Ingyenes versenytársfigyelő közösségi média szolgáltatás: Wildfire Monitor

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

A Wildfire Monitorral versenytársaink főbb közösségi média eredményeit kísérhetjük figyelemmel – az ingyenes szolgáltatás a saját és a versenytársaink Google+, Facebook, valamint Twitter oldalainak összehasonlítását teszi lehetővé.

Wildfire Monitor

A Wildfire Monitor szolgáltatás legfontosabb része a Facebook oldalak fő mutatószámainak összehasonlítását lehetővé tévő rész. Mindenekelőtt meg kell határoznunk a mérni (összehasonlítani) kívánt Facebook oldalakat: maximum 10 Facebook oldal összehasonlítása lehetséges.

Ahogy a lenti képen is látszik a Like-ok számát, a PTAT értéket*, valamint PTAT/Like értéket tudjuk megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, 3 hónapos és a teljes mérhető időszakra kiterjedő időbontásban. Természetesen kézzel is beállíthatjuk a megfigyelt időszakot. A kiválasztott összehasonlítandó Facebook oldalak három előbb említett alapértékét külön-külön jeleníthetjük meg a grafikon tetején látható kívánt összehasonlítandó értéktípus kiválasztásával.

* A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

A nemzetközi szinten legsikeresebb Facebook oldalak főbb adataihoz is hozzáférhetünk a „Facebook Leaderboards” fejezet két almenüjét választva. Egyrészt megtekinthetjük a Like toplistát, másrészt a checkin-ek alapján legsikeresebb oldalak listáját. Mindkét toplista első 999 helyezettjének eredményeit láthatjuk.

Like toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / Like-ok száma / Like-ok számának változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – Like szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

Checkin toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / checkin szám / checkin számok változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – checkin szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

A Google+ és a Twitter oldalak összehasonlítása hasonló módon történik, mint a Facebook oldalak esetén, azonban itt csupán az oldalak követői számát lehet összehasonlítani, illetve megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, illetve 3 hónapos időbontásban.

Twitter toplistákat is találhatunk a Wildfire Monitor oldalán: a top 999 Twitter oldal listáit tudjuk megjeleníteni az adott oldalt követők száma, a követett oldalak száma, illetve a publikált Twitter üzenetek száma alapján.

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

Facebook, Twitter, Google+, LinkedIn és YouTube dizájnelem méretek

Egy hasznos összefoglaló infógrafikát találtam az Econsultancy egyik cikke alapján, amiben a Raidious összegyűjtötte az öt legjelentősebb közösségi médium fő dizájnelemeinek méretinformációit. Több mint két tucat különböző méretinfó látható a lenti infógrafikán: 

Forrás: Visual.ly

Főbb közösségi média kampány értékek a Wildfire-től

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

Milyen részvételi értéktől mondható sikeresnek egy közösségi média kampány?

Több mint 300 ezer közösségi média kampány és néhány ezer közösségi média márkaoldal menedzsmentjének tapasztalata alapján a lenti majd négyperces videóban Lydia Simmons röviden ismerteti, hogy mik a közösségi média kampányok főbb teljesítménymutatói és milyen kampány részvételi értéktől mondható sikeresnek egy kampány.

• Felhasználók által generált fotóverseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 3-6%-a csatlakozik a versenyhez.

• Sorsolásos játék kampány: a kampányoldal látogatóinak 30-50%-os részvételi aránytól sikeresnek tekinthető a kampány részvételi aránya.

• Kupon kampány: ha a kuponoldal látogatóinak legalább 70%-a letölti a kupont, akkor a részvételi arány jónak mondható.

• Kvíz játék: ha a kvízjáték oldalának látogatói közül 30%-nál több vesz részt a játékban, akkor a részvételi arány már jónak mondható.

• Felhasználók által generált videó verseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 1%-a feltölt videót.

A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

Forrás: Wildfire

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra

A mobil eszközök növekvő használati aránya alapvetően befolyásolja napjainkban a vállalati online kommunikáció módját. Érdemes tehát ismerni a főbb mobil eszközökkel kapcsolatos trendeket - ebben segít az Adobe "The State of Mobile Benchmark - Q2 2013" című kiadványa.

A blogom tematikája alapján csupán a közösségi médiára vonatkozó két trendet emelem ki:

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra - 2013. márciusban a Facebook Like-ok 30,1%-át mobil eszközökön keresztül osztották meg.

2012. március és 2013. március között hatszorosára nőtt a mobil eszközökön keresztül megosztott Facebook Like-ok aránya az összes Like-megosztáshoz viszonyítva.

Forrás: Adobe: The State of Mobile Benchmark - Q2 2013

A marketing helyzete 2013-ban - IBM kutatás

Az IBM "The State of Marketing 2013, IBM’s Global Survey of Marketers" címmel 29 oldalas publikációt tett közzé: a világ több mint 15 különböző iparágának 512 nagyvállalati marketingszakemberét kérdezték meg szakmájuk legfontosabb kérdéseiről, problémáiról, kihívásairól.

