• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: YouTube. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: YouTube. Összes bejegyzés megjelenítése

2013-08-31

Ingyenes versenytársfigyelő közösségi média szolgáltatás: Wildfire Monitor

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

A Wildfire Monitorral versenytársaink főbb közösségi média eredményeit kísérhetjük figyelemmel – az ingyenes szolgáltatás a saját és a versenytársaink Google+, Facebook, valamint Twitter oldalainak összehasonlítását teszi lehetővé.

Wildfire Monitor

A Wildfire Monitor szolgáltatás legfontosabb része a Facebook oldalak fő mutatószámainak összehasonlítását lehetővé tévő rész. Mindenekelőtt meg kell határoznunk a mérni (összehasonlítani) kívánt Facebook oldalakat: maximum 10 Facebook oldal összehasonlítása lehetséges.

Ahogy a lenti képen is látszik a Like-ok számát, a PTAT értéket*, valamint PTAT/Like értéket tudjuk megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, 3 hónapos és a teljes mérhető időszakra kiterjedő időbontásban. Természetesen kézzel is beállíthatjuk a megfigyelt időszakot. A kiválasztott összehasonlítandó Facebook oldalak három előbb említett alapértékét külön-külön jeleníthetjük meg a grafikon tetején látható kívánt összehasonlítandó értéktípus kiválasztásával.

* A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

A nemzetközi szinten legsikeresebb Facebook oldalak főbb adataihoz is hozzáférhetünk a „Facebook Leaderboards” fejezet két almenüjét választva. Egyrészt megtekinthetjük a Like toplistát, másrészt a checkin-ek alapján legsikeresebb oldalak listáját. Mindkét toplista első 999 helyezettjének eredményeit láthatjuk.

Like toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / Like-ok száma / Like-ok számának változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – Like szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

Checkin toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / checkin szám / checkin számok változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – checkin szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

A Google+ és a Twitter oldalak összehasonlítása hasonló módon történik, mint a Facebook oldalak esetén, azonban itt csupán az oldalak követői számát lehet összehasonlítani, illetve megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, illetve 3 hónapos időbontásban.

Twitter toplistákat is találhatunk a Wildfire Monitor oldalán: a top 999 Twitter oldal listáit tudjuk megjeleníteni az adott oldalt követők száma, a követett oldalak száma, illetve a publikált Twitter üzenetek száma alapján.

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

2013-08-26

Facebook, Twitter, Google+, LinkedIn és YouTube dizájnelem méretek

Egy hasznos összefoglaló infógrafikát találtam az Econsultancy egyik cikke alapján, amiben a Raidious összegyűjtötte az öt legjelentősebb közösségi médium fő dizájnelemeinek méretinformációit. Több mint két tucat különböző méretinfó látható a lenti infógrafikán: 

Social Media Spec Guide
Forrás: Visual.ly

Főbb közösségi média kampány értékek a Wildfire-től


A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

Milyen részvételi értéktől mondható sikeresnek egy közösségi média kampány?

Több mint 300 ezer közösségi média kampány és néhány ezer közösségi média márkaoldal menedzsmentjének tapasztalata alapján a lenti majd négyperces videóban Lydia Simmons röviden ismerteti, hogy mik a közösségi média kampányok főbb teljesítménymutatói és milyen kampány részvételi értéktől mondható sikeresnek egy kampány.

  • Felhasználók által generált fotóverseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 3-6%-a csatlakozik a versenyhez.
  • Sorsolásos játék kampány: a kampányoldal látogatóinak 30-50%-os részvételi aránytól sikeresnek tekinthető a kampány részvételi aránya.
  • Kupon kampány: ha a kuponoldal látogatóinak legalább 70%-a letölti a kupont, akkor a részvételi arány jónak mondható.
  • Kvíz játék: ha a kvízjáték oldalának látogatói közül 30%-nál több vesz részt a játékban, akkor a részvételi arány már jónak mondható.
  • Felhasználók által generált videó verseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 1%-a feltölt videót.


A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.



Forrás: Wildfire


Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.


2013-08-09

Maersk: "No comment" cégből aktív közösségi média kommunikátor

A több mint 100 éves múlttal rendelkező dán Maersk Csoport a világ egyik legnagyobb szállítmányozási és olajipari vállalkozása, amely nemrég egy tradicionális, visszafogottan kommunikáló cégből a közösségi hálózatokon egyre aktívabban kommunikáló céggé változott.

Az MIT Sloan Management Review interjújában Anna Granholm-Brun, a cég vállalati márka menedzsere mesélt a változás okairól és mikéntjéről. A kaliforniai származású, Dániában élő menedzser a vállalat felsővezetésének támogatásával készítette el az addig "no comment" kommunikációt végző cég közösségi média stratégiáját, többek között létrehozva a ma már több mint 1,4 millió követővel rendelkező Facebook, a több mint 25 ezres követői táborral rendelkező LinkedIn, a közel 9 ezer követőt vonzó Twitter, a majd 5 ezer követőt számláló YouTube, a több mint 2,5 ezer követős Google+, valamint több más közösségi oldalt.


Anna Granholm-Brun szerint a Maersk hatalmas átalakuláson ment keresztül az utóbbi tíz évben. A sajtómegkeresésekre általában "no comment" válaszokat adó, a versenytársakhoz képest igen visszafogott PR és marketingkommunikációs cégből - különösen az utolsó öt évben - egy igen nyitott és kommunikatív cég lett... ahogy Anna fogalmaz "átláthatóbbá tettük a tevékenységeinket". Sokkal gyakrabban és több médiumon keresztül kezdetek el kommunikálni a szerteágazó tevékenységükről, szolgáltatásaikról.

A közösségi média kommunikáció sokat segített abban is, hogy jobban megismerhessék meglévő és potenciális ügyfeleik igényeit, problémáit! A közösségi média csatornákon sokat kommunikálnak arról a követőkkel például, hogy mi lehet a szállítmányozási iparág jövője, milyen új típusú problémákra kell majd választ adni a jövőben, hogy minél hatékonyabban tudják majd kielégíteni az ügyfelek igényeit.

