A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 21%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő posztok, üzenetek hatására - derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből. Nemzetközi szinten a netezők 35%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 31%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő üzenetek hatására. A magyarok a nemzetközi átlagértékekhez képest "visszafogottabbak", kevésbé fogékonyak a közösségi médián keresztül kommunikált reklámokra, üzenetekre.

A 24 országot felölelő teljes minta igen nagy, 18150 fős - ebből 500 magyar internetező. Az Ipsos az alábbi két kérdést tette fel a közösségi média vásárlásra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A magyar piacra vonatkozó adatokat részletezem.

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott reklám hatására?

Az igenek aránya:

• Teljes minta: 35% 
• Magyarok: 25% 
• Férfiak: 27% / nők: 24%
• 35 év alattiak: 24% / 35-49 év: 22% / 50-64 év: 30%
• Háztartás keresete alapján: alacsony: 22% / közepes: 28% / magas: 16%
• Végzettség alapján: alacsony: 25% / közepes: 27% / magas: 21%

Úgy tűnik, hogy a magyar férfiakra valamivel erősebb hatással vannak a közösségi média reklámok, mint a nőkre: a férfiak 27%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő reklám hatására - a magyar nőknél ez az arány 24%.

Meglepő, hogy az idősebb korosztály (50-64 év) a legfogékonyabb az ilyen típusú reklámokra: 30% vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására. Legkevésbé a 35-49 éves korcsoportra vannak hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (22%), a 35 év alattiak 24%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására.

Legkevésbé a magas keresetű háztartásokban élő internetezőkre van hatással a közösségi médián megjelenő reklám (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (28%).

A közösségi médián megjelenő reklám legkevésbé a magas iskolai végzettségűekre van hatással (21%) és a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (27%).

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott üzenet hatására?

Az igenek aránya:

• Teljes minta: 31%
• Magyarok: 21%
• Férfiak: 20% / nők: 22%
• 35 év alattiak: 20% / 35-49 év: 20% / 50-64 év: 23%
• Háztartás keresete alapján: alacsony: 20% / közepes: 21% / magas: 16%
• Végzettség alapján: alacsony: 19% / közepes: 22% / magas: 18%

A közösségi médián keresztül kommunikált üzenetek a magyar nőkre valamivel erősebb hatással vannak, mint a férfiakra: a nők 22%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő üzenet hatására - a magyar férfiaknál ez az arány 20%.

A reklámokhoz hasonlóan az idősebb korosztály (50-64 év) vásárlási döntéseire valamivel erősebb hatással vannak a termékeket, szolgáltatásokat említő üzenetek, mint a többi korosztályra: e korosztály 23%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő üzenet hatására, míg a 35-49 éves és a 35 év alatti korcsoportok 20%-a jelezte, hogy a közösségi médián megjelenő üzenetek hatására már vásárolt.

A háztartások keresete alapján megállapítható, hogy legkevésbé a magas keresetűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (21%).

Legkevésbé a magas iskolai és az alacsony iskolai végzettségűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (18%-19%); a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire valamivel nagyobb hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (22%).

A különböző nemzetek eredményei alapján látható, hogy az európai és a fejlett nyugati országok internetezőit általában jóval kevésbé befolyásolják a közösségi médián megjelenő reklámok és üzenetek mint a harmadik világbeli vagy ázsiai országok internetezőit.

A kutatás eredményeinek részletes táblázatai elérhetők az Ipsos oldalán (angolul).

A fotó magasan a Facebook legtöbb közösségi reakciót kiváltó tartalomtípusa

5000 Facebook márkaoldal adatait vizsgálta 2013 április-májusban a Socialbakers. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen típusú tartalmak generálják a legtöbb közösségi reakciót a Facebook-on (megosztást, Like-ot, illetve véleménynyilvánítást). Megvizsgálták a legtöbb közösségi reakciót kiváltó tartalmak felső 10%-át.

Az eredmény nem meglepő: a fotó magasan a leginkább közösségi reakciót kiváltó tartalomtípus (93%). Messze lemaradva a státusz üzenet (3%), a link-megosztás (2%), valamint a Videó (2%).

Tavaly év közepén a fotók még "csupán" a leginkább megosztott tartalmak 85%-át tették ki, a link-megosztás 7%-kal a második leginkább közösségi reakciót kiváltó tartalomtípus volt, ezt követte az 5%-os státusz üzenet, majd a 3%-os videó.

Forrás: Socialbakers.com

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra

A mobil eszközök növekvő használati aránya alapvetően befolyásolja napjainkban a vállalati online kommunikáció módját. Érdemes tehát ismerni a főbb mobil eszközökkel kapcsolatos trendeket - ebben segít az Adobe "The State of Mobile Benchmark - Q2 2013" című kiadványa.

A blogom tematikája alapján csupán a közösségi médiára vonatkozó két trendet emelem ki:

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra - 2013. márciusban a Facebook Like-ok 30,1%-át mobil eszközökön keresztül osztották meg.

2012. március és 2013. március között hatszorosára nőtt a mobil eszközökön keresztül megosztott Facebook Like-ok aránya az összes Like-megosztáshoz viszonyítva.

Forrás: Adobe: The State of Mobile Benchmark - Q2 2013

A marketing helyzete 2013-ban - IBM kutatás

Az IBM "The State of Marketing 2013, IBM’s Global Survey of Marketers" címmel 29 oldalas publikációt tett közzé: a világ több mint 15 különböző iparágának 512 nagyvállalati marketingszakemberét kérdezték meg szakmájuk legfontosabb kérdéseiről, problémáiról, kihívásairól.

Az Egyesült Államokban, évente körülbelül 83 milliárd dollárt "veszítenek el" a vállalatok a nem kielégítő szintű ügyfél/vásárlói élmény miatt. A kutatás szerint a marketing szakembereknek újra kell gondolniuk, hogy:

• hogyan érthetik meg jobban az ügyfeleik/vásárlóik igényeit, motivációit;
• miként tudnának hatékonyabban kapcsolatot teremteni, kommunikálni ügyfeleikkel/vásárlóikkal;
• hogyan tudnák jobban értékelni, meghatározni, valamint priorizálni a marketing és értékesítési csatornáikat;
• hogyan tudnának az igényeknek megfelelő ügyfél élményt biztosítani;
• miként lehetne a vállalaton belüli folyamatokat hatékonyabban koordinálni;
• hogyan lehetne a marketingmunkát optimalizálni.

