Vállalati e-kereskedelmi adatok - Magyarország és az Európai Unió tagállamai

Az Európai Unió "Digital Agenda for Europe" (DAE) programjának célja, hogy segítse a polgárokat és a vállalatokat, hogy a leghatékonyabban tudják alkalmazni a digitális technológiákat. Ennek keretében számos digitális technológia használattal kapcsolatos statisztikát gyűjtenek össze és publikálnak, melynek egyik fejezete az e-kereskedelem, azaz e-commerce. Két fő részre oszthatók a statisztikák: egyrészt vállalati, másrészt lakossági statisztikákra. 

Lássuk a vállalati e-kereskedelmi statisztikákat három táblázatban:

• E-kereskedelmi értékesítést végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)

• A legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok teljes e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes árbevételhez képest, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)

• E-kereskedelmi vásárlást végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)

Az EU átlagértékéhez képest Magyarországon viszonylag kevés vállalat végez e-kereskedelmi értékesítést, a vállalatok csupán 9,8 százaléka. (Az EU átlag: 13,96%.) Nálunk csupán a lengyel, ciprusi, görög, litván, román, olasz és bolgár cégek közül végeznek arányaiban kevesebben e-kereskedelmi értékesítő tevékenységet.

Az EU átlagértékéhez képest a magyar vállalatok e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes értékesítési árbevételhez képest viszonylag magas: 18,52 százalék. (Az EU átlag: 14,45%.) Csupán az angol, a svéd, az ír, a luxemburgi és a cseh cégek e-kereskedelmi értékesítési árbevétele magasabb a magyar átlagértéknél. Azaz a magyar vállalatok azon 9,8 százaléka, amely e-kereskedelmi értékesítést végez, az az EU átlagnál majd 4 százalékkal nagyobb mértékű e-kereskedelmi árbevételt realizál a teljes árbevételhez képest.

Sajnos az e-kereskedelmi vásárlást végző vállalatok adatai annyira hiányosak (10 EU tagállam adatai nem állnak rendelkezésre), hogy az EU-átlag fogalma nem értelmezhető. A fenti grafikonból azonban látható, hogy a magyar vállalatok 17,07 százaléka vásárol valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül. (Ez az érték - ha minden EU tagállam értéke rendelkezésre állna - valószínűleg a középmezőnybe helyezné a magyar vállalatok e-kereskedelmi vásárlási hajlandóságát.)

A fenti statisztikák készítésekor az EU nem vette figyelembe a pénzügyi szektor szereplőit. Csak azokat a vállalatokat vették számba, amelyek a vizsgált kereskedelmi tevékenységük (értékesítés/vásárlás) legalább 1 százalékát valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül végezték. Az értékelés során e-kereskedelmi csatorna alatt a honlapokat, az EDI-típusú* rendszereket és az egyéb elektronikus adattovábbításra alkalmas csatornákat értették - kivéve a manuálisan írt emaileket.

* EDI = Electronic Data Interchange, azaz elektronikus adatcsere

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 21%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő posztok, üzenetek hatására - derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből. Nemzetközi szinten a netezők 35%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 31%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő üzenetek hatására. A magyarok a nemzetközi átlagértékekhez képest "visszafogottabbak", kevésbé fogékonyak a közösségi médián keresztül kommunikált reklámokra, üzenetekre.

A 24 országot felölelő teljes minta igen nagy, 18150 fős - ebből 500 magyar internetező. Az Ipsos az alábbi két kérdést tette fel a közösségi média vásárlásra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A magyar piacra vonatkozó adatokat részletezem.

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott reklám hatására?

Az igenek aránya:

• Teljes minta: 35% 
• Magyarok: 25% 
• Férfiak: 27% / nők: 24%
• 35 év alattiak: 24% / 35-49 év: 22% / 50-64 év: 30%
• Háztartás keresete alapján: alacsony: 22% / közepes: 28% / magas: 16%
• Végzettség alapján: alacsony: 25% / közepes: 27% / magas: 21%

Úgy tűnik, hogy a magyar férfiakra valamivel erősebb hatással vannak a közösségi média reklámok, mint a nőkre: a férfiak 27%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő reklám hatására - a magyar nőknél ez az arány 24%.

Meglepő, hogy az idősebb korosztály (50-64 év) a legfogékonyabb az ilyen típusú reklámokra: 30% vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására. Legkevésbé a 35-49 éves korcsoportra vannak hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (22%), a 35 év alattiak 24%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására.

Legkevésbé a magas keresetű háztartásokban élő internetezőkre van hatással a közösségi médián megjelenő reklám (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (28%).

A közösségi médián megjelenő reklám legkevésbé a magas iskolai végzettségűekre van hatással (21%) és a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (27%).

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott üzenet hatására?

Az igenek aránya:

• Teljes minta: 31%
• Magyarok: 21%
• Férfiak: 20% / nők: 22%
• 35 év alattiak: 20% / 35-49 év: 20% / 50-64 év: 23%
• Háztartás keresete alapján: alacsony: 20% / közepes: 21% / magas: 16%
• Végzettség alapján: alacsony: 19% / közepes: 22% / magas: 18%

A közösségi médián keresztül kommunikált üzenetek a magyar nőkre valamivel erősebb hatással vannak, mint a férfiakra: a nők 22%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő üzenet hatására - a magyar férfiaknál ez az arány 20%.

A reklámokhoz hasonlóan az idősebb korosztály (50-64 év) vásárlási döntéseire valamivel erősebb hatással vannak a termékeket, szolgáltatásokat említő üzenetek, mint a többi korosztályra: e korosztály 23%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő üzenet hatására, míg a 35-49 éves és a 35 év alatti korcsoportok 20%-a jelezte, hogy a közösségi médián megjelenő üzenetek hatására már vásárolt.

A háztartások keresete alapján megállapítható, hogy legkevésbé a magas keresetűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (21%).

Legkevésbé a magas iskolai és az alacsony iskolai végzettségűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (18%-19%); a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire valamivel nagyobb hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (22%).

A különböző nemzetek eredményei alapján látható, hogy az európai és a fejlett nyugati országok internetezőit általában jóval kevésbé befolyásolják a közösségi médián megjelenő reklámok és üzenetek mint a harmadik világbeli vagy ázsiai országok internetezőit.

A kutatás eredményeinek részletes táblázatai elérhetők az Ipsos oldalán (angolul).

