A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 21%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő posztok, üzenetek hatására - derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből. Nemzetközi szinten a netezők 35%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 31%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő üzenetek hatására. A magyarok a nemzetközi átlagértékekhez képest "visszafogottabbak", kevésbé fogékonyak a közösségi médián keresztül kommunikált reklámokra, üzenetekre.

A 24 országot felölelő teljes minta igen nagy, 18150 fős - ebből 500 magyar internetező. Az Ipsos az alábbi két kérdést tette fel a közösségi média vásárlásra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A magyar piacra vonatkozó adatokat részletezem.

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott reklám hatására?

Az igenek aránya:

• Teljes minta: 35% 
• Magyarok: 25% 
• Férfiak: 27% / nők: 24%
• 35 év alattiak: 24% / 35-49 év: 22% / 50-64 év: 30%
• Háztartás keresete alapján: alacsony: 22% / közepes: 28% / magas: 16%
• Végzettség alapján: alacsony: 25% / közepes: 27% / magas: 21%

Úgy tűnik, hogy a magyar férfiakra valamivel erősebb hatással vannak a közösségi média reklámok, mint a nőkre: a férfiak 27%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő reklám hatására - a magyar nőknél ez az arány 24%.

Meglepő, hogy az idősebb korosztály (50-64 év) a legfogékonyabb az ilyen típusú reklámokra: 30% vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására. Legkevésbé a 35-49 éves korcsoportra vannak hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (22%), a 35 év alattiak 24%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására.

Legkevésbé a magas keresetű háztartásokban élő internetezőkre van hatással a közösségi médián megjelenő reklám (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (28%).

A közösségi médián megjelenő reklám legkevésbé a magas iskolai végzettségűekre van hatással (21%) és a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (27%).

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott üzenet hatására?

Az igenek aránya:

• Teljes minta: 31%
• Magyarok: 21%
• Férfiak: 20% / nők: 22%
• 35 év alattiak: 20% / 35-49 év: 20% / 50-64 év: 23%
• Háztartás keresete alapján: alacsony: 20% / közepes: 21% / magas: 16%
• Végzettség alapján: alacsony: 19% / közepes: 22% / magas: 18%

A közösségi médián keresztül kommunikált üzenetek a magyar nőkre valamivel erősebb hatással vannak, mint a férfiakra: a nők 22%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő üzenet hatására - a magyar férfiaknál ez az arány 20%.

A reklámokhoz hasonlóan az idősebb korosztály (50-64 év) vásárlási döntéseire valamivel erősebb hatással vannak a termékeket, szolgáltatásokat említő üzenetek, mint a többi korosztályra: e korosztály 23%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő üzenet hatására, míg a 35-49 éves és a 35 év alatti korcsoportok 20%-a jelezte, hogy a közösségi médián megjelenő üzenetek hatására már vásárolt.

A háztartások keresete alapján megállapítható, hogy legkevésbé a magas keresetűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (21%).

Legkevésbé a magas iskolai és az alacsony iskolai végzettségűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (18%-19%); a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire valamivel nagyobb hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (22%).

A különböző nemzetek eredményei alapján látható, hogy az európai és a fejlett nyugati országok internetezőit általában jóval kevésbé befolyásolják a közösségi médián megjelenő reklámok és üzenetek mint a harmadik világbeli vagy ázsiai országok internetezőit.

A kutatás eredményeinek részletes táblázatai elérhetők az Ipsos oldalán (angolul).

Ingyenes versenytársfigyelő közösségi média szolgáltatás: Wildfire Monitor

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

A Wildfire Monitorral versenytársaink főbb közösségi média eredményeit kísérhetjük figyelemmel – az ingyenes szolgáltatás a saját és a versenytársaink Google+, Facebook, valamint Twitter oldalainak összehasonlítását teszi lehetővé.

Wildfire Monitor

A Wildfire Monitor szolgáltatás legfontosabb része a Facebook oldalak fő mutatószámainak összehasonlítását lehetővé tévő rész. Mindenekelőtt meg kell határoznunk a mérni (összehasonlítani) kívánt Facebook oldalakat: maximum 10 Facebook oldal összehasonlítása lehetséges.

Ahogy a lenti képen is látszik a Like-ok számát, a PTAT értéket*, valamint PTAT/Like értéket tudjuk megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, 3 hónapos és a teljes mérhető időszakra kiterjedő időbontásban. Természetesen kézzel is beállíthatjuk a megfigyelt időszakot. A kiválasztott összehasonlítandó Facebook oldalak három előbb említett alapértékét külön-külön jeleníthetjük meg a grafikon tetején látható kívánt összehasonlítandó értéktípus kiválasztásával.