Az alábbi táblázat a legégetőbb marketing kihívásokat mutatja a megkérdezett 512 marketingvezető válaszai alapján (a válaszadók a 3 általuk legfontosabbnak tartott problémát nevezték meg). A válaszadók 42%-a az új ügyfelek/vásárlók megszerzését; 36% a meglévő ügyfelek megtartását és lojalitásuk növelését; 34% a különböző marketing és értékesítési csatornák tekintetében egy egységes és az ügyfelek/vásárlók igényeinek megfelelő, releváns élmény biztosítását; 34% a közösségi média működésének jobb megismerését és a közösségi csatornák hatékonyabb működtetését nevezték meg a legfontosabb kihívásnak.

Forrás: IBM

A kutatás során az alábbi paraméterek alapján meghatározták a leghatékonyabb marketing tevékenységet végző vállalatokat:

• pénzügyi mutatók (bruttó nyereségnövekedés, nettó árbevétel növekedés, tőzsdei részvényár növekedése);
• az adott cég milyen hatékonyan képes az ügyfelek/vásárlók igényeinek megfelelő, releváns élményt biztosítani, illetve;
• az adott cég milyen mértékben alkalmaz marketing és értékesítési csatornákat optimalizáló technológiákat, megoldásokat.

102 cég bizonyult marketingben "élenjárónak", 410 az "egyéb" kategóriába került. Kiderült, hogy igen jelentős eltérés mutatkozott a két tábor között (lásd a lenti ábrát). Az "élenjáró" marketing cégek:

• hatékonyabban mérik fel a vásárlói igényeket, nagyobb mértékben tudnak:
• valósidejű ajánlatokat tenni a vásárlói igényeknek megfelelően,
• marketing és értékesítési csatornákat optimalizáló technológiákat, megoldásokat alkalmazni,
• integrált online/offline és inbound/outbound marketing tevékenységet folytatni;
• rendszeresen hoznak döntéseket, cselekednek valós vásárlói tapasztalatok alapján:
• rendszeresebben mérik fel a vásárlók viselkedését, igényeit,
• fejlett analitikai módszerekkel határozzák meg a média költéseket,
• a vásárlók tranzakciós nehézségeit, problémáit hatékonyabban tudják meghatározni és megfelelő megoldást találni;
• az ügyfél/vásárló élményt szélesebb alapokon tudják figyelemmel kísérni.

Forrás: IBM

Mit javasol az IBM az ügyfél/vásárló igényeket hatékonyabban figyelembe vevő, a különböző marketing és értékesítési csatornák között összehangoltabb tevékenység elérése érdekében?

Integrálni kell a különböző marketing és értékesítési csatornákat:

• az integráció érdekében alkalmazni kell egy marketing szakembert, aki feltérképezi és priorizálja az összes csatorna aktivitást;
• meg kell határozni azt a technológia platformot, ami kiszolgálja ezt az integrációt;
• létre kell hozni egy általános, közös adatbázist, amely tartalmazza az összes ügyfél-interakciót.

Ügyfél-információk alapján kell dönteni, cselekedni:

• meg kell határozni azokat a mérőszámokat és mérési módszereket, amik teljesebb képet nyújtanak az ügyféllel/vásárlóval kapcsolatos interakciókról;
• be kell ruházni, hogy megszerezzük azt a tudást/képességet, hogy értelmezni tudjuk a mérési/vizsgálati eredményeket;
• rendszeres folyamattá kell tenni a vásárlók megismerését, hogy jobb üzleti eredményeket érjünk el.

A kutatás alátámasztotta, hogy a marketingben élenjáró cégek hatékonyabban képesek befolyásolni a váráslói interakciókat: gyakrabban mérik fel a vásárlók elégedettségét; a vásárlókkal/ügyfelekkel szembeni teljesítési kötelezettségeket gyakrabban ellenőrzik és figyelik a teljesülés folyamatát; a cross sell és upsell értékesítési lehetőségeket gyakrabban azonosítják és alkalmazzák a kereskedelmi és ügyfélkezelési területeken; nagyobb hangsúlyt fektetnek a vásárlókkal/ügyfelekkel kapcsolatba lépő munkavállalók képzésére (lásd a lenti ábrát).

Forrás: IBM

Az IBM harmadik javaslatcsoportja:"váljunk mi magunk vásárlóvá":

• értsük meg, hogy a vásárló miként lép kapcsolatba a vállalatunkkal, hogy még hatékonyabban tudjuk kiszolgálni őt;
• teremtsünk márka kultúrát - ismerjük fel, hogy egy márka nem csupán egy logó, hanem olyan működési elvek rendszere, amely az ügyfelet/vásárlót az üzleti tevékenység középpontjába helyezi;
• terjesszük ki a marketing hatókörét minden ügyfél-interakcióra, hogy értékesebbé tehessük a márkánkkal való viszonyt.

A kutatásról készült prezentáció:

Miért "lájkolunk" a Facebook-on cégeket, márkákat?

Egy amerikai közösségi marketing megoldásokat fejlesztő cég, a Syncapse 2080 vásárlót kérdezett meg arról, hogy miért Like-olnak cégeket/márkákat a Facebook-on. A kutatás során a kulcsfontosságú gazdasági területek összesen 20 legjelentősebb márkáját, cégét vizsgálták.

A válaszadók 10 válaszlehetőség közül választhattak:

• a leggyakoribb Like-indok az adott márka/cég támogatásának kifejezése (49%);
• a második leggyakoribb indok valamiféle kupon vagy árengedmény Like-útján történő elérése (42%);
• a harmadik leggyakoribb ok a rendszeres információhoz való jutás (41%);
• 35% valamilyen versenyben vett részt;
• 31% a Like-olt céggel, márkával kapcsolatos saját jó élményét szerette volna így kifejezni;
• 27% így kívánta megosztani a közösséggel a Like-olt márka/cég iránti érdeklődését;
• 21% valamilyen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos információkeresés során Like-olt;
• 20% azért Like-olt, mert látta, hogy más barátjuk már követője az adott márkának/cégnek;
• 18% valamilyen reklám hatására Like-olta az adott céget/márkát;
• 15% pedig valakinek az ajánlása miatt Like-olt egy adott márkát/céget.