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra

A mobil eszközök növekvő használati aránya alapvetően befolyásolja napjainkban a vállalati online kommunikáció módját. Érdemes tehát ismerni a főbb mobil eszközökkel kapcsolatos trendeket - ebben segít az Adobe "The State of Mobile Benchmark - Q2 2013" című kiadványa.

A blogom tematikája alapján csupán a közösségi médiára vonatkozó két trendet emelem ki:

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra - 2013. márciusban a Facebook Like-ok 30,1%-át mobil eszközökön keresztül osztották meg.

2012. március és 2013. március között hatszorosára nőtt a mobil eszközökön keresztül megosztott Facebook Like-ok aránya az összes Like-megosztáshoz viszonyítva.

Forrás: Adobe: The State of Mobile Benchmark - Q2 2013

A marketing helyzete 2013-ban - IBM kutatás

Az IBM "The State of Marketing 2013, IBM’s Global Survey of Marketers" címmel 29 oldalas publikációt tett közzé: a világ több mint 15 különböző iparágának 512 nagyvállalati marketingszakemberét kérdezték meg szakmájuk legfontosabb kérdéseiről, problémáiról, kihívásairól.

Az Egyesült Államokban, évente körülbelül 83 milliárd dollárt "veszítenek el" a vállalatok a nem kielégítő szintű ügyfél/vásárlói élmény miatt. A kutatás szerint a marketing szakembereknek újra kell gondolniuk, hogy:

• hogyan érthetik meg jobban az ügyfeleik/vásárlóik igényeit, motivációit;
• miként tudnának hatékonyabban kapcsolatot teremteni, kommunikálni ügyfeleikkel/vásárlóikkal;
• hogyan tudnák jobban értékelni, meghatározni, valamint priorizálni a marketing és értékesítési csatornáikat;
• hogyan tudnának az igényeknek megfelelő ügyfél élményt biztosítani;
• miként lehetne a vállalaton belüli folyamatokat hatékonyabban koordinálni;
• hogyan lehetne a marketingmunkát optimalizálni.

Az alábbi táblázat a legégetőbb marketing kihívásokat mutatja a megkérdezett 512 marketingvezető válaszai alapján (a válaszadók a 3 általuk legfontosabbnak tartott problémát nevezték meg). A válaszadók 42%-a az új ügyfelek/vásárlók megszerzését; 36% a meglévő ügyfelek megtartását és lojalitásuk növelését; 34% a különböző marketing és értékesítési csatornák tekintetében egy egységes és az ügyfelek/vásárlók igényeinek megfelelő, releváns élmény biztosítását; 34% a közösségi média működésének jobb megismerését és a közösségi csatornák hatékonyabb működtetését nevezték meg a legfontosabb kihívásnak.

Forrás: IBM

A kutatás során az alábbi paraméterek alapján meghatározták a leghatékonyabb marketing tevékenységet végző vállalatokat:

• pénzügyi mutatók (bruttó nyereségnövekedés, nettó árbevétel növekedés, tőzsdei részvényár növekedése);
• az adott cég milyen hatékonyan képes az ügyfelek/vásárlók igényeinek megfelelő, releváns élményt biztosítani, illetve;
• az adott cég milyen mértékben alkalmaz marketing és értékesítési csatornákat optimalizáló technológiákat, megoldásokat.

102 cég bizonyult marketingben "élenjárónak", 410 az "egyéb" kategóriába került. Kiderült, hogy igen jelentős eltérés mutatkozott a két tábor között (lásd a lenti ábrát). Az "élenjáró" marketing cégek:

• hatékonyabban mérik fel a vásárlói igényeket, nagyobb mértékben tudnak:
• valósidejű ajánlatokat tenni a vásárlói igényeknek megfelelően,
• marketing és értékesítési csatornákat optimalizáló technológiákat, megoldásokat alkalmazni,
• integrált online/offline és inbound/outbound marketing tevékenységet folytatni;
• rendszeresen hoznak döntéseket, cselekednek valós vásárlói tapasztalatok alapján:
• rendszeresebben mérik fel a vásárlók viselkedését, igényeit,
• fejlett analitikai módszerekkel határozzák meg a média költéseket,
• a vásárlók tranzakciós nehézségeit, problémáit hatékonyabban tudják meghatározni és megfelelő megoldást találni;
• az ügyfél/vásárló élményt szélesebb alapokon tudják figyelemmel kísérni.

Forrás: IBM

Mit javasol az IBM az ügyfél/vásárló igényeket hatékonyabban figyelembe vevő, a különböző marketing és értékesítési csatornák között összehangoltabb tevékenység elérése érdekében?

Integrálni kell a különböző marketing és értékesítési csatornákat:

• az integráció érdekében alkalmazni kell egy marketing szakembert, aki feltérképezi és priorizálja az összes csatorna aktivitást;
• meg kell határozni azt a technológia platformot, ami kiszolgálja ezt az integrációt;
• létre kell hozni egy általános, közös adatbázist, amely tartalmazza az összes ügyfél-interakciót.

Ügyfél-információk alapján kell dönteni, cselekedni:

• meg kell határozni azokat a mérőszámokat és mérési módszereket, amik teljesebb képet nyújtanak az ügyféllel/vásárlóval kapcsolatos interakciókról;
• be kell ruházni, hogy megszerezzük azt a tudást/képességet, hogy értelmezni tudjuk a mérési/vizsgálati eredményeket;
• rendszeres folyamattá kell tenni a vásárlók megismerését, hogy jobb üzleti eredményeket érjünk el.

A kutatás alátámasztotta, hogy a marketingben élenjáró cégek hatékonyabban képesek befolyásolni a váráslói interakciókat: gyakrabban mérik fel a vásárlók elégedettségét; a vásárlókkal/ügyfelekkel szembeni teljesítési kötelezettségeket gyakrabban ellenőrzik és figyelik a teljesülés folyamatát; a cross sell és upsell értékesítési lehetőségeket gyakrabban azonosítják és alkalmazzák a kereskedelmi és ügyfélkezelési területeken; nagyobb hangsúlyt fektetnek a vásárlókkal/ügyfelekkel kapcsolatba lépő munkavállalók képzésére (lásd a lenti ábrát).

Forrás: IBM

Az IBM harmadik javaslatcsoportja:"váljunk mi magunk vásárlóvá":

• értsük meg, hogy a vásárló miként lép kapcsolatba a vállalatunkkal, hogy még hatékonyabban tudjuk kiszolgálni őt;
• teremtsünk márka kultúrát - ismerjük fel, hogy egy márka nem csupán egy logó, hanem olyan működési elvek rendszere, amely az ügyfelet/vásárlót az üzleti tevékenység középpontjába helyezi;
• terjesszük ki a marketing hatókörét minden ügyfél-interakcióra, hogy értékesebbé tehessük a márkánkkal való viszonyt.