Az átalakulás nem volt könnyű a hosszú múlttal rendelkező, több mint 152 ezer embert foglalkoztató cégnél! A felsővezetést meg kellett győzni arról, hogy a közösségi médián való aktív részvétel milyen üzleti előnyöket nyújthat a cégnek:
  • miként lehetnek egyes alkalmazottak profi "nagykövetei", képviselői, szóvivői a cégnek,
  • hogyan lehet majd elősegíteni az iparág legértékesebb munkavállalóinak saját cégünkhöz történő átcsábítását,
  • hogyan lehet lelkes pályakezdőket szerezni, ...
Például elindítottak egy személyes blogot egy éppen az utolsó hajóútjára készülő kapitány számára, aki az utolsó hajóútjáról napi szinten adott hírt addigi pályájának személyes élményeiről, az adott nap érdekesebb történéseiről. Ez segített abban, hogy az olvasók személyes hangvételű (nem hivatalos) csatornán keresztül képet kaphassanak a cég kultúrájáról, a hajósok mindennapjairól, életkörülményükről.

2011-ben elindították a vállalat belső - közösségi médián alapuló - kommunikációját is a SharePoint, a Podio, valamint a Jive platformok alkalmazásával. A projekt kicsit nehezen indult be, mert kezdetben nem volt jól meghatározott célja a belső közösségi kommunikációnak. Az egyik kereskedelmi részlegüknél különösen hatékony a közösségi alapú kommunikációs együttműködés - sokkal hatékonyabban tudják egymást értesíteni a különböző regionális kereskedelmi területek. Hatékonyabb lett a kereskedők és az egyéb kiszolgáló részlegek közötti együttműködés is (pl. ügyfélszolgálat). Létrehoztak egy mindenki által elérhető, jól strukturált tudásbázist is, amely megkönnyíti a dolgozók információkeresését, sok esetben lerövidítve az adott megoldáshoz, válaszhoz vezető utat és időt.

2013-06-01

Internet trendek 2013 - KPCB jelentés (117 oldal)

Az Amazon, a Google, a Twitter és a Zynga befektetőjeként és főként a digitális és zöld technológiai ipari befektetéseiről ismert KPCB legújabb (117 oldalas!) jelentése a nemzetközi internetpiaci trendekről.

Néhány világpiaci trend röviden:

  • továbbra is növekvő internethasználat;
  • növekvő videó- és képmegosztás;
  • a közösségi élménymegosztás növekvő szerepe a mindennapi életben; 
  • az interneten megosztott információk robbanásszerű növekedése;
  • a közösség tagjait segítő információmegosztó oldalak szerepének növekedése (pl. Waze, Yelp);
  • a magyarok kevesebb mint 10%-a oszt meg rendszeresen a közösségi médián keresztül élményt - a világátlag 24%;
  • mobil internet forgalom rohamos növekedése;
  • kiaknázatlan a mobil hirdetési piaci;
  • továbbra is növekvő okostelefon penetráció (Magyarország nincs az első 30 ország között);
  • mobiltelefon használati szokások;
  • új technológiai ciklus: hordható számítástechnikai eszközök (?);
  • QR (és egyéb) kódhasználat növekedése;
  • a számítástechnikai szakemberek iránti növekvő munkaerőpiaci kereslet...




Az előadás anyaga megtekinthető, illetve a "Slideshare-en le is tölthető.

Forrás: KPCB

2013-04-19

YouTube hirdetési lehetőségek - YouTube infografika

A Google marketingeseknek szóló "Think Insights" oldalán nemrég publikáltak egy YouTube infografikát, amely néhány érvet (tényt) tartalmazz arról, hogy miért és hogyan érdemes cégeknek megjelenni/hirdetni a YouTube-on.

A fő érvek a YouTube mellett, hogy naponta több mint négymilliárd videót néznek meg a felhasználók és több mint 100 millió közösségi interakció történik, az AdAge top 100 hirdetője közül mindegyik hirdet a YouTube-on is... (lásd a lenti infogarfikát).



Az infografika a YouTube hirdetések négy megjelenési formáját emeli ki.

1. TrueView: ennek a megjelenési formának a fő előnye, hogy csak abban az esetben kell érte fizetni, ha a filmet ténylegesen megtekintették és 2,4-szer hatékonyabb, mint más hirdetési módok. Ennek a hirdetési formának is négy változata van:
  • In-stream: ez egy adott, a felhasználó által eredetileg kiválasztott videó előtt, a videómezőben megjelenő reklámvideó, amit legalább 5 másodpercig lát a felhasználó és csak azután dönthet úgy, hogy megtekinti-e a reklámfilmet vagy továbblép az eredetileg megtekintendő filmre - ezért a reklámtípus megjelenésért csak abban az esetben kell fizetni, ha legalább 30 másodpercet megtekintettek a reklámfilmből.
  • In-slate: ez egy adott, a felhasználó által eredetileg kiválasztott, több mint 10 perces videó előtt, a videómezőben megjelenő 3 reklámvideó, ami közül ki kell választania a nézőnek, hogy mely reklámfilmet kívánja megtekinteni. Ezért a reklámtípus megjelenésért csak abban az esetben kell fizetni, ha megtekintették a filmet.
  • In-search: ez a reklámtípus egy adott keresés találati oldalának tetején jelenik meg - ebben az esetben is csak abban az esetben kell fizetni, ha megtekintették a filmet.
  • In-display: ebben az esetben a a felhasználó által eredetileg kiválasztott videó mellett jobb oldalon megjelenő felajánlott, hasonló tartalmú videók között az első helyen jelenik meg a reklámvideó, és ebben az esetben is csak a reklámvideó megtekintése után kell fizetni a hirdetőnek.
2. Csatornák: a nemrég dizájnváltáson áteső YouTube csatornák fő előnye, hogy pl. egy cég saját "Youtube honlapot" alakíthat ki saját megosztott videói számára, de kialakíthatók olyan úgynevezett playlist-ek, amikben összegyűjthetjük a mások által publikált, de a számunkra fontos videókat is. A csatorna személyre szabható, "márkásítható", igaz korlátozott keretek között. Ez a megjelenési forma teljesen ingyenes maradt továbbra is.

3. Szponzoráció: a nagyobb cégek támogathatnak ismertebb YouTube oldalakat, a kisebb cégeket más/nagyobb cégek is támogathatnak. Ez egyedi reklám típus.