Forrás: Syncapse

A fenti adatok az egyes márkákra adott hasonló típusú válaszlehetőségek átlaga. Az egyes márkákra/cégekre leadott válaszok márkák szerint természetesen eltérőek - ezt az alábbi táblázat mutatja. A Disney, a Coca-Cola, a Nike esetén pl. az átlagnál jóval erősebb Like ok a márka személyes támogatásának kifejezése - a BMW és a Zara esetén ez az átlagnál kevésbé fontos szempont.

Forrás: Mashable

A kutatás kilenc oldalas összefoglalója az alábbiakban olvasható, illetve letölthető:

Jelentés az online reklám helyzetéről – Adobe tanulmány (2. rész)

Az Adobe megbízásából 2012 októbere és 2013 áprilisa között 8750 vásárlót és 1750 marketing szakembert kérdeztek meg az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Japánban, valamint Dél-Koreában az online marketing helyzetéről és az online marketinghez való viszonyukról.

Az előző blogbejegyzésemben a felmérés három kérdésével kapcsolatos eredményeket mutattam be:

• Mik a legmegbízhatóbb termékekkel és márkákkal kapcsolatos információforrások? - A családtagok/barátok/munkatársak, az online marketing bizalmi szintje alacsony

• Mik a leghatékonyabb marketing és reklám információforrások? - A tradicionális média csatornák hatékonyabbak a digitális csatornáknál

• A vállalatok mely reklám és marketing csatornán keresztül érhetik el leghatékonyabban a vásárlókat? - Leginkább a gyakran nézett TV-műsorokon és az online/offline kuponokon keresztül

Ebben a bejegyzésben arra kapunk választ, hogy a felmérésben részt vett 8750 vásárló és 1750 marketing szakember szerint ...

• melyek a leginkább és a legkevésbé bosszantó reklámtípusok;
• mi a vásárlók viszonya a közösségi médián Like-olt termékekhez/márkákhoz - miért Like-olnak termékeket/márkákat a vásárlók;
• mik a vásárlók reklám preferenciái.

Melyek a leginkább és a legkevésbé bosszantó reklámtípusok?

A válaszadó 8750 vásárló 1-4-es skálán értékelhette a különböző reklámtípusokat (1 a legkevésbé bosszantó; 4 a legbosszantóbb). A céges telefonhívások a vásárlók 92%-a szerint bosszantó, nemkívánatos, második helyen az online pop-up reklámok (80%), harmadik helyen a szöveges üzenet alapú reklámok (78%) állnak. A közösségi média reklámok és az online reklámok "közepesen" bosszantó reklámtípusoknak tekinthetők, mivel a vásárlók 54-54%-a fejezte ki nemtetszését. A Google keresőben megjelenő reklámok elfogadottsága jobb - a vásárlók 48%-a szerint bosszantó ez a reklámtípus. A legkevésbé bosszantó  4 reklámtípus mind tradicionális (nem online): leginkább elfogadott az újságokban és magazinokban megjelenő reklámok (23%), majd jönnek a TV reklámok (39%), a filmekben és TV-műsorokban elhelyezett termékelhelyezések (42%), és a hagyományos postai úton küldött írott reklámanyagok (45%).

Forrás: Adobe

Mi a vásárlók viszonya a közösségi médián Like-olt termékekhez/márkákhoz - miért Like-olnak termékeket/márkákat a vásárlók?

A rendszeresen vásárolt márkákat/termékeket Like-olják leginkább a több válaszlehetőséget is választható vásárlók (40%). Fontos Like-olási ok a márka stílusa és személyisége (39%) és egy esetleges promóció (35%). Legkevésbé fontos, hogy valamilyen ismerősünk ott dolgozik vagy valamelyik barátunk szintén Like-olta már az adott márkát/terméket (6-6%).

Meg kell jegyezni, hogy a kutatásban résztvevő vásárlók csupán 61%-a közösségi média felhasználó, így a fent említett, és a teljes mintához viszonyított pl. 40%-os érték, az összes közösségi média felhasználóhoz viszonyítva arányaiban jóval magasabb érték, kb. 66%, azaz a közösségi média felhasználók:

• kb. kétharmada a rendszeresen vásárolt márkákat/termékeket Like-olja;
• 64% a a márka stílusa és személyisége miatt Like-olt;
• 58% egy promóció miatt Like-olt;
• 10-10% pedig azért Like-olt terméket/márkát, mert valamilyen ismerősük ott dolgozik vagy valamelyik barátjuk szintén Like-olta már az adott márkát/terméket .

Forrás: Adobe

Hogyan alakul a vásárlók reklám preferenciája?

A 2012 októbere és 2013 áprilisa között megkérdezett 8750 vásárló arra a kérdésre, hogy a felsorolt állítások közül mely állítással ért egyet, az alábbi százalékos értékben adott igen választ, azaz értett egyet az állítással. Az állítások közül kiemelnék néhányat. A válaszadók...

• ... 74%-a szerint a reklámoknak valamilyen egyedi történetet kellene tudni elmesélni, nem csupán a reklámozott termék értékesítését kellene előtérbe helyezni;
• ... 71%-a szerint az in-store élmények fontosabbak az online élménynél;
• ... 70%-s szerint a TV reklámok hatékonyabbak az online reklámoknál;
• ... 67%-a szerint egy videó felér 1000 szóval;
• ... 66%-a szerint a fogyasztói vélemények, termékleírások az igazság legjobb forrásai;
• ... 49%-a szerint az online banner hirdetések nem működnek (nem hatékonyak);
• ... 41%-a szerint az online hirdetések bosszantók;

Forrás: Adobe

A fenti adatokból jól látható, hogy igen jelentős azoknak a vásárlóknak az aránya, akik szerint az online reklámok hatékonysága viszonylag alacsony, sőt bosszantó; a vásárlók majd fele szerint az online banner hirdetések egyáltalán nem működnek, nem hatékonyak.

A hagyományos online reklámok helyett más marketing kommunikációs megoldásokat érdemes tehát alkalmazni. Egy korábbi blogbejegyzésemben írtam arról, hogy a Vanson Bourne és a Pitney Bowes Software által 2012. végén közzétett „Social media: contrasting the marketing and consumer perspectives” című kiadványa megemlít néhány, a közösségi média felhasználók által legfontosabbnak tartott vállalati kommunikációs lehetőséget:

• árengedményeket biztosító kuponok, ingyen-lehetőségek (ajándékok),

• új termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos hírek,

• értékesítéssel kapcsolatos hírek,

• új eseményekkel kapcsolatos hírek,

• a termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos változások,

• ügyfélszolgálati kommunikáció.