Az Egyesült Államokban, évente körülbelül 83 milliárd dollárt "veszítenek el" a vállalatok a nem kielégítő szintű ügyfél/vásárlói élmény miatt. A kutatás szerint a marketing szakembereknek újra kell gondolniuk, hogy:

• hogyan érthetik meg jobban az ügyfeleik/vásárlóik igényeit, motivációit;
• miként tudnának hatékonyabban kapcsolatot teremteni, kommunikálni ügyfeleikkel/vásárlóikkal;
• hogyan tudnák jobban értékelni, meghatározni, valamint priorizálni a marketing és értékesítési csatornáikat;
• hogyan tudnának az igényeknek megfelelő ügyfél élményt biztosítani;
• miként lehetne a vállalaton belüli folyamatokat hatékonyabban koordinálni;
• hogyan lehetne a marketingmunkát optimalizálni.

Az alábbi táblázat a legégetőbb marketing kihívásokat mutatja a megkérdezett 512 marketingvezető válaszai alapján (a válaszadók a 3 általuk legfontosabbnak tartott problémát nevezték meg). A válaszadók 42%-a az új ügyfelek/vásárlók megszerzését; 36% a meglévő ügyfelek megtartását és lojalitásuk növelését; 34% a különböző marketing és értékesítési csatornák tekintetében egy egységes és az ügyfelek/vásárlók igényeinek megfelelő, releváns élmény biztosítását; 34% a közösségi média működésének jobb megismerését és a közösségi csatornák hatékonyabb működtetését nevezték meg a legfontosabb kihívásnak.

Forrás: IBM

A kutatás során az alábbi paraméterek alapján meghatározták a leghatékonyabb marketing tevékenységet végző vállalatokat:

• pénzügyi mutatók (bruttó nyereségnövekedés, nettó árbevétel növekedés, tőzsdei részvényár növekedése);
• az adott cég milyen hatékonyan képes az ügyfelek/vásárlók igényeinek megfelelő, releváns élményt biztosítani, illetve;
• az adott cég milyen mértékben alkalmaz marketing és értékesítési csatornákat optimalizáló technológiákat, megoldásokat.

102 cég bizonyult marketingben "élenjárónak", 410 az "egyéb" kategóriába került. Kiderült, hogy igen jelentős eltérés mutatkozott a két tábor között (lásd a lenti ábrát). Az "élenjáró" marketing cégek:

• hatékonyabban mérik fel a vásárlói igényeket, nagyobb mértékben tudnak:
• valósidejű ajánlatokat tenni a vásárlói igényeknek megfelelően,
• marketing és értékesítési csatornákat optimalizáló technológiákat, megoldásokat alkalmazni,
• integrált online/offline és inbound/outbound marketing tevékenységet folytatni;
• rendszeresen hoznak döntéseket, cselekednek valós vásárlói tapasztalatok alapján:
• rendszeresebben mérik fel a vásárlók viselkedését, igényeit,
• fejlett analitikai módszerekkel határozzák meg a média költéseket,
• a vásárlók tranzakciós nehézségeit, problémáit hatékonyabban tudják meghatározni és megfelelő megoldást találni;
• az ügyfél/vásárló élményt szélesebb alapokon tudják figyelemmel kísérni.

Forrás: IBM

Mit javasol az IBM az ügyfél/vásárló igényeket hatékonyabban figyelembe vevő, a különböző marketing és értékesítési csatornák között összehangoltabb tevékenység elérése érdekében?

Integrálni kell a különböző marketing és értékesítési csatornákat:

• az integráció érdekében alkalmazni kell egy marketing szakembert, aki feltérképezi és priorizálja az összes csatorna aktivitást;
• meg kell határozni azt a technológia platformot, ami kiszolgálja ezt az integrációt;
• létre kell hozni egy általános, közös adatbázist, amely tartalmazza az összes ügyfél-interakciót.

Ügyfél-információk alapján kell dönteni, cselekedni:

• meg kell határozni azokat a mérőszámokat és mérési módszereket, amik teljesebb képet nyújtanak az ügyféllel/vásárlóval kapcsolatos interakciókról;
• be kell ruházni, hogy megszerezzük azt a tudást/képességet, hogy értelmezni tudjuk a mérési/vizsgálati eredményeket;
• rendszeres folyamattá kell tenni a vásárlók megismerését, hogy jobb üzleti eredményeket érjünk el.

A kutatás alátámasztotta, hogy a marketingben élenjáró cégek hatékonyabban képesek befolyásolni a váráslói interakciókat: gyakrabban mérik fel a vásárlók elégedettségét; a vásárlókkal/ügyfelekkel szembeni teljesítési kötelezettségeket gyakrabban ellenőrzik és figyelik a teljesülés folyamatát; a cross sell és upsell értékesítési lehetőségeket gyakrabban azonosítják és alkalmazzák a kereskedelmi és ügyfélkezelési területeken; nagyobb hangsúlyt fektetnek a vásárlókkal/ügyfelekkel kapcsolatba lépő munkavállalók képzésére (lásd a lenti ábrát).