4. YouTube nyitólap: a nyitólapon történő megjelenés elvileg igen hatékony lehet...


2013-03-17

Ajánló: közösségi média képméretező alkalmazás

Az Autre planéte, egy párizsi dizájn stúdió "Social Media Image Maker" néven hasznos alkalmazást publikált amellyel a különböző közösségi médiumok megannyi eltérő méretű képméretei szerint méretezhetjük az adott médiumon megjelentetni kívánt képanyagunkat. Jelenleg 15 különböző közösségi médium képméretei szerint méretezhetjük a képeinket, így többek között a Facebook, Twitter, LinkedIn, YouTube, Google+, Pinterest, Flickr, és a Tumblr is megtalálható a listájukon.

Forrás: autreplanete.com (Social Media Image Maker)


2013-02-16

Mit tudnak a nagyvállalati felsővezetők a közösségi médiáról és hogyan, mire használják?

Az MIT Sloan Management Review egyik cikke foglakozott nemrég egy tavalyi kutatás eredményeivel, amit többek között a Stanford University végzett arról, hogy mit tudnak a közösségi médiáról a nagyvállalati felsővezetők.

Mennyire ismerik a közösségi médiumokat, szolgáltatásokat? A felsővezetők döntő része (különösen a fiatalabb korosztályok) természetesen ismeri a három legjelentősebb közösségi médiumot, a Facebookot, a Twittert és a LinkedInt. A sorrendben és az arányokban sincs szerintem semmi meglepő. A Google+ és a többi szolgáltatás/médium ismertsége azonban viszonylag alacsony. (Lásd a bal oldali ábrát.)

A megkérdezettek négyötöde rendelkezett LinkedIn profillal (80,4), kétharmaduk Facebook profillal (67,9%), majd fele Twitter profillal (46,7%), de 42,9%-uk YouTube, 35,3% Google+, 11,4% pedig Pinterest profillal is.

A felhasználás gyakoriságában is a LinkedIn vezet. A megkérdezett nagyvállalati felsővezetők 41,3%-a gyakran használja ezt a közösségi médiumot, viszont meglepően kevesen használják gyakran a Facebookot (17,9%), a Twittert (8,7%), a Google+ szolgáltatást (8,2%), a YouTube-ot (5,4%), valamint a Pinterest-et (1,6%).

A válaszadók majd kétharmada személyes céllal is használja a közösségi médiát (65,2%). Azok közül, akik személyes céllal is használják a közösségi médiumokat, főként a barátaik üzeneteit kísérik figyelemmel (81,8%), videókat néznek (75,2%), blogokat olvasnak (53,7%),  valamint értékeléseket és véleményeket olvasnak (53,7%). (Lásd jobb oldalon lévő ábrát.)

A válaszadók majd kétharmada üzleti céllal is használja a közösségi médiát (62,5%). Az e körbe tartozó nagyvállalati felsővezetők elsősorban szintén a barátaik üzeneteit olvassák (69,6%), blogokat olvasnak (67,8%), videókat nézegetnek (55,7%),  valamint értékeléseket és véleményeket olvasnak (53,%). Ami a közösségi médiumok látogatási gyakoriságát illeti, szerintem nincs meglepő arányeltolódás a nem nagyvállalati felsővezetők szokásaihoz képest. Az sem meglepő, hogy gyakrabban nézik ezeket a médiumokat azok a nagyvállalati felsővezetők, akik elsősorban üzleti célból használják a közösségi médiát. (Lásd a lenti ábrát.)


Mennyire értik a nagyvállalati felsővezetők a közösségi média lényegét, működését, jelentőségét? Saját bevallásuk szerint igen is (55,9%), meg nem is (44,1%).

A nagyvállalatok közel egyharmada (32,2%) külső tanácsadást is igénybe vett, hogy mélyebb ismeretekre tegyen szert e téren. Hogy miért?
  • Ismereteik kiszélesítése érdekében, hogy jobban megértsék a közösségi média potenciális üzleti lehetőségeit;
  • a trendek, kockázatok jobb megismerése érdekében;
  • az adott vállalat közösségi média megjelenésének elindításával kapcsolatban;
  • a közösségi média jelenlét vállalati előnyeinek megismerése, illetve program-alkotás miatt;
  • a közösségi média alkalmazásával kapcsolatos belső szabályzat létrehozása érdekében, valamint egy vállalaton belüli, az alkalmazottak számára készített közösségi kommunikációs honlap elkészítésével kapcsolatban;
  • egy "tudásközpont" felállítása érdekében, amelynek célja, hogy szakmai anyagokat, információkat gyűjtsön a nagyvállalati közösségi média használattal kapcsolatban.

Mire és miért használják a megkérdezett nagyvállalati felsővezetők szervezetei a közösségi médiát?
  • 77% az ügyfelekkel történő kommunikációra és interakciókra,
  • 64% reklámcélból és értékesítési célból,
  • 46% az ügyfelek jobb megismerésére, megértésére,
  • 40,3% versenytárs figyelésre,
  • 38,1% a munkatársakkal történő kommunikációra,
  • 32,4% új termékek/szolgáltatások kifejlesztésével kapcsolatban.


A megkérdezett nagyvállalati felsővezetők közösségi média kommunikáció szempontjából a következő nagyvállalatokat tartották a legsikeresebbnek: Cisco, Citibank,  Clorox, Coca-Cola, Comcast, Dell, Dominoz Pizza, FedEx, Ford, IBM, Intel, Nike, Southwest Airlines, Starbucks, Target Brands.


A kutatás eredményeiről készült 15 oldalas publikáció lapozható/letölthető formátumban:

2013-02-14

8 éves a YouTube - infografika

2013. február 14-én volt nyolc éve, hogy elindult a YouTube... A Shortymedia alábbi infografikája bemutatja a nyolc év fontosabb történéseit, számait.

A Shortymedia által vizualizált történet igazából az első feltöltött videótól veszi kezdetét...



... és a 2012. július 12-én feltöltött Gangnam Style videóval végződik, ami az első videó volt, ami elérte a több mint 1 milliárdos nézettségi számot (2012 december). De tudjuk, hogy a történet ezzel nem fejeződik be: "The show must go on!"