Jelentés az online reklám helyzetéről – Adobe tanulmány (1. rész)

Az Adobe megbízásából 2012 októbere és 2013 áprilisa között 8750 vásárlót és 1750 marketing szakembert kérdeztek meg az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Japánban, valamint Dél-Koreában az online marketing helyzetéről és az online marketinghez való viszonyukról.

Mik a legmegbízhatóbb termékekkel és márkákkal kapcsolatos információforrások? 

A családtagok/barátok/munkatársak a legmegbízhatóbb információforrások, az online marketing bizalmi szintje alacsony

Arra a kérdésre, hogy mik a legmegbízhatóbb termékekkel és márkákkal kapcsolatos információforrások, a vásárlók (narancs szín) 51%-a, a marketing szakemberek (piros szín) 36%-a a családtagokat/barátokat/munkatársakat nevezte meg a legmegbízhatóbb termékekkel és márkákkal kapcsolatos információforrásnak. Második legmegbízhatóbb információforrásnak a tradicionális fogyasztói fórumokat és publikációkat nevezték meg (35%; 33%); harmadik helyen a tradicionális újságok és TV áll (28%; 27%); csupán negyedik helyet sikerült megszereznie a legmegbízhatóbbnak bizonyult digitális csatornának, a vállalati honlapoknak (17%; 22%). Az online hírportálok (11%; 16%), blogok (8%; 11%), a tradicionális szakpublikációk (6%; 13%), és az online vállalati közösségi média oldalak (3%; 7%) zárják a sor.

A vizsgált három európai országban (Franciaországban, Németországban, Egyesült Királyságban) a globális átlag alatti a digitális médiumok megbízhatósági szintje, a vizsgált három ázsiai országban (Ausztráliában, Japánban, Dél-Koreában) ez a szint valamivel a globális átlag felett található.

Forrás: Adobe

Mik a leghatékonyabb marketing és reklám információforrások?

A tradicionális média csatornák hatékonyabbak a digitális csatornáknál

Nagyjából a vásárlók és marketing szakértők bizalmi indexének megfelelően alakult a reklám és marketing üzenet közvetítő csatornák hatékonyságának elismertsége.

Arra a kérdésre, hogy mi a leghatékonyabb marketing és reklám információforrás, a megkérdezett 8750 vásárló 47%-a szerint a hagyományos újságok és TV-k a leghatékonyabb marketing csatornák. A megkérdezett 1750 marketing szakember 41%-a szerint is ezek a leghatékonyabb marketing csatornák. Második helyen állnak a családtagok/barátok/munkatársak (31%; 22%); harmadik helyen a hagyományos fogyasztói fórumok/publikációk (25%; 24%); negyedik helyen a vállalati honlapok (18%; 24%); ötödik helyen a digitális hírportálok (12%; 17%); fej-fej mellett hatodik-hetedik-nyolcadik helyen a vállalati közösségi média oldalak (9%; 13%), a tradicionális szaklapok (7%; 13%), valamint a blogok (8%; 11%) állnak.

Ebben a kérdésben az amerikai, európai és ázsiai válaszadók válaszai között nem lehet szignifikáns eltérést tapasztalni – egy kivételtől eltekintve: az USA-ban a családtagok/barátok/munkatársak a többi régióhoz képest hatékonyabbnak tartott reklám/marketing üzenet közvetítő csatornák. 

Forrás: Adobe

A vállalatok mely reklám és marketing csatornán keresztül érhetik el leghatékonyabban a vásárlókat?

Leginkább a gyakran nézett TV-műsorokon és az online/offline kuponokon keresztül

Arra a kérdésre, hogy mi a leghatékonyabb reklám és marketing csatorna, hogy a vállalatok elérjenek téged (egy választ lehetett adni), a megkérdezett vásárlók 40%-a, a marketing szakemberek 34%-a a rendszeresen nézett TV-műsorok választ adták. Körülbelül fele ilyen sokan nevezték meg az online vagy tradicionális kupon ajánlatokat (22%; 16%); harmadik helyen állnak az óriásplakátok (9%; 11%); majd jönnek a közösségi média reklámok (5%;9%), a TV által közvetített sportesemények (6%; 6%), a világméretű sportrendezvények (4%; 7%), az online videók (4%; 6%), a mobil alkalmazások (1%; 4%), valamint a jelentős szórakoztatóipari események (2%; 2%).

E téren két jelentősebb eltérés is látható a különböző régiók között:

• a rendszeresen nézett TV-műsorok reklám/marketing üzenet közvetítő ereje Ázsiában a legjelentősebb, Európában viszonylag gyengébb ez a hatás;
• Európában viszonylag jelentős az óriásplakátok szerepe a többi régióhoz képest.

Forrás: Adobe

A TV jelentőségének aránya és az online médiumok viszonylagos gyengesége a fenti adatsorok láttán, lehet, hogy első látásra meglepő.

Segítségül a Nielsen globális reklámköltéseit bemutató ábrája, mely igazolja a fenti értékeket: a TV reklámköltés magasan vezet (62,8%), második helyen még mindig az újságok (19,5%), és csupán utolsó előtti helyen áll az internet 1,9%-kal.

Forrás: Nielsen

A reklámköltések alakulása alapján elmondható, hogy az online hirdetések súlya továbbra is nő: 2012-ben az internet reklámköltés nőtt a leginkább (9,9%-kal).

Forrás: Nielsen

A képek ereje a közösségi marketingben - ötletek és jó példák

Számos kutatás, tanulmány bizonyítja egyértelműen, hogy egy képet tartalmazó üzenet általában sokkal erősebb hatású, mint egy egyszerű szöveges üzenet - érthető a jelenség, nem szorul magyarázatra. A HubSpot egyik tavalyi kutatása például 8800 B2B és B2C cég Facebook üzeneteit vizsgálta meg: a fotós üzenetek átlag 53%-kal növelték a Like-ok számát és 104%-kal a hozzászólások számát. Az iMedia Communications blogja kiválasztott néhány sikeres céges Facebook üzenetet és meghatározott néhány kategóriát, ahol egy jó, átütő kép alkalmazásával növelhetjük a közösségi interakciók  (Like-ok/megosztások/hozzászólások) számát.