Forrás: IBM

Az IBM harmadik javaslatcsoportja:"váljunk mi magunk vásárlóvá":

• értsük meg, hogy a vásárló miként lép kapcsolatba a vállalatunkkal, hogy még hatékonyabban tudjuk kiszolgálni őt;
• teremtsünk márka kultúrát - ismerjük fel, hogy egy márka nem csupán egy logó, hanem olyan működési elvek rendszere, amely az ügyfelet/vásárlót az üzleti tevékenység középpontjába helyezi;
• terjesszük ki a marketing hatókörét minden ügyfél-interakcióra, hogy értékesebbé tehessük a márkánkkal való viszonyt.

A kutatásról készült prezentáció:

Internet trendek 2013 - KPCB jelentés (117 oldal)

Az Amazon, a Google, a Twitter és a Zynga befektetőjeként és főként a digitális és zöld technológiai ipari befektetéseiről ismert KPCB legújabb (117 oldalas!) jelentése a nemzetközi internetpiaci trendekről.

Néhány világpiaci trend röviden:

• továbbra is növekvő internethasználat;
• növekvő videó- és képmegosztás;
• a közösségi élménymegosztás növekvő szerepe a mindennapi életben; 
• az interneten megosztott információk robbanásszerű növekedése;
• a közösség tagjait segítő információmegosztó oldalak szerepének növekedése (pl. Waze, Yelp);
• a magyarok kevesebb mint 10%-a oszt meg rendszeresen a közösségi médián keresztül élményt - a világátlag 24%;
• mobil internet forgalom rohamos növekedése;
• kiaknázatlan a mobil hirdetési piaci;
• továbbra is növekvő okostelefon penetráció (Magyarország nincs az első 30 ország között);
• mobiltelefon használati szokások;
• új technológiai ciklus: hordható számítástechnikai eszközök (?);
  
• QR (és egyéb) kódhasználat növekedése;
• a számítástechnikai szakemberek iránti növekvő munkaerőpiaci kereslet...

Az előadás anyaga megtekinthető, illetve a "Slideshare-en le is tölthető.

Forrás: KPCB

Letölthető HubSpot kiadvány - kurrens marketing szakértői tanácsok

Az 56 ország több mint 8000 cégének szolgáltató marketing szoftver fejlesztő cég, az amerikai HubSpot új, 43 oldalas, ingyen letölthető e-kiadványt jelentetett meg "Expert Advice to Improve Your Marketing Today" címmel. A kiadványban a szakma ismert szakemberei adnak tanácsokat a cégek marketing tevékenységét elősegítendő.

Öt különböző szakterülettel kapcsolatos tanácsokat olvashatunk a kiadványban: tartalom marketing, SEO, PR, Twitter, lead generálás.

A kiadvány letölthető, de az alábbi Scribd alkalmazáson keresztül akár itt is elolvasható.

Fotor – ingyenes online / PC / mobil képszerkesztő program

Egy amerikai hírlevélben találtam rá a Fotor képszerkesztő programra, amely ingyenessége ellenére igen sokrétű képszerkesztési lehetőséget nyújt a felhasználók számára, akár Windows, Windows 8, Mac, akár Android vagy iPhone felhasználók vagyunk. Sőt, igen sokrétű online képszerkesztési lehetőséget is biztosítanak.

A Windows felhasználók egy 45,9 MB méretű telepítő programot kell, hogy letöltsenek, az Android program 16 MB.

A program felhasználása egyszerű, nem igényel különösebb előképzettséget – az alkalmazás gyors megismerését egy részletes felhasználói segédlet teszi lehetővé a weboldalukon.

A Windows alkalmazást elindítva egy nyitóképernyőt kapunk, amely két alap választási lehetőséget kínál fel: szerkeszthetjük a képeinket, illetve kollázst készíthetünk belőlük. Az alkalmazás „Home” menüjének választásával mindig válthatunk e két alap szerkesztési mód között.

Képszerkesztés

A képszerkesztési funkció nyitólapjának közepére kattintva választhatjuk ki és nyithatjuk meg a szerkesztendő képet (vagy a felső menüsor „File” és „Open” parancssorára klikkelve).

Alapvetően hat szerkesztési lehetőség áll rendelkezésünkre:

1. 14 beállított képszerkesztési módot választhatunk ki az adott képünkhöz (Scenes);
2. 11 méretezési lehetőség közül választhatunk (Crop);
3. 9 féle csúszka segítségével módosíthatjuk a képünket (Adjust);
4. 5 féle effekt csoport közül összesen 58 effekttel módisíthatjuk a képet (Effects);
5. 28 féle keretet adhatunk a képünkhöz (Borders);
6. 2x8 módon módosíthatjuk a kép élességét, ezzel érdekes térhatás, makett hatást érhetünk el (Tilt).

Hasznos opció, hogy a szerkesztő felület alján lévő „Compare” parancsgombbal mindig összehasonlíthatjuk az eredeti képet és a megszerkesztett képet.