Forrás: Shortymedia

2013-02-02

Az amerikai kisvállalatok közösségi média használata és hasznosságának megítélése

Forrás: Wall Street Journal
A Wall Street Journal felmérése szerint az amerikai kisvállalkozások közel 60%-a szerint a közösségi média eszközök fontosak cégük növekedése szempontjából. A LinkedIn-t használják leggyakrabban (30%) és ezt is tartják a leghasznosabbnak (41%). A Facebook csupán a második leginkább használt (22%) és csak a harmadik leghasznosabbnak tartott (14%) közösségi médium. A Twitter a harmadik leginkább használt (14%), viszont a Pinterest után a második legkevésbé hasznosnak tartott (3%) közösségi csatorna. A YouTube a negyedik leginkább használt (13%), viszont a második leghasznosabbnak tartott (13%) közösségi csatorna. (A felmérés 835 Egyesült Államokbeli (1-20 millió USD árbevétellel rendelkező) "kisvállalkozás" vezetőjének válaszai alapján készült.)

A felmérésben résztvevő 835 amerikai kisvállalat közösségi média használata iparáganként a következőképpen néz ki:




A közösségi média hasznosságának megítélése

Az amerikai kisvállalatok iparáganként eltérően ítélik meg a közösségi média hasznosságát, összességében azonban 10 kisvállalat közül 6 fontosnak tartja a közösségi médiát cégük növekedése szempontjából. Az alábbi ábrán jól láthatók a részletek (lásd lent).



A hasznosság megítélésével korrelál a közösségi média kommunikációra fektetett hangsúly mértéke is, amit a Wall Street Journal a közösségi média tevékenységre fordított dedikált szakember állomány meglétével avagy hiányával érzékeltet. A közösségi médiát legkevésbé fontosnak tartó két kisvállalati iparág  cégei (halászat és bányászat) nem alkalmaznak külön embert a közösségi média kommunikációs feladatok ellátására. Ezzel szemben a közösségi kommunikációt leginkább értékesnek tartó közszolgálati cégek/szervezetek mind alkalmaznak közösségi kommunikációra szakosodott, külön erre a célra felvett alkalmazottat.




A felmérés szerint a kisvállalatok csaknem fele hetente átlagosan egy és öt órát fordít közösségi médiával kapcsolatos tevékenységre, iparáganként természetesen eltérő mértékben:

2012-12-29

21 közösségi média szolgáltatás változás 2012-ben amely hatással lehet a vállalati online marketing stratégiára

Egy az amerikai MIT egyetemen 2004-ben szerveződött csapat 2006-ban HubSpot néven céget alapított, hogy a KKV-k számára olyan szoftvert fejlesszenek ki, amely támogatást nyújt internet marketing tevékenységük sikeres elvégzésében. Egyik új publikációjukban 21 olyan közösségi marketing szolgáltatás változást, módosítást gyűjtöttek össze, amely hatással van, lehet a vállalati közösségi marketing kommunikációs stratégiára.

A 29 oldalas kiadványban többek között a Facebook "Global Brand Pages" névre hallgató, a multinacionális cégek számára egységes megjelenést biztosító, októberben bevezetett új struktúráról, a Facebook júniusban bevezetett új hirdetési lehetőségéről lehet olvasni, amely már lehetővé teszi, hogy egy hirdetés csak mobil eszközökön jelentethessünk meg. De olvashatunk még:
  • a Facebook idén nyáron bevezetett kibővített hirdetés targetálási lehetőségéről,
  • a Facebook Open Graph applikációs lehetőségéről,
  • az Instagram Facebook általi felvásárlásáról,
  • a Twitter nyáron bevezetett személyre szabható "Tailored Trends" szolgáltatásáról,
  • a Twitter nyitóoldali profilkép feltöltési lehetőségéről,
  • a Twitter új hirdetés targetálási lehetőségeiről,
  • a LinkedIn és a Twitter stratégiai partnerségének felbomlásáról,
  • a LinkedIn új bejegyzés szegmentálási lehetőségéről,
  • a LinkedIn vállalati oldalait érintő változásokról,
  • a Foursquare új promóciós bejegyzés szolgáltatásáról,
  • a Foursquare novemberben bevezetett értékelési rendszeréről,
  • a Google+ új "Hangour on Air" szolgáltatásáról,
  • a Google keresőrendszerének változásairól,
  • a Google+ Local szolgáltatásáról,
  • a Google+ Communities szolgáltatásáról,
  • a Pinterest ősszel bevezetett, a vállalakozások számára kialakított "Business Accounts" lehetőségéról,
  • a YouTube "In-Video" programozási lehetőségéről, valamint
  • a YouTube videók interaktív feliratozási lehetőségéről.


2012-10-16

Ford Fiesta Movement - egy sikeres közösségi média kampány eredményei


A Ford az egyik legjelentősebb multinacionális nagyvállalat, amely az elsők között alkalmazta a közösségi média által nyújtott eszközöket és lehetőségeket. Ezt bizonyítja egyik sikeres, még 2009 elején indított “Fiesta Movement” kampányuk, amelynek célja az volt, hogy még az akkor új Fiesta típus bevezetése előtt megkedveltesse a „kis autók is lehetnek menők” gondolatot a hagyományosan nagy autók irányt rajongó amerikai vásárlók körében.

A cég internetes közösségi médiával kapcsolatos, ma már eredményekkel igazolhatóan sikeres stratégiáját Scott Monty, a Ford közösségi média vezetője akkoriban így foglalta össze: "a Ford közösségi média stratégia célja a vállalat emberibb arculatának kialakítása (humanizálása) a vásárlók Ford alkalmazottakkal és egymással való összekapcsolásán keresztül, mely folyamat során értékteremtésre törekszünk."


A kampányról röviden

2009-ben a Ford merőben új módszert választott az új márka egyesült államokbeli bevezetéséhez: a megszokottaktól eltérően nem ismert szakújságíróknak osztotta ki a prototípusokat, hanem a létrehozott közösségi honlapon keresztül jelentkező 4000 ember közül kiválasztott több tucat húszegynéhány éves potenciális vásárlót, akik fél évig használhatták az autót. Cserébe, a kiválasztottaknak meg kellett osztaniuk az új autóval kapcsolatos tapasztalataikat a legismertebb közösségi médiumokon e célra létrehozott Ford oldalakon (Facebook, Flickr, Twitter, YouTube). A mozgalomban résztvevő 100 kiválasztott „ügynöknek” (agent) a kampány során havonta egy-egy küldetést kellett végrehajtani, amiről be kellett számolniuk az előbb említett közösségi médiumokon. Ilyen küldetés volt például, hogy az ügynököknek el kellett készíteni egy 5 perces rövidfilmet a kedvenc filmjük alapján, vagy például találniuk kellett egy hasonmást és rá kellett venni, hogy utánozza egy jelenetben az „eredeti” hírességet.1