A közösséget érintő esemény/ünnep

A Ferrero Rocher anyák napi képe:

A Coca-Cola amerikai elnökválasztási kampányával kapcsolatos képe:

A megszokottól eltérő termékképek

Terméked a valóságban, avagy a vásárlói képek ereje

Vizualizált mondások, okosságok

Egy másik anyák napi kép:

Vicces fotók - sokszor bejön

Internet trendek 2013 - KPCB jelentés (117 oldal)

Az Amazon, a Google, a Twitter és a Zynga befektetőjeként és főként a digitális és zöld technológiai ipari befektetéseiről ismert KPCB legújabb (117 oldalas!) jelentése a nemzetközi internetpiaci trendekről.

Néhány világpiaci trend röviden:

• továbbra is növekvő internethasználat;
• növekvő videó- és képmegosztás;
• a közösségi élménymegosztás növekvő szerepe a mindennapi életben; 
• az interneten megosztott információk robbanásszerű növekedése;
• a közösség tagjait segítő információmegosztó oldalak szerepének növekedése (pl. Waze, Yelp);
• a magyarok kevesebb mint 10%-a oszt meg rendszeresen a közösségi médián keresztül élményt - a világátlag 24%;
• mobil internet forgalom rohamos növekedése;
• kiaknázatlan a mobil hirdetési piaci;
• továbbra is növekvő okostelefon penetráció (Magyarország nincs az első 30 ország között);
• mobiltelefon használati szokások;
• új technológiai ciklus: hordható számítástechnikai eszközök (?);
  
• QR (és egyéb) kódhasználat növekedése;
• a számítástechnikai szakemberek iránti növekvő munkaerőpiaci kereslet...

Az előadás anyaga megtekinthető, illetve a "Slideshare-en le is tölthető.

Forrás: KPCB

TV-nézők és a közösségi média – Viacom kutatás

A TV-nézők hetente átlag 10 alkalommal fejtenek ki valamilyen TV-csatornával, TV-programmal kapcsolatos tevékenységet a közösségi médián keresztül - derül ki a VIACOM* legfrissebb "When Networks Network: TV Gets Social" című kutatási jelentéséből. A kutatás során 5000 13-49 év közötti amerikai, angol, német, brazil és orosz Viacom nézőt kérdeztek meg TV-nézési és közösségi média használati szokásairól.

A kutatás fő célja az volt, hogy választ kapjanak arra a kérdésre, hogy miért és hogyan használják a közösségi médiát a TV-nézők, illetve, hogy kiderítsék, hogy ez a közösségi média tevékenység hogyan hat a TV-nézési szokásokra.

A megkérdezett 5000 néző az alábbi fő TV-csatornával, TV-programmal kapcsolatos tevékenységet végezte a közösségi médián:

• 72% valamilyen interakcióba lépett barátokkal és követőkkel,

• 57% követett/like-olt valamilyen TV műsort,

• 61% megosztott valamilyen TV műsorral kapcsolatos információt, vagy ajánlott egy adott műsort,

• 61% megtekintett valamilyen TV-műsorral kapcsolatos videót,

• 66% keresett valamilyen TV-műsorral kapcsolatos információt,

• 49% részt vett valamilyen TV-műsorral kapcsolatos játékban, vagy feliratkozott valamilyen ingyenes szolgáltatásra, akcióra.

24 különböző közösségi média tevékenységet definiáltak és ezeket 3 különböző kategóriába csoportosították:

• fő funkcionális tevékenységek:
• 45% - TV-műsorokról szóló hír keresése, olvasása,
• 44% - műsorsugárzási időre vonatkozó információ keresése,
• 37% - exkluzív TV-műsorral kapcsolatos  információ keresése, olvasása,
• 36% - TV-műsorra vonatkozó exkluzív videó keresése, megtekintése.

• fő közösségi tevékenységek:
• 34% - TV-műsorra/csatornára vonatkozó vélemény megosztása,
• 28% - TV-műsor/csatorna közösségi oldalához történő kapcsolódás (pl. Like),
• 28%  - TV-csatorna/műsor követőivel kapcsolat létesítése (pl. követés).

• fő játék jellegű tevékenységek:
• 25% - TV-műsorral kapcsolatos játékban való részvétel,
• 24% - ingyenes szolgáltatás, akció igénybevétele, vagy online versenyben való részvétel,
• 24% - kvízjátékban való részvétel.

* A VIACOM a világ egyik legjelentősebb TV- és filmipari márkája. Legnézettebb műsorai: MTV, VH1, Comedy Central, Nickelodeon, VIVA.

IDC-Facebook felmérés: okostelefon és közösségi média felhasználási szokások

Okostelefon használati szokásokIDC-Facebook felmérés 2013. március

Az IDC a Facebook szponzorálásával több mint ezer 18-44 év közötti amerikai okostelefon használati szokásait vizsgálta egy héten keresztül 2013 márciusában. Az okostelefon használók közösségi média szokásait mérték fel elsősorban.

Napi átlag 132 perc okostelefon használat / 33 perc Facebook használat

A napi 132 perc telefonhasználatból csupán 16%-a volt telefonhívás. A napi mobil kommunikáció fennmaradó 84%-a szöveges üzenet alapú, email-alapú, illetve közösségi média alapú volt. A telefon- és a közösségi média használat nagyobb része, a hétvégére esik (péntek-vasárnap): hétvégén naponta átlag 41,6 percet, hétköznap (hétfő-csütörtök) átlag 19,5 percet töltöttek a megfigyelt amerikai okostelefon használók a Facebookon. Hétvégén átlag 17,6, hétköznap átlag 8,3 alkalommal használták a Facebookot.

A megkérdezett közel ezer okostelefon tulajdonos 70%-a használja a Facebook-ot, 61% napi gyakorisággal. A Facebook felhasználók az alábbi tevékenységeket végzik:

• 82% a hírfolyamot (news feed) olvassa,
• 49% valamilyen a barátok Facebook-üzenetével kapcsolatos kommunikációt végez,
• 38% üzenetet ír a hírfolyamán,
• 37% meglátogatja a barátok Facebook oldalát,
• 33% közvetlen üzenetet küld legalább egy Facebook barátnak,
• 16% játszik egy Facebook-on lévő játékon,
• 15% képet/videót tölt fel,
• 12% egy Facebook márka/csoport oldalon kommunikál,
• 7% alkalmazásokat keres a Facebook-on keresztül

Az okostelefon használók leggyakoribb telefonhasználati módjai:

• 78% - email használat
• 73% - internet böngészés
• 70% - Facebook használat
• 64% - térképhasználat
• 60% - játék
• 57% - általános keresőhasználat
• 53% - fényképek megosztása
• 46% - helyi szintű keresés
• 44% - hírfogyasztás
• 37% - videó/TV-nézés

2012-ben 14 százalékkal bővült a digitális reklámpiac Magyarországon

A kedvezőtlen gazdasági környezet és a reklámpiac csökkenése ellenére 14%-kal nőtt a hazai digitális reklámpiac 2012-ben, és értéke elérte a 35,65 milliárd forintot - adta hírül az IAB Hungary a Magyar Reklámszövetség keretein belül 2008 novemberében létrejött tagozat, mely a nemzetközi Interactive Advertising Bureau (IAB) szakmai szervezet hazai képviselője.

