A fotó magasan a Facebook legtöbb közösségi reakciót kiváltó tartalomtípusa

5000 Facebook márkaoldal adatait vizsgálta 2013 április-májusban a Socialbakers. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen típusú tartalmak generálják a legtöbb közösségi reakciót a Facebook-on (megosztást, Like-ot, illetve véleménynyilvánítást). Megvizsgálták a legtöbb közösségi reakciót kiváltó tartalmak felső 10%-át.

Az eredmény nem meglepő: a fotó magasan a leginkább közösségi reakciót kiváltó tartalomtípus (93%). Messze lemaradva a státusz üzenet (3%), a link-megosztás (2%), valamint a Videó (2%).

Tavaly év közepén a fotók még "csupán" a leginkább megosztott tartalmak 85%-át tették ki, a link-megosztás 7%-kal a második leginkább közösségi reakciót kiváltó tartalomtípus volt, ezt követte az 5%-os státusz üzenet, majd a 3%-os videó.

Forrás: Socialbakers.com

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra

A mobil eszközök növekvő használati aránya alapvetően befolyásolja napjainkban a vállalati online kommunikáció módját. Érdemes tehát ismerni a főbb mobil eszközökkel kapcsolatos trendeket - ebben segít az Adobe "The State of Mobile Benchmark - Q2 2013" című kiadványa.

A blogom tematikája alapján csupán a közösségi médiára vonatkozó két trendet emelem ki:

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra - 2013. márciusban a Facebook Like-ok 30,1%-át mobil eszközökön keresztül osztották meg.

2012. március és 2013. március között hatszorosára nőtt a mobil eszközökön keresztül megosztott Facebook Like-ok aránya az összes Like-megosztáshoz viszonyítva.

Forrás: Adobe: The State of Mobile Benchmark - Q2 2013

Internet trendek 2013 - KPCB jelentés (117 oldal)

Az Amazon, a Google, a Twitter és a Zynga befektetőjeként és főként a digitális és zöld technológiai ipari befektetéseiről ismert KPCB legújabb (117 oldalas!) jelentése a nemzetközi internetpiaci trendekről.

Néhány világpiaci trend röviden:

• továbbra is növekvő internethasználat;
• növekvő videó- és képmegosztás;
• a közösségi élménymegosztás növekvő szerepe a mindennapi életben; 
• az interneten megosztott információk robbanásszerű növekedése;
• a közösség tagjait segítő információmegosztó oldalak szerepének növekedése (pl. Waze, Yelp);
• a magyarok kevesebb mint 10%-a oszt meg rendszeresen a közösségi médián keresztül élményt - a világátlag 24%;
• mobil internet forgalom rohamos növekedése;
• kiaknázatlan a mobil hirdetési piaci;
• továbbra is növekvő okostelefon penetráció (Magyarország nincs az első 30 ország között);
• mobiltelefon használati szokások;
• új technológiai ciklus: hordható számítástechnikai eszközök (?);
  
• QR (és egyéb) kódhasználat növekedése;
• a számítástechnikai szakemberek iránti növekvő munkaerőpiaci kereslet...

Az előadás anyaga megtekinthető, illetve a "Slideshare-en le is tölthető.

Forrás: KPCB

2012-ben 14 százalékkal bővült a digitális reklámpiac Magyarországon

A kedvezőtlen gazdasági környezet és a reklámpiac csökkenése ellenére 14%-kal nőtt a hazai digitális reklámpiac 2012-ben, és értéke elérte a 35,65 milliárd forintot - adta hírül az IAB Hungary a Magyar Reklámszövetség keretein belül 2008 novemberében létrejött tagozat, mely a nemzetközi Interactive Advertising Bureau (IAB) szakmai szervezet hazai képviselője.

A hazai piaci folyamatok összhangban vannak az európaiakkal, folyamatos a digitális reklámköltések növekedése. Itthon továbbra is a display szegmens a legnagyobb. 2012-ben az előző évhez képest a hazai és nemzetközi szereplőket egyaránt magába foglaló szegmens 12%-kal növekedett, a teljes költéshez viszonyított részaránya azonban így kis mértékben csökkent.

A teljes digitális költés növekedéséhez legnagyobb mértékben a továbbra is dinamikusan bővülő search szegmens (search és non-display PPC rendszerek) járult hozzá, ami így nem csupán abszolút értékben, de piaci részarányát tekintve is tovább erősödött. 12,43 milliárd forint költés, 27%-os éves növekedés és 35%-os részarány a digitális reklámpiacon belül.

A listing szegmens 4,65 milliárd forint értéken stagnált, azon belül az ár-összehasonlító kivételével a többi alszegmens csökkent. Az email marketingre fordított költések most először csökkentek (7 százalékkal 0,88 milliárd forintra) , ezzel szemben a mobil reklám szegmens töretlen dinamikával növekszik és megközelíti a 0,9 milliárd forint értéket.

Az IAB Hungary megbízásából a PwC Magyarország végezte el idén is a digitális reklámköltések felmérését, a munkában közreműködött a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) Online szekciója.

Forrás: IAB Hungary Adex 2012 (Hungarian) (IABHungary)

Megújult a Google marketing tudásbázisa, a Think Insights

2011 novemberében publikálta a Google marketing szakembereknek szánt tudásbázisát, a Google Think Insights-ot. Néhány napja megújult formában új kiadás jelent meg. Célja, hogy a Google által értékesnek tartott kutatásokról, elemzésekről, ötletekről, trendekről és jó gyakorlatokról szóló írásokat osszanak meg a marketing szakemberekkel. Hírlevelükre érdemes feliratkozni, így nem kell nap mint nap visszalátogatni, hogy képben legyünk a Google által figyelemre méltónak tartott marketing információkkal.

Forrás: Google Think Insights

Jelenleg 14 különböző iparági besorolás szerint csoportosították az információkat (reklám, autóipar, B2B, kiskereskedelmi termékgyártók, oktatás, divat, pénzügyi szolgáltatások, kormányzati és non-profit szervezetek, egészségügy, média és szórakoztatóipar, éttermek, kiskereskedelmem, technológia, utazás és turizmus), azonban több tematikai főmenü alatt is kereshetjük a megfelelő információt:

• marketing célok,
• hirdetés típusok,
• perspektivikus gondolatok,
• "Creative Sandbox" - kreatív marketing kampányokat tárhelye,
• online marketing termékek és eszközök.

Szerintem különösen érdemes belekukkantani a "Creative Sandbox" menü alatti oldalakba, ahol jelenleg több mint 500 marketing kampány leírását találhatjuk - gondolatébresztőként és tanulságként. És egyben itt saját kreatív marketing kampányunk információit is megoszthatjuk - persze megfelelő szabályok szerint.

A közösségi média kommunikációs szempontból egyre fontosabb, de egyelőre jelentéktelen közvetlen értékesítési csatorna - PwC tanulmány

Nemrég publikálta a 158 országban több mint 180 ezer szakértői gárdával rendelkező PwC "2012 Global multichannel consumer survey" felmérését, amely 11 ország* több mint 11 ezer vásárlójának véleménye alapján készült. A felmérés a többcsatornás kiskereskedelem 10 állítólagos mítoszát látszik megdönteni.