A kutatásról készült prezentáció:

Facebook, Twitter, Pinterest - a legjelentősebb e-kereskedelem generáló közösségi média oldalak

A Business Insider egy friss tanulmánya szerint továbbra is nő a közösségi médián keresztül realizált e-kereskedelmi vásárlások aránya. 2012-13-as adatokat elemezve továbbra is a legjelentősebb e-kereskedelmi vásárlást generáló közösségi médium a Facebook (35,9%), második a Twitter (19,6%), harmadik a Pinterest (15,1%). A kutatás az emailt is közösségi csatornának tekinti - a közösségi csatornák közül emailen keresztül történt az e-kereskedelmi vásárlások 15,7%-a. A Google+ csupán az ötödik (6,3%), a  Tumblr a hatodik (1,9%) legjelentősebb közösségi médium ebből a szempontból.

Forrás: Business Insider

Cartwheel – vásárlók verbuválása a Facebook-on keresztül akciós kuponokkal

Az Egyesült Államok második legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Target (tavalyi éves árbevétele csaknem 70 milliárd dollár volt) Cartwheel, azaz bevásárlókocsi néven új szolgáltatást hozott létre, hogy az internetes közösséget visszacsábítsa boltjaiba és az online vásárlás mellett növelje offline forgalmát.

Forrás: Reuters

A Target természetesen nem fordul el az online kereskedelmi csatornától és nem szünteti meg az online vásárlási lehetőséget. Céljuk, hogy az új szolgáltatásukon keresztül a vásárlóik Facebook ismerőseit is vásárlóivá tegye.

A Cartwheel oldalon a vásárló akciós kuponos termékeket gyűjthet – jelenleg több mint 20 termékkategória termékeiből választva. Az összegyűjtött akciós termékekről a gyűjtés végén a vásárló kérésére a szolgáltatás egy vonalkódot generál. A vonalkódot kinyomtatva, vagy a mobil alkalmazáson keresztül vonalkód olvasóval leolvasva kizárólag a boltban lehet érvényesíteni.

A vásárlásról üzenetet küld ki a szolgáltatás a vásárló Facebook oldalára, így megosztva az információt a Facebook barátokkal. Ha a vásárló Facebook barátai is feliratkoznak az új szolgáltatásra és akciós termékeket vásárolnak, akkor az új vevőket „generáló” vásárló további akciós lehetőségekhez férhet hozzá.

A közösségi média kommunikációs szempontból egyre fontosabb, de egyelőre jelentéktelen közvetlen értékesítési csatorna - PwC tanulmány

Nemrég publikálta a 158 országban több mint 180 ezer szakértői gárdával rendelkező PwC "2012 Global multichannel consumer survey" felmérését, amely 11 ország* több mint 11 ezer vásárlójának véleménye alapján készült. A felmérés a többcsatornás kiskereskedelem 10 állítólagos mítoszát látszik megdönteni.

A tíz megdöntött kiskereskedelmi mítosz:

1. A közösségi média hamarosan nélkülözhetetlen kiskereskedelmi csatornává válik.
2. A kiskereskedelmi boltok a főleg bemutatótermekké válnak a jövőben.
3. A tabletek hamarosan átveszik az asztali számítógépek elsődleges szerepét az online vásárlás terén.
4. Ahogy a világ egyre kisebbé válik, a globális vásárlók egyre hasonlóbbakká válnak.
5. Kína lesz az online kiskereskedelem jövőbeli modellje.
6. A hazai kiskereskedőknek mindig is megmarad a "hazai pálya" előnye a globális kiskereskedelmi szolgáltatókkal szemben.
7. A kizárólag globális online kiskereskedelmi szervezetek, mint például az Amazon, mindig is élvezni fogják a méretgazdaságosság előnyeit a hazai, kizárólag online kiskereskedelmi tevékenységet folytató szervezetekkel szemben.
8. A kiskereskedők természetüknél fogva jobban pozicionáltak, mint a márkák, mivel közelebb vannak a vevőkhöz.
9. Az online kiskereskedelmi csatorna "kannibalizálja" az egyéb kiskereskedelmi csatornák értékesítési volumenét.
10. Az alacsony ár a a kedvenc kiskereskedők fő vásárlást ösztönző tényezője.

A fent meghatározott tíz mítosz közül csupán a közösségi médiával kapcsolatos mítoszt fogom részletesebben áttekinteni, miszerint "a közösségi média hamarosan nélkülözhetetlen kiskereskedelmi értékesítési csatornává válik".

A PwC tanulmány szerint 2012-ben a több mint 11 ezer megkérdezett vásárló csupán 12%-a vásárolt már valamilyen terméket a közösségi médián keresztül - igaz ez az érték csupán 5% volt egy évvel korábban, azaz egy év alatt több mint kétszeresére nőtt a közösségi médián keresztül vásárlók száma. Csupán 18% vásárolt bármilyen terméket bármelyik értékesítési csatornán a közösségi médián keresztül kapott információk hatására. A megkérdezettek kétharmada legalább heti rendszerességgel látogatja a közösségi médiumok valamelyikét, 59 százaléka követ valamilyen márkát a közösségi médián keresztül és ott számos módon kerül kapcsolatba márkákkal kereskedőkkel (lásd később). További érv értékesítési szempontból a vállalati közösségi média jelenlét mellett, hogy a közösségi márka-követők gyakrabban vásárolnak minden értékesítési csatornán keresztül. 

Tehát míg vállalati kommunikációs szempontból fontos a közösségi médián történő aktív jelenlét, nem várható, hogy a közösségi média a közeljövőben meghatározó kereskedelmi csatornává váljon. Nézzük meg részletesebben a háttéradatokat.

Hányan használják és milyen rendszerességgel a közösségi médiát

A válaszadók majd fele (49,3%) napi, 16,7% legalább heti, 9,7% legalább havi rendszerességgel látogat meg legalább egy közösségi médiumot, közel egynegyedük azonban egyáltalán nem használ közösségi médiumot (24,3%). Tehát a válaszadó vásárlók pont kétharmada legalább heti rendszerességgel látogatja a közösségi médiumok valamelyikét - egyharmaduk viszont alig (9,7%) vagy soha (24,3%).

Mit csinálnak a vásárlók a közösségi médiumokon (vásárló-márka kapcsolata)

• A megkérdezettek több mint egyharmada (37,5%) kedvenc márkáit vagy kiskereskedelmi szervezeteit követte.

