Ingyenes versenytársfigyelő közösségi média szolgáltatás: Wildfire Monitor

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

A Wildfire Monitorral versenytársaink főbb közösségi média eredményeit kísérhetjük figyelemmel – az ingyenes szolgáltatás a saját és a versenytársaink Google+, Facebook, valamint Twitter oldalainak összehasonlítását teszi lehetővé.

Wildfire Monitor

A Wildfire Monitor szolgáltatás legfontosabb része a Facebook oldalak fő mutatószámainak összehasonlítását lehetővé tévő rész. Mindenekelőtt meg kell határoznunk a mérni (összehasonlítani) kívánt Facebook oldalakat: maximum 10 Facebook oldal összehasonlítása lehetséges.

Ahogy a lenti képen is látszik a Like-ok számát, a PTAT értéket*, valamint PTAT/Like értéket tudjuk megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, 3 hónapos és a teljes mérhető időszakra kiterjedő időbontásban. Természetesen kézzel is beállíthatjuk a megfigyelt időszakot. A kiválasztott összehasonlítandó Facebook oldalak három előbb említett alapértékét külön-külön jeleníthetjük meg a grafikon tetején látható kívánt összehasonlítandó értéktípus kiválasztásával.

* A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

A nemzetközi szinten legsikeresebb Facebook oldalak főbb adataihoz is hozzáférhetünk a „Facebook Leaderboards” fejezet két almenüjét választva. Egyrészt megtekinthetjük a Like toplistát, másrészt a checkin-ek alapján legsikeresebb oldalak listáját. Mindkét toplista első 999 helyezettjének eredményeit láthatjuk.

Like toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / Like-ok száma / Like-ok számának változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – Like szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

Checkin toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / checkin szám / checkin számok változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – checkin szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

A Google+ és a Twitter oldalak összehasonlítása hasonló módon történik, mint a Facebook oldalak esetén, azonban itt csupán az oldalak követői számát lehet összehasonlítani, illetve megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, illetve 3 hónapos időbontásban.

Twitter toplistákat is találhatunk a Wildfire Monitor oldalán: a top 999 Twitter oldal listáit tudjuk megjeleníteni az adott oldalt követők száma, a követett oldalak száma, illetve a publikált Twitter üzenetek száma alapján.

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

Facebook, Twitter, Google+, LinkedIn és YouTube dizájnelem méretek

Egy hasznos összefoglaló infógrafikát találtam az Econsultancy egyik cikke alapján, amiben a Raidious összegyűjtötte az öt legjelentősebb közösségi médium fő dizájnelemeinek méretinformációit. Több mint két tucat különböző méretinfó látható a lenti infógrafikán: 

Forrás: Visual.ly

Főbb közösségi média kampány értékek a Wildfire-től

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

Milyen részvételi értéktől mondható sikeresnek egy közösségi média kampány?

Több mint 300 ezer közösségi média kampány és néhány ezer közösségi média márkaoldal menedzsmentjének tapasztalata alapján a lenti majd négyperces videóban Lydia Simmons röviden ismerteti, hogy mik a közösségi média kampányok főbb teljesítménymutatói és milyen kampány részvételi értéktől mondható sikeresnek egy kampány.

• Felhasználók által generált fotóverseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 3-6%-a csatlakozik a versenyhez.

• Sorsolásos játék kampány: a kampányoldal látogatóinak 30-50%-os részvételi aránytól sikeresnek tekinthető a kampány részvételi aránya.

• Kupon kampány: ha a kuponoldal látogatóinak legalább 70%-a letölti a kupont, akkor a részvételi arány jónak mondható.

• Kvíz játék: ha a kvízjáték oldalának látogatói közül 30%-nál több vesz részt a játékban, akkor a részvételi arány már jónak mondható.

• Felhasználók által generált videó verseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 1%-a feltölt videót.