Kollázs készítés

Összesen 80 féle kollázs-beállítás alapján készíthetünk kollázsokat. 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 részre bontott kollázs-formátumok közül választhatunk.

A „Freestyle” menü alatt 22 féle háttérre is feltehetjük a kollázsunkat szabadon választott módon, de választhatunk a könnyen megadható és módosítható háttérszínek közül is.

A kollázs képegységeit és magát a kollázst határoló képkeretet is többféleképpen módosíthatjuk.

A Fotor igen jó értékelést kapott mind az Android (4,4), mind az iPhone (4+) felhasználóktól.

Fotor.com – online képszerkesztés

Az online képszerkesztő gyakorlatilag ugyanazokat a funkciókat nyújtja, mint az előbb említett platformok (PC, Mac, mobil). Sőt hatféle kategória megannyi előre definiált képeslap formátumait is felhasználhatjuk saját képeslapunk elkészítéséhez (témák: anyák napja, születésnap, köszönőkártyák, karácsony, ünnepek, Valentin nap).

Az online szerkesztőben úgynevezett nagy dinamikatartományú képet (HDR) is szerkeszthetünk. A nagy dinamikatartományú fényképezés során 2, 3 vagy még több, eltérő expozíciójú fényképet készítenek (amelyeket „alacsony dinamikatartományú képnek” (Low Dynamic Range, LDR) vagy sztenderd dinamikatartományú (standard-dynamic-range, SDR) képnek neveznek. A fényképekből azután számítógépen, speciális szoftverek segítségével készítenek el egy képet, azaz ún. tonemapping vagy exposure blending eljárással. A Fotor 3 eltérő expozíciójú fényképet képes feldolgozni.

Az elkészült képeket a mentés mellett meg is oszthatjuk a Facebook, a Flickr és a Twitter oldalakon.

ThingLink - kép-interaktivizáló online alkalmazás

Ma rábukkantam egy érdekes és szerintem vállalati kommunikációs szempontból is hasznon alkalmazáshoz, amellyel fényképeinket egyszerűen és gyorsan interaktívvá tehetjük. A ThingLink egy olyan online alkalmazás, amellyel egy feltöltött kép általunk kiválasztott részleteihez egy szintén általunk kiválasztott ikonon keresztül hozzárendelhetünk valamilyen szöveget, internet oldalt, zenét, vagy videót, így keltve életre egy "egyszerű" képet. A szolgáltatás alapvetőn ingyenes (az üzleti felhasználók számára díjköteles). 

ThingLink nyitóoldal

A ThingLink alkalmazás használata egyszerű, próbáld ki te is!

Automatikus infografikus heti jelentés a honlapodról ingyen!

A visual.ly egy infografika készítő online eszköz, amellyel tetszetős infografikákat készíthetünk egyszerűen és ingyen. Az infografika napjaink egyik legdivatosabb adatmegjelenítő eszköze. Most ingyen és gyakorlatilag automatizáltan készíthetünk a visual.ly jóvoltából Google Analytics adatokra alapozott heti infografikát a honlapunkról, blogunkról.

Az alkalmazást bátran ajánlom az internetkommunikációért felelős vállalati szakembereknek! Segítségével jól átlátható módon prezentálhatók az adott honlap adott heti forgalmi adatai, változásai (angolul).

A szolgáltatás igénybevétele ingyenes egyszeri regisztrációhoz kötött. A szolgáltatás használatának feltétele, hogy honlapunk/blogunk hozzá legyen rendelve a Google Analytics szolgáltatáshoz.

Egy kattintással a Google Analytics szolgáltatáshoz megadott emailcímünkre küldethetjük az így elkészített automatizált heti jelentéseket, amik jpeg képformátumban le is tölthetők.

Visual.ly - automatizált, Google Analytics alapú infografika 

Ajánló: közösségi média képméretező alkalmazás

Az Autre planéte, egy párizsi dizájn stúdió "Social Media Image Maker" néven hasznos alkalmazást publikált amellyel a különböző közösségi médiumok megannyi eltérő méretű képméretei szerint méretezhetjük az adott médiumon megjelentetni kívánt képanyagunkat. Jelenleg 15 különböző közösségi médium képméretei szerint méretezhetjük a képeinket, így többek között a Facebook, Twitter, LinkedIn, YouTube, Google+, Pinterest, Flickr, és a Tumblr is megtalálható a listájukon.

Forrás: autreplanete.com (Social Media Image Maker)

Megújult a Google marketing tudásbázisa, a Think Insights

2011 novemberében publikálta a Google marketing szakembereknek szánt tudásbázisát, a Google Think Insights-ot. Néhány napja megújult formában új kiadás jelent meg. Célja, hogy a Google által értékesnek tartott kutatásokról, elemzésekről, ötletekről, trendekről és jó gyakorlatokról szóló írásokat osszanak meg a marketing szakemberekkel. Hírlevelükre érdemes feliratkozni, így nem kell nap mint nap visszalátogatni, hogy képben legyünk a Google által figyelemre méltónak tartott marketing információkkal.