A tíz megdöntött kiskereskedelmi mítosz:

1. A közösségi média hamarosan nélkülözhetetlen kiskereskedelmi csatornává válik.
2. A kiskereskedelmi boltok a főleg bemutatótermekké válnak a jövőben.
3. A tabletek hamarosan átveszik az asztali számítógépek elsődleges szerepét az online vásárlás terén.
4. Ahogy a világ egyre kisebbé válik, a globális vásárlók egyre hasonlóbbakká válnak.
5. Kína lesz az online kiskereskedelem jövőbeli modellje.
6. A hazai kiskereskedőknek mindig is megmarad a "hazai pálya" előnye a globális kiskereskedelmi szolgáltatókkal szemben.
7. A kizárólag globális online kiskereskedelmi szervezetek, mint például az Amazon, mindig is élvezni fogják a méretgazdaságosság előnyeit a hazai, kizárólag online kiskereskedelmi tevékenységet folytató szervezetekkel szemben.
8. A kiskereskedők természetüknél fogva jobban pozicionáltak, mint a márkák, mivel közelebb vannak a vevőkhöz.
9. Az online kiskereskedelmi csatorna "kannibalizálja" az egyéb kiskereskedelmi csatornák értékesítési volumenét.
10. Az alacsony ár a a kedvenc kiskereskedők fő vásárlást ösztönző tényezője.

A fent meghatározott tíz mítosz közül csupán a közösségi médiával kapcsolatos mítoszt fogom részletesebben áttekinteni, miszerint "a közösségi média hamarosan nélkülözhetetlen kiskereskedelmi értékesítési csatornává válik".

A PwC tanulmány szerint 2012-ben a több mint 11 ezer megkérdezett vásárló csupán 12%-a vásárolt már valamilyen terméket a közösségi médián keresztül - igaz ez az érték csupán 5% volt egy évvel korábban, azaz egy év alatt több mint kétszeresére nőtt a közösségi médián keresztül vásárlók száma. Csupán 18% vásárolt bármilyen terméket bármelyik értékesítési csatornán a közösségi médián keresztül kapott információk hatására. A megkérdezettek kétharmada legalább heti rendszerességgel látogatja a közösségi médiumok valamelyikét, 59 százaléka követ valamilyen márkát a közösségi médián keresztül és ott számos módon kerül kapcsolatba márkákkal kereskedőkkel (lásd később). További érv értékesítési szempontból a vállalati közösségi média jelenlét mellett, hogy a közösségi márka-követők gyakrabban vásárolnak minden értékesítési csatornán keresztül. 

Tehát míg vállalati kommunikációs szempontból fontos a közösségi médián történő aktív jelenlét, nem várható, hogy a közösségi média a közeljövőben meghatározó kereskedelmi csatornává váljon. Nézzük meg részletesebben a háttéradatokat.

Hányan használják és milyen rendszerességgel a közösségi médiát

A válaszadók majd fele (49,3%) napi, 16,7% legalább heti, 9,7% legalább havi rendszerességgel látogat meg legalább egy közösségi médiumot, közel egynegyedük azonban egyáltalán nem használ közösségi médiumot (24,3%). Tehát a válaszadó vásárlók pont kétharmada legalább heti rendszerességgel látogatja a közösségi médiumok valamelyikét - egyharmaduk viszont alig (9,7%) vagy soha (24,3%).

Mit csinálnak a vásárlók a közösségi médiumokon (vásárló-márka kapcsolata)

• A megkérdezettek több mint egyharmada (37,5%) kedvenc márkáit vagy kiskereskedelmi szervezeteit követte.

• 27,6% pozitív vagy negatív véleményt fogalmazott meg egy adott termékkel vagy márkával  kapcsolatban.

• Közel 25% a közösségi médián keresztül addig nem ismert új márkát vagy kereskedőt talált.

• 20,2% kedvenc márkájával olyan interakcióba lépett, amely növelte a márkához való kötődését.

• Közel 17% a közösségi médián keresztül egy márkától származó információ alapján vagy a vele történő interakció hatására valamilyen terméket vásárolt.

• 12% vásárolt valamit a közösségi médián keresztül.

• A megkérdezettek 41,2%-a semmilyen márkát vagy kereskedőt sem követ a közösségi médián (ezek 24,3%-a nem is közösségi média felhasználó).

Miért keresik fel az emberek a márkák közösségi média oldalait

Az alábbi ábrán látható, hogy a közösségi médiát legalább havi rendszerességgel látogatók miért keresik fel leginkább a márkákat a közösségi médiumokon.

• 49% valamilyen őket érdeklő akció/promóció/vásárlási lehetőség miatt,

• 28% új termékajánlatok miatt,

• 26% barát vagy valamilyen szakértő ajánlása alapján,

• 17% azért keres fel egy adott márkát a közösségi médiumon, mert más barátja interakcióba lépett az adott márkával és erről tudomást szerzett (látta az ezzel kapcsolatos bejegyzést a hírfalon),

• 17% azért, mert vásárolt már náluk,

• 16% valamilyen versenyen való részvétel miatt,

• 11% egy jó/rossz élménnyel kapcsolatos visszajelzés miatt,

• 10% egy vásárlás előtti érdeklődés miatt,

• 9% csupán valamilyen érdeklődés miatt akar interakcióba lépni az adott márkával,

• 7% másokkal akar kapcsolatba lépni, akik már követői az adott márkának,

• 5% pedig az adott márka ügyfélszolgálatával akar kapcsolatba lépni.

Az ún. ajánlás marketing fontosságát emeli ki a fent kiemelt két márkákkal történő kapcsolódási ok is, amely összesen 43%-ot tesz ki, azaz a megkérdezett közösségi média látogatók 43%-a valamilyen barát vagy más személy ajánlása információja alapján kerül kapcsolatba egy adott márkával.

Hányan vásárolnak a közösségi médián keresztül ma és a jövőben

Az alábbi ábrán látható, és szerintem nem is meglepő, hogy a vásárlásra legkevésbé használt kereskedelmi csatorna a közösségi média: a válaszadók több mint háromnegyede (75,7%) soha nem vásárolt még ezen a csatornán keresztül.

Ami talán érdekesebb, hogy az elkövetkező 12 hónapban a megkérdezettek 58,2%-a nem tervezi, hogy a közösségi médián keresztül vásároljon bármit is.

A közösségi márka-követők gyakrabban vásárolnak minden értékesítési csatornán keresztül

Az alábbi ábrán narancssárgával jelölték azon vásárlók arányát, akik valamilyen interakcióba léptek a közösségi médián lévő kedvenc márkáikkal (tehát aktív kommunikációs kapcsolatban álltak kedvenc márkáikkal) halvány pirossal, akik csak passzívan követték a kedvenc márkáikat, és bordó színnel a teljes minta arányait. A közösségi médiumokon márkákat követők egyértelműen minden értékesítési csatornán keresztül gyakrabban vásárolnak, mint a teljes minta.

A tanulmány letölthető a PwC oldalán.

* A felmérés tárgyát képező 11 ország: Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Hollandia, Egyesült Királyság, Hong Kong, Franciaország, Kanada, Kína, Németország, Oroszország, Svájc, Törökország.