• 27,6% pozitív vagy negatív véleményt fogalmazott meg egy adott termékkel vagy márkával  kapcsolatban.

• Közel 25% a közösségi médián keresztül addig nem ismert új márkát vagy kereskedőt talált.

• 20,2% kedvenc márkájával olyan interakcióba lépett, amely növelte a márkához való kötődését.

• Közel 17% a közösségi médián keresztül egy márkától származó információ alapján vagy a vele történő interakció hatására valamilyen terméket vásárolt.

• 12% vásárolt valamit a közösségi médián keresztül.

• A megkérdezettek 41,2%-a semmilyen márkát vagy kereskedőt sem követ a közösségi médián (ezek 24,3%-a nem is közösségi média felhasználó).

Miért keresik fel az emberek a márkák közösségi média oldalait

Az alábbi ábrán látható, hogy a közösségi médiát legalább havi rendszerességgel látogatók miért keresik fel leginkább a márkákat a közösségi médiumokon.

• 49% valamilyen őket érdeklő akció/promóció/vásárlási lehetőség miatt,

• 28% új termékajánlatok miatt,

• 26% barát vagy valamilyen szakértő ajánlása alapján,

• 17% azért keres fel egy adott márkát a közösségi médiumon, mert más barátja interakcióba lépett az adott márkával és erről tudomást szerzett (látta az ezzel kapcsolatos bejegyzést a hírfalon),

• 17% azért, mert vásárolt már náluk,

• 16% valamilyen versenyen való részvétel miatt,

• 11% egy jó/rossz élménnyel kapcsolatos visszajelzés miatt,

• 10% egy vásárlás előtti érdeklődés miatt,

• 9% csupán valamilyen érdeklődés miatt akar interakcióba lépni az adott márkával,

• 7% másokkal akar kapcsolatba lépni, akik már követői az adott márkának,

• 5% pedig az adott márka ügyfélszolgálatával akar kapcsolatba lépni.

Az ún. ajánlás marketing fontosságát emeli ki a fent kiemelt két márkákkal történő kapcsolódási ok is, amely összesen 43%-ot tesz ki, azaz a megkérdezett közösségi média látogatók 43%-a valamilyen barát vagy más személy ajánlása információja alapján kerül kapcsolatba egy adott márkával.

Hányan vásárolnak a közösségi médián keresztül ma és a jövőben

Az alábbi ábrán látható, és szerintem nem is meglepő, hogy a vásárlásra legkevésbé használt kereskedelmi csatorna a közösségi média: a válaszadók több mint háromnegyede (75,7%) soha nem vásárolt még ezen a csatornán keresztül.

Ami talán érdekesebb, hogy az elkövetkező 12 hónapban a megkérdezettek 58,2%-a nem tervezi, hogy a közösségi médián keresztül vásároljon bármit is.

A közösségi márka-követők gyakrabban vásárolnak minden értékesítési csatornán keresztül

Az alábbi ábrán narancssárgával jelölték azon vásárlók arányát, akik valamilyen interakcióba léptek a közösségi médián lévő kedvenc márkáikkal (tehát aktív kommunikációs kapcsolatban álltak kedvenc márkáikkal) halvány pirossal, akik csak passzívan követték a kedvenc márkáikat, és bordó színnel a teljes minta arányait. A közösségi médiumokon márkákat követők egyértelműen minden értékesítési csatornán keresztül gyakrabban vásárolnak, mint a teljes minta.

A tanulmány letölthető a PwC oldalán.

* A felmérés tárgyát képező 11 ország: Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Hollandia, Egyesült Királyság, Hong Kong, Franciaország, Kanada, Kína, Németország, Oroszország, Svájc, Törökország.

Közösségi lojalitás - a vásárlók 78%-a szájmarketingben mutatja ki márka-lojalitását

A hűségprogramok közösségi marketing vonatkozásáról szóló 13 oldalas anyagot tett közzé az angol eMarketer. A tanulmány számomra egyik legérdekesebb tényadata szerint a megkérdezett amerikai internet felhasználók 78%-a úgy fejezi ki lojalitását egy márka iránt, hogy megosztják az adott márkával kapcsolatos információikat.

A tanulmány másik talán legérdekesebb része, amely számos rövid leírást tartalmaz hűségprogramot kiegészítő sikeres közösségi marketing kampányokról, így többek között az Express, a Sears', a Burger Life, a Best Buy, a Guess kampányairól.

Vásárlás Twitter üzenettel – világelső Kellog’s kampány

A Kellog’s nemrégiben egy négynapos Twitter kampányt zárt le, amely állításuk szerint a világon elsőként tette lehetővé, hogy a vásárlók egy adott terméket vásárolhassanak egy előre meghatározott tartalmú Twitter üzenet kommunikálásáért cserébe.

A kampány tárgyát képező, piacra kerülő új termékcsalád termékeit vásárló embereket a kampányban résztvevő „The Tweet Shop” névre elkeresztelt boltban (London, Soho) arra kérték az eladók, hogy ne pénzzel fizessék ki a megvásárolandó termékeket, hanem egy előre meghatározott Twitter üzenet kommunikálásával. (A "#tweetshop" szöveget kellet, hogy tartalmazza az üzenet, de három példaüzenettel segítettek azoknak, akik esetleg hirtelen nem tudták, milyen tartalmú üzenetet is küldjenek.) 

Forrás: Kellog's videó a YouTube-on

A kampányt állítólag igen pozitívan értékelték a vásárlók, aminek eredményeként a vásárlók sok-sok Kellog’s Twitter üzenetet küldtek! A Twitter üzenettel megvásárolható termék ára nagyjából egy dollár értékű, így gyakorlatilag a Kellog’s egy vásárlói Twitter üzenetet egy dollárra értékelt. 

Sarah Case, a Special K termékcsalád termékmenedzsere szerint a közösségi médián megjelenő pozitív vásárlói üzenetek értéke felbecsülhetetlen – ezért is kezdeményezték e kampánynak a megvalósítását.

Forrás: Advertising Age

A közösségi média 10 értékteremtő lehetősége a vállalaton belül – McKinsey elemzés

2012 júliusában publikálta a világ egyik legismertebb tanácsadó cége, a McKinsey & Company 184 oldalas tanulmányát a közösségi média vállalatokra és gazdaságra gyakorolt hatásáról, fontosságáról, „The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies” címmel.