Forrás: Google Think Insights

Jelenleg 14 különböző iparági besorolás szerint csoportosították az információkat (reklám, autóipar, B2B, kiskereskedelmi termékgyártók, oktatás, divat, pénzügyi szolgáltatások, kormányzati és non-profit szervezetek, egészségügy, média és szórakoztatóipar, éttermek, kiskereskedelmem, technológia, utazás és turizmus), azonban több tematikai főmenü alatt is kereshetjük a megfelelő információt:

• marketing célok,
• hirdetés típusok,
• perspektivikus gondolatok,
• "Creative Sandbox" - kreatív marketing kampányokat tárhelye,
• online marketing termékek és eszközök.

Szerintem különösen érdemes belekukkantani a "Creative Sandbox" menü alatti oldalakba, ahol jelenleg több mint 500 marketing kampány leírását találhatjuk - gondolatébresztőként és tanulságként. És egyben itt saját kreatív marketing kampányunk információit is megoszthatjuk - persze megfelelő szabályok szerint.

101 vállalati példa a közösségi média hatékony alkalmazására

A HubSpot ismét egy hasznos válogatást publikált: ezúttal 101 hatékony vállalati közösségi média megjelenést mutatnak be. Ízelítő az ismertebb cégek különböző közösségi médiumokon történő megjelenéséről.

Facebook:
Amazon, Burberry, Coca-Cola, Converse, Disney, Dropbox, Google, McDonald's, Nutella, Red Bull, PayPal, Visa, Tesla, YouTube...

Twitter:
Adida, Burger King, HTC, Lindt, Rolling Stone, Samsung Mobile US, Sprite,The New York Times, Vogue Magazine...

Pinterest:
Diesel, Drake University, Etsy, GE, IKEA, Mashable, Travel Channel, Wall Street Journal...

LinkedIn:
3M, Adobe, AOL, Cisco System, GE, Intel, Microsoft, Starbucks, Twitter...

Google+
Audi, H&M, Motorola, Pepsi, Sony...

Ügyfélelemzés a közösségi média korszakban - best ractice jelentés

"Ügyfélelemzés a közösségi média korszakban" címmel egy IBM által társ-finanszírozott kutatás 42 oldalas "best ractice" jelentését tett közzé a TDWI Research. (A kutatás 459 válaszadó szakember véleményei alapján készült.)

A kutatás a megkérdezettek szakemberek cégeinek (multinacionális cégektől a kisvállalkozásokig) jelenlegi ügyfélelemző gyakorlatait és ez irányú jövőbeli terveit vizsgálta a közösségi média által nyújtott lehetőségekre fókuszáltan. A jelentés ajánlásokat tartalmaz, hogy hogyan érhető el nagyobb mértékű pénzügyi megtérülés (ROI) az ügyfélelemző mechanizmusok alkalmazásával. A publikáció itt átnézhető, de a dokumentum alján lévő parancssoron keresztül le is tölthető.

....

A közösségi média kommunikációs szempontból egyre fontosabb, de egyelőre jelentéktelen közvetlen értékesítési csatorna - PwC tanulmány

Nemrég publikálta a 158 országban több mint 180 ezer szakértői gárdával rendelkező PwC "2012 Global multichannel consumer survey" felmérését, amely 11 ország* több mint 11 ezer vásárlójának véleménye alapján készült. A felmérés a többcsatornás kiskereskedelem 10 állítólagos mítoszát látszik megdönteni.

A tíz megdöntött kiskereskedelmi mítosz:

1. A közösségi média hamarosan nélkülözhetetlen kiskereskedelmi csatornává válik.
2. A kiskereskedelmi boltok a főleg bemutatótermekké válnak a jövőben.
3. A tabletek hamarosan átveszik az asztali számítógépek elsődleges szerepét az online vásárlás terén.
4. Ahogy a világ egyre kisebbé válik, a globális vásárlók egyre hasonlóbbakká válnak.
5. Kína lesz az online kiskereskedelem jövőbeli modellje.
6. A hazai kiskereskedőknek mindig is megmarad a "hazai pálya" előnye a globális kiskereskedelmi szolgáltatókkal szemben.
7. A kizárólag globális online kiskereskedelmi szervezetek, mint például az Amazon, mindig is élvezni fogják a méretgazdaságosság előnyeit a hazai, kizárólag online kiskereskedelmi tevékenységet folytató szervezetekkel szemben.
8. A kiskereskedők természetüknél fogva jobban pozicionáltak, mint a márkák, mivel közelebb vannak a vevőkhöz.
9. Az online kiskereskedelmi csatorna "kannibalizálja" az egyéb kiskereskedelmi csatornák értékesítési volumenét.
10. Az alacsony ár a a kedvenc kiskereskedők fő vásárlást ösztönző tényezője.