A megosztott közösségi média tartalmak 77 százaléka kép

1. ábra (forrás: Socialbakers)

A megosztott közösségi média tartalmak 77 százaléka kép

Egy cseh közösségi média cég, a Socialbakers több mint egymillió vállalat, szervezet és híresség közösségi média oldalát figyeli. Egy tavalyi felmérésük során (többek között) megvizsgálták, hogy formátumuk szerint milyen típusú tartalmakat osztanak meg rajongóikkal, követőikkel ezen oldalak. Ezt és még néhány érdekes 2012-es felmérésük eredményeit nemrég publikálták.

A 2012 augusztusában készült felmérés során a megosztott tartalmak 70%-a fénykép, 14%-a egy internetoldalra mutató link, 10%-a egy státusz (állapot, vélemény) megosztása, 6%-a pedig videó volt. (Lásd az első ábrát.)

2. ábra (forrás: Socialbakers)

Kicsit más képet mutatott a tavaly év végén végzett felmérés: 77%-ra nőtt a megosztott képek aránya, 9%-ra csökkent a linkek, 7%-ra csökkent a státuszmegosztás, a videómegosztás maradt 6%. (Lásd a 2. ábrát.)

Átlag 36,7 Facebook oldalt "Lájkolunk"

A Socialbakers 2009 és 2012 októberében megvizsgálta, hogy átlag hány Facebook oldalt lájkolnak, követnek a Facebook felhasználók. Míg 2009 októberében csupán átlag 4,5 Facebook oldalt követett egy Facebook felhasználó, addig 2012 októberére már átlag 36,7 oldalt. (Nem csupán a felhasználók követési hajlandósága nőtt meg jelentősen az utóbbi három évben, hanem megsokszorozódott a lájkolható Facebook oldalak száma - ez a két tény együttesen eredményezi ezt az igen jelentős növekedést - lásd a 3. ábrát.)

3. ábra (forrás: Socialbakers)

Egyre több Facebook üzenetet osztanak meg a Facebook oldalak adminisztrátorai

2011 és 2012 szeptembere között körülbelül ötszörösére nőtt a Facebook oldalak adminisztrátorai által megosztott üzenetek száma: 6,5-ről 36,2 üzenetet publikáltak az adott hónapban. Többek között az üzenetek számának megsokszorozódása miatt is vezethette be a Facebook a promótált üzenetek  (Promoted Posts) fizetős szolgáltatást, amely lehetővé teszi, hogy az e szolgáltatás segítségével publikált üzenet gyakrabban jelenjen meg a követők "News Feed" oldalán. A Socialbakers adatai alapján tavaly a Facebook üzenetek 32 százalékának megjelenéséért fizettek az oldal adminisztrátorok, így növelve annak esélyét, hogy publikált üzeneteik valóban elérjék a követőiket

2012 legfontosabbnak tartott közösségi médiát érintő eseményei

A Social Jumpsart által készített infografika összegyűjtötte 2012 általuk legfontosabbnak tartott közösségi médiát érintő eseményeit. A legtöbb kiemelt esemény a Facebook-kal kapcsolatos, de minden jelentős közösségi médium szerepel, így a Twitter, a YouTube, a Google+, a Pinterest, az Instagram, és a LinkedIn.

Forrás: Mashable

Magyar Facebook statisztikák - 2012

A magyar Facebook felhasználók száma 2011. végén meghaladta a 3,75 millió főt és ezzel a 40. legtöbb Facebook felhasználóval rendelkező ország – a Facebook statisztikákat publikáló cseh Socialbakers.com szerint. 2012 végén megközelítőleg 4,3 millió magyar Facebook felhasználó volt, 2012-ben 0,55 millió fővel bővült a magyar Facebook felhasználók száma.

Magyar vonatkozású Facebook adatok 2012 végéről:

• a magyar lakosság közel 43%-a, az internet hozzáféréssel rendelkező magyarok kétharmada regisztrált Facebook felhasználó;

• a magyar Facebook felhasználók közel 40%-a már mobilkészülékről is használja a Facebook-ot - több mint háromnegyedük Android mobil operációs rendszeren keresztül (75,3%), 19,8%-a az Apple iOS rendszerén keresztül, 4,9% pedig egyéb mobil operációs rendszeren keresztül;

• a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány 2011-hez képest gyakorlatilag nem változott, stabilizálódni látszik;

• a magyar felhasználók korosztály szerinti megoszlása és annak változása a 2011 elején mért adatokhoz képest:
• 14% a 13-17 év közötti korosztályba tartozik - közel 3%-kal kevesebb, mint 2011 végén;
• 23% a 18-24 év közötti korosztályba tartozik - kb. 1%-kal kevesebb, mint 2011 végén; 
• 25 % a 25-34 év közötti korosztályba tartozik - megegyezik a 2011 végén mért arányszámmal;
• 20% a 35-44 év közötti korosztályba tartozik - körülbelül 2%-kal több, mint 2011 végén;
• 18% a 45 éven felüliek korosztályába tartozik - közel 3%-kal több, mint 2011 végén.

Forrás: SocialTimes.Hu

• az átlagos CPC érték 0,08 USD, az átlagos CPM érték 0,01 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);

• nemzetközi összehasonlításban, a regisztrált felhasználók száma alapján maradtunk a 40. legnépesebb nemzet – Portugália után, Algériát megelőzve;
• sajnos a magyar felhasználók családi állapotára vonatkozó kapcsolati adatok, illetve az iskolai végzettségi adatok gyakorlatilag értékelhetetlenek a nagyarányú adathiány miatt (ezt általában az okozza, ha egy adott felhasználó nem ad meg adatokat.).

A legtöbb rajongóval/követővel rendelkező tíz magyar Facebook oldal 2011 és 2012 végén:

Magasan vezette és továbbra is vezeti a magyar Facebook oldalak rajongói/követői számok szerinti listáját 2011 és 2012 végén az Extreme Silver ékszer nagykereskedés oldala: 907 ezerről közel 960 ezer főre növekedett a követők száma.

Körülbelül félmillió követővel rendelkezett 2011 végén a Túró Rudi oldala, 2012 végére közel 723 ezer fős rajongótáborral rendelkeztek és ezzel megőrizték második helyüket a magyar követői ranglistán.

2012 végén a harmadik legnagyobb követői táborral rendelkező magyar Facebook oldal a Norbi Update oldal lett közel 574 ezer követővel - 2011 végén még nem szerepelt a top 10-es listán.

A 2011 végén még harmadik Mekizni jó! (McDonald's ) oldal 2012 végén közel 531 ezer rajongót mondhatott magáénak, ezzel a negyedik helyet szerezve meg a ranglistán.

