• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nokia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nokia. Összes bejegyzés megjelenítése

2011-03-25

Amerikai nagyvállalati közösségi média stratégák listája 2011

Jeremiah Owyang neves amerikai internet kommunikációs szakember 2008 óta gyűjti és közli blogján a legismertebb, legpublikáltabb amerikai (és néhány angol) vállalati közösségi média stratégák névsorát (természetesen az adott személyhez vezető linkekkel). A szerző a következő iparágak szerint csoportosította a vállalati közösségi média stratégákat:
  • autóipar;
  • egészségipar;
  • elektronikai ipar, mobil eszközök;
  • energia ipar;
  • fogyasztói termékek gyártói;
  • kereskedelem;
  • kormányzati szervezetek;
  • légitársaságok;
  • média és szórakoztatóipar;
  • pénzügyi szolgáltatók;
  • technológia: hardver, hálózati szolgáltatók, alkatrészgyártók, számítógépgyártók, eszközgyártók;
  • technológia: szoftver, internet;
  • telekommunikáció;
  • üzleti szolgáltatók;
  • vegyipar;
  • vendéglátóipar.
Cisco, Coca-Cola, Estee Lauder, Ford, General Motors, Google, HP, IBM, Nokia, Pepsi, Samsung, Starbucks, T-Mobile, Toyota, Unilever - csak egy-két cégnév a listáról. Szerintem a fenti szektorban dolgozó magyar kommunikációs szakembereknek mindenképpen érdemes átfutni a listát, mivel az ott szereplő amerikai és angol szakemberek nagy része szenior beosztású, sokévnyi tapasztalattal rendelkezik, ráadásul egy vállalati internetkommunikációt tekintve fejlettebb piacon - lehet tőlük tanulni, ha más nem, akkor a hibáikból. (Sokaknak közülük szakblogjaik vannak, ahol előszeretettel írnak a szakmai tapasztalataikról.)

2010-03-13

A vállalati közösségi média használati szabályzat alapelveiről

Miért van szükség vállalati közösségi média használati szabályzatra?
Még a köztudottan igen liberális szabályok szerint működő Nokia is rendelkezik vállalati közösségi média használati szabályzattal. Szükségességét Molly Schonthal, a Nokia észak-amerikai közösségi média kommunikációjáért felelős szakembere röviden így foglalja össze: „Mi is számos útmutatót és szabályzatot állítottunk össze, de nem azért, mert ellenőrizni akarjuk a dolgokat, hanem mert amikor egy ember elkezd ezekkel az eszközökkel foglalkozni, szeretné tudni, hogy mi ajánlott és mi nem.1
   
Minden nagyobb vállalatnak van valamilyen kommunikációs szabályzata, előírása, amely megfogalmazza a vállalat alkalmazottaival szembeni elvárásait, amikor azok például telefonálnak, vagy leveleznek. Mivel a kommunikáció egyre jelentősebb része tevődik át a hagyományos csatornákról az internetre (és egyre inkább a közösségi médiumok irányába), fontos, hogy a vállalatok módosítsák meglévő kommunikációs szabályzatukat, illetve, hogy létrehozzanak egy külön a közösségi média használatára vonatkozó szabályzatot. A munkavállalóknak tisztában kell lenniük a legújabb kommunikációs eszközök használatának szabályaival és, hogy az adott vállalat milyen követelményeket támaszt velük szemben azok használata során.
Minden közösségi média használatáról szóló szabályzatnak legalább a bevezetőjében érdemes röviden összefoglalni, hogy mi a közösségi média külső/belső vállalati kommunikáción belüli szerepe, mi az adott vállalat stratégiai célja a közösségi médián történő szereplésével, az alkalmazások használatával. Ezek után minél közérthetőbben meg kell fogalmazni a közösségi média használati szabályokat, irányelveket tehát, hogy az alkalmazottak a vállalat munkatársaként mit tehetnek és mit nem a közösségi média alkalmazásain. Miért? Hogy elkerülhetők legyenek az ilyen esetek:2