A kampány eredményei – 10 ezer előrendelés, 52 ezer tesztvezetés, 28 millió YouTube videó megtekintés, …

A kampány eredményeiről nemrég számolt be Jim Farley, a Ford marketing igazgatója egy konferencián. Elmondta, hogy ez a kampány volt a Ford első jelentős piaci bevezetés előtti (pre-launch) kampánya. Meglepte őket az eredmény:

  • az ügynökök körülbelül 50 ezer digitális tartalmat publikáltak a kampányban meghatározott közösségi médiumokon (Facebook, Flickr, Twitter, YouTube);
  • 10 ezer online előrendelés történt;
  • 52 ezer tesztvezetést bonyolítottak le;
  • 28 millió YouTube videót tekintettek meg az érdeklődők;
  • összességében 58%-os márkaismertséget értek el a kampány végére.

Jim Farley szerint „alig költöttünk valamit” a kampányra, viszont rengeteget tanultunk: mik a vásárlók tényleges színpreferenciája, milyen extrákat igényelnek leginkább. Az is beigazolódott, hogy a globális kampányokhoz képest  mennyivel hatékonyabbak a helyi piacokra szabott kampányok.2


A közösségi média alkalmazásával „jelentős költségmegtakarítást” ért el a Ford

Egy korábbi nyilatkozatában Jim Farley egy alig több mint öt perces videóinterjúban számolt be arról, hogy a Ford milyen hatékonyan alkalmazza a közösségi médiát. (Az interjút neves amerikai blogírók által előre feltett kérdésekből állították össze.)




Milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb a Ford a közösségi média csatornáin történő interakciók során és ez hogyan hatott a Ford eddigi ügyfélélménnyel kapcsolatos nézeteire?

"Az autóink közösségi médián keresztül történő piaci bevezetésének egyik fontos tanúsága, hogy mennyire fontos az ügyfelek számára annak érzése, hogy aktív részesei a folyamatnak. A közösségi média előtti korszakban csak akkor beszélhettünk ügyfélélményről (customer experience), amikor eladtuk vagy szervizeltük autóinkat ügyfeleink számára. A közösségi médiára épülő Fiesta Movement vagy a Focus Global Test Drive kampány során azonban arra kértük a (potenciális) fogyasztóinkat, hogy aktívan vegyenek részt a termékünk piaci bevezetésében. Nagyon meg kell gondolnunk, hogy mit kérünk tőlük, és hogy ennek fejében mit adunk nekik. Ez egy új eleme az ilyen kampányoknak.

Az elején egy kissé önzőek voltunk és főként a bevezetendő termék előtérbe helyezésére gondoltunk, de meg kellett tanulnunk, hogy minél szórakoztatóbb a kampány a résztvevők számára, annál hasznosabb nekünk, mint vállalatnak."


Milyen szempontból találta a leghasznosabbnak a közösségi médiát: a lojalitás, a vásárlással kapcsolatos döntés szempontjából, vagy ügyfélszolgálati szempontból?

"Elsősorban a vásárlással kapcsolatos döntés (consideration) szempontjából találtuk leghasznosabbnak a közösségi médiát, mivel a közösségi médián alapuló termékbevezetés lehetővé tette számunkra, hogy az autó ismertségét még a piaci bevezetés előtt jelentősen növelhessük. Így történt ez a Fiesta Movement kampány során is, ahol olyan emberek figyelmét is sikerült felkelteni, akik normál esetben eddig nem mutattak különösebb érdeklődést.

Tehát a közösségi média lehetővé tette, hogy hitelesen tudjunk emberekkel kapcsolatba lépni az új autóinkkal kapcsolatban, és olyan autókkal kapcsolatban is, amikről nem is gondolták volna az emberek, hogy Ford. (Jim Farley az USA-ban nem oly elterjedt és nem nagyon ismert kisvárosi autókra gondolt, mit pl. az említett Fiesta vagy Focus.)

Például a Focus eladások jelentős növekedését észleltük miután a Fiestát piacra dobtuk: sokan csak akkor fedezték fel a Focust, amikor elmentek megnézni a Fiestát. Számunkra is meglepő volt, hogy mennyien nem ismerik a másik kis autónkat, a Focust."


Van-e olyan terület a Fordon belül, amellyel kapcsolatban elmondható, hogy a közösségi média alkalmazása csökkentette a költségeket vagy javította a meglévő üzleti folyamatokat?

„A közösségi média hangsúlyozásának egyik igazi előnye az a drámai hatékonyság, amit tapasztaltunk! Nem is számítottunk rá. Jelentős reklámköltséget takarítottunk meg azzal, hogy még a valós piaci bevezetés (értékesítés) előtt a közösségi médián keresztül emberek sorát vontuk be az új autó megismerésébe, megismertetésébe, így csökkent a piaci bevezetés utáni tradicionális marketingtevékenységek költsége. A Fiesta Movement kampány során nagyobb külső segítség nélküli (spontán) autómárka ismertséget értünk el, mint a versenytárs Fiat vagy Yaris és csak a hagyományos TV kampány költségének egytizedére volt szükség. Tehát a piaci értékesítés előtti közösségi média alapú kampánnyal, amellyel a közösségi médián keresztül kommunikáltuk az új termékkel kapcsolatos információkat, ténylegesen csökkenthettük a tradicionális reklámköltségeket.”


Milyen mértékben bővült a marketing csapat a közösségi média tevékenységeknek köszönhetően az elmúlt 24 hónapban?

„Nem is a marketing csapat tagjainak száma nőtt meg jelentősen, hanem sokkal inkább a munkatársak tapasztalatainak sokrétűsége. Olyan tudással, tapasztalattal rendelkező kollégák is részt vesznek a munkában, akik azelőtt nem voltak a csapat tagjai. Olyan emberekről van itt szó, akik kreatívan gondolkodnak, különböző ötletekkel állnak elő, pl. egy Facebook alkalmazással kapcsolatban. Ezt a munkát nem lehet kizárólag az ügynökségre delegálni. Az ügynökség ügyfeleként mi magunknak is meg kell tudnunk fogalmazni kreatív ötleteket. Még inkább elmosódnak a határok a marketing, a PR és az ügynökségi feladatok között.