Facebook kontra iWiW statisztikák

A Facebook 4,3 milliós magyar tábora még mindig elmard az iWiW médiaajánlatában szereplő 4,7 milliós regisztrált felhasználói számhoz képest, azonban a Facebook magyar regisztrált felhasználóinak a száma 2009. november eleje óta 2012. december végéig – alig több mint három év alatt – körülbelül 430 ezer főről 4,3 millió főre nőtt! És a két közösségi hálózatot összehasonlítva a Facebook magyar felhasználóinak látogatói száma már jó ideje jóval magasabb az iWiW látogatói számánál: míg a Webaudit szerint az iWiW napi egyedi látogatói száma 2013.01.05-én közel 246 ezer volt, addig a Google Ad Planner szerint a magyar Facebook látogatók száma megközelítőleg 2,2 millió volt, azaz majd kilencszer annyi látogató járt 2013 elején a Facebook-on, mint az iWiW-en.

Melyek a leginkább használt közösségi marketing eszközök - Adobe jelentés

Az Adobe nemrég publikálta az „Adobe® 2012 Digital Marketing Optimization Survey Results Report” jelentését, amely 1700 vállalati marketingszakember válaszaira épül és amelynek egyik fejezete a közösségi marketing tevékenységekről szól.

Forrás: Adobe

Mik a legfontosabb vállalati online marketing tevékenységek?

Minden harmadik vállalati marketinges a "lead generation-t", azaz az eladásösztönzést, a vásárló-generálást tartja a legfontosabb online tevékenységnek. 24% az online kereskedelemre koncentrál leginkább, 22% a márka és a vállalat ismertségének növelését, 12% az online szolgáltatások és online támogatás nyújtását részesíti előnyben.

A vállalati marketingesek jelentős része tisztában van a szóbeszéd (word of mouth) marketing fontosságával. A lenti ábra mutatja, hogy melyek a leginkább használt közösségi marketing eszközök (minden válaszadó a neki legfontosabb három közösségi marketing eszközt nevezhette meg). A leginkább használt közösségi marketing eszköz a saját online tartalmak közösségi megosztásának lehetővé tétele (social sharing) - a válaszadók 79%-a említette. A megkérdezettek 60%-a a blogok és közösségi oldalak üzemeletetését, 33% a felhasználói vélemények/ismertetők/értékelések lehetővé tételét tartotta a legfontosabb közösségi marketing eszköznek. Ezt követi a felhasználók által generált tartalmak (pl. képek, videók) publikálásának lehetővé tétele, az azonnali üzenetküldés/váltás lehetősége.

Forrás: Adobe® 2012 Digital Marketing Optimization Survey Results Report

Konverziós szempontból, azaz például a látogatók vásárlóvá tételének szempontjából a fentiekhez hasonló eredmény született: a megkérdezettek több mint kétharmada a saját online tartalmak közösségi megosztásának lehetővé tételét (social sharing) tartja a legfontosabbnak.

Forrás: Adobe

Egyre fontosabb feladat a közösségi marketing tevékenységek eredményességének mérése
A megkérdezettek közel fele, 48 százaléka méri valamilyen módon a vállalati közösségi média tevékenységet, 56 százalékuk pedig az elkövetkező öt év egyik legfontosabb online marketing optimalizálási feladatának tekinti a vállalati közösségi média tevékenység mérését, analizálását.

Átfogó elemzés a közösségi média vállalatokra és gazdaságra gyakorolt hatásáról a McKinsey-től

2012 júliusában publikálta a világ egyik legismertebb tanácsadó cége, a McKinsey & Company 184 oldalas tanulmányát „The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies” címmel a közösségi média vállalatokra és gazdaságra gyakorolt hatásáról, fontosságáról.

Köztudott, hogy a közösségi média – különösen a nagyvállalati szférában – napjainkra fontos része lett a vállalatok marketing kommunikációs tevékenységének. A közösségi média vállalati szerepének fontosságát többek között az alábbi okok, jellemzők indokolják, támasztják alá:

• jelenleg több mint 1,5 milliárd ember tagja valamilyen közösségi hálózatnak a világon;
• az internet felhasználók 80 százaléka rendszeresen kapcsolódik valamilyen közösségi médiumhoz;
• a közösségi médiát használó vállalatok 90%-a valamilyen szempontból üzletileg hasznosnak tartja a közösségi médiumokat.

A tanulmány szerint a vállalatok közel sem használják ki a közösségi média által nyújtott lehetőségeket:

• négy iparágat vizsgálva a vállalatok évente körülbelül 900-1300 millió USD árbevételt generálhatnának a meglévő árbevételükön felül, ha hatékonyabban használnák ki a közösségi média által nyújtott lehetőségeket;
• a vásárlások 1/3-át lehetne közösségi vásárlással befolyásolni;
• a vállalatok csupán 3%-a használja ki hatékonyan a közösségi média által elérhető lehetőségeket az összes partnerét tekintve (vásárlók, munkavállalók, üzleti partnerek tekintetében);

A tanulmány 5 fő fejezetből áll:

• az első fejezet a közösségi médiumok fejlődésével foglalkozik;
• a második fejezet azt mutatja be, hogy a közösségi technológiák miként teremtenek értéket a vállalatok számára,
• a harmadik fejezet öt iparág értékteremtési mechanizmusait és lehetőségeit írja körül (kiskereskedelmi termékgyártó ipar, lakossági pénzügyi szolgáltató ipar, professzionális szolgáltatások, high-tech iparágak, non-profit szervezetek);
• a negyedik fejezetben a közösségi média által nyújtott további lehetőségekről van szó;
• az ötödik fejezet a közösségi média gazdaság jövőjéről írnak a szerzők.

Legfontosabb megállapítások

A felhasználók jelentős része minden eddigi technológiánál gyorsabb ütemben befogadta a közösségi technológiákat. A közösségi technológiák jövőben megjelenő lehetőségei várhatóan még sokkal hatékonyabban kiaknázhatók lesznek a jövőben. Új felhasználási területek és módok, új technológiák és új üzleti modellek fognak megjelenni.

A közösségi médiának bárki aktív résztvevője lehet, elvileg bárki állíthat elő értékes tartalmakat, elvileg bárki értéket teremthet.

A közösségi interakciók, cselekvések az adott egyének, csoportok közösségi működéséről nagyon pontos képet tudnak nyújtani („social graph”). Ezen adatok sok értékes információval szolgálnak, szolgálhatnak a vállalatok/szervezetek számára.

A tanulmány 10 lehetőséget definiál, amellyel a vállalatok értéket teremthetnek. Minden egyes iparág sajátos működése határozza meg, hogy a 10 értékteremtési mód közül melyek a leghatékonyabbak az adott iparágon belül. A tanulmány szerint a vállalatok közel sem aknáznak ki minden értékteremtési lehetőséget: négy iparágat vizsgálva a vállalatok évente körülbelül 900-1300 millió USD többlet árbevételt generálhatnának, ha hatékonyabban használnák ki a közösségi média által nyújtott lehetőségeket.

Forrás: The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies;
4. oldal; McKinsey & Company, 

A kiaknázatlan értékteremtési lehetőségek 2/3-a a vállalaton belüli közösségi technológiákon keresztül elérhető jobb kommunikációs és együttműködési lehetőségekben rejlik.