A tanulmány 10 lehetőséget definiál, amellyel a vállalatok értéket teremthetnek a közösségi technológiák megfelelő, hatékony alkalmazásával. Természetesen minden egyes iparág sajátos működése határozza meg, hogy a 10 értékteremtési mód közül melyek a leghatékonyabbak az adott iparágon belül.

Forrás: The social economy: Unlocking value and productivity through social technologies;
8. oldal; McKinsey & Company

A tanulmány szerint napjainkban még jelentős, a közösségi technológiák alkalmazásával elérhető értékteremtési lehetőségek állnak kiaknázatlanul a vállalatok számára. Négy iparágat vizsgálva a vállalatok évente körülbelül 900-1300 millió USD árbevételt generálhatnának a meglévő árbevételükön felül, ha hatékonyabban használnák ki a közösségi média által nyújtott lehetőségeket.

A 10 lehetőség vagy taktika az értékteremtési lánc négy szegmensét érinti:

• a termékfejlesztést,
• a szervezet működtetését és az információelosztást,
• a marketinget és értékesítést,
• valamint az ügyfélszolgálatot.

A termékfejlesztés terén egyrészt a vállalaton belüli együttműködés hatékony elősegítésének lehetőségét emeli ki a tanulmány, másrészt a vásárlók/ügyfelek termékfejlesztésbe történő bevonásának lehetőségét.

A szervezet hatékonyabb működtetése és az információelosztás elősegítése érdekében egyrészt alkalmazni lehet a közösségi eszközöket a monitoring és előrejelző feladatok ellátása, másrészt az üzleti folyamatok jobb elosztása során.

A közösségi technológiák marketing és értékesítési folyamatok során történő alkalmazásával négy fő lehetőséget lát a hatékonyság növelésére a tanulmány:

• a termékfejlesztésnél már említett vásárlói/ügyfél vélemények becsatornázását;
• a marketingkommunikáció és a vásárlókkal/ügyfelekkel történő interakciók erősítését;
• az értékesítési lehetőségek növelését (lead növelés);
• valamint a közösségi értékesítés lehetőségét.

Az ügyfélszolgálat terén a közösségi médiumokon keresztül történő ügyfélszolgálati munka hasznosságát emeli ki a tanulmány.

Ezen felül a tízből két olyan lehetőséget is definiál a McKinsey tanulmány, amely a vállalat működésének egészét, így a teljes szervezetet érinti:

• a szervezet egészét átfogó, a belső kommunikációt és együttműködést elősegítő közösségi technológiák alkalmazását;
• olyan közösségi technológiák alkalmazását, amelynek segítségével a megfelelő szaktudású, rátermettségű személy(ek) kiválasztható(k) egy adott feladat ellátására (tudás és feladat hatékony összekapcsolása).

A 184 oldalas tanulmány letölthető a McKinsey & Company oldalán.

A fogyasztók 22%-a vásárolt már ismerős/barát közösségi médián keresztül történő ajánlása alapján

Forrás: Ipsos

A világ egyik legismertebb közvéleménykutató cége, az Ipsos készített 2012. márciusában egy a világ 24 országára (köztünk hazánkra is) kiterjedő felmérést, amely szerint a 18-64 év közötti fogyasztók 38%-a már ajánlott legalább egy általuk követett vagy like-olt márkát a közösségi médián keresztül ismerőseinek, barátainak.

Magyarországon valamivel szerényebb ez az arány. Az 500 magyar válaszadó 27%-a volt márkaajánló:

• a válaszadók fele nő, fele férfi volt;

• a magyar férfiak 23%-a, a nők 30% ajánlott már saját maga által követett vagy like-olt márkát a közösségi médián keresztül;

• a fiatalok márkaajánlási hajlandósága a legerősebb: a 35 év alattiak körében az arány 32%, a 35-49 évesek körében 26%, az 50-64 évesek körében 21%;

• az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők ajánlási hajlandósága lényegesen magasabb volt (30%) a közepes jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők ajánlási hajlandóságához képest (22%) - meglepő módon a magas jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők ajánlási hajlandósága volt a legmagasabb (46%), bár itt a minta mérete túl kicsi, hogy igazán értékelhető eredményt kapjunk;

• a házasságban élők 22%-a, a házasságon kívül évők 30%-a volt márkaajánló - ez a fiatalok viszonylag magas ajánlási hajlandósága miatt nem meglepő;

• iskolázottság szempontjából nincs jelentős eltérés a márkaajánlási hajlandóság tekintetében: az alacsony iskolai végzettségűek 28%-a, a közepes iskolai végzettségűek 27%-a, a magas iskolai végzettségűek 25%-a volt márkaajánló;

• a vezető beosztású válaszadók márkaajánlási hajlandósága nem sokkal volt alacsonyabb a nem vezető beosztásúak hajlandóságánál (25%-27%).

Marketing szempontból még fontosabb eredmény, hogy az összesen 12 ezer válaszadó (!) 22%-a vásárolt már terméket/szolgáltatást egy ismerősének/barátjának közösségi médián keresztül történő ajánlása alapján.

Elindult az e-könyveket értékesítő magyar Book and Walk webáruház – közösségi funkciókkal

Hosszas fejlesztés után, közel másfél évvel az ötletet követően elindult a bookandwalk.hu. A 83. Ünnepi Könyvhéten elhangzott, hogy Magyarországon az e-könyvek olvasására alkalmas eszközök már igen elterjedtek, de a felhasználók csak kevés magyar elektronikus tartalom között tudnak válogatni. Ezt a hiányt pótolja a magyar Book and Walk webáruház, amely több ezer művet kínál az olvasóknak. Rengeteg ingyenes tartalommal, és bestsellerekkel indul az oldal: elektronikusan is elérhetővé váltak többek között az Ulpius-ház és az Osiris által kiadott művek nagy része, és folyamatosan bővül a már most is több ezres kínálat. Ezen túl a cég egyedi szolgáltatásaival és saját olvasó alkalmazásával teszi lehetővé, hogy közösségi élmény legyen az e-könyv olvasás.

A honlapon lehetőség van közösségi funkciók igénybevételére: ha Facebook felhasználóként regisztrálunk, megajándékozhatjuk barátunkat e-könyvvel születésnapja vagy névnapja alkalmából. Kedvenc idézetünket pedig bármikor, egyszerűen megoszthatjuk ismerőseinkkel az olvasó alkalmazások segítségével.