A fent meghatározott tíz mítosz közül csupán a közösségi médiával kapcsolatos mítoszt fogom részletesebben áttekinteni, miszerint "a közösségi média hamarosan nélkülözhetetlen kiskereskedelmi értékesítési csatornává válik".

A PwC tanulmány szerint 2012-ben a több mint 11 ezer megkérdezett vásárló csupán 12%-a vásárolt már valamilyen terméket a közösségi médián keresztül - igaz ez az érték csupán 5% volt egy évvel korábban, azaz egy év alatt több mint kétszeresére nőtt a közösségi médián keresztül vásárlók száma. Csupán 18% vásárolt bármilyen terméket bármelyik értékesítési csatornán a közösségi médián keresztül kapott információk hatására. A megkérdezettek kétharmada legalább heti rendszerességgel látogatja a közösségi médiumok valamelyikét, 59 százaléka követ valamilyen márkát a közösségi médián keresztül és ott számos módon kerül kapcsolatba márkákkal kereskedőkkel (lásd később). További érv értékesítési szempontból a vállalati közösségi média jelenlét mellett, hogy a közösségi márka-követők gyakrabban vásárolnak minden értékesítési csatornán keresztül. 

Tehát míg vállalati kommunikációs szempontból fontos a közösségi médián történő aktív jelenlét, nem várható, hogy a közösségi média a közeljövőben meghatározó kereskedelmi csatornává váljon. Nézzük meg részletesebben a háttéradatokat.

Hányan használják és milyen rendszerességgel a közösségi médiát

A válaszadók majd fele (49,3%) napi, 16,7% legalább heti, 9,7% legalább havi rendszerességgel látogat meg legalább egy közösségi médiumot, közel egynegyedük azonban egyáltalán nem használ közösségi médiumot (24,3%). Tehát a válaszadó vásárlók pont kétharmada legalább heti rendszerességgel látogatja a közösségi médiumok valamelyikét - egyharmaduk viszont alig (9,7%) vagy soha (24,3%).

Mit csinálnak a vásárlók a közösségi médiumokon (vásárló-márka kapcsolata)

• A megkérdezettek több mint egyharmada (37,5%) kedvenc márkáit vagy kiskereskedelmi szervezeteit követte.

• 27,6% pozitív vagy negatív véleményt fogalmazott meg egy adott termékkel vagy márkával  kapcsolatban.

• Közel 25% a közösségi médián keresztül addig nem ismert új márkát vagy kereskedőt talált.

• 20,2% kedvenc márkájával olyan interakcióba lépett, amely növelte a márkához való kötődését.

• Közel 17% a közösségi médián keresztül egy márkától származó információ alapján vagy a vele történő interakció hatására valamilyen terméket vásárolt.

• 12% vásárolt valamit a közösségi médián keresztül.

• A megkérdezettek 41,2%-a semmilyen márkát vagy kereskedőt sem követ a közösségi médián (ezek 24,3%-a nem is közösségi média felhasználó).

Miért keresik fel az emberek a márkák közösségi média oldalait

Az alábbi ábrán látható, hogy a közösségi médiát legalább havi rendszerességgel látogatók miért keresik fel leginkább a márkákat a közösségi médiumokon.

• 49% valamilyen őket érdeklő akció/promóció/vásárlási lehetőség miatt,

• 28% új termékajánlatok miatt,

• 26% barát vagy valamilyen szakértő ajánlása alapján,

• 17% azért keres fel egy adott márkát a közösségi médiumon, mert más barátja interakcióba lépett az adott márkával és erről tudomást szerzett (látta az ezzel kapcsolatos bejegyzést a hírfalon),

• 17% azért, mert vásárolt már náluk,

• 16% valamilyen versenyen való részvétel miatt,

• 11% egy jó/rossz élménnyel kapcsolatos visszajelzés miatt,

• 10% egy vásárlás előtti érdeklődés miatt,

• 9% csupán valamilyen érdeklődés miatt akar interakcióba lépni az adott márkával,

• 7% másokkal akar kapcsolatba lépni, akik már követői az adott márkának,

• 5% pedig az adott márka ügyfélszolgálatával akar kapcsolatba lépni.

Az ún. ajánlás marketing fontosságát emeli ki a fent kiemelt két márkákkal történő kapcsolódási ok is, amely összesen 43%-ot tesz ki, azaz a megkérdezett közösségi média látogatók 43%-a valamilyen barát vagy más személy ajánlása információja alapján kerül kapcsolatba egy adott márkával.

Hányan vásárolnak a közösségi médián keresztül ma és a jövőben

Az alábbi ábrán látható, és szerintem nem is meglepő, hogy a vásárlásra legkevésbé használt kereskedelmi csatorna a közösségi média: a válaszadók több mint háromnegyede (75,7%) soha nem vásárolt még ezen a csatornán keresztül.

Ami talán érdekesebb, hogy az elkövetkező 12 hónapban a megkérdezettek 58,2%-a nem tervezi, hogy a közösségi médián keresztül vásároljon bármit is.