Azon iparágak szereplőinél, ahol termékfejlesztési és marketing szempontból fontos a vásárlói igények gyors és jobb megismerése (mint például a kiskereskedelmi termékgyártó cégek esetén), a fogyasztókkal történő kapcsolatteremtés a közösségi médián keresztül, valamint a fogyasztók közötti termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos közösségi kommunikáció figyelése rendkívül fontos feladat. A közösségi média hatékonyabb alkalmazásával a jelenlegi marketing és termékfejlesztési költségek akár 15-30%-ának megfelelő új érték lenne teremthető.

A közösségi média legnagyobb haszonélvezői az egyének és az általuk képzett csoportok. A tanulmány becslése szerint 2010-ben a közösségi médiumok ingyenes használata a fogyasztóknak 40 milliárd dollár hasznot eredményezett (főként az olcsóbb vagy jobb minőségű termékek megvásárlása által).

A közösségi média használata számos kockázattal jár, így például a személyes adatokkal történő visszaélés kockázatával, vagy például a jó hírnévben tett károkozás kockázatával. A közösségi média negatív hatással lehet néhány hagyományos üzleti modellre is, így a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a közösségi média által generált szokásokhoz, hatásokhoz.

A legtöbb vállalat számára a közösségi média által generált haszon nagyobb, mint az esetleges kockázatok mértéke. Azonban azok a vállalatok, akik nem fektetnek be a közösségi média működésének jobb megértésébe és hatékony alkalmazásába, azok sokkal inkább ki lesznek téve annak, hogy a hagyományos üzleti modellen alapuló működésüket a közösségi technológiák működése „megzavarja”.

Akit érdekel a 184 oldalas tanulmány, az letöltheti a McKinsey & Company oldalán (egy rövid adatszolgáltatás után).

Internetpiaci trendek 2012 – 112 oldalas előadás a KPCB-től

Május végén publikálta a KPBC a 2012-re szóló internetpiaci trendeket értékelő anyagát, amely 112 oldalon keresztül vizsgálja a témát több szempontból. (A KPCB egy kockázati tőkebefektető társaság, amelynek partnerei között olyan cégek találhatók, mint az online kuponpiac vezetője, a Groupon; az internetes kiskereskedelem piacvezetője, az Amazon.com; az amerikai internetszolgáltató, az AOL; vagy például a piacvezető közösségi hálózat, a Facebook.) 5 fő kérdéskörrel foglalkoznak az igen terjedelmes anyagban:

1. Általános internet piaci statisztikai adatok
2. A számítástechnikai és internet piac újragondolása
3. Gazdasági trendek – többségében negatív tendenciák
4. Az USA piaca
5. Lufi vagy sem?

Forrás: SlideShare

Tanulmány az 500 leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat közösségi média kommunikációjáról

Az amerikai Massachusetts Dartmouth Egyetem nemrég publikálta tanulmányát, amelyben az egyetem Marketing Kutató Központja az amerikai Inc. Magazine Inc. 500-as listáján szereplő 500 leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat közösségi média kommunikációját vizsgálta - immár ötödik alkalommal. A kutatásban 170 cég vett részt az 500-as listából, így a minta hibaértéke +-6%.

Milyen közösségi média csatornákat használnak az Inc. 500 cégek?

A cégek majd háromnegyede volt jelen 2011-ben a Facebook-on (74%) - ez az érték 2009-ben még csupán 61% volt. Hasonlóan magas a LinkedIn használati aránya (73%). A harmadik leginkább használt közösségi média csatorna a Twitter: a cégek majd kétharmada használta ezt a csatornát 2011-ben; 2009-2011 között 52%-ról 64%-ra nőtt a Twitter-használó cégek aránya. A vállalati blog még mindig a negyedik leginkább használt közösségi média eszköz, de használati aránya 2010-2011 között 50%-ról 37%-ra csökkent. Az ötödik legkedveltebb közösségi média csatorna az online videómegosztó szolgáltatások köre, viszont itt is csökkenő tendencia mutatható ki: 2009-2011 között 36%-ról 24%-ra csökkent a használatuk. A fórumok használata is jelentősen visszaesett: míg 2009-ben 28%-os, 2010-ben 33%-os, addig 2011-ben 15%-os volt a fórumok használata. A podcasting alkalmazása is csökkenő tendenciát mutat: 2010-2011 között 16%-ról 6%-ra esett vissza. Összességében elmondható, hogy a Facebbok, a LinkedIn és a Twitter használata az utóbbi három évben egyre dominánsabbá vált az 500 leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat körében, míg a vállalati blog, a videómegosztás, a fórumok, valamint a podcasting használati aránya jól láthatóan csökkent. A közösségi médiát egyáltalán nem használó Inc. 500-as cégek aránya már csupán 9%.

Melyek a leghatékonyabb közösségi médiumok?

Paradox módon a legkevésbé használt közösségi médiumokat tartják a leghatékonyabbnak. Az Inc. 500-as cégek 96%-a szerint a fórumok alkalmazása sikeres (a sikerességi mutató az utóbbi három évben 91%-ról 96%-ra nőtt). Az egyre kevésbé használt vállalati blog sikerességi mutatója a második legjobb 92 százalékkal. Ezt követi a szintén kevésbé használt online videómegosztók sikeressége 90 százalékkal. A szélesebb körben használt LinkedIn sikerességi indexe is 90%. A Twitter sikerességi mutatója 86%-ra nőtt, egy kicsit kevésbé sikeres a közösségi média használata alapján legelterjedtebb közösségi médium, a Facebook (82%).

Mik a közösségi médiumok használatának legfontosabb okai?

Az amerikai Inc. Magazine Inc. 500-as listáján szereplő megkérdezett 170 leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat 90%-a a közösségi média fontosságát a márkaismertség fokozásában és a vállalat hírnevének, elismertségének növelésében, 88%-a az internetes látogatottság növelésében, 81%-a a lead generálásban, 73%-a pedig az ügyféltámogatási programok hatékonyságának növelésében látja.

Mennyire és hogyan mérik a közösségi média kommunikáció hatékonyságát az Inc. 500-as vállalatok?

Az amerikai Inc. Magazine Inc. 500-as listáján szereplő megkérdezett 170 leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat több mint kétharmada (68%) méri valamilyen módon a közösségi média kommunikáció hatékonyságát, sikerességét. Az elsődleges mérési szempontokat tekintve, a leginkább figyelt mérési szempontok: a követők, regisztrált felhasználók száma, az internetes forgalom növekedésének mértéke, a generált lead-ek értéke, az ügyfélszolgálati költségek csökkenésének mértéke, a közösségi média programokon keresztül realizált értékesítési bevételek mértéke.

Mennyivel költenek többet/kevesebbet az Inc. 500-as vállalatok közösségi média tevékenységre 2012-ben?

A válaszadó 170 cég 29%-a 20-50%-kal fog 2012-ben többet költeni közösségi média tevékenységre, 28%-a legalább 20%-kal, 14%-a több mint 50%-kal. A válaszadó 170 cég egynegyede (25%) nem tervez költségnövelést vagy csökkentést. A válaszadók csupán 4%-a fog 2012-ben kevesebbet költeni közösségi médiára, mint 2011-ben.