A vállalati közösségi média használati szabályzat alapelvei

Az egyik legnagyobb nemzetközi jogi iroda, a Jones Day  elektronikus kommunikációs kérdésekre specializálódott szakértője, Steven C. Bennett néhány pontban összegyűjtötte a vállalati közösségi média használati szabályok, irányelvek szerinte legszükségesebb elemeit.3

Kompetencia: tájékoztatni kell az alkalmazottakat arról, hogy csak akkor használják a közösségi média eszközeit, ha tisztában vannak azok működési alapelveivel. Érdemes rendszeres képzéssel megismertetni ezen eszközöket és technológiákat a munkatársakkal. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy az alkalmazottak átgondoltan, felelősségteljesen cselekedjenek ezen alkalmazások használata során. A vállalatnak felelősségteljességre kell ösztönöznie a dolgozóit, elmagyarázva a főbb kockázatokat, veszélyeket, és a közösségi média alkalmazásain történő nemkívánatos cselekmények várható szankcióit, következményeit.

Cél: emlékeztetni kell a munkatársakat, hogy a közösségi média eszközein, munkaidőben történő kommunikáció nem lehet személyes célú, csak munkával kapcsolatos célja lehet. Egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy a közösségi média használata nem történhet a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének rovására. Figyelmeztetni kell a munkavállalókat, hogy a közösségi médián publikált információk (általában) elérhetők a potenciális és meglévő ügyfelek, az üzleti partnerek, a versenytársak számára is. El kell kerülni ezen eszközök céltalan vállalati alkalmazását: javasolni kell a munkatársaknak, hogy mielőtt bármilyen ilyen jellegű vállalati eszközt is használnak, tegyék fel a kérdést: „hogyan fogom ezzel elősegíteni a cég jobb eredményességét, hatékonyságát?”

Tisztelet: tájékoztatni kell a munkavállalókat arról, hogy nem használhatják a közösségi média felületeket arra, hogy munkatársaikat, főnökeiket, vagy bárkit zaklassanak, megfenyegessenek, rágalmazzanak, becsméreljenek, vagy gyűlölködjenek vele kapcsolatban. Megfontolandó, hogy megtiltásra kerüljön, hogy az alkalmazottak egymásról – a másik beleegyezése nélkül – bármilyen véleményt vagy tartalmat publikálhassanak.

Becsületesség: emlékeztetni kell a dolgozókat arra, hogy a vállalat minden helyzetben és időben etikus és becsületes magatartást vár el az összes munkatársától. Ennek megfelelően minden a közösségi médián megjelentetett publikációnak és véleménynyilvánításnak etikusnak és félreérthetetlennek kell lennie. Kötelezni kell a munkatársakat, hogy a vállalathoz bármilyen módon köthető internetes megjelenésük során a valós személyazonosságukat használják.

Megfelelő tartalmak: emlékeztetni kell a munkavállalókat, hogy az elektronikus eszközökön munkaidőben történő kommunikáció és különösen a közösségi média eszközein munkaidőben történő kommunikáció megfelelő professzionalizmust kell, hogy visszatükrözzön, megfelelő hangnemet használva. Így például a vulgáris, mást megalázó viccek nem megengedettek.
Bizalmas információk: egyértelműen kommunikálni kell, hogy az alkalmazottaknak minden, a vállalat bizalmas információira vonatkozó szabályt, irányelvet, be kell tartani. Meg kell tiltani, hogy bizalmas, szerzői jog által védett, vagy más módon jogilag védett információ publikálásra kerüljön bármilyen közösségi média felületen. Egyes esetekben például a vállalat bizonyos területeiről készült fotók vagy videók publikálása is korlátozandó, vagy kifejezett engedélyhez kötendő.

Jogi nyilatkozatok: emlékeztetni kell a munkavállalókat (a vezetőket különösen), hogy minden – nem a vállalat által hivatalosan használt – közösségi média felületen jelezzék, hogy az általuk ott közölt információk a saját véleményüket és nem a vállalat véleményét tükrözik. Ezeken a nem a vállalat által hivatalosan használt közösségi média felületeken meg kell tiltani a vállalat logójának és egyéb szerzői joggal védett tartalmainak az alkalmazását, publikálását – kivéve, ha ezt a vállalat írásban kifejezetten engedélyezi.