A hazai piaci folyamatok összhangban vannak az európaiakkal, folyamatos a digitális reklámköltések növekedése. Itthon továbbra is a display szegmens a legnagyobb. 2012-ben az előző évhez képest a hazai és nemzetközi szereplőket egyaránt magába foglaló szegmens 12%-kal növekedett, a teljes költéshez viszonyított részaránya azonban így kis mértékben csökkent.

A teljes digitális költés növekedéséhez legnagyobb mértékben a továbbra is dinamikusan bővülő search szegmens (search és non-display PPC rendszerek) járult hozzá, ami így nem csupán abszolút értékben, de piaci részarányát tekintve is tovább erősödött. 12,43 milliárd forint költés, 27%-os éves növekedés és 35%-os részarány a digitális reklámpiacon belül.

A listing szegmens 4,65 milliárd forint értéken stagnált, azon belül az ár-összehasonlító kivételével a többi alszegmens csökkent. Az email marketingre fordított költések most először csökkentek (7 százalékkal 0,88 milliárd forintra) , ezzel szemben a mobil reklám szegmens töretlen dinamikával növekszik és megközelíti a 0,9 milliárd forint értéket.

Az IAB Hungary megbízásából a PwC Magyarország végezte el idén is a digitális reklámköltések felmérését, a munkában közreműködött a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) Online szekciója.

Forrás: IAB Hungary Adex 2012 (Hungarian) (IABHungary)

Megújult a Google marketing tudásbázisa, a Think Insights

2011 novemberében publikálta a Google marketing szakembereknek szánt tudásbázisát, a Google Think Insights-ot. Néhány napja megújult formában új kiadás jelent meg. Célja, hogy a Google által értékesnek tartott kutatásokról, elemzésekről, ötletekről, trendekről és jó gyakorlatokról szóló írásokat osszanak meg a marketing szakemberekkel. Hírlevelükre érdemes feliratkozni, így nem kell nap mint nap visszalátogatni, hogy képben legyünk a Google által figyelemre méltónak tartott marketing információkkal.

Forrás: Google Think Insights

Jelenleg 14 különböző iparági besorolás szerint csoportosították az információkat (reklám, autóipar, B2B, kiskereskedelmi termékgyártók, oktatás, divat, pénzügyi szolgáltatások, kormányzati és non-profit szervezetek, egészségügy, média és szórakoztatóipar, éttermek, kiskereskedelmem, technológia, utazás és turizmus), azonban több tematikai főmenü alatt is kereshetjük a megfelelő információt:

• marketing célok,
• hirdetés típusok,
• perspektivikus gondolatok,
• "Creative Sandbox" - kreatív marketing kampányokat tárhelye,
• online marketing termékek és eszközök.

Szerintem különösen érdemes belekukkantani a "Creative Sandbox" menü alatti oldalakba, ahol jelenleg több mint 500 marketing kampány leírását találhatjuk - gondolatébresztőként és tanulságként. És egyben itt saját kreatív marketing kampányunk információit is megoszthatjuk - persze megfelelő szabályok szerint.

Ügyfélelemzés a közösségi média korszakban - best ractice jelentés

"Ügyfélelemzés a közösségi média korszakban" címmel egy IBM által társ-finanszírozott kutatás 42 oldalas "best ractice" jelentését tett közzé a TDWI Research. (A kutatás 459 válaszadó szakember véleményei alapján készült.)

A kutatás a megkérdezettek szakemberek cégeinek (multinacionális cégektől a kisvállalkozásokig) jelenlegi ügyfélelemző gyakorlatait és ez irányú jövőbeli terveit vizsgálta a közösségi média által nyújtott lehetőségekre fókuszáltan. A jelentés ajánlásokat tartalmaz, hogy hogyan érhető el nagyobb mértékű pénzügyi megtérülés (ROI) az ügyfélelemző mechanizmusok alkalmazásával. A publikáció itt átnézhető, de a dokumentum alján lévő parancssoron keresztül le is tölthető.

....

Mit tudnak a nagyvállalati felsővezetők a közösségi médiáról és hogyan, mire használják?

Az MIT Sloan Management Review egyik cikke foglakozott nemrég egy tavalyi kutatás eredményeivel, amit többek között a Stanford University végzett arról, hogy mit tudnak a közösségi médiáról a nagyvállalati felsővezetők.

Mennyire ismerik a közösségi médiumokat, szolgáltatásokat? A felsővezetők döntő része (különösen a fiatalabb korosztályok) természetesen ismeri a három legjelentősebb közösségi médiumot, a Facebookot, a Twittert és a LinkedInt. A sorrendben és az arányokban sincs szerintem semmi meglepő. A Google+ és a többi szolgáltatás/médium ismertsége azonban viszonylag alacsony. (Lásd a bal oldali ábrát.)

A megkérdezettek négyötöde rendelkezett LinkedIn profillal (80,4), kétharmaduk Facebook profillal (67,9%), majd fele Twitter profillal (46,7%), de 42,9%-uk YouTube, 35,3% Google+, 11,4% pedig Pinterest profillal is.

A felhasználás gyakoriságában is a LinkedIn vezet. A megkérdezett nagyvállalati felsővezetők 41,3%-a gyakran használja ezt a közösségi médiumot, viszont meglepően kevesen használják gyakran a Facebookot (17,9%), a Twittert (8,7%), a Google+ szolgáltatást (8,2%), a YouTube-ot (5,4%), valamint a Pinterest-et (1,6%).

A válaszadók majd kétharmada személyes céllal is használja a közösségi médiát (65,2%). Azok közül, akik személyes céllal is használják a közösségi médiumokat, főként a barátaik üzeneteit kísérik figyelemmel (81,8%), videókat néznek (75,2%), blogokat olvasnak (53,7%),  valamint értékeléseket és véleményeket olvasnak (53,7%). (Lásd jobb oldalon lévő ábrát.)