Word of mouth marketing - a legmegbízhatóbb vásárlási döntéseket befolyásoló tényező

A Nielsen legfrissebb "Global Trust in Advertising" jelentése szerint - amely 56 ország (köztük Magyarország) 28 ezer internetfelhasználója körében végzett felmérés alapján készült - a közösségi média elmúlt években tapasztalható robbanásszerű fejlődése miatt jelentősen nőtt a "word-of-mouth", azaz a személyes meggyőzés szerepe a fogyasztói vásárlási döntéseket befolyásoló tényezők között. 

A 28 ezer válaszadó 92 százaléka bízik a barátok és családtagok ajánlásaiban - ez az arány 18%-kal nőtt 2007 óta! Az online vásárlói termék/szolgáltatás-ismertetések a második leginkább megbízhatóbbnak tartott termék/szolgáltatás/márka információk - a válaszadók 70 százaléka szerint. Ez az érték 15%-kal nőtt az utóbbi négy évben. Megosztott harmadik helyen vannak a megbízhatóság tekintetében az adott termékeket gyártó, szolgáltatásokat nyújtó vállalati honlapok - a válaszadók 58% százaléka teljesen vagy jelentős mértékben megbízik az ezeken a médiumokon megjelenő információkban.

A reklámok ezzel szemben nem szerepelnek valami jól... a legmagasabb bizalmi indexxel a TV-reklámok rendelkeznek (csupán 47%), de az online és mobil eszközökön megjelenő hirdetési formák még gyengébben szerepeltek:

• keresők találati oldalain megjelenő hirdetések: 40%;

• online videó hirdetések: 36%;

• közösségi médiumokon megjelenő hirdetések: 36%;

• online banner hirdetések: 33%;

• mobil eszközökön megjelenő display hirdetések: 33%;

• mobiltelefonokon megjelenő szöveges hirdetések: 29%.

Milyen mértékben bízik meg Ön az alábbi reklám típusokban?
(A teljes minta értékelése.)
Forrás: Nilesen

Az európai piac a legszkeptikusabb: minden reklámtípus alacsonyabb bizalmi indexet ért el, mint bármely más régióban.

Milyen mértékben bízik meg Ön az alábbi reklám típusokban?
(Az európai válaszadók válaszainak értékelése.)
Forrás: Nielsen, Global Trust in Advertising and Brand Messages

A kutatás 10 oldalas összefoglalója innen ingyenesen letölthető: "Global Trust in Advertising and Brand Messages", Nielsen.

Magyar Facebook helyzetkép - 2012 Q1

A magyar Facebook felhasználók száma 2012 első negyedévének végén megközelítette a 4 millió főt (3.970.360). Magyarország a 39. legtöbb Facebook felhasználóval rendelkező ország – a Facebook statisztikákat publikáló cseh Socialbakers.com szerint.

A Facebook 3,97 milliós magyar tábora még mindig elmard az iwiw médiaajánlatában szereplő 4,7 milliós regisztrált felhasználói számhoz képest, azonban a Facebook magyar regisztrált felhasználóinak a száma 2009. november eleje óta 2012. március végéig – alig több mint két év alatt – körülbelül 430 ezer főről 3,97 millió főre nőtt! Az utóbbi fél évben valamivel több mint 483 ezer fővel nőtt a magyar Facebook felhasználók száma.

Forrás: Socialbakers.com

A Facebook-iWiW-Index-YouTube magyarországi látogatottsági erőviszonyait a Google Trends alábbi, a négy szolgáltatás napi egyedi látogatószámát ábrázoló grafikonja szemlélteti. Jól látható, hogy a Facebook napi magyar látogatói száma tavaly októberben haladta meg az iwiw napi magyar látogatói számát.

Forrás: Google Trends

Szembetűnő különbség a Google DoubleClick Ad Planner oldalán, hogy míg a Facebook-on egy átlagos látogatás során a magyar látogatók 21:40 percet, addig az iwiw-en kevesebb mint fele annyit, 9:40 percet töltenek el. A DoubleClick Ad Planner grafikonok alapján a napi egyedi látogatók száma alapján is szembetűnő a két közösségi oldal látogatottsági szintje közötti különbség. (Figyelem: a két grafikon léptéke nem azonos mértékű!)

Forrás: DoubleClick Ad Planner

A Socialbakers.com további magyar vonatkozású adatai:

• nemzetközi összehasonlításban, a regisztrált felhasználók száma alapján a 39. legnépesebb "Facebook-nemzet" vagyunk – Portugália után után, Hong Kongot megelőzve;

• a magyar lakosság 39,73 %-a, az internet hozzáféréssel rendelkező magyarok 64,28 %-a regisztrált Facebook felhasználó;

• az átlagos CPC érték 0,21 USD, az átlagos CPM érték 0,09 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);

• a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány az elmúlt hónapokhoz képest nem változott;

• a magyar felhasználók korosztály szerinti megoszlása: 23%-a 13-17 év közötti, 15%-a a 18-24 év közötti, 34 %-a a 25-34 év közötti, 12%-a a 35-44 év közötti, 16%-a pedig a 45 éven felüli korosztályba tartozik;

• az utóbbi 3 hónapban legnagyobb számban a 25-34, valamint az 55-64 éves felhasználók száma nőtt.

A legtöbb rajongóval/követővel rendelkező 5 magyar Facebook oldal 2012 Q1 végén:

Magasan vezeti a magyar Facebook oldalak rajongói/követői számok szerinti rangsorát az Extreme Silver ékszer nagykereskedés oldala, több mint 947 ezer követővel. Több mint 746 ezer követőt mondhat magáénak a Kvíz játékok oldal, körülbelül 602 ezer követővel rendelkezik a Túró Rudi oldala, negyedik a listán az 523 ezer követővel rendelkező McDonald's "Mekizni jó!" oldala. Az ötödik a Showder Klub  oldala 416 ezer követővel.

A Facebook geolokációs szolgáltatása a Facebook Places legtöbb bejelentkezést generáló magyar vonatkozású „helyei”, ahol a legtöbben jelentkeztek be:

1. Budapest International Airport: 11848 bejelentkezés
2. Aréna Pláza: 8725 bejelentkezés
3. Budapest: 8448 bejelentkezés
4. Budapest Airport: 6428 bejelentkezés
5. Ötkert: 3200 bejelentkezés

Az előző hasonló tárgyú bejegyzés: "Magyar Facebook helyzetkép 2011 végén"

Nettó digitális reklámköltés Magyarországon 2011-ben

Az IAB Hungary (bővebben lásd lent) nemrég publikálta a tavalyi magyarországi reklámköltési adatokat. 2011-ben a teljes nettó online reklámköltés a teljes reklámköltés 18,8%-át tette ki és értéke elérte a 30,4 milliárd forintot. 2010-hez képest 3,2 milliárd forinttal, 12%-kal nőtt a teljes nettó online reklámköltés mértéke.