* A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

A nemzetközi szinten legsikeresebb Facebook oldalak főbb adataihoz is hozzáférhetünk a „Facebook Leaderboards” fejezet két almenüjét választva. Egyrészt megtekinthetjük a Like toplistát, másrészt a checkin-ek alapján legsikeresebb oldalak listáját. Mindkét toplista első 999 helyezettjének eredményeit láthatjuk.

Like toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / Like-ok száma / Like-ok számának változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – Like szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

Checkin toplista adatai: oldal neve és közvetlen link az adott Facebook oldalra / oldal típusa (pl. applikáció, termékoldal, zenész, …) / checkin szám / checkin számok változása 7 nap, 1 hónap, 3 hónapos időbontásban / az adott Facebook oldal részletes információit tartalmazó oldalra vezető link – checkin szám, PTAT érték, PTAT/Like érték.

A Google+ és a Twitter oldalak összehasonlítása hasonló módon történik, mint a Facebook oldalak esetén, azonban itt csupán az oldalak követői számát lehet összehasonlítani, illetve megjeleníteni 7 napos, 1 hónapos, illetve 3 hónapos időbontásban.

Twitter toplistákat is találhatunk a Wildfire Monitor oldalán: a top 999 Twitter oldal listáit tudjuk megjeleníteni az adott oldalt követők száma, a követett oldalak száma, illetve a publikált Twitter üzenetek száma alapján.

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

Főbb közösségi média kampány értékek a Wildfire-től

A Google tavaly vette meg a Wildfire nevű közösségi média marketing szoftvert fejlesztő céget 350 millió dollárért. A ma már 21 ezer fizető ügyféllel rendelkező Wildfire alkalmazás segítségével a hirdetők egyszerre, integrált módon menedzselhetik közösségi média (Facebook, Google+ és YouTube, LinkedIn, Twitter) kampányaikat.

Milyen részvételi értéktől mondható sikeresnek egy közösségi média kampány?

Több mint 300 ezer közösségi média kampány és néhány ezer közösségi média márkaoldal menedzsmentjének tapasztalata alapján a lenti majd négyperces videóban Lydia Simmons röviden ismerteti, hogy mik a közösségi média kampányok főbb teljesítménymutatói és milyen kampány részvételi értéktől mondható sikeresnek egy kampány.

• Felhasználók által generált fotóverseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 3-6%-a csatlakozik a versenyhez.

• Sorsolásos játék kampány: a kampányoldal látogatóinak 30-50%-os részvételi aránytól sikeresnek tekinthető a kampány részvételi aránya.

• Kupon kampány: ha a kuponoldal látogatóinak legalább 70%-a letölti a kupont, akkor a részvételi arány jónak mondható.

• Kvíz játék: ha a kvízjáték oldalának látogatói közül 30%-nál több vesz részt a játékban, akkor a részvételi arány már jónak mondható.

• Felhasználók által generált videó verseny: a kampány részvételi aránya jónak mondható, ha a kampányoldal látogatóinak legalább 1%-a feltölt videót.

A Facebook márkaoldalak egyik legfontosabb értékmérője a PTAT (People Talking About This) – ez az érték elvileg az adott oldal elérését mutatja, vagyis hogy az X számú rajongóból összesen hányan kerültek bármilyen interakcióba (komment, megosztás, hozzászólás, stb.) az oldallal. A Wildfire tapasztalata alapján az átlag Facebook oldal 1-4% PTAT értékkel rendelkezik, a 15%-nál magasabb PTAT érték már igen jónak mondható.

Forrás: Wildfire

Viszonylag friss hír, hogy a CarnationGroup lett a Wildfire hazai partnere.

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra

A mobil eszközök növekvő használati aránya alapvetően befolyásolja napjainkban a vállalati online kommunikáció módját. Érdemes tehát ismerni a főbb mobil eszközökkel kapcsolatos trendeket - ebben segít az Adobe "The State of Mobile Benchmark - Q2 2013" című kiadványa.

A blogom tematikája alapján csupán a közösségi médiára vonatkozó két trendet emelem ki:

A Facebook Page Like-ok közel egyharmada mobil eszközökön kerül megosztásra - 2013. márciusban a Facebook Like-ok 30,1%-át mobil eszközökön keresztül osztották meg.

2012. március és 2013. március között hatszorosára nőtt a mobil eszközökön keresztül megosztott Facebook Like-ok aránya az összes Like-megosztáshoz viszonyítva.

Forrás: Adobe: The State of Mobile Benchmark - Q2 2013

Jelentés az online reklám helyzetéről – Adobe tanulmány (2. rész)

Az Adobe megbízásából 2012 októbere és 2013 áprilisa között 8750 vásárlót és 1750 marketing szakembert kérdeztek meg az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Japánban, valamint Dél-Koreában az online marketing helyzetéről és az online marketinghez való viszonyukról.