A közösségi márka-követők gyakrabban vásárolnak minden értékesítési csatornán keresztül

Az alábbi ábrán narancssárgával jelölték azon vásárlók arányát, akik valamilyen interakcióba léptek a közösségi médián lévő kedvenc márkáikkal (tehát aktív kommunikációs kapcsolatban álltak kedvenc márkáikkal) halvány pirossal, akik csak passzívan követték a kedvenc márkáikat, és bordó színnel a teljes minta arányait. A közösségi médiumokon márkákat követők egyértelműen minden értékesítési csatornán keresztül gyakrabban vásárolnak, mint a teljes minta.

A tanulmány letölthető a PwC oldalán.

* A felmérés tárgyát képező 11 ország: Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Hollandia, Egyesült Királyság, Hong Kong, Franciaország, Kanada, Kína, Németország, Oroszország, Svájc, Törökország.

47 kiváló blog dizájn - HubSpot

A HubSpot 58 oldalas anyagot publikált, amely 47 blog dizájnt mutat be, köztük ismertebbekét (pl. Mashable, Engadget, Gizmodo, Wired, The Next Web) és kevésbé ismerteket is (pl. Hello Bar, Web Designer Depot, We Love Typography, Foodily).

Hat kategóriába gyűjtötték a példákat: üzleti, dizájn, szórakoztató, életstílus, nonprofit, valamint technológiai blogokra. 

Forrás: HubSpot

21 közösségi média szolgáltatás változás 2012-ben amely hatással lehet a vállalati online marketing stratégiára

Egy az amerikai MIT egyetemen 2004-ben szerveződött csapat 2006-ban HubSpot néven céget alapított, hogy a KKV-k számára olyan szoftvert fejlesszenek ki, amely támogatást nyújt internet marketing tevékenységük sikeres elvégzésében. Egyik új publikációjukban 21 olyan közösségi marketing szolgáltatás változást, módosítást gyűjtöttek össze, amely hatással van, lehet a vállalati közösségi marketing kommunikációs stratégiára.

A 29 oldalas kiadványban többek között a Facebook "Global Brand Pages" névre hallgató, a multinacionális cégek számára egységes megjelenést biztosító, októberben bevezetett új struktúráról, a Facebook júniusban bevezetett új hirdetési lehetőségéről lehet olvasni, amely már lehetővé teszi, hogy egy hirdetés csak mobil eszközökön jelentethessünk meg. De olvashatunk még:

• a Facebook idén nyáron bevezetett kibővített hirdetés targetálási lehetőségéről,
• a Facebook Open Graph applikációs lehetőségéről,
• az Instagram Facebook általi felvásárlásáról,
• a Twitter nyáron bevezetett személyre szabható "Tailored Trends" szolgáltatásáról,
• a Twitter nyitóoldali profilkép feltöltési lehetőségéről,
• a Twitter új hirdetés targetálási lehetőségeiről,
• a LinkedIn és a Twitter stratégiai partnerségének felbomlásáról,
• a LinkedIn új bejegyzés szegmentálási lehetőségéről,
• a LinkedIn vállalati oldalait érintő változásokról,
• a Foursquare új promóciós bejegyzés szolgáltatásáról,
• a Foursquare novemberben bevezetett értékelési rendszeréről,
• a Google+ új "Hangour on Air" szolgáltatásáról,
• a Google keresőrendszerének változásairól,
• a Google+ Local szolgáltatásáról,
• a Google+ Communities szolgáltatásáról,
• a Pinterest ősszel bevezetett, a vállalakozások számára kialakított "Business Accounts" lehetőségéról,
• a YouTube "In-Video" programozási lehetőségéről, valamint
• a YouTube videók interaktív feliratozási lehetőségéről.

Közösségi lojalitás - a vásárlók 78%-a szájmarketingben mutatja ki márka-lojalitását

A hűségprogramok közösségi marketing vonatkozásáról szóló 13 oldalas anyagot tett közzé az angol eMarketer. A tanulmány számomra egyik legérdekesebb tényadata szerint a megkérdezett amerikai internet felhasználók 78%-a úgy fejezi ki lojalitását egy márka iránt, hogy megosztják az adott márkával kapcsolatos információikat.

A tanulmány másik talán legérdekesebb része, amely számos rövid leírást tartalmaz hűségprogramot kiegészítő sikeres közösségi marketing kampányokról, így többek között az Express, a Sears', a Burger Life, a Best Buy, a Guess kampányairól.

Social Media Best Practice - smbp 2012 verseny és Workshop - meghosszabbított nevezési határidő: november 16.

A Kreatív szervezésében második alkalommal kerül megrendezésre a Social Media Best Practice - smbp 2012 verseny és Workshop. A versenyre 2012. november 9-ig olyan oldalakkal / felületekkel lehet pályázni, melyek 2011. november 1. és 2012. október 1. között aktívak voltak, vagy ebben az időszakban jöttek létre. Alkalmazások, válságkommunikáció, illetve a kampányok esetében a nevezés feltétele, hogy a fent említett időszakban jöjjenek létre.

A verseny kiírói az alábbi kérdésekre szeretnének választ kapni:

• Melyik volt 2012-ben a legsikeresebb kampány?
• Melyik márka használja a legügyesebben a közösségi média nyújtotta lehetőségeket?
• Ki mutatja az utat a marketingeseknek?

Nevezési kategóriák:

• Márkaoldal működtetése
• Kampányoldal működtetése
• Márkázott blog / Mikroblog
• Kommunikáció a Twitteren
• Alkalmazások
• Válságkommunikáció a közösségi médiában
• Közösségi alapú integrált kampányok
• Integrált kampányok közösségi megjelenése

Nevezési határidő: 2012. november 9.

Nevezési díj: 24 900 Ft + áfa (3 nevezéstől 19 900 FT + áfa nevezésenként)

Workshop:

• Díjátadó
• A közösségi média 2012-ben? Trendek és irányok (bevezető szakmai előadás)
• Hogyan érdemes márkaoldalt működtetni 2012-ben? (esettanulmány a Márkaoldal működtetése kategória győztesétől)
• Melyik volt 2012-ben a legjobb közösségi médiás kampányoldal és miért? (esettanulmány a Kampányoldal működtetése kategória győztesétől)
• Milyen a jó márkázott blog? (esettanulmány a Márkázott blog / mikroblog kategória győztesétől)
• Hogyan érdemes kommunikálni a Twitteren? (esettanulmány a Twitter-kommunikáció kategória győztesétől)
• Hogyan működik egy jó alkalmazás? (esettanulmány az Alkalmazás kategória győztesétől)
• Válságkommunikáció a közösségi médiában (esettanulmány a Kríziskommunikáció kategória győztesétől)
• Hogyan irányítja a közösségi média a kampányt? (esettanulmány a Közösségi alapú integrált kampányok kategória győztesétől)
• Hogyan integráljuk a közösségi médiás felületeket a kampányba? (esettanulmány integrált kampány közösségi megjelenése kategória győztesétől)
• Buli

Időpont: 2012. december 12., 17.00 - 21.00-ig, utána buli!

Helyszín: Trafiq (Budapest V. kerület, Hercegprímás utca 18.)

Részvételi díj: 9 900 Ft +áfa (SMBP pályázóknak nevezésenként egy főnek ingyenes!)

A zsűri:

• Bradács András – stratégiai igazgató (Front Page Communications)
• Bujtás Attila – alapító- kreatívigazgató (Rebel Rouse)
• Kismartoni Zsolt – online üzletág stratéga (Geo Sales and Promo)
• Nyáry Krisztián – kommunikációs tanácsadó
• Radisics Milán – közösségi média szakértő (Social Times)
• Stöckert Gábor – rovatvezető (tech – tudomány; Index)
• Szalai Balázs – vezető szerkesztő (Kreatív)

További információ: Kreatív

A közösségi média használati szintje a különböző iparágakban és a különböző szervezeti egységekben - McKinsey tanulmány

2012 júliusában publikálta a világ egyik legismertebb tanácsadó cége, a McKinsey & Company 184 oldalas tanulmányát a közösségi média vállalatokra és gazdaságra gyakorolt hatásáról, fontosságáról, „The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies” címmel.

A tanulmányban, többek között megvizsgálták, hogy mely iparágak milyen mértékben használják a közösségi technológiákat, médiumokat.

2011 végén a McKinsey által végzett felmérés szerint (amely 4261 válaszadó adatait dolgozta fel) a legalább egy közösségi médiumot, eszközt alkalmazó vállalatok aránya egy adott iparágon belül a következőképpen alakult:

Forrás: The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies;
26. oldal;  McKinsey & Company

A közösségi médiát leginkább használó iparág a high-tech és telekommunikációs ipar volt – a cégek 86%-a használt már legalább egy közösségi médiumot, technológiát. Az energiaipari cégek használták legkevésbé a közösségi médiát (62%).

Bár egyre több vállalat használja a közösségi technológiákat, a tanulmány szerint jelenleg a vállalatok csupán 3%-a használja ki igazán hatékonyan a közösségi média által elérhető lehetőségeket az összes partnerét tekintve (vásárlók, munkavállalók, üzleti partnerek tekintetében).

Egy adott cégen belül a marketing részlegek voltak a közösségi médiát leginkább használó szervezeti egységek (79%). A kereskedelmi részlegek alig több mint fele használta viszont ezeket a csatornákat (51%). Az alábbi ábrán látható, hogy a cégek mely részlegei a legaktívabb közösségi média/technológia felhasználók.

Forrás: The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies;
26. oldal;  McKinsey & Company

A fenti ábrából az is kiolvasható, hogy mely dolgozói szintek milyen mértékben használták a web 2.0 technológiákat: leginkább a középvezetői szint (65%); a műszaki szakértők, pl. kutatók és programozók (61%); a vásárlókkal/ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló „frontline” dolgozók (60%).

A 184 oldalas tanulmány letölthető a McKinsey & Company oldalán.