A 2011-es magyar online reklámtorta szeletei:

• 49,3% = display hirdetés - pl. display, közösségi média, direkt és indirekt költések (15 milliárd forint; 1%-os növekedés 2010-hez képest)

• 32,2% = kereső hirdetés, PPC rendszerek (9,8 milliárd forint; 31%-os (!) növekedés 2010-hez képest)

• 15,4% = listing típusú hirdetések - pl. autó-, állás-, ingatlanhirdetés, árösszehasonlítás

• (4,67 milliárd forint; 17%-os növekedés 2010-hez képest)

• 3,1% = email hirdetés, eDM  (0,95 milliárd forint; 5%-os növekedés 2010-hez képest)

Forrás: Ihász Ingrid (SlideShare)
Az IAB Hungary-ről rövidenAz IAB Hungary a Magyar Reklámszövetség keretein belül 2008 novemberében létrejött tagozat, mely a nemzetközi Interactive Advertising Bureau (IAB) hazai képviselője. Az 1998-ban alakult szervezet jelenleg 23 nemzeti IAB-t fog össze. Az IAB Europe 23 európai tagszervezetnek, illetve a közel 5000 képviselt cégnek a kereskedelmi szövetsége a digitális és interaktív marketing terén. A szervezet célja, hogy segítse az európai interaktív hirdetési piacot, támogassa az ipar érdekeit, szabályozza a piaci gyakorlatot, és képezze a digitális piac szereplőit. IAB Europe az egyetlen szervezet, amely teljes körűen képviseli az európai digitális iparágat.
A 2010-es év IAB-jelentésről szóló blogbejegyzésem: "Az elmúlt 10 évben az online reklámköltés nettó értéke több mint harmincszorosára nőtt Magyarországon"

A magyar háztartások info-kommunikációs eszközellátottsága és internethasználata (2005-2011)

A KSH 2012. március elején frissítette a magyar háztartások info-kommunikációs eszközellátottságával és az egyéni használattal kapcsolatos adatokat. 2011 végén csaknem minden magyar háztartás rendelkezett mobiltelefonnal (94,7%), a háztartások majd 60%-ának volt asztali számítógépe, majd egyharmaduk laptoppal is rendelkezett (31%).

Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az utóbbi öt évben csaknem megkétszereződött: 38,4%-ról 65,2%-ra nőtt 2007-2011 között. A szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya szintén csaknem kétszeresére nőtt az utóbbi öt évben: 33%-ról 60,8%-ra, és 2011 végén az internetkapcsolattal rendelkező családok döntő többsége szélessávú kapcsolattal rendelkezett.

Az utóbbi öt évben, (2007-2011 között) több mint kétszeresére nőtt az árut vagy szolgáltatást az interneten keresztül már rendelt személyek aránya: 12,2%-ról 26,6%-ra. 

Forrás: KSH

Magyar internet piaci statisztikák - KSH gyorstájékoztató, 2011 Q4

Tovább folytatódott az internet-előfizetések számának növekedése, 2011 decemberének végén meghaladta a 4 milliót, a mobilinternet-előfizetések száma pedig átlépte a 2 milliót - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011. IV. negyedéves gyorstájékoztatójából.

Forrás: KSH

Az internetpiac bővülése folytatódott, az internet-előfizetések száma 2011. december végén meghaladta a 4,3 milliót, amely több mint negyedével meghaladja a 2010 azonos időpontjában mért szintet. 2011 IV. negyedévének végén az internetszolgáltatók száma 393 volt, annyi mint egy évvel korábban. A piac tovább koncentrálódik: 9 cég tudhatja magáénak az előfizetések 90%-át. 

A dinamikus fejlődés a szolgáltatók közötti éles technológiai és árversenynek is köszönhető. A vezeték nélküli szegmens egy év alatt 60%-kal bővült. A nagymértékű változáshoz erőteljesen hozzájárult az egyre inkább megfizethető mobilinternet, amely 65%-kal növekedett. Az összes internet-előfizetés 50%-a a mobilkategóriába tartozott, részaránya egy év alatt közel 11 százalékponttal lett nagyobb. 

Forrás: KSH 

A vezetékes internet két legjelentősebb típusa közül éves szinten a kábelhálózatos előfizetések 8%-kal gyarapodtak, míg az xDSL-előfizetések csoportja ennél kisebb mértékben növekedett. A szélessávú (kábeltévés és xDSL-) internetre történő előfizetések száma egy év alatt 5%-kal nőtt. Egyelőre nem képvisel nagy részarányt, de ez idő alatt 24%-kal bővült az egyéb, például a LAN- (optikai) internetet is magába foglaló kategória előfizetéseinek mennyisége.

Az előfizetéses internetszolgáltatásból származó nettó árbevétel 2011 IV. negyedévében megközelítette a 36,7 milliárd forintot, ami folyó áron 7%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Az összes árbevétel 29%-át  a mobil internetes előfizetések generálták. Az árbevétel változása nem tükrözi az előfizetések számának ennél dinamikusabb bővülését, köszönhetően az akcióknak (például ingyenes hónapok, 3 terméket egy csomagban, azaz internetet televízióval illetve telefonnal együtt, olcsóbban kínálva) és a díjak mérséklődésének.

Forrás: KSH

Alig több mint 1% a top 200 márka követőinek kommunikációs-cselekvési hajlandósága a Facebook-on

A Facebook márka/cégoldalak követőinek alig több mint 1%-a kommunikál valamilyen formában a követett márkával/céggel vagy azzal kapcsolatban – derül ki az egyik vezető amerikai reklám szaklap, az Advertising Age elmúlt hónapban publikált két cikke szerint. De vajon a marketingeseknek „tragédiaként” kell-e a márkákat/cégeket követők alacsony kommunikációs/interakciós készségét értékelni?

Az Advertising Age egyik januári cikkében a Procter & Gamble és a Coca-Cola számára is kutatásokat végző, neves ausztrál piackutató cég, az Ehrenberg-Bass Institute egyik friss kutatási eredményeit publikálta, mely szerint a vizsgált 200 legtöbb Facebook követővel rendelkező cég/márka követőinek alig több mint 1%-a kommunikál valamilyen formában az adott követett céggel, illetve azzal kapcsolatban. Sokakat meglepett ez az alacsony érték, sokakat nem.

A vizsgálat mérőszámaként a Facebook saját mérőszámát, a „People talking about this” értéket használták („Erről beszélnek az emberek”). A mérőszám jelzi, hogy milyen kommunikáció/cselekvés történik az adott márkával/oldallal kapcsolatban a Facebook-on. A kérdéses mérőszám az adott oldal lájkolásának, a felhasználók falán elhelyezett üzeneteknek, az üzenetekhez kapcsolódó lájkoknak, hozzászólásoknak és megosztásoknak az értékét mutatja, valamint a cégek által esetlegesen feltett kérdésekre adott válaszok, eseményekre adott visszajelzések, az adott oldal megemlítésének vagy egy fotón történő bejelölések számát jelzi. A mérőszám tehát majdnem minden kommunikációt vagy történést jelez, ami az adott oldallal kapcsolatos egy meghatározott időintervallumon (egy héten) belül. A fenti kutatási eredményhez hozzá kell tenni, hogy a felmérésben használt Facebook mérőszám, a „People talking about this” („Erről beszélnek az emberek”) nem tartalmazza pl. egy adott céges tartalomhoz tartozó linkre történő kattintások számát, amely valószínűleg viszonylag jelentős interakciós hányadot tesz ki. Valamint azt a márkával kapcsolatos kommunikációt sem jelzi ez a Facebook-mérőszám, amit egy adott követő a márka oldalát kikerülve végez (pl. a saját felhasználói falán megjelentetett vélemény kommunikációját.)