A válaszadók majd kétharmada üzleti céllal is használja a közösségi médiát (62,5%). Az e körbe tartozó nagyvállalati felsővezetők elsősorban szintén a barátaik üzeneteit olvassák (69,6%), blogokat olvasnak (67,8%), videókat nézegetnek (55,7%),  valamint értékeléseket és véleményeket olvasnak (53,%). Ami a közösségi médiumok látogatási gyakoriságát illeti, szerintem nincs meglepő arányeltolódás a nem nagyvállalati felsővezetők szokásaihoz képest. Az sem meglepő, hogy gyakrabban nézik ezeket a médiumokat azok a nagyvállalati felsővezetők, akik elsősorban üzleti célból használják a közösségi médiát. (Lásd a lenti ábrát.)

Mennyire értik a nagyvállalati felsővezetők a közösségi média lényegét, működését, jelentőségét? Saját bevallásuk szerint igen is (55,9%), meg nem is (44,1%).

A nagyvállalatok közel egyharmada (32,2%) külső tanácsadást is igénybe vett, hogy mélyebb ismeretekre tegyen szert e téren. Hogy miért?

• Ismereteik kiszélesítése érdekében, hogy jobban megértsék a közösségi média potenciális üzleti lehetőségeit;
• a trendek, kockázatok jobb megismerése érdekében;
• az adott vállalat közösségi média megjelenésének elindításával kapcsolatban;
• a közösségi média jelenlét vállalati előnyeinek megismerése, illetve program-alkotás miatt;
• a közösségi média alkalmazásával kapcsolatos belső szabályzat létrehozása érdekében, valamint egy vállalaton belüli, az alkalmazottak számára készített közösségi kommunikációs honlap elkészítésével kapcsolatban;
• egy "tudásközpont" felállítása érdekében, amelynek célja, hogy szakmai anyagokat, információkat gyűjtsön a nagyvállalati közösségi média használattal kapcsolatban.

Mire és miért használják a megkérdezett nagyvállalati felsővezetők szervezetei a közösségi médiát?

• 77% az ügyfelekkel történő kommunikációra és interakciókra,
• 64% reklámcélból és értékesítési célból,
• 46% az ügyfelek jobb megismerésére, megértésére,
• 40,3% versenytárs figyelésre,
• 38,1% a munkatársakkal történő kommunikációra,
• 32,4% új termékek/szolgáltatások kifejlesztésével kapcsolatban.

A megkérdezett nagyvállalati felsővezetők közösségi média kommunikáció szempontjából a következő nagyvállalatokat tartották a legsikeresebbnek: Cisco, Citibank,  Clorox, Coca-Cola, Comcast, Dell, Dominoz Pizza, FedEx, Ford, IBM, Intel, Nike, Southwest Airlines, Starbucks, Target Brands.

A kutatás eredményeiről készült 15 oldalas publikáció lapozható/letölthető formátumban:

A közösségi média kommunikációs szempontból egyre fontosabb, de egyelőre jelentéktelen közvetlen értékesítési csatorna - PwC tanulmány

Nemrég publikálta a 158 országban több mint 180 ezer szakértői gárdával rendelkező PwC "2012 Global multichannel consumer survey" felmérését, amely 11 ország* több mint 11 ezer vásárlójának véleménye alapján készült. A felmérés a többcsatornás kiskereskedelem 10 állítólagos mítoszát látszik megdönteni.

A tíz megdöntött kiskereskedelmi mítosz:

1. A közösségi média hamarosan nélkülözhetetlen kiskereskedelmi csatornává válik.
2. A kiskereskedelmi boltok a főleg bemutatótermekké válnak a jövőben.
3. A tabletek hamarosan átveszik az asztali számítógépek elsődleges szerepét az online vásárlás terén.
4. Ahogy a világ egyre kisebbé válik, a globális vásárlók egyre hasonlóbbakká válnak.
5. Kína lesz az online kiskereskedelem jövőbeli modellje.
6. A hazai kiskereskedőknek mindig is megmarad a "hazai pálya" előnye a globális kiskereskedelmi szolgáltatókkal szemben.
7. A kizárólag globális online kiskereskedelmi szervezetek, mint például az Amazon, mindig is élvezni fogják a méretgazdaságosság előnyeit a hazai, kizárólag online kiskereskedelmi tevékenységet folytató szervezetekkel szemben.
8. A kiskereskedők természetüknél fogva jobban pozicionáltak, mint a márkák, mivel közelebb vannak a vevőkhöz.
9. Az online kiskereskedelmi csatorna "kannibalizálja" az egyéb kiskereskedelmi csatornák értékesítési volumenét.
10. Az alacsony ár a a kedvenc kiskereskedők fő vásárlást ösztönző tényezője.

A fent meghatározott tíz mítosz közül csupán a közösségi médiával kapcsolatos mítoszt fogom részletesebben áttekinteni, miszerint "a közösségi média hamarosan nélkülözhetetlen kiskereskedelmi értékesítési csatornává válik".

A PwC tanulmány szerint 2012-ben a több mint 11 ezer megkérdezett vásárló csupán 12%-a vásárolt már valamilyen terméket a közösségi médián keresztül - igaz ez az érték csupán 5% volt egy évvel korábban, azaz egy év alatt több mint kétszeresére nőtt a közösségi médián keresztül vásárlók száma. Csupán 18% vásárolt bármilyen terméket bármelyik értékesítési csatornán a közösségi médián keresztül kapott információk hatására. A megkérdezettek kétharmada legalább heti rendszerességgel látogatja a közösségi médiumok valamelyikét, 59 százaléka követ valamilyen márkát a közösségi médián keresztül és ott számos módon kerül kapcsolatba márkákkal kereskedőkkel (lásd később). További érv értékesítési szempontból a vállalati közösségi média jelenlét mellett, hogy a közösségi márka-követők gyakrabban vásárolnak minden értékesítési csatornán keresztül. 

Tehát míg vállalati kommunikációs szempontból fontos a közösségi médián történő aktív jelenlét, nem várható, hogy a közösségi média a közeljövőben meghatározó kereskedelmi csatornává váljon. Nézzük meg részletesebben a háttéradatokat.