Adatvédelmi szempontú jogi korlátozások: közérthetően meg kell fogalmazni egy olyan szabályt, amely kimondja, hogy az alkalmazottnak nincs joga adatvédelmi szempontból korlátozni a hozzáférést az olyan információkhoz, amiket a vállalat informatikai eszközein vagy azokon keresztül ő maga kapott, készített, letöltött, megszerzett, megtekintett, eltárolt, vagy bármely más módon elért. Emlékeztetni kell a munkavállalókat, hogy a vállalat tulajdonát képezi a munkavállaló által a vállalat hardverein, szoftverein található és valaha előállított minden fájl és adat, valamint, hogy a vállalatnak bármikor joga van ezeket a fájlokat és adatokat áttekinteni – a munkavállaló előzetes beleegyezése nélkül.

Fel kell készülni a peres eljárásokra: a vállalatnak fel kell készülnie az olyan esetekre, amelyek rendezése már csak peres eljárás útján történhet meg. Ki kell találni azokat az eljárásokat, technikákat, amivel biztosítható, hogy a dinamikusan változó közösségi média oldalakon lévő adatok milyen módon menthetők le, biztosíthatók egy esetleges jogvita esetén. (Pl. értesíteni kell az adott közösségi médiumot, hogy mentse el a szükséges adatokat.)

Szankciók, fegyelemi eljárások: meg kell értetni a dolgozókkal, hogy a vállalati közösségi média szabályzat bármilyen módon történő megsértése fegyelmi eljárást vonhat maga után és akár a munkavállaló elbocsátását is eredményezheti. Fontos a szabályzat egységes alkalmazása és az alkalmazáshoz szükséges technikai eszközök és a humán erőforrás(ok) biztosítása. Időnként ellenőrizni kell a szabályzat betartását.

Módosítás: fenn kell tartani a jogot arra, hogy módosítható, hatályon kívül helyezhető, vagy más szabályzattal helyettesíthető legyen a teljes szabályzat vagy annak bármely része. Meghatározott időnként ellenőrizni kell, hogy az érvényben lévő szabályzat még mindig megfelel-e a kitűzött céloknak. Jelezzük, hogy az esetleges módosításokról tájékoztatjuk a munkavállalókat.

2010-02-27

A Nokia közösségi média stratégiájáról

Molly Schonthal, a Nokia észak-amerikai közösségi média kommunikációjáért felelős szakembere 2009. áprilisi előadásában összefoglalta a Nokia közösségi médiával kapcsolatos fő irányvonalát és bemutatta a főbb kommunikációs csatornákat.



A Nokia közösségi médiával kapcsolatos stratégiai célja röviden: nyíltan, becsületesen és tiszteletteljesen részt venni a közösség párbeszédeiben. A legjelentősebb kihívás Schonthal szerint az, hogy még azelőtt alkalmazzuk a technológiákat mielőtt a vállalaton belüli stratégiákhoz és rendszerekhez történő integrációja megtörténhetne. Jelentős kihívásnak tartja, hogy a közösségi médiumokon keresztül beáramló üzeneteket megfelelő időben és módon észleljék és kezeljék (pl. ügyfél panaszok esetén).

Schonthal kiemeli, hogy a „közösségi tőke”  (social capital) kiépítése állandó munkát igénylő, folyamatos, időigényes feladat. Több kihívást jelentő tevékenység fontosságát emeli ki:
  • releváns és egyedi tartalmak létrehozása és publikálása ott, ahol a véleményformálók találhatók;
  • az üzenetek egyirányú közlése helyett be kell kapcsolódni a párbeszédekbe, a többirányú kommunikációkba;
  • a vállalaton belüli közösségi média alkalmazások propagálásával ösztönözni kell a közösségi média vállalaton belüli elfogadottságát;
  • be kell emelni a közösségi média eszközeit a meglévő eljárásokba, hozzájárulva a termékek és szolgáltatások bevezetéséhez;
  • a közösségi média terén belüli kommunikációval, tanácsadással elő kell segíteni a termékek-kel és szolgáltatásokkal kapcsolatos elfogadottságot és ösztönözni kell a használatot.