A Book and Walk célja, hogy elősegítse és Magyarországon hiánypótló formában népszerűsítse az e-könyvek terjesztését, nyilatkozta Szűcs Roland, a cég vezetője. A kezdeményezést többek között olyan neves kiadók támogatják, mint az Ulpius-ház és az Osiris Kiadó, akiknek több száz elektronikus könyve is megvásárolható a webáruházban. A cég a jövőben további kiadók bevonásával szeretné bővíteni a már most több ezres kínálatát. A portál lehetőséget ad arra is, hogy egyes művek akár csak és kizárólag digitális formában jelenjenek meg, úgy, mint Fejős Éva, vagy Fábián Janka e-könyvei.

A vásárlást követően az e-könyvek szinte bármilyen platformon elérhetőek, PC-n, e-könyv olvasón, okostelefonon, táblagépen, azokat természetesen csak egyetlen alkalommal kell megvenni. Az oldalnak saját fejlesztésű webes olvasója van, illetve rendelkezik Android-os okostelefonra és táblagépre telepíthető alkalmazással. Az Apple termékeit használók pedig nemsokára az IOS olvasó kliensét is elérhetik. A rendszer szinkronizálja a kijelöléseket, megjegyzéseket, és a könyvjelzőket is. Ennek köszönhetően az olvasás többé nincs eszközhöz kötve, ha táblagépünket otthon hagytuk, a felhasználói adatok megadásával ugyanonnan folytathatjuk a történetet ahol abbahagytuk, és elérhetjük például korábbi kiemeléseinket okostelefonunkon is.

Június 15-ig a bookandwalk.hu e-könyv áruház akciós kínálatából több ezer mű közül 3 ingyen letölthető!

A nők inkább követnek márkákat/vállalatokat a közösségi médiumokon, mint a férfiak (Nielsen)

A Nielsen publikálta a 2012 tavaszára vonatkozó médiakutatásának a reklámokat és reklámfogyasztókat demográfiai szempontból elemző anyagát, amelynek egyik táblázata a közösségi média szokásokra vonatkozik.

A közösségi média használattal kapcsolatos fontosabb demográfiai megállapítások:

• az amerikai nők az átlag amerikaihoz képest 8%-kal valószínűbb, hogy rendelkeznek valamilyen közösségi média jelenléttel (profillal), a férfiak esetén 7%-kal kevésbé valószínű ugyanez;

• a legnagyobb blogíró hajlandósággal bíró korosztály a 18-34 év közöttiek csoportja - ők 82%-kal valószínűbb, hogy blogot írnak, mint az átlag felnőtt amerikai;

• a nők inkább blogolnak, mint a férfiak (108% - 91%);

• a közösségi médiumokon  márkákat/vállalatokat, illetve hírességeket leginkább követő korosztály szintén a 18-34 évesek köre - azaz ők követnek leginkább márkákat/vállalatokat;

• a nők inkább követnek  márkákat/vállalatokat a közösségi médiumokon, mint a férfiak (118% - 79%); a nemek közötti különbség valamivel kisebb a hírességek követési gyakorisága esetén (115% - 82%);

•  a TV-n látott (reklámozott) termékek online vásárlási aránya a nők esetében valószínűbb (+12%), mint egy átlag amerikai esetén; a TV-n látott termékek online vásárlásában élenjáró korosztály a 25-54 év közöttiek (+29%); a legkevésbé az 55 éven felüliek vásárolnak online egy TV-n látott (reklámozott) terméket (-30%).

Forrás: Nielsen

Segédlet az adatok értelmezéséhez: az első sor jelentése, hogy az USA felnőtt (18 éven felüli) női lakosai 8 százalékkal valószínűbb, hogy személyes blogot írnak, mint az átlag 18 éven felüli amerikai lakos.

Mi történik egy perc alatt az interneten?

Az Intel utánajárt, hogy mi történik a világon egy perc alatt az interneten:

• 639 800 GB adatforgalom pörög a hálózatokon keresztül;

• 204 millió email kerül kiküldésre;

• 30 órányi videóanyagot töltenek fel a YouTube-ra és ezzel egy időben 1,3 millió videófilmet tekintenek meg;

• több mint 2 millió keresés történik csak a Google oldalán keresztül;

• 277 ezren jelentkeznek be a Facebookra;

• 320-nál több Twitter regisztráció történik, és kb. 100 ezer Twitter üzenet kerül publikálásra;

• a Flickr képmegosztó oldalán 20 millió fotót néznek meg és 3 ezer fényképet töltenek fel;

• a LinkedIn 100-nál több új taggal bővül;

• a legnagyobb e-kereskedelmi oldalon, az Amazon-on 83 ezer dollár értékű árut értékesítenek.

De még megdöbbentőbb az Intel becslése, amely szerint ma jelenleg körülbelül ugyanannyi hálózati eszköz kapcsolódik az internethez, mint a világ lakosainak száma, de 2015-ig (azaz kevesebb mint három év múlva) az internethez kapcsolódó eszközök száma kétszer akkora lesz, mint a világ lakosainak száma.

Forrás: Intel

A magyar háztartások info-kommunikációs eszközellátottsága és internethasználata (2005-2011)

A KSH 2012. március elején frissítette a magyar háztartások info-kommunikációs eszközellátottságával és az egyéni használattal kapcsolatos adatokat. 2011 végén csaknem minden magyar háztartás rendelkezett mobiltelefonnal (94,7%), a háztartások majd 60%-ának volt asztali számítógépe, majd egyharmaduk laptoppal is rendelkezett (31%).

Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az utóbbi öt évben csaknem megkétszereződött: 38,4%-ról 65,2%-ra nőtt 2007-2011 között. A szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya szintén csaknem kétszeresére nőtt az utóbbi öt évben: 33%-ról 60,8%-ra, és 2011 végén az internetkapcsolattal rendelkező családok döntő többsége szélessávú kapcsolattal rendelkezett.

Az utóbbi öt évben, (2007-2011 között) több mint kétszeresére nőtt az árut vagy szolgáltatást az interneten keresztül már rendelt személyek aránya: 12,2%-ról 26,6%-ra. 

Forrás: KSH

Akciók és ajánlatok – háromból egy ember emiatt követ egy céget a közösségi hálózatokon

Már írtam arról, hogy megjelent az egyik legnevesebb piackutató cég, a Nielsen 2011/Q3-as közösségi média jelentése, amelyben többek között azt is vizsgálták, hogy mik azok az okok, amik miatt az emberek követnek egy céget vagy márkát a közösségi hálózatokon. A Nielsen és a McKinsey közös közösségi média kutató cége, az NM Incite a legutóbb általam publikált adatoknál részletesebb választ adott e kérdésre.