A Ford az egyik leghatározottabb módon mozdult el a közösségi média irányába, csökkentve a reklámköltségeket. Volt olyan pont, amikor a Fordon belül megkérdőjeleződött ez a stratégia?”


Őszintén szólva a legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy mennyire alapvető (mainstream) médiává vált a közösségi média.

„A Fiesta Movement kampány olyan sikeres volt, hogy megváltoztatta az Explorer piaci bevezetésével kapcsolatos gondolkodásmódunkat is. Ezért döntöttünk úgy ezen a nyáron, hogy az új Explorer bevezetését a Facebook-on keresztül fogjuk megcsinálni. Focus Global Test Drive néven indult el az új Focus globális tesztvezetési kampánya, amely során 100 ember jelentkezését várják szerte a világon – ez a kampány is a Facebook-on indult el (és a bejegyzés írásakor még tart).”


Vannak-e olyan dolgok, amiket máshogyan csinálnának?

„Talán… talán gyorsabban kellett volna lépnünk és talán már régóta ezt kellett volna tennünk.”


Kapcsolódó blogbejegyzéseim:


2012-07-20

A Fortune Global 100-as cégek közösségi média megjelenése


A Burson-Marsteller "Global Social Media Check-Up 2012" néven megjelentetett egy 47 oldalas prezentációt, amelyben a Fortune Global 100-as listán szereplő, azaz a világ 100 legnagyobb árbevétellel rendelkező cégének közösségi média megjelenését vizsgálta a Twitter, a Facebook, a Youtube, a Google+, valamint a Pinterest oldalain.

A vizsgált közösségi médiumokon keresztül legtöbb említést generáló 10 cég a HP, a Ford, a Sony, az AT&T, a Samsung, a Toyota, a Honda, a Walmart, a British Petrol, és a Verizon.

A világ vezető cégei 2010-ben kezdték el komolyabb szinten használni a közösségi médiumokat, 2011-ben már sokan közülük aktívan kommunikáltak is ezen a csatornán keresztül az ügyfeleikkel. A kutatás kimutatta, hogy ez a kommunikáció 2012 első felében már igen komoly méreteket öltött: egy hónap alatt a fent említett 5 csatornán keresztül a 100 céggel kapcsolatban majd 10,5 millió kommunikációs megjelenés (post, képfeltöltés, stb.) történt. Ez átlag naponta több mint 3350 kommunikációs megjelenést jelent egy cégre vetítve. Már rég vége vannannak az időnek, amikor még egy nagyobb cég napi szinten követni tudta az interneten keresztül megjelenő vele kapcsolatos kommunikációt.

A közösségi médiumokon keresztül történő online párbeszéd terén magasan vezet a Twitter: a kommunikáció közel 54%-a csak ezen az egy csatornán keresztül történik! Fej-fej mellett következnek a gyakran nem kellően becsült fórumok és blogok közel 19-19 %-kal. Az online kommunikáció csupán 4,4%-a zajlik a Facebookon.


A rohamosan növekedő online kommunikáció aktívabb részvételre ösztönözte a vizsgált nagyvállalatokat. A világ 100 legjelentősebb árbevételével rendelkező nagyvállalat közül 2010-ben 79%, 2012-ben már 87% rendelkezett közösségi média megjelenéssel. A vizsgált öt jelentős közösségi médium közül a Twitter a legnépszerűbb: a vizsgált 100 cég közül 82-nek van legalább egy Twitter oldala, 79 rendelkezik YouTube oldallal, 74 van jelen a Facebook-on, 48 rendelkezik Google+ oldallal és 25 cég Pinterest oldallal is rendelkezik.


A Twitter sikerének egyik oka az elmúlt két évben bekövetkező robbanásszerű fejlődés: míg 2010-ben "csupán" napi 50 millió üzenetküldés történt ezen a csatornán keresztül, addig 2012 márciusában közel hétszeresére nőtt a naponta küldött üzenetek száma (meghaladta a 340 milliót). vizsgált 100 nagyvállalat Twitter oldalának (oldalainak) átlagos követői száma két év alatt megtízszereződött (2010:1489; 2012:14709). A viszgált vállalatok is több Twitter oldalt követnek (2010:731; 2012:2062).

Ezzel párhuzamosan a Facebook felhasználóinak a száma is jelentősen nőtt: míg 2010 júliusában "csupán" 500 millió felhasználója volt, addig 2012. március végén már több mint 901 millió. A Facebook-on jelenlévő nagyvállalatok növekvő aránya is érthető a fent említett felhasználói szám növekedés tükrében: 2010-ben még a vizsgált 100 nagyvállalat közül 54-nek volt Facebook oldala; 2012 első felében már 74 nagyvállalat volt jelen a Facebook-on. Az átlagos Facebook követői tábor is jelentősen nőtt (2010:40884; 2012:152646). 

A YouTube is jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi két évben: 2010 májusában 2 milliárd videómegtekintés történt naponta, 2011 májusában 3 milliárd, 2012 májusában pedig már 4 milliárd. A YouTube videó-megtekintések számának növekedése a vizsgált 100 legnyagobb cég tekintetében szinte megegyezik a Facebook-felhasználás mutatójának növekedési arányával (2010:50%; 2012:79%). Egy átlagos YouTube csatorna nézettségi száma meghaladja a kétmilliót, az adott vállalati csatornához csatlakozó felhasználók átlagos száma 1669.

A világ 100 vezető cége egyre aktívabban kommunikál a közösségi médián keresztül:
  • a 82 Twitter oldallal rendelkező cég 79%-a válaszol a Twitter üzenetekre;
  • a 74 Facebook oldallal rendelkező vállalat 70%-a válaszol, aktívan kommunikál a követői táborával;
  • a Facebook oldalak 94%-át legalább heti rendszerességgel frissítik;

A világ vezető 100 cége közül egyre több egyszerre több különböző közösségi csatornát is üzemeltet akár azonos médiumon is. Például a különböző földrajzi területeken élő ügyfeleik/vásárlói számára, a különböző termékük/szolgáltatásuk, akár különböző témák szerint (pl. általános hírek, ügyfélszolgálat, állásajánlatok).



Íme a 47 oldalas prezentáció:


2012-06-02

Mi történik egy perc alatt a közösségi médián belül?