Schonthal szerint a közösségi média nagyvállalati alkalmazásának hat fő előnye:
  1. erősíti az integrációt,
  2. folyamatosan változó, flexibilis célokat és stratégiát tesz lehetővé,
  3. következetes ellenőrzést és dialógust tesz lehetővé,
  4. növeli a termelékenységet és a tudásmegosztás szintjét,
  5. növeli a Nokia célokkal kapcsolatos elkötelezettség mértékét,
  6. növeli az ügyfél elégedettséget.
Előadásában Schontal bemutatta a Nokia néhány fontosabb vállalton belül használt közösségi média alkalmazását.

Nokia Infopedia: a Nokia egyik legjelentősebb vállalaton belüli web 2.0 alkalmazása, gyakorlatilag egy vállalati Wikipedia alkalmazás, amely a vállalattal és tevékenységével kapcsolatos fontos információk gyűjtőhelye. által Az ilyen jellegű internetalapú, a munkatársak feltöltött és menedzselt belső vállalati tudástárak egyre elterjedtebbek az internetes technológiákat aktívan alkalmazó nagyvállalatoknál.

Nokia BlogHub: a vállalti blogok gyűjtőhelye, amely lehetőséget nyújt, hogy a munkatársak képet kaphassanak a kollégákat leginkább érdeklő eseményekről, információkról. Ezen a felületen akár álnéven is publikálhat a munkavállaló, és a vállalattal kapcsolatos legnegatívabb kritikák is megenge-dettek – persze a meghatározott stíluskorlátokon belül. Schonthal szerint a Nokia piacvezető pozíciójának titka többek között éppen a vállalaton belüli nyitott és őszinte kommunikáció lehetőségében rejlik. A vállalaton belüli blogok másik jelentős pozitívuma, hogy széleskörű teret enged az innovációs ötletek publikálásának és megvitatásának, elősegítve a cég innovációs képességének magas szintjének fenntartását.1

VideoHub: a Nokia másik fontos belső kommunikációs platformja, amely lehetővé teszi, hogy a Nokia alkalmazottak videókat osszanak meg egymással, azokat megtekinthessék, megvitathassák és értékelhessék.

Nokia Conversations: a Nokia hivatalos publikus blogja emberekről, helyekről és gondolatokról, azaz a „hírek mögötti történetekről”. Olyan történetek és esetek kerülnek itt publikálásra, amely foglalkoztatják a Nokia felhasználókat, segítenek megválaszolni a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felhasználói kérdéseket, segítenek a problémák megoldásában: a hatékony párbeszéd lehetőségét biztosítja az ügyfelekkel. „Tisztelnünk kell azokat, akik hozzánk szólnak. Gondosan kell figyelni, de anélkül, hogy defenzívek lennénk. Nyíltan és becsületesen kell megnyilvánulni. Résztvevői és nem irányítói vagyunk a párbeszédeknek” – emelik ki a blog írói. A blogon négy főállású munkatárs dolgozik.

Schonthal egy sikeres közösségi médiához kapcsolódó PR-eseményről is beszámolt előadásában: a Nokia neves bloggereket hívott meg a Teszt Központjába, hogy bemutathassa a Nokia egyedi gyártási és tesztelési folyamatait, hogy kihangsúlyozhassa a magas termékminőség iránti elkötelezettségét, hogy közvetlen kapcsolatot építhessen ki a legjelentősebb blogok szakíróival, hogy értékes blog bejegyzéseket generáljon, valamint, hogy maradandó élményt nyújtson a meghívottak számára. A túra eredményeként napokon belül igen pozitív hangvételű és tartalmú anyagok (írott és videó anyagok) születtek a legolvasottabb blogokon (pl. Gizmodo, TechCrunch, BBC Online), így az online elérési (reach) szint napokon belül félmillió olvasót/nézőt ért el.
Reblog this post [with Zemanta]
 

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.