A kutatás során 2011 októberében hat héten keresztül vizsgálták a Facebook 200 legtöbb követővel rendelkező cégének/márkájának oldalait. Igen alacsony, átlag 1,3%-os értéket mutatott azoknak az aránya, akik valamilyen módon interakcióba léptek a vizsgált márkákkal, kommunikáltak velük vagy róluk. Az egyszerű tetszésnyilvánításra alkalmas Like-ok levonása után ez az érték még alacsonyabb, csupán 0,45%. Azaz a vizsgált 200 márka követőinek csupán 0,45%-a hozott létre bármilyen tartalmat és csupán 1,3%-a kommunikált vagy tett valamit (pl. tetszését kinyilvánítva „lájkolt” valamilyen tartalmat) a vizsgált márkával kapcsolatban.

Első látásra talán meglepően alacsony értéknek tűnhet ez az eredmény! Azonban, ha belegondolunk, hogy a közösségi hálózatokon keresztül történő kommunikáció és interakció fő célja – érthető módon – nem a „kedvenc” cégeinkkel/márkáinkkal történő kommunikáció, hanem sokkal inkább a baráti körünkkel való kapcsolattartás, akkor már egyáltalán nem meglepő ez az igen szerény érték. A kutató cég egyik szenior kutatója, Karen Nelson-Field szerint a Facebook leginkább egy tömegmédiumhoz hasonlít, amellyel elvileg széles tömegeket érhet el egy adott márka/cég, azonban irreális elvárni, hogy a követők eddig megszokott kommunikációs szokásai rövidtávon alapvető módon megváltozzanak a viszonylag új médiumon. Az elérhető nagy tömeg mellett Karen Nelson-Field a közösségi média másik fő előnyeként viszonylagos olcsóságát emeli ki egyik videó nyilatkozatában.

Karen Nelson-Field véleménye a 2010-ben elhunyt Adrew Ehrenberg, angol matematikus gondolatvilágához közeli, aki szerint a tömegmédia legnagyobb ereje nem a meggyőzés lehetőségében, hanem a széles tömegek elérésének lehetőségében rejlik. Szerinte ugyanis egy márka növekedéséhez nem egy szűk, de lelkes rajongói kör és ennek elérési lehetősége járul hozzá leginkább, hanem a „könnyű” és „közepes” vásárlók széles tábora és ennek elérési lehetősége. Ennek megfelelően a közösségi média fontossága önmagában nem a követőkkel történő kommunikációban és interakcióban keresendő, hanem sokkal inkább a rajtuk keresztül is elérhető nagy tömeg elérésének lehetőségében. Ezzel kapcsolatban azonban szerintem megkérdőjelezhetetlen a márkát támogató és képviselő lelkes követők szerepének fontossága a vállalati kommunikáció felerősítésében és bizonyos mértékben hitelesebbé tételében.

Az említett kutatás egy másik érdekes eredménye, hogy egy márka jelentős ismertsége és jelentős mértékű követői tábora a Facebook-on nem jelenti önmagában azt, hogy követői jelentősen lelkesebbek és tevékenyebbek lennének az átlagnál. Erre hívja fel a figyelmet az Advertising Age február végi cikke.

A fent említett kutatás keretén belül megvizsgáltak 10 úgynevezett “passion” márkát, amely általában valamilyen szenvedélyt vált ki a vásárlókból (pl. Nike, Old Spice, Harley-Davidson, Porsche, Ford Mustang, Jack Daniels) és összehasonlították őket egyéb, érzelmeket kevésbé kiváltó márkákkal, nagyrészt FMCG termékekkel. A fenti 0,45%-os alapadat a szenvedélyt kiváltó 10 „passion” márka esetén is csupán 0,66% volt, ami nem jelentős eltérés. Azaz a szenvedélyt kiváltó márkák követőinek is csupán 0,66%-a hozott létre bármilyen tartalmat a vizsgált márkával kapcsolatban (tetszésnyilvánítást kifejező lájkolásokat nem számítva).

A fent említett ausztrál tanulmány vállalati marketing szempontból nem túl biztató eredményei ellenére figyelemreméltó a GKI Hungary magyarországi felmérésének eredménye, mely szerint minden ötödik magyar internetező közösségi oldalakon is gyűjt információt a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról. A heti rendszerességgel internetező magyarok tizede rendszeresen  megosztja saját vásárlási tapasztalatait valamelyik közösségi oldalon, 15% pedig különböző szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos élményeiről (pl. bank, mobilinternet, nyaralás, utazás, stb.) is beszámol hasonló módon. A célcsoport fele mind pozitív, mind negatív tapasztalatairól mesél, azonban kétötödük csak pozitív tapasztalatait osztja meg ismerőseivel. (GfK Hungária 2012-es "Digital Connected Consumer" című tanulmánya).

Minden 5. magyar internetező közösségi oldalakon is gyűjt információt a vásárlást megelőzően

Minden ötödik magyar internetező közösségi oldalakon is gyűjt információt a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról - derül ki a GfK Hungária 2012-es "Digital Connected Consumer" című tanulmányából. A rendszeresen internetezők többsége a vásárlást követően megosztja tapasztalatait valamely közösségi oldalon.

A kutatás többek között a legalább heti rendszerességgel internetezők online információgyűjtési, vásárlási és webes fizetési szokásait vizsgálta. A főbb megállapítások:

• a  vásárlás előtti információgyűjtés legkeresettebb helyszínei az árukereső, ár-összehasonlító oldalak (itt a rendszeresen internetezők 53%-a gyűjt információt);
• minden 2. internetező keresi fel információért a gyártók, szolgáltatók saját weboldalát;
• a keresett terméket forgalmazó kereskedő honlapját jóval kevesebben tartják adekvát információforrásnak: csak minden 3. internetező látogatja e honlapokat információgyűjtés céljából;
• a fogyasztói véleményeket felvonultató fórumok és blogok szintén nagy népszerűségnek örvendenek (43%);
• minden 5. válaszadó közösségi oldalakon is gyűjt információt a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról.

Arra a kérdésre, hogy "előfordult már, hogy Ön megosztotta másokkal közösségi oldalon vásárlói, vagy szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos élményeit. Mely vásárlói élményeit osztja meg másokkal ilyenkor?", a válaszadók a táblázatban szereplő válaszokat adták. Többnyire negatív, vagy csak negatív véleményt igen kevesen adnak, inkább a pozitív véleményeiket, élményeiket osztják meg az emberek a közösségi oldalakon. A heti rendszerességgel internetezők tizede rendszeresen  megosztja saját vásárlási tapasztalatait valamelyik közösségi oldalon, 15% pedig különböző szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos élményeiről (pl. bank, mobilinternet, nyaralás, utazás, stb.) is beszámol hasonló módon. A célcsoport fele mind pozitív, mind negatív tapasztalatairól mesél, azonban kétötödük csak pozitív tapasztalatait osztja meg ismerőseivel.

Forrás: GfK Hungária Sajtószolgálatának közleménye