Egy marketing tanácsadó cég, a Social Jumpstart összegyűjtötte és infografikában megjelentette, hogy mi történik egy perc alatt a közösségi média néhány jelentősebb szolgáltatásán ...

Forrás: Social Jumpstart

2012-04-23

Tanulmány az 500 leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat közösségi média kommunikációjáról

Az amerikai Massachusetts Dartmouth Egyetem nemrég publikálta tanulmányát, amelyben az egyetem Marketing Kutató Központja az amerikai Inc. Magazine Inc. 500-as listáján szereplő 500 leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat közösségi média kommunikációját vizsgálta - immár ötödik alkalommal. A kutatásban 170 cég vett részt az 500-as listából, így a minta hibaértéke +-6%.


Milyen közösségi média csatornákat használnak az Inc. 500 cégek?
A cégek majd háromnegyede volt jelen 2011-ben a Facebook-on (74%) - ez az érték 2009-ben még csupán 61% volt. Hasonlóan magas a LinkedIn használati aránya (73%). A harmadik leginkább használt közösségi média csatorna a Twitter: a cégek majd kétharmada használta ezt a csatornát 2011-ben; 2009-2011 között 52%-ról 64%-ra nőtt a Twitter-használó cégek aránya. A vállalati blog még mindig a negyedik leginkább használt közösségi média eszköz, de használati aránya 2010-2011 között 50%-ról 37%-ra csökkent. Az ötödik legkedveltebb közösségi média csatorna az online videómegosztó szolgáltatások köre, viszont itt is csökkenő tendencia mutatható ki: 2009-2011 között 36%-ról 24%-ra csökkent a használatuk. A fórumok használata is jelentősen visszaesett: míg 2009-ben 28%-os, 2010-ben 33%-os, addig 2011-ben 15%-os volt a fórumok használata. A podcasting alkalmazása is csökkenő tendenciát mutat: 2010-2011 között 16%-ról 6%-ra esett vissza. Összességében elmondható, hogy a Facebbok, a LinkedIn és a Twitter használata az utóbbi három évben egyre dominánsabbá vált az 500 leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat körében, míg a vállalati blog, a videómegosztás, a fórumok, valamint a podcasting használati aránya jól láthatóan csökkent. A közösségi médiát egyáltalán nem használó Inc. 500-as cégek aránya már csupán 9%.



Melyek a leghatékonyabb közösségi médiumok?
Paradox módon a legkevésbé használt közösségi médiumokat tartják a leghatékonyabbnak. Az Inc. 500-as cégek 96%-a szerint a fórumok alkalmazása sikeres (a sikerességi mutató az utóbbi három évben 91%-ról 96%-ra nőtt). Az egyre kevésbé használt vállalati blog sikerességi mutatója a második legjobb 92 százalékkal. Ezt követi a szintén kevésbé használt online videómegosztók sikeressége 90 százalékkal. A szélesebb körben használt LinkedIn sikerességi indexe is 90%. A Twitter sikerességi mutatója 86%-ra nőtt, egy kicsit kevésbé sikeres a közösségi média használata alapján legelterjedtebb közösségi médium, a Facebook (82%).



Mik a közösségi médiumok használatának legfontosabb okai?
Az amerikai Inc. Magazine Inc. 500-as listáján szereplő megkérdezett 170 leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat 90%-a a közösségi média fontosságát a márkaismertség fokozásában és a vállalat hírnevének, elismertségének növelésében, 88%-a az internetes látogatottság növelésében, 81%-a a lead generálásban, 73%-a pedig az ügyféltámogatási programok hatékonyságának növelésében látja.



Mennyire és hogyan mérik a közösségi média kommunikáció hatékonyságát az Inc. 500-as vállalatok?
Az amerikai Inc. Magazine Inc. 500-as listáján szereplő megkérdezett 170 leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat több mint kétharmada (68%) méri valamilyen módon a közösségi média kommunikáció hatékonyságát, sikerességét. Az elsődleges mérési szempontokat tekintve, a leginkább figyelt mérési szempontok: a követők, regisztrált felhasználók száma, az internetes forgalom növekedésének mértéke, a generált lead-ek értéke, az ügyfélszolgálati költségek csökkenésének mértéke, a közösségi média programokon keresztül realizált értékesítési bevételek mértéke.



Mennyivel költenek többet/kevesebbet az Inc. 500-as vállalatok közösségi média tevékenységre 2012-ben?
A válaszadó 170 cég 29%-a 20-50%-kal fog 2012-ben többet költeni közösségi média tevékenységre, 28%-a legalább 20%-kal, 14%-a több mint 50%-kal. A válaszadó 170 cég egynegyede (25%) nem tervez költségnövelést vagy csökkentést. A válaszadók csupán 4%-a fog 2012-ben kevesebbet költeni közösségi médiára, mint 2011-ben.


2012-04-13

Mi történik egy perc alatt az interneten?

Az Intel utánajárt, hogy mi történik a világon egy perc alatt az interneten:
  • 639 800 GB adatforgalom pörög a hálózatokon keresztül;
  • 204 millió email kerül kiküldésre;
  • 30 órányi videóanyagot töltenek fel a YouTube-ra és ezzel egy időben 1,3 millió videófilmet tekintenek meg;
  • több mint 2 millió keresés történik csak a Google oldalán keresztül;
  • 277 ezren jelentkeznek be a Facebookra;
  • 320-nál több Twitter regisztráció történik, és kb. 100 ezer Twitter üzenet kerül publikálásra;
  • a Flickr képmegosztó oldalán 20 millió fotót néznek meg és 3 ezer fényképet töltenek fel;
  • a LinkedIn 100-nál több új taggal bővül;
  • a legnagyobb e-kereskedelmi oldalon, az Amazon-on 83 ezer dollár értékű árut értékesítenek.

De még megdöbbentőbb az Intel becslése, amely szerint ma jelenleg körülbelül ugyanannyi hálózati eszköz kapcsolódik az internethez, mint a világ lakosainak száma, de 2015-ig (azaz kevesebb mint három év múlva) az internethez kapcsolódó eszközök száma kétszer akkora lesz, mint a világ lakosainak száma.

Forrás: Intel

2012-03-20

Az ügyfélszolgálati funkció fontossága és szerepe a vállalati közösségi média kommunikációban – infografika


Meggyőződésem, hogy a közösségi média egyik legfontosabb szerepe a vállalati kommunikáción belül az ügyfélszolgálati funkciók támogatása. Ezt támasztja alá (ismételten) egy friss kutatás, amit a világ egyik legjelentősebb ügyfélszolgálati szolgáltatást nyújtó cége, az angol Sitel készített 16-64 évesek körében, 1000 fős minta alapján. A Sitel 26 éves múlttal rendelkezik és 26 országban több mint 57 ezer munkatársat foglalkoztat, több mint 130 ügyfélszolgálati központot üzemeltet… tehát valószínűleg igencsak értenek az ügyfélszolgálati tevékenységhez.

Az angol fogyasztók ügyfélszolgálattal kapcsolatos véleményét feltérképező kutatás eredményeit (valamint más hasonló kutatási eredményeket) az ugyancsak angol Our Social Times tanácsadó cég egy látványos infógrafikán keresztül publikálta. A fontosabb kutatási eredmények:
  • a legfontosabb megállapítás, hogy a közösségi média egyre jelentősebb hatással van az ügyfélszolgálati munkára, egyre több ember fordul a cégekhez e médiumon keresztül ügyfélszolgálati ügyekben;
  • a felnőttek 44%-a oszt meg termékekkel kapcsolatos negatív információkat az interneten keresztül – a cégek számára tehát alapvetően fontos az online csatornák figyelemmel kísérése, menedzselése;
  • a fogyasztók 57%-a használja az internetet ügyfélszolgálati problémák megoldása során – közülük 33% fórumokon vagy chat-szolgáltatásokon, 25% oktató vagy termék/szolgáltatás bemutató videókon, 19% kérdés-felelet szolgáltatáson (pl. Quora, Facebook Questions, Yahoo Answers), 11% blogokon publikált termék/szolgáltatás bemutatókon, 4% a Twitter-en keresztül feltett kérdéseken keresztül keres választ a kérdéseire, problémáira, illetve kommunikál;
  • a 16-24 éves korosztály a legaktívabb – 15%-uk főként a közösségi médiát használja termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseinek megválaszolására, problémáinak megoldására;
  • nyilvánvaló, hogy a hagyományos ügyfélszolgálati csatornák továbbra is fontos szerepet játszanak. Arra a kérdésre, hogy a vállalatok miként javíthatnák ügyfélszolgálati munkájuk színvonalát, a válaszadók 68%-a azt válaszolta, hogy a kontakt telefonszámokat könnyebben elérhetővé kellene tenni;
  • jelentős a hatékonyabb vállalati online kommunikációval szembeni elvárás is: a fenti kérdéssel kapcsolatban a válaszadók 53%-a javasolja a terméket/szolgáltatásokat bemutatót videók, oktatóanyagok, instrukciók publikálását; 11% szerint fontos, hogy a kérdésekre gyors válaszok szülessenek a Twitter-en;
  • egy Cap Gemini tanulmány szerint viszont a cégek 60%-a nem válaszol a közösségi médián keresztül közvetlenül feltett kérdésekre sem. Van tehát mit fejlődnie a cégek jelentős részének e téren is!

Forrás: Our Social Times

2012-03-07

Közösségi marketing, közösségépítés – Harley Davidson módra

A nagy múltú amerikai motorgyár, a Harley Davidson a közösségi média közösségszervező erejét hívta segítségül egyik legújabb marketing kampányának kigondolása, megtervezése és megvalósítása érdekében. A kampány lényege, hogy több közösségi média csatornán keresztül (Facebook, Twitter, YouTube) képeket küldhetnek el a Harley Davidson-os motorosok motorjukról (és magukról) – így döntve meg a sokakban élő negatív sztereotípiákat.

A kampány hipotézise, hogy a fényképeket beküldő „átlag” emberek fotóit látva, az eddig esetleg a Harley Davidson-os figurákkal szemben negatív sztereotípiákat tápláló emberek reálisabb képet fognak alkotni a márkáról és az ahhoz tartozó motoros közösségről, így csökken a márkával kapcsolatos esetleges negatív érzés mértéke.

Már a kampány gondolata is a közösségi médiumokon keresztül szerveződő közösség egyik tagjának, Harold Chase-nek köszönhető. A kampány ötlet kigondolását ugyanis nem a Harley Davidson-on vagy annak egyik reklámügynökségén belül agyalták ki, hanem az angol szakzsargonban crowdsourcing-nak nevezett, a közösségi média párbeszédteremtő képességének egyik legsikeresebb felhasználási lehetőségén keresztül született meg. (Az angol crowdsourcing elnevezés leginkább csoportos ötletelésnek fordítható.) A Harley Davidson feldobta a témát… a közösség ötletelt, majd a cég a közösség szavazatainak figyelembevételével kiválasztotta az ötletet.

A kampányról készült YouTube videó:


A kampány céges oldala:
http://www.harley-davidson.com/en_US/Content/Pages/dark-custom/stereotypical-harley.html

Forrás: Adweek.com

2012-02-27

Facebook, Google+, YouTube, Twitter top 10 cégek

2012. február végén a Facebook, a Google+, a YouTube és a Twitter oldalakon jelenlévő 10-10 legsikeresebb cég a közösségi médiumok statisztikai elemzésével foglalkozó Socialbakers adatai alapján. (Az adott cég/márka nevére kattintva további látogatottsági statisztikák tekinthetők meg a Socialbakers oldalán.)

Facebook

Facebook oldal
Rajongók
(Követők)
1.
39916244
2.
28639166
3.
27067523
4.
25058595
5.
23288380
6.
22833694
7.
20987079
8.
20499992
9.
20172643
10.
18129765

Forrás: Socialbakers


Google+

Google+ oldal
Rajongók
(Követők)
1.
535603
2.
519478
3.
469653
4.
409510
5.
383814
6.
375324
7.
372931
8.
364421
9.
357669
10.
355823

Forrás: Socialbakers


YouTube

YouTube oldal
Feltöltött videók
nézettsége
1.
274837107
2.
252376744
3.
203783754
4.
125419324
5.
107397654
6.
105633788
7.
100267716
8.
98780623
9.
95416563
10.
(T-Mobile)
94176431

Forrás: Socialbakers


Twitter

Twitter oldal
Követők
1.
2633114
2.
2246425
3.
2141123
4.
2019384
5.
1922692
6.
1831389
7.
1769125
8.
1669999
9.
1624983
10.
1571378

Forrás: Socialbakers


 

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.