Hányan használják és milyen rendszerességgel a közösségi médiát

A válaszadók majd fele (49,3%) napi, 16,7% legalább heti, 9,7% legalább havi rendszerességgel látogat meg legalább egy közösségi médiumot, közel egynegyedük azonban egyáltalán nem használ közösségi médiumot (24,3%). Tehát a válaszadó vásárlók pont kétharmada legalább heti rendszerességgel látogatja a közösségi médiumok valamelyikét - egyharmaduk viszont alig (9,7%) vagy soha (24,3%).

Mit csinálnak a vásárlók a közösségi médiumokon (vásárló-márka kapcsolata)

• A megkérdezettek több mint egyharmada (37,5%) kedvenc márkáit vagy kiskereskedelmi szervezeteit követte.

• 27,6% pozitív vagy negatív véleményt fogalmazott meg egy adott termékkel vagy márkával  kapcsolatban.

• Közel 25% a közösségi médián keresztül addig nem ismert új márkát vagy kereskedőt talált.

• 20,2% kedvenc márkájával olyan interakcióba lépett, amely növelte a márkához való kötődését.

• Közel 17% a közösségi médián keresztül egy márkától származó információ alapján vagy a vele történő interakció hatására valamilyen terméket vásárolt.

• 12% vásárolt valamit a közösségi médián keresztül.

• A megkérdezettek 41,2%-a semmilyen márkát vagy kereskedőt sem követ a közösségi médián (ezek 24,3%-a nem is közösségi média felhasználó).

Miért keresik fel az emberek a márkák közösségi média oldalait

Az alábbi ábrán látható, hogy a közösségi médiát legalább havi rendszerességgel látogatók miért keresik fel leginkább a márkákat a közösségi médiumokon.

• 49% valamilyen őket érdeklő akció/promóció/vásárlási lehetőség miatt,

• 28% új termékajánlatok miatt,

• 26% barát vagy valamilyen szakértő ajánlása alapján,

• 17% azért keres fel egy adott márkát a közösségi médiumon, mert más barátja interakcióba lépett az adott márkával és erről tudomást szerzett (látta az ezzel kapcsolatos bejegyzést a hírfalon),

• 17% azért, mert vásárolt már náluk,

• 16% valamilyen versenyen való részvétel miatt,

• 11% egy jó/rossz élménnyel kapcsolatos visszajelzés miatt,

• 10% egy vásárlás előtti érdeklődés miatt,

• 9% csupán valamilyen érdeklődés miatt akar interakcióba lépni az adott márkával,

• 7% másokkal akar kapcsolatba lépni, akik már követői az adott márkának,

• 5% pedig az adott márka ügyfélszolgálatával akar kapcsolatba lépni.

Az ún. ajánlás marketing fontosságát emeli ki a fent kiemelt két márkákkal történő kapcsolódási ok is, amely összesen 43%-ot tesz ki, azaz a megkérdezett közösségi média látogatók 43%-a valamilyen barát vagy más személy ajánlása információja alapján kerül kapcsolatba egy adott márkával.

Hányan vásárolnak a közösségi médián keresztül ma és a jövőben

Az alábbi ábrán látható, és szerintem nem is meglepő, hogy a vásárlásra legkevésbé használt kereskedelmi csatorna a közösségi média: a válaszadók több mint háromnegyede (75,7%) soha nem vásárolt még ezen a csatornán keresztül.

Ami talán érdekesebb, hogy az elkövetkező 12 hónapban a megkérdezettek 58,2%-a nem tervezi, hogy a közösségi médián keresztül vásároljon bármit is.

A közösségi márka-követők gyakrabban vásárolnak minden értékesítési csatornán keresztül

Az alábbi ábrán narancssárgával jelölték azon vásárlók arányát, akik valamilyen interakcióba léptek a közösségi médián lévő kedvenc márkáikkal (tehát aktív kommunikációs kapcsolatban álltak kedvenc márkáikkal) halvány pirossal, akik csak passzívan követték a kedvenc márkáikat, és bordó színnel a teljes minta arányait. A közösségi médiumokon márkákat követők egyértelműen minden értékesítési csatornán keresztül gyakrabban vásárolnak, mint a teljes minta.

A tanulmány letölthető a PwC oldalán.

* A felmérés tárgyát képező 11 ország: Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Hollandia, Egyesült Királyság, Hong Kong, Franciaország, Kanada, Kína, Németország, Oroszország, Svájc, Törökország.

Az amerikai kisvállalatok közösségi média használata és hasznosságának megítélése

Forrás: Wall Street Journal

A Wall Street Journal felmérése szerint az amerikai kisvállalkozások közel 60%-a szerint a közösségi média eszközök fontosak cégük növekedése szempontjából. A LinkedIn-t használják leggyakrabban (30%) és ezt is tartják a leghasznosabbnak (41%). A Facebook csupán a második leginkább használt (22%) és csak a harmadik leghasznosabbnak tartott (14%) közösségi médium. A Twitter a harmadik leginkább használt (14%), viszont a Pinterest után a második legkevésbé hasznosnak tartott (3%) közösségi csatorna. A YouTube a negyedik leginkább használt (13%), viszont a második leghasznosabbnak tartott (13%) közösségi csatorna. (A felmérés 835 Egyesült Államokbeli (1-20 millió USD árbevétellel rendelkező) "kisvállalkozás" vezetőjének válaszai alapján készült.)

A felmérésben résztvevő 835 amerikai kisvállalat közösségi média használata iparáganként a következőképpen néz ki:

A közösségi média hasznosságának megítélése

Az amerikai kisvállalatok iparáganként eltérően ítélik meg a közösségi média hasznosságát, összességében azonban 10 kisvállalat közül 6 fontosnak tartja a közösségi médiát cégük növekedése szempontjából. Az alábbi ábrán jól láthatók a részletek (lásd lent).

A hasznosság megítélésével korrelál a közösségi média kommunikációra fektetett hangsúly mértéke is, amit a Wall Street Journal a közösségi média tevékenységre fordított dedikált szakember állomány meglétével avagy hiányával érzékeltet. A közösségi médiát legkevésbé fontosnak tartó két kisvállalati iparág  cégei (halászat és bányászat) nem alkalmaznak külön embert a közösségi média kommunikációs feladatok ellátására. Ezzel szemben a közösségi kommunikációt leginkább értékesnek tartó közszolgálati cégek/szervezetek mind alkalmaznak közösségi kommunikációra szakosodott, külön erre a célra felvett alkalmazottat.




A felmérés szerint a kisvállalatok csaknem fele hetente átlagosan egy és öt órát fordít közösségi médiával kapcsolatos tevékenységre, iparáganként természetesen eltérő mértékben: