Miért barátkozunk, és miért szüntetünk meg barátságokat a Facebook-on?

A Nieslen McKinsey közös vállalata, az NM Incite nemrég publikálta egyik tanulmányának összefoglaló adatait, mely azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy milyen szempontok alapján jelölünk be barátként/ismerősként embereket a Facebook-on és miért szakítjuk meg az így létrejött kapcsolatokat.

A megkérdezett 1.865 tizennyolc éven felüli Facebook felhasználónak átlag 130 barátja volt. Nem meglepő, hogy a Facebook-on barátként/ismerősként megjelölt személyek 82%-át a jelölők már ismerték a való világból. 60 százalékuk kölcsönös barát; 11 százalékuk valamilyen üzleti kapcsolatban áll; 8 százalékuk valamilyen sporttárs/edzőtárs. A fennmaradó 25% igazából nem valós kapcsolat: például a barátként megjelöltek 7%-a a kapcsolatok számának növelése érdekében lett csak megjelölve; 7% azért jelöl meg valakit, mert tetszik a fotója.

Az sem meglepő, hogy a Facebook kapcsolatok megszakadásának legfontosabb oka valamilyen sértő megjegyzés: a felhasználók 55%-a emiatt szakit meg egy Facebook kapcsolatot. Ugyancsak magas, 39% annak az aránya, amikor a kapcsolat megszakadásának oka egy olyan barát/ismerős, aki valamit megpróbál eladni a Facebook baráti körének. Ezt a kalmárkodó stílust magánszemélyek esetében egyszer-kétszer biztos el lehet sütni, de ha valaki ebből rendszert csinál, és a kommunikációjának ez a magva, akkor biztos nem számíthat kiterjedt és hosszú távú kapcsolatokra – úgy ahogy a való életben sem. És ez bizonyos mértékben vonatkozik a céges közösségi média kommunikációra is, bár ebben az esetben egy cég barátként való megjelölésével nyilván a vele, termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatos releváns információk fontosak a céget bejelölő személy számára. Azonban ebben az esetben is vigyázni kell, hogy a céges kommunikáció releváns és visszafogott mértékű legyen.

Óvakodni kell a túl depresszív megjegyzésektől, bejegyzésektől is, mert a felhasználók 23%-a ezt az okot is fontosnak tartotta egy kapcsolat megszakítása szempontjából. Ha valaki nem túl interaktív (pl. nem válaszol a neki küldött üzenetekre, nem reagál a vele kapcsolatos bejegyzésekre), akkor is megszakíthatják vele a kapcsolatot (20%). A politikai kommentek miatt is megszakadhat egy kapcsolat (ez egy politikailag széthasadt országban, mint hazánk, sajnos talán még fontosabb ok is lehet).

A tanulmány másik része azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy mire használjuk leginkább a közösségi médiát (itt már nem csupán a Facebook felhasználókat kérdezték). Többek között a családtagokkal történő kapcsolattartást (89%), új és régi barátságok keresését és ápolását (88%), a szórakozási lehetőségeket (67%), a közösségi játékot (47%) adták meg a válaszadók a közösségi média főbb felhasználási okaiként.

A termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban a közösségi média használat fő okai:

• vásárlói vélemények olvasása (66%)

• termékek megismerése (60%)

• kuponok, promóciók elérése (58%)
• pozitív visszajelzések kommunikálása (54%)!
• negatív visszajelzések kommunikálása (51%)

A termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fenti adatok alátámasztják a szájmarketing (word of mouth marketing) jelentőségét és fontosságát, így a közösségi média vállalati kommunikáción belüli fontos szerepét.

Forrás: NM Incite

A Twitter legmenőbb témái 2011-ben

A Twitter hazánkban nem olyan népszerű, csupán néhány tízezer aktív magyar felhasználóról beszélhetünk. Ennek ellenére, látva jó néhány Twitteren történő külföldi vállalati kommunikációs sikertörténetet, szerintem egy vállalati kommunikátornak érdemes tudni, hogy mik voltak a legkedveltebb Twitter témák 2011-ben. A Twitter külön oldalt készített "Year in Review" címen, ahol különböző szempontok alapján válogatták össze az idén legsikeresebb, leginkább kommunikált témákat, történeteket.

A "legmenőbb" témákat közlő oldalon 14 csoportba válogatták az adott témakör legtöbbet kommunikált témáját (focistáját, TV műsorát, filmjeit, zenészeit, világhíreit, színésznőit, színészeit, stb.).

Forrás: Twitter

Közösségi helyfoglaló rendszerek a holland és a maláj légitársaságtól

A CNN számolt be arról, hogy a holland KLM légitársaság egy új közösségi médián alapuló szolgáltatás bevezetésén dolgozik, amelynek segítségével a szolgáltatás feltételeit elfogadó Facebook és LinkedIn felhasználók „kiválaszthatják” egymást, hogy egymás mellett ülve remélhetően kellemesebben tölthessék el az utazás óráit. A szolgáltatást 2012 első felében tervezik bevezetni. A szolgáltatás használatához csatlakozni kell, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a rendszer hozzáférhessen a Facebook-on vagy a LinkedIn-en megosztott bizonyos adatainkhoz. A megosztott adataink alapján (pl. profilkép, név, kor, munkahely, hobbijaink stb.) a rendszer a foglalkozásunknak, érdeklődési körünknek megfelelő utasokat ajánl fel utazótársként (szomszédként). A páros csak akkor jön össze, ha a kiválasztott másik fél is hajlandó az őt kiválasztó embert utastársként elfogadni. Ha ez a pozitív visszaigazolás megtörténik, akkor sor kerül a két utas egymás mellé ültetésére, azaz „párosítására”.

A KLM szóvivője szerint új szolgáltatásuk elsősorban üzleti célú kapcsolat- és hálózatépítő lehetőség és nem párkapcsolat-építő célú. (Szerintem mindkét célra hasznos lehet.)

MHbuddy néven hasonló szolgáltatást vezetett be 2011 februárjában a maláj légitársaság is: a helyek kiválasztásakor lehetősége van az utasoknak megnézni, hogy nem foglalt-e ugyanarra a járatra valamelyik Facebook barátjuk, ismerősük. A szolgáltatás arra is válasz ad, hogy az adott járaton utazó, a szolgáltatást igénybevevő utasnak van-e Facebook ismerőse az adott városban, amely az adott járat úti célja. Sőt, az útitervünkről szóló üzenetet is küldhetünk a Facebook oldalunkra.

Forrás: MHbuddy Facebook alkalmazás

Közösségi karácsonyfa a Heineken-től (videóval)

A világ első "közösségi karácsonyfájaként" Szingapúr egyik forgalmas közterén fog működni december 17-26 között a "Heineken Social Christmas Tree" névre keresztelt karácsonyfa. Az egyedülálló installációt, amelynek "motorja" egy Facebook applikáció, a hét országban működő Iris Worldwide gondolta ki és hozta létre egyik ügyfelének, a Heineken-nek. A 11 méter magas fémszerkezetű karácsonyfa 48 LCD-képernyőt tartalmaz, amelyen megjelennek majd a Facebook alkalmazáson keresztül feltöltött karácsonyi jókívánságok és az üzenetküldő felhasználók által kiválasztott képek a világ minden tájáról.

A kampányhoz bármelyik Facebook felhasználó csatlakozhat (a közel 800 millió felhasználó közül). Összesen 24 üzenet közül választhatunk, amelyeket hat csoportba gyűjtöttek: általános kívánságok; üzenetek a közeli barátok és családtagok számára; Facebook barátoknak szánt üzenetek; a régóta nem látott barátok számára küldhető üzenetek; az ivócimboráknak szánt kívánságok; munkatársaknak küldhető üzenetek.

A második lépésben a kiválasztott üzenethez maximum 16 Facebook barátunkat/ismerősünket köthetjük hozzá - a kiválasztott üzenet címzettjeként, majd egy-egy képet rendelhetünk hozzájuk. A harmadik lépésben a kiválasztott barátok/ismerősök képeit három előre meghatározott dizájn sablonba rendeztethetjük a virtuális karácsonyfán. Az üzenetetekről természetesen üzenetet kapnak a címzettek. Ha kiválasztják az üzenetünket, az így elrendezett képeket és üzenetet december 17-26 között megtekinthetik a Szingapúrban kiállított digitális közösségi karácsonyfán, amelyről felvételt is küldenek a megadott email címünkre.

Forrás: Digital Buzz

1 millió Facebook követő - egy amerikai állatvédő szervezet sikeréről

Az Egyesült Államok legjelentősebb állatvédő szervezete, a "The Humane Society" közel 11 millió amerikai támogatását élvezi, így talán nem meglepő, hogy az egyik legtöbb Facebook követővel rendelkező társadalmi szervezet, amely jelenleg több mint egymillió-negyvenezer követővel büszkélkedhet.

A szervezet bevételeinek nagy részét az adományok jelentik, de jelentős bevételek keletkeznek a Facebook oldalukon keresztül is elérhető ajándéktárgyak (pl. pólók, kulcstartók, nyakörvek) értékesítéséből - az ajándéktárgyak megtekintése és megrendelése a központi honlapjukon történik. A Facebook oldalukon adományokat is be lehet fizetni (bankkártyás fizetéssel), megrendelhető a szervezet által kiadott "All Animals" magazin, most éppen még nyereményjátékot is szerveznek, sőt petíció is küldhető az USA mezőgazdasági miniszterének, melyben az illegális kutyatenyésztéssel kapcsolatos jogi problémára lehet felhívni a miniszter figyelmét és kérni támogatását a jogi probléma megoldásában.

Egy érdekes infógrafikán mutatták be, hogy kik is a követőik, akiket Facebook oldaluk fennállása óta, 2007. május 25. óta értek el. 1622 nap kellett, hogy elérjék az egymillió fős Facebook követői tábort: 2008-ban még csak 41 ezer, 2009-ben 170 ezer, 2010-ben 462 ezer, idén november elején már több mint egymillió felhasználó követte őket a Facebook-on keresztül.

A felhasználók majd négyötöde nő (79%). Többségük a fiatalabb korosztályokból kerül ki: a 13-17 évesek (22%), valamint a 18-24 évesek (21%) közül. A követők 30%-a kutyát, 15%-a macskát, 11%-a lovat, 3,7%-a disznót tart. A rajongók kedvenc időtöltése a főzés (36%) és a túrázás (15%).

Forrás: The Humane Society

A "The Humane Society" Facebook oldala követendő példa lehet a hasonló tevékenységet végző társadalmi szervezetek számára.

A Facebook-on 2011-ben legtöbbet megosztott 40 amerikai cikk

Forrás: NYT

Jó tudni egy marketingesnek manapság, hogy mik a "menő" témák a közösségi hálózatokon, különösen a Facebook-on. Ebben nyújt segítséget a Facebook: tegnap publikálta a közösségi hálózaton idén legtöbbször megosztott amerikai cikkek listáját. A paletta a komoly médium komoly cikkétől a bulvár sajtó "legbulvárabb" cikkéig, szinte mindenféle típusú és fajsúlyú cikket tartalmaz. Számomra azért megnyugtató, hogy a jó hírű sajtótermékek élen járnak a TOP negyvenes listán: 10 CNN , 7 New York Times, 7 Huffington Post, 3 Washington Post, valamint 1 Wall Street Journal cikk, azaz összesen 28 "komoly" médium cikke kapott helyet a TOP negyvenes listán. A lista maradék 12 cikkét a Yahoo jelentette meg (a Yahoo által publikált cikkek főként bulvár jellegűek). A listavezető cikk a New York Times március 15-i cikke a Fukushima-i tsunamiról. Persze a nem bulvár jellegű újságok cikkei között is szép számmal akadnak kevésbé komoly témájú, bulvár jellegű témák.

1. Satellite Photos of Japan, Before and After the Quake and Tsunami (New York Times) 

2. What teachers really want to tell parents (CNN) 

3. No, your zodiac sign hasn't changed (CNN) 

4. Parents, don't dress your girls like tramps (CNN) 

5. (video) - Father Daughter Dance Medley (Yahoo)

6. At funeral, dog mourns the death of Navy SEAL killed in Afghanistan (Yahoo)

7. You'll freak when you see the new Facebook (CNN) 

8. Dog in Japan stays by the side of ailing friend in the rubble (Yahoo) 

9. Giant crocodile captured alive in Philippines (Yahoo)

10. New Zodiac Sign Dates: Ophiuchus The 13th Sign? (The Huffington Post) 

11. Parents keep child’s gender under wraps (Yahoo)

12. How to Talk to Little Girls (The Huffington Post) 

13. Stop Coddling the Super-Rich (New York Times) 

14. Why Chinese Mothers Are Superior (Wall Street Journal) 

15. (video) - Twin Baby Boys Have A Conversation! (Yahoo) 

16. Man robs bank to get medical care in jail (Yahoo) 

17. Why You're Not Married (The Huffington Post) 

18. A Sister’s Eulogy for Steve Jobs (New York Times)

19. Ryan Dunn Dead: 'Jackass' Star Dies In Car Crash (The Huffington Post) 

20. Scientists warn California could be struck by winter ‘superstorm’ (Yahoo) 

21. Notes From a Dragon Mom (New York Times) 

22. A Message to Women From a Man: You Are Not "Crazy" (The Huffington Post) 

23. Obama’s and Bush’s effects on the deficit in one graph (Washington Post)

24. Penn State, my final loss of faith (Washington Post) 

25. Golden-Voiced Homeless Man Captivates Internet (Yahoo) 

26. The most typical face on the planet (Yahoo) 

27. Widespread destruction from Japan earthquake, tsunamis  (CNN) 

28. Permissive parents: Curb your brats (CNN) 

29. A father's day wish: Dads, wake the hell up!(CNN)

30. (video) - Laughing Baby Loves Ripping Paper! (Yahoo) 

31. Epic Cover Letter: How To Get Hired For Your Dream Job (PICTURE) (The Huffington Post) 

32. New Zodiac sign dates: Don't switch horoscopes yet (Washington Post) 

33. Things Babies Born in 2011 Will Never Know (Yahoo)

34. The Psychology of Revenge: Why We Should Stop Celebrating Osama Bin Laden's Death (The Huffington Post) 

35. (photo gallery) - ‘Where Children Sleep’ (New York Times) 

36. Quake moved Japan coast 8 feet, shifted Earth's axis (CNN)

37. Steve Jobs, Apple founder, dies (CNN)

38. China's latest craze: dyeing pets to look like other wild animals (CNN)

39. Grant Hill’s Response to Jalen Rose (New York Times) 

40. Steve Jobs’s Patents (New York Times) 

Adatok az amerikai kisvállalkozások közösségi média felhasználásáról

Újabb amerikai cég, az email marketing szoftvert fejlesztő Constant Contact készített felmérést az amerikai kisvállalkozások marketing célú közösségi média felhasználásáról, amely során majd kétezer amerikai kisvállalkozást vizsgáltak meg. (Legutóbb az ugyancsak amerikai Office Arrow és a Social Strategy1 hasonló célú piackutatási eredményeiről írtam.)

Forrás: eMarketer

A Constant Contact októberi felmérése szerint a vizsgált amerikai kisvállalkozások szinte mindegyike (97%) használja az emailt, mint marketingcsatornát, a második leginkább alkalmazott marketing módszer a meglévő és potenciális  ügyfelek személyes meggyőzése (81%), a harmadik leggyakrabban használt módszer a telefonon keresztül történő kommunikáció (74%), a negyedik legnépszerűbb marketing kommunikációs csatorna pedig a Facebook (70%). Ezt követi további négy közösségi média hálózat: a Twitter (46%), a LinkedIn (37%), a YouTube (25%), valamint a cégek számára nemrég megnyílt Google+ (11%). A felmérés szerint tehát az amerikai kisvállalkozások majd háromnegyede valamilyen formában használja a közösségi médiát marketing kommunikációs csatornaként. Ez hasonló arány a már elmlített Office Arrow és a Social Strategy1 felmérés eredményéhez, mely szerint a megkérdezettek majd kétharmada (63%) rendelkezik valamilyen közösségi média jelenléttel, és mely szerint a kisvállalatok 88%-a hiszi, hogy a közösségi média hatással van, vagy lesz az üzleti folyamataira.

Forrás: eMarketer

A vizsgált közösségi média hálózatok hatékonyságát az amerikai kisvállalatok igen eltérően értékelik: Csupán négy olyan közösségi médium emelhető ki, amelyeket a kisvállalatok többsége pozitívan értékelt: a Facebook, a Twitter, a videó-megosztó szolgáltatások és a LinkedIn. Ezek közül is kiemelkedik a Facebook értékelése: a válaszadók 36%-a szerint nagyon hatékony, 47% szerint mérsékelten hatékony, 13% szerint nem hatékony eszköz. (Az ábrán csak azoknak a válaszait jelenítették meg, akik alapvetően hatékonynak értékelik a közösségi médiát.)

A Constant Contact felmérése az amerikai kisvállalatok mobil alkalmazását is vizsgálta. A válaszadó 1782 kisvállalat 72%-a semmilyen módon nem használja ki a mobilkommunikáció lehetőségeit. 13% rendelkezik mobil honlappal, 9% használ mobil alkalmazást, 9% használ valamilyen SMS-marketing eszközt, 5% fejlesztetett ki mobil alkalmazást.

Az amerikai kisvállalatok hisznek a közösségi médiában, de többnyire se pénz, se ember a hatékony működtetésre

Forrás: Office Arrow

Az amerikai kisvállalatok hisznek a közösségi médiában, de a szűkös anyagi és emberi erőforrások gátat szabnak a hatékony használatának – derül ki két, a kisvállalati marketing kommunikációra szakosodott amerikai cég, az Office Arrow és a Social Strategy1 idén ősszel végzett közös (letölthető) kutatásából.

A megkérdezett amerikai kisvállalatok 88%-a hiszi, hogy a közösségi média hatással van, vagy lesz az üzleti folyamataira, tehát döntő többségük komoly lehetőséget lát e marketing csatornában. A megkérdezettek majd kétharmada (63%) rendelkezik valamilyen közösségi média jelenléttel:

• 61% Facebook
• 48% LinkedIn
• 37% Twitter
• 14% Google+
• 6% Foursquare

A válaszadó kisvállalatok közösségi média használatának fő indokai:

• márka ismertségének növelése (49%)
• lead generálás (33%)
• ügyfélszolgálati tevékenység (32%)
• nincs igazi cél (31%)
• termék/szolgáltatás értékelése (17%)

A megkérdezett kisvállalatok döntő többsége (96%) semmilyen közösségi média menedzsment szoftvert nem használ – ennek oka részben pénzhiány, részben ezen szoftverekkel kapcsolatos információk hiányos ismerete.

Nem jó hír a közösségi média szakemberek számára, hogy még a válságot könnyebben viselő amerikai kisvállalatok nagy része (67%) sem fog többet költeni jövőre a közösségi média kommunikációra, mint idén – gondolom ez az érték itthon még nagyobb. Igaz – forrás- és szakemberhiány ide vagy oda – a válaszadó amerikai kisvállalatok csupán 3%-a fog elfordulni a közösségi médiától.

A felmérést készítő két cég főként a közösségi hálózatokon keresztül történő piacfigyelés, illetve ügyfélszolgálati tevékenységek fontosságára hívja fel a kisvállalatok figyelmét.

(A kép alatti linkre kattintva a kép nagyobb felbontásban is elérhető.)

Mi lesz a Google+ jövője?

Több jó nevű amerikai lap írt a napokban a Google+ sorsát latolgató cikket: míg a Slate és a Forbes magazin a Google+ haláláról ír, a New York Times blogja és a Wired magazin ezt cáfolja.

A Google+ halála

A Slate magazin szerint érthetetlen volt, hogy miért várt több hónapot azzal a Google, hogy engedje a cégeknek és szervezeteknek a Google+ szolgáltatáson történő megjelenést. Ezzel véleményük szerint tovább növelték a szinte behozhatatlan lemaradásukat a Facebook-kal szemben, amely közel 800 milliós felhasználói táborával ma vitathatatlanul a közösségi média piacvezető médiuma a legtöbb országban.

Az elmúlt napokban végre a Google+ is megnyílt a vállalatok/márkák és szervezetek előtt. Azonban a cikk írója szerint, valószínű, hogy a Google túl későn nyitotta meg szolgáltatását a cégek és a szervezetek előtt – szinte behozhatatlan előnyt hagyva a Facebook számára. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy a Google+ megjelenése utáni kezdeti növekedés és jelentős látogatottsági szint mára már jelentősen csökkent, igaz stabilizálódni látszik. A Slate magazin cikkírója szerint még a Google két alapítója, Larry Page és Sergey Brin is alig írt a saját Google+ oldalukon a kezdeti néhány bejegyzés megjelenése óta.

A Slate cikke szerint az is problematikus, hogy a Google+ igazából semmilyen gyökeresen új megoldást, szolgáltatást nem tudott a piacra dobni, amely alapvetően megkülönböztetné a többi (Facebook) közösségi médiumtól és amely piaci versenyelőnyhöz juttathatná.

A Slate cikk írója ekképpen foglalta össze negatív jóslatát: „Google might not know it yet, but from the outside, it’s clear that G+ has started to die—it will hang on for a year, maybe two, but at some point Google will have to put it out of its misery.” (Azaz: „Lehet, hogy a Google még nem tudja, de kívülről tisztán látható, hogy a G+ elkezdte haláltusáját – talán egy vagy két évig még talpon marad, de egy ponton a Google-nek véget kell majd vetnie a szenvedésnek.”)

A Slate magazin szerint óriási hiba volt nem engedni a cégek/szervezetek megjelenését már a szolgáltatás bevezetésének pillanatától – inkább el kellett volna halasztani a Google+ bevezetését addig, amíg a cégek/szervezetek számára is alkalmasnak látják a megjelenést.

A Slate cikkhez eddig körülbelül 300 olvasói megjegyzés érkezett. Látszik, hogy éles vita van az olvasók között a kérdésben. Vannak, akik egyetértenek a negatív jóslattal, de nekem úgy tűnik, a többség több és fényesebb jövőt jósol a Google közösségi szolgáltatásának. A New York Times egyik blogjában megjelent cikk is cáfolja a Slate cikk állításait.

A Google+ nem fog eltűnni

A New York Times blogjának cikke nemcsak a Slate cikkének, hanem a Forbes magazin egy másik Google+ szolgáltatást temető cikkének állításait is cáfolja. A cikk szerint a Google+ szolgáltatás várható bukásáról szóló cikkek egy nagyon fontos dolgot elfelejtenek: a Google+ nem „egy” termék, hanem „a” termék a Google számára.

A New York Times blogja szerint a Google nem csupán a Facebook piaci pozícióinak gyengítésére hozta létre a saját közösségi média szolgáltatását, hanem, hogy a fő terméküket, a keresést kiegészítse, tökéletesítse. A Google több ízben kijelentette, hogy a közösségi elem alapvető eleme lesz a jövő kereső szolgáltatásának, a Google+ tehát kulcsfontosságú a Google számára. Persze sokat kell még tennie a Google csapatának, hogy felvehesse a versenyt az évek óta a piacon lévő és jelenleg igen sikeres Facebook-kal. Hasonló érveket vonultatott fel a Wired magazin cikke, amely egyenesen piacvezetői pozíciót jósol a Google+ számára.

Nagyon nehezen elérhető még a Google számára is a Facebook közel 800 milliós táborához hasonló felhasználói bázis elérése. De nem lehetetlen, főleg az internet piac vezető cégének, a Google-nek, amely már 1998 óta a piacon van.

Akciók és ajánlatok – háromból egy ember emiatt követ egy céget a közösségi hálózatokon

Már írtam arról, hogy megjelent az egyik legnevesebb piackutató cég, a Nielsen 2011/Q3-as közösségi média jelentése, amelyben többek között azt is vizsgálták, hogy mik azok az okok, amik miatt az emberek követnek egy céget vagy márkát a közösségi hálózatokon. A Nielsen és a McKinsey közös közösségi média kutató cége, az NM Incite a legutóbb általam publikált adatoknál részletesebb választ adott e kérdésre.

Forrás: NM Incite

Az NM Incite most régiónként publikálta, hogy mik a fő indokai egy cég/márka közösségi hálózatokon történő követésének, „lájkolásának”. Az akciók és ajánlatok az a mozgató erő az összes régióban, ami leginkább követésre ösztönzi a közösségi hálózatok látogatóit. A világátlagot tekintve a válaszadók 34%-a ezt az okot jelölte meg legfontosabbként. 25% az adott cég/márka iránti támogatását kívánta kifejezni; 18% a követett céggel/márkával kapcsolatos friss hírekhez akart így első kézből hozzáférni; 12% egy hirdetés miatt lett követő; 4-4% egy barátjának ajánlására, illetve amiatt lett követő, hogy látta, hogy egy barátja a közösségi médián már követi az adott céget. 1% azért lett követő, mert az adott cég munkatársa, 3% pedig más okot adott meg.

Európában egy kicsit eltérő eredmények születtek:

• a világátlagnál 7%-kal alacsonyabb – 27% – azoknak az aránya, akik azért követnek egy céget vagy márkát, mert az számukra vonzó ajánlatot biztosított a követésért cserébe;

• a világátlaggal csaknem megegyező mértékű – 26% – azoknak az aránya, akik a követett cég/márka iránti támogatásukat kívánták kifejezni;

• szintén csaknem a világátlaggal egyező arányú – 17% – azoknak az aránya, akik azért kezdtek el követni egy céget/márkát, mert friss hírekhez akartak hozzájutni;

• 4%-kal magasabb azoknak az aránya Európában (16%), akik egy hirdetés miatt lettek követők;

• Európában is 4-4% egy a közösségi médián lévő barátjának ajánlására, illetve amiatt lett követő, hogy látta, hogy egy barátja a közösségi médián már követi az adott céget;

• Szintén 1% azért lett követő, mert az adott cég munkatársa, 5% pedig más okot adott meg.

Az ajánlatok, akciók az észak-amerikai régióban a legfontosabb okai egy cég követésének: itt a válaszadók 45%-a azért követ egy céget vagy márkát, mert az vonzó ajánlathoz kötötte a követést.

Az elkövetkező évek legfontosabb marketing vonatkozású technológiai fejlesztési területei

Az IBM nemrég publikált egy tanulmányt „From Stretched To Strengthened: Global CMO Survey” címmel, amelynek elkészítéséhez 64 ország 19 különböző iparágában tevékenykedő 1734 marketing felsővezetőjét kérdezték meg legfontosabb feladataikról, a várható kihívásokról.

A megkérdezett 1734 marketing felsővezető 82%-a az elkövetkező 3-5 évben növelni fogja a közösségi média területén végzett technológiai fejlesztésekre szánt vállalati költségvetést – ez a fejlesztési terület volt a legfontosabbnak tartott a megkérdezettek körében. A marketing felsővezetők 81%-a az ügyfélkapcsolati menedzsment rendszerekre (CRM) és az ügyféladatok elemzését támogató rendszerekre szánt fejlesztési költségkeretet is növelni fogja. A közösségi médián keresztül történő vállalati kommunikáció és az ügyfelekkel történő aktív kapcsolattartás és az ebből (is) eredő jelentős ügyféladat mennyiség gyűjtése, rendszerezése és elemzése lesz tehát a legfontosabb feladat az elkövetkező 3-5 évben.

Ezen túl az elkövetkező néhány év legfontosabb marketing vonatkozású technológia fejlesztési irányai: mobil alkalmazások fejlesztése (80%); tartalom menedzsment (73%); tablet applikációk fejlesztése (72%); az ügyfél egységes kezelési rendszerének kialakítása (70%); az együttműködést elősegítő eszközök (68%); a prediktív elemzés (66%); a reputáció menedzsment (63%); a keresőoptimalizálás (62%); a kampány menedzsment (61%); valamint az email marketing (46%) eszközök fejlesztése.

Mik a fő okai a digitális technológiák felé történő elmozdulásnak? A válaszadók az alábbi indokokat adták:

• az ügyfél lojalitás növelése (67%)
• a tablet és egyéb mobil eszközökön új élmények kialakítása (57%)
• a közösségi média, mint kulcsfontosságú kapcsolati csatorna alkalmazása (56%)
• integrált szoftverek alkalmazása az ügyfelek kezelésére (56%)
• a márka figyelése a közösségi médián keresztül (51%)
• ...

Arra a kérdésre, hogy mely feladatok elvégzésével kapcsolatban érzik magukat a legkevésbé felkészültnek, az alábbi eredmények születtek - itt is előkelő, második helyet foglal el a közösségi média:

• adattömeg robbanásszerű növekedése (71%)
• közösségi média (68%)
• a marketing csatornák és az eszközök közötti választási lehetőség számának növekedése (65%) 
• változó fogyasztói demográfiai tényezők (63%)
• pénzügyi megszorítások (59%)
• csökkenő márka lojalitás (57%)
• ...

A 72 oldalas tanulmány letöltését tudom ajánlani, még számos érdekes megállapítást tartalmaz!

Infografika: hagyományos vs online marketing

A Mashable szemléletes infografikát jelentetett meg a növekvő jelentőségű online marketingről, amely szembeállítja az online marketing (inbound marketing) és a hagyományos marketing (outbound marketing) hatékonyságát. Mint minden infografika, így ez is általánosító, de jó néhány érdekes adattal szolgál például a hagyományos marketing elfogadottságának csökkenésével kapcsolatban:

• az amerikaiak 86%-a elkapcsol arról a TV-csatornáról, amely éppen reklámfilmeket sugároz;
• az USA lakosságának jelentős része, 200 millió fő regisztrált már a "ne hívj" listán, amely meggátolja a marketing hívásokat;
• a direkt mail levelek 44%-át ki sem bontják az amerikai címzettek;
• a vállalati email listákra előzőleg regisztrált felhasználók 91%-a már legalább egy ilyen jellegű listáról leiratkozott.

Ezzel szemeben évről-évre nő az online marketing súlya és elfogadottsága:

• 2011-ben az amerikai marketingesek 61%-a többet költ az online médiára, mint előzőleg;
• az amerikai vállalatok marketingeseinek 2/3-a szerint a vállalati bloggal kapcsolatos tevékenységek "kritikusa" vagy "fontosak" - ennek megfelelően az utóbbi két évben az amerikai cégek blogokra és közösségi médiára költött büdzséje átlagosan megkétszereződött;
• a B2C vállalatok 67%-a, a B2B cégek 41%-a állítja, hogy szerzett már új ügyfelet a Facebook-on keresztül;
• az amerikai vállalatok 57%-a szerzett új ügyfelet a vállalati blogon, 42% a Twitteren keresztül.

Az infografika szerint az online marketing sikerének egyik fő oka, hogy általában költséghatékonyabb a hagyományos marketinggel szemben: 62%-kal olcsóbb egy új ügyfél megszerzése az online csatornán keresztül.

Forrás: Mashable


(Az eredeti infografika az előbbi linkről letölthető egészben - sajnos egészben a Blogger csak nagyon kis méretben engedi feltölteni a képet, emiatt kellett szétvágnom részekre.)

A Facebook TOP 5 listái

A Mashable összegyűjtött egy csomó adatot a Facebook-ról és egy látványos, könnyed infografikává gyűrte össze. A teljes grafikából kiemelném a TOP 5 részt, amely a legkedveltebb 5-5 Facebook oldalt, márkát, filmet, politikust, TV-műsort, zenészt, Facebook-on működő alkalmazást, alkalmazásfejlesztő céget sorolja fel...

Forrás: Mashable

Felmérés az amerikai nagyvállalatok közösségi média tevékenységéről

Egy amerikai menedzsment tanácsadó cég, a Booz & Company, valamint a Buddy Media, amely az egyik piacvezető amerikai közösségi média szoftverfejlesztő cég "Campaigns to Capabilities: Social Media and Marketing 2011,” címen a vezető amerikai nagyvállalatok közösségi média tevékenységét elemző tanulmányt tett közzé.

Több mint 100 vezető amerikai nagyvállalatot vizsgáltak meg, a vizsgált cégek több mint 60%-a több mint 1 milliárd dolláros éves árbevétellel rendelkezik. Az elemzés főbb témái és megállapításai…

Nem meglepő módon a három legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi média hálózat a leginkább használt platform a nagyvállalati körben: Facebook (94%); Twitter (77%); YouTube (42%). Ami meglep viszont, hogy viszonylag magas a Twitter és a YouTube aránya – itthon nem hiszem, hogy e két utóbbi közösségi médium elérné ezt a használati arányszintet. Viszonylag alacsonynak tartom a kifejezetten szakmai célú LinkedIn 13%-os vállalati használati arányát. A geolokációs szolgáltatások (pl. Foursquare, Gowalla) kint sem érték el még a „tömeges” használat mértékét (8%).

A közösségi média vállalati folyamatainak irányítása a megkérdezett amerikai nagyvállalatok 2/3-ánál nem felsővezetői feladatkör – szerintem ebben semmi meglepő nincs, mert ez a felelősségi kör jellemzően középvezetői szinten kerül delegálásra. Azonban mutatja a közösségi média amerikai nagyvállalatokon belüli jelentős értékét, hogy a közösségi médiával kapcsolatos kérdésekkel a megkérdezett nagyvállalatok 38%-ánál a vezérigazgató is foglalkozik, bizonyos esetekben döntéseket is hoz.

A megkérdezett amerikai nagyvállalatokon belül a közösségi média tevékenységeket általában a marketing osztályok végzik (81%), de igen gyakran több osztály/részleg osztozik a feladatok elvégzésében. A marketing mellett az ún. digitális (pl. internet-kommunikáció) részleg (62%), a PR osztály (48%), az ügyfélszolgálat (26%), a kutatás-fejlesztés (16%), a kereskedelmi részleg (10%), a termékfejlesztés (8%), valamint az informatikai osztály (8%) is szerepet kap a közösségi média tevékenységekkel kapcsolatos feladatok elvégzésében.

A közösségi média eredményességének mérése vitatott kérdés a szakmában. Nincs kialakult kép, hogy pontosan mit hogyan kell/érdemes mérni. A megkérdezett amerikai nagyvállalatok az alábbi területek hatékonyságát mérik leginkább:

• 93% méri a felhasználók rézvételét a vállalattal történő közösségi kommunikáció során;
• 92% vizsgálja a felhasználók különböző akciókban, eseményeken történő részvételét;
• 88% méri az ún. elérési (reach) számokat, azaz a látogatottsági adatokat;
• 81% méri a vállalat felhasználók általi támogatottságának mértékét;
• 66% követi figyelemmel a céggel, a piaccal kapcsolatos népszerű témákat, véleményeket, reakciókat; 
• csupán 33% méri az értékesítésre vonatkozó tranzakciós számokat (értékesítés, lead generálás) – ez meglepően alacsony érték szerintem.

Forrás: eMarketer

A tanulmány egyik érdekes kérdése, hogy a közösségi média tevékenységgel kapcsolatban megkérdezett amerikai nagyvállalatok mely feladatokkal foglalkoznak leginkább. Képet kaphatunk egyben a jövőbeli prioritásukról is, amely előrevetíti, hogy mely feladatokat tekintik a leginkább fontosnak. A cégek 65%-a foglalkozik ma is közösségi média politikával és további 29% jelezte, hogy a közeljövőben kezelik ezt a kérdést. A második leggyakoribb tevékenység a közösségi média tervek összvállalati marketing tervbe történő integrálása (63%) – ez a terület gyakorlatilag az összes cég megvalósítandó céljai között szerepel. A harmadik leggyakoribb tevékenység a közösségi médián keresztüli kommunikáció ellenőrzése, és egy gyorsreagálású mechanizmus kialakítása, amelynek segítségével a lehető legrövidebb időn belül reagálni lehet a közösségi médián megjelenő üzenetekre, történésekre (59%). Az alábbi táblázatból jól látható, hogy jelentősen felértékelődnek a közösségi médiával kapcsolatos vállalaton belüli tevékenységek: egyre több amerikai nagyvállalat egyre több feladat megoldását tűzi ki célul.

Az alábbiakban olvasható a kutatási anyag 16 oldalas összefoglalója:

Miért követnek egy céget a Facebook-on?

Az amerikai ExactTarget cég kutatása a vállalati Facebook oldalak követésének (Like) okairól a felhasználók követésének miértjéről készített egy több száz felhasználó szokásait vizsgáló felmérést. 

Hány Facebook vállalati oldalt követnek a különböző korosztályok?

A vizsgált 970 aktív Facebook felhasználó közül a legtöbb vállalati oldalt követő korosztály a 25-34 éves csoport volt, 76% legalább 1 vállalatot követett, 30% több mint 10 céges oldalt Like-olt. A legkevesebb vállalatot követő korcsoport pedig a 65 éven felüliek csoportja volt: ennél a korcsoportnál a vállalati oldalt nem követők aránya elérte a 69%-ot, és csupán 4%-uk követett több mint 10 céget.

Forrás: ExactTarget

Mik a követők vállalati Facebook kommunikációval szembeni elvárásai?

626 aktív Facebook felhasználótól kérdezték meg, hogy egy adott vállalat oldalának Like-olása, követése után mit várnak el az adott cég Facebook kommunikációjától? A válaszadók 58-58%-a exkluzív tartalmakat (kereskedelmi információkat, eseményekkel kapcsolatos információkat), illetve árengedményeket, promóciókat szeretne kapni. 47% várja azt, hogy a követett vállalatról, személyről vagy szervezetről a hírfalán üzeneteket kapjon. 37% semmit nem vár a követett oldaltól. 36% azt is elvárja a követett oldal fenntartójától, hogy a saját publikus profiljában lévő adatok (pl. kor) alapján személyre szabottabb információt kapjon. Csupán 28% kíván interakcióba lépni a követett oldal tulajdonosával. A követők csupán 27% várja azt a követett cégtől, hogy a saját publikus profil adatait (pl. kor, nem, érdeklődési kör) elérje. A követők még ennél is kisebb része, 24%-a jelezte, hogy azt várja a követett cégtől, hogy más csatornákon keresztül is kapcsolatba lépjen vele (pl. email-en, postai úton, Twitteren keresztül.)

Forrás: ExactTarget

A 18-26 évesek várnak a legkevesebbet a követett cégtől: ők egy adott vállalat követésével egyszerűen csak azt akarják kifejezni, megmutatni, hogy a követett céget kedvelik. A 27-34 évesek elvárása már kicsit több: ők általában szeretnének hírt kapni az új termékekről/szolgáltatásokról, akciókról. A legnagyobb elvárás a 35-51 évesek körében tapasztalható: ők nemcsak „valamit” akarnak a követésért cserébe, hanem valami értékeset, fontosat, legyen az információ vagy árengedmény. Ez a korosztály a legkritikusabb, a leginkább képes arra, hogy megszüntesse a márka követését.

A márkakövetők 39%-a pusztán csak azért Like-ol, mert szeretné kifejezni, hogy az adott márkát kedveli, és semmilyen üzenetet nem akar kapni az üzenőfalára. Ez elgondolkodtatóan magas arány! Csínján kell bánni tehát a vállalati kommunikáció intenzitásával, hiszen sok követőnél elérhetjük az ingerküszöböt és így túl gyakori kommunikációval akár el is veszthetjük a követőink egy jó részét. A követők számára releváns információkat közöljünk csak! Egy magyar nagyvállalat – szándékosan nem akarom a nevét említeni – pl. olyan „hírt” is közölt a követőivel, hogy irodájuk konyhájában leszakadt az egyik polc… na ez biztos, hogy nem tartozik a követő számára értékes információk közé. (Gondolom próbáltak közvetlenek lenni.)

A Facebook felhasználók 35%-a nem követ egyetlen vállalatot sem. Miért?

A 626 válaszadó 54%-a arra a kérdésre, hogy miért nem hajlandók követni egy céget a Facebook-on azt válaszolta, hogy egyszerűen nem akar üzeneteket vagy reklámokat kapni egyetlen cégtől sem. 45% nem akar hozzáférést biztosítani a saját oldalához. 31% nem akar üzeneteket továbbítani a barátok üzenőfalára. 29% nem szeretné, hogy az adott vállalat a Facebook-on keresztül kapcsolatba lépjen vele. 23% nem látja a vállalat Facebook-on történő követésének a hasznát. 19% nem karja az adott vállalattal kapcsolatos saját véleményét/érdeklődését megosztani a barátaival. 8% nem talált még követésre érdemes vállalatot. 4% nem érti, hogy mit jelent egy vállalat Facebook-on történő követése.

Mi legyen a helyes vállalati stratégia?

Szerintem már lerágott csont, de ez a tanulmány is a már sokadszor hallott/olvasott tanácsokat adja a követendő vállalati kommunikációs stratégiával kapcsolatban:

• Legyen egyértelmű, hogy a vállalat Facebook oldalának követésével milyen előnyök várhatók.

• Kommunikáljunk, de ne túl gyakran és csak a követők számára releváns információkat.

• A lojális követőket időről időre jutalmazzuk a hűségükért (pl. VIP ajánlatokkal, VIP információkkal).

A 20 oldalas anyag itt tölthető le: http://www.exacttarget.com/subscribers-fans-followers/like.aspx

Augmented reality reklám a TESCO-tól

A TESCO Angliában az angol Blippar közreműködésével nemrég egy érdekes reklámot használt. A nyomtatott sajtóban megjelenő TESCO reklámot okostelefonnal vagy táblagéppel megtekintve "életre kelthető", ún. augmented reality reklámot láthattak a reklámolvasók. Az árengedményeket kommunikáló reklám eképpen életre keltett elektronikus verzióján keresztül - a látványos mozgó grafikai elemeken túl - többletinformációkhoz juthattak a fogyasztók: pl. a közeli TESCO boltok címlistájához, az akciós termékekkel elkészíthető receptötletekhez, valamint egyéb üzletekre vonatkozó információkhoz. Szerintem követendő reklámirányzat - nekem legalább is bejön.

Tudj meg többet az augmented reality-ről: http://augmentedreality.hu/?page_id=2

Forrás: Digital Buzz Blog

Facebook - magyar helyzetkép 2011. október elején

A magyar Facebook felhasználók száma 2011. október elején meghaladta a 3,58 millió főt és ezzel a 40. legtöbb Facebook felhasználóval rendelkező ország – állítja a Facebook statisztikákat publikáló cseh Socialbakers.com.

A Facebook 3,58 milliós magyar tábora még mindig elmard az iwiw médiaajánlatában szereplő 4,7 milliós felhasználói számhoz képest, azonban a Facebook magyar regisztrált felhasználóinak a száma 2009. november eleje óta 2011. október elejére – alig két év alatt – körülbelül 430 ezer főről 3,58 millió főre nőtt! Az utóbbi fél évben valamivel több mint félmillió fővel nőtt a magyar Facebook felhasználók száma.

Forrás: Socialbakers.com

A Facebook-iwiw-Index-YouTube magyarországi látogatottsági erőviszonyait a Google Trends alábbi, a négy szolgáltatás napi egyedi látogatószámát ábrázoló grafikonja szemlélteti. Jól látható, hogy a Facebook napi magyar látogatói száma tavaly októberben haladta meg az iwiw napi magyar látogatói számát. Szembetűnő különbség a Google DoubleClick Ad Planner oldalán, hogy míg a Facebook-on egy átlagos látogatás során a magyar látogatók 23:20 percet, addig az iwiw-en kevesebb mint fele annyit, 10:40 percet töltenek el.

Forrás: Google Trends

A Socialbakers.com további magyar vonatkozású adatai:

• nemzetközi összehasonlításban, a regisztrált felhasználók száma alapján maradtunk a 40. legnépesebb nemzet –Equador után és Görögország előtt;
• a magyar lakosság 35,86 %-a, az internet hozzáféréssel rendelkező magyarok 58,01 %-a regisztrált Facebook felhasználó;
• az átlagos CPC érték 0,16 USD, az átlagos CPM érték 0,07 USD (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);
• a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány az elmúlt hónapokhoz képest nem változott, stabilizálódni látszik;
• a magyar felhasználók korosztály szerinti megoszlása: 17%-a 13-17 év közötti, 24%-a a 18-24 év közötti, 26 %-a a 25-34 év közötti, 17%-a a 35-44 év közötti, 15%-a pedig a 45 éven felüli korosztályba tartozik;
• az utóbbi 3 hónapban legnagyobb számban a 25-34, a 35-44, valamint a 18-24 éves felhasználók száma nőtt.

A legtöbb rajongóval/követővel rendelkező 5 magyar Facebook oldal 2011. október elején:

Forrás: Socialbakers.com

Magyarázat a fenti táblázathoz:

• Fans = követők száma
• Change = a követők számának változása százalékos értékben
• ER = Engagement Rate (interakciós ráta), azaz az elmúlt 30 nap alatt az adott oldalon történő interakciók száma osztva az összes követők számával
• RR = Response Rate (válaszadási ráta), azaz az adott oldal válaszadási rátája az elmúlt 30 nap adatai alapján – a követők kérdéseire ilyen mértékben válaszoltak az adott oldalon
• PP = Page Posts (oldal üzenetek száma), azaz az adott oldalon publikált üzenetek (post) száma az elmúlt 30 nap alatt
• Score (Érték) = egy a Socialbakers által 30 különböző paraméter figyeléséből és értékeléséből kreált érték, amely az adott Facebook oldal hatékonyságát mutatja a Socialbakers szándékai szerint

A Facebook geolokációs szolgáltatása a Facebook Places legtöbb bejelentkezést generáló magyar vonatkozású „helyei”, ahol a legtöbben bejelentkeztek az elmúlt hónapban:

• Budapest: 4928 bejelentkezés
• Budapest Airport: 3865 bejelentkezés
• Gödör: 2471 bejelentkezés
• Budapest International Airport: 1980 bejelentkezés
• Coke Club, Siófok: 1967 bejelentkezés

A fenti adatokból jól látható, hogy itthon ezt a szolgáltatást alig ismerik, és alig használják… a hasonló geolokációs szolgáltatásokhoz hasonlóan, mint pl. a Foursquare.

A Facebook összes felhasználójának száma 2011. október elején meghaladta a 757 millió főt. A legtöbb Facebook felhasználó egyesült-államokbeli (155 millió), a második legnépesebb Facebook ország Indonézia (40 millió fő), a harmadik legtöbb Facebook felhasználóval rendelkező ország India lett (36 millió felhasználó), megelőzve Törökországot és az Egyesült Királyságot (30-30 millió felhasználó).