresnek egy kampány.

• Felhasználók által generált fotóverseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 3-6%-a csatlakozik a versenyhez.

• Sorsolásos játék kampány: a kampányoldal látogatóinak 30-50%-os részvételi aránytól sikeresnek tekinthető a kampány részvételi aránya.

• Kupon kampány: ha a kuponoldal látogatóinak legalább 70%-a letölti a kupont, akkor a részvételi arány jónak mondható.

• Kvíz játék: ha a kvízjáték oldalának látogatói közül 30%-nál több vesz részt a játékban, akkor a részvételi arány már jónak mondható.

• Felhasználók által generált videó verseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 1%-a feltölt videót.

A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

Forrás: Wildfire

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

Maersk: "No comment" cégből aktív közösségi média kommunikátor

A több mint 100 éves múlttal rendelkező dán Maersk Csoport a világ egyik legnagyobb szállítmányozási és olajipari vállalkozása, amely nemrég egy tradicionális, visszafogottan kommunikáló cégből a közösségi hálózatokon egyre aktívabban kommunikáló céggé változott.

Az MIT Sloan Management Review interjújában Anna Granholm-Brun, a cég vállalati márka menedzsere mesélt a változás okairól és mikéntjéről. A kaliforniai származású, Dániában élő menedzser a vállalat felsővezetésének támogatásával készítette el az addig "no comment" kommunikációt végző cég közösségi média stratégiáját, többek között létrehozva a ma már több mint 1,4 millió követővel rendelkező Facebook, a több mint 25 ezres követői táborral rendelkező LinkedIn, a közel 9 ezer követőt vonzó Twitter, a majd 5 ezer követőt számláló YouTube, a több mint 2,5 ezer követős Google+, valamint több más közösségi oldalt.

Anna Granholm-Brun szerint a Maersk hatalmas átalakuláson ment keresztül az utóbbi tíz évben. A sajtómegkeresésekre általában "no comment" válaszokat adó, a versenytársakhoz képest igen visszafogott PR és marketingkommunikációs cégből - különösen az utolsó öt évben - egy igen nyitott és kommunikatív cég lett... ahogy Anna fogalmaz "átláthatóbbá tettük a tevékenységeinket". Sokkal gyakrabban és több médiumon keresztül kezdetek el kommunikálni a szerteágazó tevékenységükről, szolgáltatásaikról.

A közösségi média kommunikáció sokat segített abban is, hogy jobban megismerhessék meglévő és potenciális ügyfeleik igényeit, problémáit! A közösségi média csatornákon sokat kommunikálnak arról a követőkkel például, hogy mi lehet a szállítmányozási iparág jövője, milyen új típusú problémákra kell majd választ adni a jövőben, hogy minél hatékonyabban tudják majd kielégíteni az ügyfelek igényeit.

Az átalakulás nem volt könnyű a hosszú múlttal rendelkező, több mint 152 ezer embert foglalkoztató cégnél! A felsővezetést meg kellett győzni arról, hogy a közösségi médián való aktív részvétel milyen üzleti előnyöket nyújthat a cégnek:

• miként lehetnek egyes alkalmazottak profi "nagykövetei", képviselői, szóvivői a cégnek,
• hogyan lehet majd elősegíteni az iparág legértékesebb munkavállalóinak saját cégünkhöz történő átcsábítását,
• hogyan lehet lelkes pályakezdőket szerezni, ...

Például elindítottak egy személyes blogot egy éppen az utolsó hajóútjára készülő kapitány számára, aki az utolsó hajóútjáról napi szinten adott hírt addigi pályájának személyes élményeiről, az adott nap érdekesebb történéseiről. Ez segített abban, hogy az olvasók személyes hangvételű (nem hivatalos) csatornán keresztül képet kaphassanak a cég kultúrájáról, a hajósok mindennapjairól, életkörülményükről.

2011-ben elindították a vállalat belső - közösségi médián alapuló - kommunikációját is a SharePoint, a Podio, valamint a Jive platformok alkalmazásával. A projekt kicsit nehezen indult be, mert kezdetben nem volt jól meghatározott célja a belső közösségi kommunikációnak. Az egyik kereskedelmi részlegüknél különösen hatékony a közösségi alapú kommunikációs együttműködés - sokkal hatékonyabban tudják egymást értesíteni a különböző regionális kereskedelmi területek. Hatékonyabb lett a kereskedők és az egyéb kiszolgáló részlegek közötti együttműködés is (pl. ügyfélszolgálat). Létrehoztak egy mindenki által elérhető, jól strukturált tudásbázist is, amely megkönnyíti a dolgozók információkeresését, sok esetben lerövidítve az adott megoldáshoz, válaszhoz vezető utat és időt.

A fotó magasan a Facebook legtöbb közösségi reakciót kiváltó tartalomtípusa

5000 Facebook márkaoldal adatait vizsgálta 2013 április-májusban a Socialbakers. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen típusú tartalmak generálják a legtöbb közösségi reakciót a Facebook-on (megosztást, Like-ot, illetve véleménynyilvánítást). Megvizsgálták a legtöbb közösségi reakciót kiváltó tartalmak felső 10%-át.

Az eredmény nem meglepő: a fotó magasan a leginkább közösségi reakciót kiváltó tartalomtípus (93%). Messze lemaradva a státusz üzenet (3%), a link-megosztás (2%), valamint a Videó (2%).

Tavaly év közepén a fotók még "csupán" a leginkább megosztott tartalmak 85%-át tették ki, a link-megosztás 7%-kal a második leginkább közösségi reakciót kiváltó tartalomtípus volt, ezt követte az 5%-os státusz üzenet, majd a 3%-os videó.

Forrás: Socialbakers.com

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra

A mobil eszközök növekvő használati aránya alapvetően befolyásolja napjainkban a vállalati online kommunikáció módját. Érdemes tehát ismerni a főbb mobil eszközökkel kapcsolatos trendeket - ebben segít az Adobe "The State of Mobile Benchmark - Q2 2013" című kiadványa.

A blogom tematikája alapján csupán a közösségi médiára vonatkozó két trendet emelem ki:

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra - 2013. márciusban a Facebook Like-ok 30,1%-át mobil eszközökön keresztül osztották meg.

2012. március és 2013. március között hatszorosára nőtt a mobil eszközökön keresztül megosztott Facebook Like-ok aránya az összes Like-megosztáshoz viszonyítva.

Forrás: Adobe: The State of Mobile Benchmark - Q2 2013

7%-kal nőtt a magyar aktív Facebook felhasználók száma 2013 első félévében

2013 első félévében 7 százalékkal, 4,3 millióról 4,6 millió főre nőtt a magyar aktív Facebook felhasználók száma - derül ki a Facebook hirdetési platformjának adatbázisából. Ez a szám igen jelentősnek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a valaha internetezők aránya a lakosság teljes számához képest körülbelül 71%, azaz körülbelül 7,1 millió fő - így gyakorlatilag a Magyarországon valaha internetezők közel kétharmada a Facebook aktív felhasználója. 

A magyar Facebook felhasználók számának növekedése 2011. vége óta szinte lineárisan nő: 2011 végén meghaladta a 3,75 millió főt, 2012 végén megközelítőleg 4,3 millió fő, 2013 első félévének végén pedig 4,6 millió fő volt.

Magyar vonatkozású Facebook adatok 2013 első felének végéről:

• a magyar lakosság közel 46%-a regisztrált Facebook felhasználó;

• a magyar Facebook felhasználók 47,8%-a (2,2 millió fő) már mobilkészülékről is használja a Facebook-ot - több mint háromnegyedük (77,1%) Android mobil operációs rendszeren keresztül, 16,9%-a az Apple iOS rendszerén keresztül, 6% pedig egyéb mobil operációs rendszeren keresztül éri el a szolgáltatást;

• a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány 2011-hez képest gyakorlatilag nem változott, stabilizálódni látszik;

• a magyar felhasználók korosztály szerinti megoszlása:

• 13% a 13-17 év közötti korosztályba tartozik;
• 23% a 18-24 év közötti korosztályba tartozik;
• 24 % a 25-34 év közötti korosztályba tartozik;
• 20% a 35-44 év közötti korosztályba tartozik;
• 20% a 45 éven felüliek korosztályába tartozik.

Forrás: SocialTimes.hu

• az átlagos CPC érték 0,1 USD, az átlagos CPM érték 0,02 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);
• nemzetközi összehasonlításban, a regisztrált felhasználók száma alapján maradtunk a 43. legnépesebb nemzet – Görögország után, Hong Kongot megelőzve;
• sajnos a magyar felhasználók családi állapotára vonatkozó kapcsolati adatok, illetve az iskolai végzettségi adatok gyakorlatilag értékelhetetlenek a nagyarányú adathiány miatt (ezt általában az okozza, ha egy adott felhasználó nem ad meg adatokat - azok megadása nem kötelező.).

A legtöbb követővel rendelkező top 10 magyar oldal ranglistái 2011 év vége és 2013 év közepe között jócskán átalakultak - igaz az indián neves Facebook alkalmazásáról elhíresült "Extreme Silver" és a "Túró Rudi" végig megőrizték 1-2. helyüket, valamint a Norbi Update oldal is végig szerepelt a top 10-es listákon, 2012 végén és 2013 közepén az előkelő harmadik helyen:

Forrás: a Socialbakers.com és a SocialTimes.hu vonatkozó statisztikái

A Facebook geolokációs szolgáltatása (check-in) az alábbi magyar vonatkozású helyeken volt a legnépszerűbb 2013 közepén:

	Oldal	Check-in	(±)	Itt járt	(±)	SocialRate
1	Budapest Liszt Ferenc International AirportHungary, Local business	30.270	38	68.497	75	2
2	Coke Club, SiófokHungary, Club	2.674	38	20.190	186	8
3	ÖtkertHungary, Club	11.728	33	49.968	157	4
4	Aréna PlazaHungary, Shopping/retail	21.033	32	113.314	136	5
5	WestEnd City CenterHungary, Retail and consumer merchandise	20.165	30	100.805	179	5
6	Fővárosi Állat- és NövénykertHungary, Sports/recreation/activities	5.097	27	59.874	352	12
7	Cafe del RioHungary, Club	755	24	5.284	175	7
8	HellobabybarHungary, Bar	794	18	4.330	113	5
9	Tisza DOKKHungary, Sports/recreation/activities	800	17	8.501	160	11
10	Aquaworld Budapest - Ramada ResortHungary, Spas/beauty/personal care	1.384	16	12.310	79	9

Forrás: SocialTimes.hu

Miért "lájkolunk" a Facebook-on cégeket, márkákat?

Egy amerikai közösségi marketing megoldásokat fejlesztő cég, a Syncapse 2080 vásárlót kérdezett meg arról, hogy miért Like-olnak cégeket/márkákat a Facebook-on. A kutatás során a kulcsfontosságú gazdasági területek összesen 20 legjelentősebb márkáját, cégét vizsgálták.

A válaszadók 10 válaszlehetőség közül választhattak:

• a leggyakoribb Like-indok az adott márka/cég támogatásának kifejezése (49%);
• a második leggyakoribb indok valamiféle kupon vagy árengedmény Like-útján történő elérése (42%);
• a harmadik leggyakoribb ok a rendszeres információhoz való jutás (41%);
• 35% valamilyen versenyben vett részt;
• 31% a Like-olt céggel, márkával kapcsolatos saját jó élményét szerette volna így kifejezni;
• 27% így kívánta megosztani a közösséggel a Like-olt márka/cég iránti érdeklődését;
• 21% valamilyen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos információkeresés során Like-olt;
• 20% azért Like-olt, mert látta, hogy más barátjuk már követője az adott márkának/cégnek;
• 18% valamilyen reklám hatására Like-olta az adott céget/márkát;
• 15% pedig valakinek az ajánlása miatt Like-olt egy adott márkát/céget.

Forrás: Syncapse

A fenti adatok az egyes márkákra adott hasonló típusú válaszlehetőségek átlaga. Az egyes márkákra/cégekre leadott válaszok márkák szerint természetesen eltérőek - ezt az alábbi táblázat mutatja. A Disney, a Coca-Cola, a Nike esetén pl. az átlagnál jóval erősebb Like ok a márka személyes támogatásának kifejezése - a BMW és a Zara esetén ez az átlagnál kevésbé fontos szempont.

Forrás: Mashable

A kutatás kilenc oldalas összefoglalója az alábbiakban olvasható, illetve letölthető:

Facebook, Twitter, Pinterest - a legjelentősebb e-kereskedelem generáló közösségi média oldalak

A Business Insider egy friss tanulmánya szerint továbbra is nő a közösségi médián keresztül realizált e-kereskedelmi vásárlások aránya. 2012-13-as adatokat elemezve továbbra is a legjelentősebb e-kereskedelmi vásárlást generáló közösségi médium a Facebook (35,9%), második a Twitter (19,6%), harmadik a Pinterest (15,1%). A kutatás az emailt is közösségi csatornának tekinti - a közösségi csatornák közül emailen keresztül történt az e-kereskedelmi vásárlások 15,7%-a. A Google+ csupán az ötödik (6,3%), a  Tumblr a hatodik (1,9%) legjelentősebb közösségi médium ebből a szempontból.

Forrás: Business Insider

Internet trendek 2013 - KPCB jelentés (117 oldal)

Az Amazon, a Google, a Twitter és a Zynga befektetőjeként és főként a digitális és zöld technológiai ipari befektetéseiről ismert KPCB legújabb (117 oldalas!) jelentése a nemzetközi internetpiaci trendekről.

Néhány világpiaci trend röviden:

• továbbra is növekvő internethasználat;
• növekvő videó- és képmegosztás;
• a közösségi élménymegosztás növekvő szerepe a mindennapi életben; 
• az interneten megosztott információk robbanásszerű növekedése;
• a közösség tagjait segítő információmegosztó oldalak szerepének növekedése (pl. Waze, Yelp);
• a magyarok kevesebb mint 10%-a oszt meg rendszeresen a közösségi médián keresztül élményt - a világátlag 24%;
• mobil internet forgalom rohamos növekedése;
• kiaknázatlan a mobil hirdetési piaci;
• továbbra is növekvő okostelefon penetráció (Magyarország nincs az első 30 ország között);
• mobiltelefon használati szokások;
• új technológiai ciklus: hordható számítástechnikai eszközök (?);
  
• QR (és egyéb) kódhasználat növekedése;
• a számítástechnikai szakemberek iránti növekvő munkaerőpiaci kereslet...

Az előadás anyaga megtekinthető, illetve a "Slideshare-en le is tölthető.

Forrás: KPCB

Cartwheel – vásárlók verbuválása a Facebook-on keresztül akciós kuponokkal

Az Egyesült Államok második legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Target (tavalyi éves árbevétele csaknem 70 milliárd dollár volt) Cartwheel, azaz bevásárlókocsi néven új szolgáltatást hozott létre, hogy az internetes közösséget visszacsábítsa boltjaiba és az online vásárlás mellett növelje offline forgalmát.

Forrás: Reuters

A Target természetesen nem fordul el az online kereskedelmi csatornától és nem szünteti meg az online vásárlási lehetőséget. Céljuk, hogy az új szolgáltatásukon keresztül a vásárlóik Facebook ismerőseit is vásárlóivá tegye.

A Cartwheel oldalon a vásárló akciós kuponos termékeket gyűjthet – jelenleg több mint 20 termékkategória termékeiből választva. Az összegyűjtött akciós termékekről a gyűjtés végén a vásárló kérésére a szolgáltatás egy vonalkódot generál. A vonalkódot kinyomtatva, vagy a mobil alkalmazáson keresztül vonalkód olvasóval leolvasva kizárólag a boltban lehet érvényesíteni.

A vásárlásról üzenetet küld ki a szolgáltatás a vásárló Facebook oldalára, így megosztva az információt a Facebook barátokkal. Ha a vásárló Facebook barátai is feliratkoznak az új szolgáltatásra és akciós termékeket vásárolnak, akkor az új vevőket „generáló” vásárló további akciós lehetőségekhez férhet hozzá.

Facebook borítókép - 20%-os szabály

Vizuális szempontból meghatározó (talán a legfontosabb) a Facebook oldal borítóképe (cover photo). Már csak azért is, mert más területen a Facebook nem nagyon ad lehetőséget az adott főoldal vizuális személyre szabására.

2013. március elején a Facebook módosította - többek között - a nyitólap borítóképre vonatkozó szabályokat (lásd: Facebook Pages Terms szabályzat III. B. pontját és a Text in Images segédletet).

A régi tiltás megszűnt, miszerint a cég nevén túl nem lehet szöveget (pl. felhívást, honlap és egyéb címet) megjeleníteni. Helyébe lépett viszont a 20%-os szabály, amely a borítóképen megjelenített szöveg mértékét a borítókép területének 20%-ában maximalizálja.

További borítóképre vonatkozó szabályok:

• minden borítókép publikus,

• a borítókép nem lehet félrevezető és nem sértheti más szerzői jogait,

• a felhasználók nem bátoríthatók, hogy borítóképedet feltöltsék saját hírfolyamukra.

Paavo Schmid, egy svájci web-fejlesztő készített egy ingyenes online alkalmazást, amely segít leellenőrizni, hogy borítóképünk megfelel-e a 20%-os szabálynak. Az alkalmazás 5x5-ös területre osztja a feltöltött borítóképet, ha több mint 5 téglalap tartalmaz szöveget, akkor borítóképünk nem felel meg a 20%-os szabálynak:

Forrás: Social Media Examiner