Forrás: NM Incite

Az NM Incite most régiónként publikálta, hogy mik a fő indokai egy cég/márka közösségi hálózatokon történő követésének, „lájkolásának”. Az akciók és ajánlatok az a mozgató erő az összes régióban, ami leginkább követésre ösztönzi a közösségi hálózatok látogatóit. A világátlagot tekintve a válaszadók 34%-a ezt az okot jelölte meg legfontosabbként. 25% az adott cég/márka iránti támogatását kívánta kifejezni; 18% a követett céggel/márkával kapcsolatos friss hírekhez akart így első kézből hozzáférni; 12% egy hirdetés miatt lett követő; 4-4% egy barátjának ajánlására, illetve amiatt lett követő, hogy látta, hogy egy barátja a közösségi médián már követi az adott céget. 1% azért lett követő, mert az adott cég munkatársa, 3% pedig más okot adott meg.

Európában egy kicsit eltérő eredmények születtek:

• a világátlagnál 7%-kal alacsonyabb – 27% – azoknak az aránya, akik azért követnek egy céget vagy márkát, mert az számukra vonzó ajánlatot biztosított a követésért cserébe;

• a világátlaggal csaknem megegyező mértékű – 26% – azoknak az aránya, akik a követett cég/márka iránti támogatásukat kívánták kifejezni;

• szintén csaknem a világátlaggal egyező arányú – 17% – azoknak az aránya, akik azért kezdtek el követni egy céget/márkát, mert friss hírekhez akartak hozzájutni;

• 4%-kal magasabb azoknak az aránya Európában (16%), akik egy hirdetés miatt lettek követők;

• Európában is 4-4% egy a közösségi médián lévő barátjának ajánlására, illetve amiatt lett követő, hogy látta, hogy egy barátja a közösségi médián már követi az adott céget;

• Szintén 1% azért lett követő, mert az adott cég munkatársa, 5% pedig más okot adott meg.

Az ajánlatok, akciók az észak-amerikai régióban a legfontosabb okai egy cég követésének: itt a válaszadók 45%-a azért követ egy céget vagy márkát, mert az vonzó ajánlathoz kötötte a követést.

Infografika: hagyományos vs online marketing

A Mashable szemléletes infografikát jelentetett meg a növekvő jelentőségű online marketingről, amely szembeállítja az online marketing (inbound marketing) és a hagyományos marketing (outbound marketing) hatékonyságát. Mint minden infografika, így ez is általánosító, de jó néhány érdekes adattal szolgál például a hagyományos marketing elfogadottságának csökkenésével kapcsolatban:

• az amerikaiak 86%-a elkapcsol arról a TV-csatornáról, amely éppen reklámfilmeket sugároz;
• az USA lakosságának jelentős része, 200 millió fő regisztrált már a "ne hívj" listán, amely meggátolja a marketing hívásokat;
• a direkt mail levelek 44%-át ki sem bontják az amerikai címzettek;
• a vállalati email listákra előzőleg regisztrált felhasználók 91%-a már legalább egy ilyen jellegű listáról leiratkozott.

Ezzel szemeben évről-évre nő az online marketing súlya és elfogadottsága:

• 2011-ben az amerikai marketingesek 61%-a többet költ az online médiára, mint előzőleg;
• az amerikai vállalatok marketingeseinek 2/3-a szerint a vállalati bloggal kapcsolatos tevékenységek "kritikusa" vagy "fontosak" - ennek megfelelően az utóbbi két évben az amerikai cégek blogokra és közösségi médiára költött büdzséje átlagosan megkétszereződött;
• a B2C vállalatok 67%-a, a B2B cégek 41%-a állítja, hogy szerzett már új ügyfelet a Facebook-on keresztül;
• az amerikai vállalatok 57%-a szerzett új ügyfelet a vállalati blogon, 42% a Twitteren keresztül.

Az infografika szerint az online marketing sikerének egyik fő oka, hogy általában költséghatékonyabb a hagyományos marketinggel szemben: 62%-kal olcsóbb egy új ügyfél megszerzése az online csatornán keresztül.

Forrás: Mashable


(Az eredeti infografika az előbbi linkről letölthető egészben - sajnos egészben a Blogger csak nagyon kis méretben engedi feltölteni a képet, emiatt kellett szétvágnom részekre.)

Bloomberg interjú a Foursquare vezérigazgatójával

A Bloomberg 16 perces videó összeállítást közölt nemrég a világ vezető GPS alapú közösségi hálózatáról, a Foursquare-ről, melyben riportot készítettek a a cég egyik alapítójával és egyben vezérigazgatójával, Dennis Crowley-val.

Az okostelefonok GPS-helymeghatározó szolgáltatására épülő közösségi hálózat egyre népszerűbb: ma már 10 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik és napi 3 millió bejelentkezés történik. Eddig azonban a Foursquare nem sokat foglalkozott a tevékenység üzleti modelljének jövedelemtermelő képességével.

"Hogyan fog a Foursquare pénzt termelni?" - a riport első kérdése. A Foursquare elvileg a lokális marketing egyik hatékony eszköze lehet, ahol a helyi vállalkozások, intézmények pl. digitális kupon marketinggel vagy lojalitás programokkal érhetik el a felhasználókat. (A Foursquare egyik üzleti partnere pl. a világ legnagyobb online kupon szolgáltatója a Groupon.) Ma már körülbelül félmillió cég veszi igénybe a Foursquare szolgáltatását. A cég egyik legjelentősebb bevételi forrása a kuponakciókat nyújtó cégek (pl. Groupon) által bevételmegosztás alapján fizetett bevételhányadok. A cégek szempontjából a szolgáltatás egyik erőssége, hogy a  felhasználói szokások, adatok alapján hatékonyan lehet megcélozni a potenciális vásárlókat... annak a felhasználónak, aki pl. sokat jár pizzériába, annak célzott pizzéria reklámokat tudnak kiajánlani.

A vezérigazgató kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a kereskedők számára jelenleg ingyen elérhető felhasználói adatbázisokért a jövőben fizetni kell-e majd a cégeknek, illetve Dennis Crowley azt is jelezte, hogy ez a kérdés már régóta napirenden van. Folyamatosan kommunikálnak a Foursquare-t használó kereskedőkkel a termékfejlesztéssel kapcsolatban - ezen a fórumon is felmerült ez a kérdés és a kereskedők nem voltak elutasítóak egyfajta fizetős rendszerrel szemben. A cég e területben látja a jövő egyik legjelentősebb bevételi forrását.