A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

Forrás: Wildfire

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

Maersk: "No comment" cégből aktív közösségi média kommunikátor

A több mint 100 éves múlttal rendelkező dán Maersk Csoport a világ egyik legnagyobb szállítmányozási és olajipari vállalkozása, amely nemrég egy tradicionális, visszafogottan kommunikáló cégből a közösségi hálózatokon egyre aktívabban kommunikáló céggé változott.

Az MIT Sloan Management Review interjújában Anna Granholm-Brun, a cég vállalati márka menedzsere mesélt a változás okairól és mikéntjéről. A kaliforniai származású, Dániában élő menedzser a vállalat felsővezetésének támogatásával készítette el az addig "no comment" kommunikációt végző cég közösségi média stratégiáját, többek között létrehozva a ma már több mint 1,4 millió követővel rendelkező Facebook, a több mint 25 ezres követői táborral rendelkező LinkedIn, a közel 9 ezer követőt vonzó Twitter, a majd 5 ezer követőt számláló YouTube, a több mint 2,5 ezer követős Google+, valamint több más közösségi oldalt.

Anna Granholm-Brun szerint a Maersk hatalmas átalakuláson ment keresztül az utóbbi tíz évben. A sajtómegkeresésekre általában "no comment" válaszokat adó, a versenytársakhoz képest igen visszafogott PR és marketingkommunikációs cégből - különösen az utolsó öt évben - egy igen nyitott és kommunikatív cég lett... ahogy Anna fogalmaz "átláthatóbbá tettük a tevékenységeinket". Sokkal gyakrabban és több médiumon keresztül kezdetek el kommunikálni a szerteágazó tevékenységükről, szolgáltatásaikról.

A közösségi média kommunikáció sokat segített abban is, hogy jobban megismerhessék meglévő és potenciális ügyfeleik igényeit, problémáit! A közösségi média csatornákon sokat kommunikálnak arról a követőkkel például, hogy mi lehet a szállítmányozási iparág jövője, milyen új típusú problémákra kell majd választ adni a jövőben, hogy minél hatékonyabban tudják majd kielégíteni az ügyfelek igényeit.

Az átalakulás nem volt könnyű a hosszú múlttal rendelkező, több mint 152 ezer embert foglalkoztató cégnél! A felsővezetést meg kellett győzni arról, hogy a közösségi médián való aktív részvétel milyen üzleti előnyöket nyújthat a cégnek:

• miként lehetnek egyes alkalmazottak profi "nagykövetei", képviselői, szóvivői a cégnek,
• hogyan lehet majd elősegíteni az iparág legértékesebb munkavállalóinak saját cégünkhöz történő átcsábítását,
• hogyan lehet lelkes pályakezdőket szerezni, ...

Például elindítottak egy személyes blogot egy éppen az utolsó hajóútjára készülő kapitány számára, aki az utolsó hajóútjáról napi szinten adott hírt addigi pályájának személyes élményeiről, az adott nap érdekesebb történéseiről. Ez segített abban, hogy az olvasók személyes hangvételű (nem hivatalos) csatornán keresztül képet kaphassanak a cég kultúrájáról, a hajósok mindennapjairól, életkörülményükről.

2011-ben elindították a vállalat belső - közösségi médián alapuló - kommunikációját is a SharePoint, a Podio, valamint a Jive platformok alkalmazásával. A projekt kicsit nehezen indult be, mert kezdetben nem volt jól meghatározott célja a belső közösségi kommunikációnak. Az egyik kereskedelmi részlegüknél különösen hatékony a közösségi alapú kommunikációs együttműködés - sokkal hatékonyabban tudják egymást értesíteni a különböző regionális kereskedelmi területek. Hatékonyabb lett a kereskedők és az egyéb kiszolgáló részlegek közötti együttműködés is (pl. ügyfélszolgálat). Létrehoztak egy mindenki által elérhető, jól strukturált tudásbázist is, amely megkönnyíti a dolgozók információkeresését, sok esetben lerövidítve az adott megoldáshoz, válaszhoz vezető utat és időt.