Aki nem ismeri a szolgáltatást, annak röviden... a Foursquare az okostelefonok GPS-helymeghatározó szolgáltatására épülő közösségi szolgáltatás. Lényege, hogy regisztrált felhasználóként belépve az alkalmazásba, bejelentkezhetünk a tartózkodási helyünkhöz közel lévő helyekre (pl. étterembe, kávézóba, múzeumba, moziba, boltba), megtudhatjuk, hogy merre jártak, járnak a barátaink; pontokat szerezhetünk; ha a leggyakoribb látogatók vagyunk egy adott helyen, akkor "polgármesterré" (Mayor) válhatunk, stb. Az alábbi videó röviden összefoglalja a szolgáltatás lényegét:

Forrás: How To Unlock Your World With Foursquare, Howcast

A 2009-ben elindított Foursquare 2010-ben igen sikeres évet zárt: felhasználóinak száma meghaladta a 6 millió főt, több mint 380 millió bejelentkezés történt. Jelenleg már 10 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik a szolgáltatás és napjainkban közel napi hárommillió bejelentkezés történik.

Mire használják a fogyasztók a közösségi médiát?

Egy amerikai piackutató cég, a ROI Research azt vizsgálta, hogy mik azok az okok amiért az amerikai közösségi média felhasználói  termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg a közösségi médiumokon keresztül.

Az amerikai közösségi média felhasználók termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések megvitatásának módjairól szóló ROI Research kutatás 2997 fős minta alapján készült. A 13 év feletti válaszadók

• 59%-a a termékek/szolgáltatások árának összehasonlításával kapcsolatos kommunikációra;

• 56%-a az értékesítéssel és akciókkal kapcsolatos kommunikációra;

• 53%-a márkának/kereskedőnek szánt visszajelzések eljuttatására használja a közösségi média hálózatait.

A visszajelzések több mint fele (53%) pozitív jellegű, 47%-a negatív. A megkérdezettek főként a fogyasztási cikkekkel, a telekommunikációs termékekkel és az egészségügyi árucikkekkel kapcsolatban fejezik ki negatív tapasztalataikat. A legtöbb pozitív visszajelzést generáló termékcsoportok a sport és szabadidő termékek, az újságok és magazinok, valamint az alkoholtartalmú italok.

Forrás: eMarketer

Az amerikai online kereskedelem és a közösségi marketing kapcsolata

Az egyik legnevesebb, főként informatikai és online piackutatásokra szakosodott amerikai cég, a Forrester és az elektronikus kereskedelmi szervezetek szakmai közössége, a Shop.org nemrég publikált "The State Of Retailing Online 2011: Marketing, Social, And Mobile" címen egy rövid tanulmányt az amerikai online kereskedelem 2011-es helyzetéről, különös tekintettel az online kereskedelem és a közösségi média, valamint a mobil kommunikáció viszonyára.

Annak ellenére, hogy sajnos a tanulmány nem adja meg a konkrét válaszadó cégek kilétét, a lenti ismérvek alapján egyértelmű, hogy többnyire nagy múltú, jelentős kereskedelmi volument felmutató cégekről van szó. Összesen 68 komoly online kereskedelmi tevékenységet (is) folytató cég adatait dolgozták fel:

• a megkérdezett cégek 53%-a többcsatornás kereskedelmi tevékenységet folytatott;
• a cégek 25%-a csak online csatornát használó kereskedelmi cég;
• a megkérdezett cégek 22%-a gyártó, amely közvetlenül használja az online kereskedelmi csatornát;
• a cégek 28%-a több mint 100 milliós forgalmat bonyolított le az internetes csatornán keresztül;
• a cégek 54%-a már legalább 10 éve használja az online kereskedelmi csatornát.

A gazdasági válság ellenére 2010-ben 2009-hez képest 11%-kal, összesen 176 milliárd dollárra nőtt az USA online kereskedelmi volumene.

Arra a kérdésre, hogy mi volt 2010-ben az első három leghatékonyabb marketing eszköz a vásárlók megszerzésére, a válaszadók az alábbi választ adták: első helyen a keresőmarketing áll elsöprő aránnyal (90%), második az un. affiliate marketing (partnerprogramok) 49%-kal, ... szerény 18%-kal csupán az ötödik a közösségi média jelenlét - azaz a válaszadók szerint a közösségi médiának a vásárlók megszerzésében NEM sok közvetlen szerepe van.

Arra a kérdésre, hogy idén mely területekre fognak többet költeni az alábbi válasz született: első helyen a keresőmarketing áll (a cégek 3/4-e többet fog költeni idén erre a területre), a második helyen a közösségi média, a harmadik helyen az email-marketing (még egy érv amellett, hogy az email, mint kommunikációs eszköz még egyáltalán nincs leáldozóban - lásd a korábbi blogbejegyzésemet). Annak ellenére, hogy a közösségi média vásárlók megszerzésére gyakorolt hatása gyenge (lásd fent), idén a megkérdezettek majd 3/4-e többet fog költeni erre a területre.

A közösségi marketing stratégiák alkalmazásával kapcsolatban az alábbi válaszok születtek:

• a válaszadók 82%-a egyetértett azzal, hogy a közösségi marketing stratégiák alkalmazásával remek lehetőség nyílik a kísérletezésre és az új módszerek kitapasztalására, elsajátítására;
• 62% szerint a közösségi marketing megtérülésének kérdése továbbra is megválaszolandó kérdés maradt;
• 61% szerint a közösségi marketing legfontosabb haszna, hogy alkalmazásával jobban megismerhetők a vásárlók és az ügyfelek;
• a válaszadók 52%-a pedig nem akar lemaradni a versenytárai mögött és ezért keresik a megfelelő közösségi marketing stratégiát;
• érdekes, hogy csupán a válaszadók 39%-a szerint segített a közösségi marketing alkalmazása az üzleti eredmények növelésében:

A konkrét közösségi média taktikák tekintetében az alábbi válaszok születtek. 67% szerint a meghívás alapú vásárlói honlapok nagyon hatékonyak - igaz jelenleg csak a megkérdezettek 8%-a használja ezt a megoldást, de 29% tervezi bevezetését. A második leghatékonyabbnak ítélt közösségi média taktika a közösségi ajánlások rendszere (59%), a harmadik leghatékonyabbnak ítélt taktika pedig a vásárlói vélemények lehetővé tétele (58%), ami egyben a harmadik leginkább alkalmazott eszköz is (75%).

A tanulmány jelenleg letölthető erről az oldalról: letöltés.