Az előző blogbejegyzésemben a felmérés három kérdésével kapcsolatos eredményeket mutattam be:

• Mik a legmegbízhatóbb termékekkel és márkákkal kapcsolatos információforrások? - A családtagok/barátok/munkatársak, az online marketing bizalmi szintje alacsony

• Mik a leghatékonyabb marketing és reklám információforrások? - A tradicionális média csatornák hatékonyabbak a digitális csatornáknál

• A vállalatok mely reklám és marketing csatornán keresztül érhetik el leghatékonyabban a vásárlókat? - Leginkább a gyakran nézett TV-műsorokon és az online/offline kuponokon keresztül

Ebben a bejegyzésben arra kapunk választ, hogy a felmérésben részt vett 8750 vásárló és 1750 marketing szakember szerint ...

• melyek a leginkább és a legkevésbé bosszantó reklámtípusok;
• mi a vásárlók viszonya a közösségi médián Like-olt termékekhez/márkákhoz - miért Like-olnak termékeket/márkákat a vásárlók;
• mik a vásárlók reklám preferenciái.

Melyek a leginkább és a legkevésbé bosszantó reklámtípusok?

A válaszadó 8750 vásárló 1-4-es skálán értékelhette a különböző reklámtípusokat (1 a legkevésbé bosszantó; 4 a legbosszantóbb). A céges telefonhívások a vásárlók 92%-a szerint bosszantó, nemkívánatos, második helyen az online pop-up reklámok (80%), harmadik helyen a szöveges üzenet alapú reklámok (78%) állnak. A közösségi média reklámok és az online reklámok "közepesen" bosszantó reklámtípusoknak tekinthetők, mivel a vásárlók 54-54%-a fejezte ki nemtetszését. A Google keresőben megjelenő reklámok elfogadottsága jobb - a vásárlók 48%-a szerint bosszantó ez a reklámtípus. A legkevésbé bosszantó  4 reklámtípus mind tradicionális (nem online): leginkább elfogadott az újságokban és magazinokban megjelenő reklámok (23%), majd jönnek a TV reklámok (39%), a filmekben és TV-műsorokban elhelyezett termékelhelyezések (42%), és a hagyományos postai úton küldött írott reklámanyagok (45%).

Forrás: Adobe

Mi a vásárlók viszonya a közösségi médián Like-olt termékekhez/márkákhoz - miért Like-olnak termékeket/márkákat a vásárlók?

A rendszeresen vásárolt márkákat/termékeket Like-olják leginkább a több válaszlehetőséget is választható vásárlók (40%). Fontos Like-olási ok a márka stílusa és személyisége (39%) és egy esetleges promóció (35%). Legkevésbé fontos, hogy valamilyen ismerősünk ott dolgozik vagy valamelyik barátunk szintén Like-olta már az adott márkát/terméket (6-6%).

Meg kell jegyezni, hogy a kutatásban résztvevő vásárlók csupán 61%-a közösségi média felhasználó, így a fent említett, és a teljes mintához viszonyított pl. 40%-os érték, az összes közösségi média felhasználóhoz viszonyítva arányaiban jóval magasabb érték, kb. 66%, azaz a közösségi média felhasználók:

• kb. kétharmada a rendszeresen vásárolt márkákat/termékeket Like-olja;
• 64% a a márka stílusa és személyisége miatt Like-olt;
• 58% egy promóció miatt Like-olt;
• 10-10% pedig azért Like-olt terméket/márkát, mert valamilyen ismerősük ott dolgozik vagy valamelyik barátjuk szintén Like-olta már az adott márkát/terméket .

Forrás: Adobe

Hogyan alakul a vásárlók reklám preferenciája?

A 2012 októbere és 2013 áprilisa között megkérdezett 8750 vásárló arra a kérdésre, hogy a felsorolt állítások közül mely állítással ért egyet, az alábbi százalékos értékben adott igen választ, azaz értett egyet az állítással. Az állítások közül kiemelnék néhányat. A válaszadók...

• ... 74%-a szerint a reklámoknak valamilyen egyedi történetet kellene tudni elmesélni, nem csupán a reklámozott termék értékesítését kellene előtérbe helyezni;
• ... 71%-a szerint az in-store élmények fontosabbak az online élménynél;
• ... 70%-s szerint a TV reklámok hatékonyabbak az online reklámoknál;
• ... 67%-a szerint egy videó felér 1000 szóval;
• ... 66%-a szerint a fogyasztói vélemények, termékleírások az igazság legjobb forrásai;
• ... 49%-a szerint az online banner hirdetések nem működnek (nem hatékonyak);
• ... 41%-a szerint az online hirdetések bosszantók;

Forrás: Adobe

A fenti adatokból jól látható, hogy igen jelentős azoknak a vásárlóknak az aránya, akik szerint az online reklámok hatékonysága viszonylag alacsony, sőt bosszantó; a vásárlók majd fele szerint az online banner hirdetések egyáltalán nem működnek, nem hatékonyak.

A hagyományos online reklámok helyett más marketing kommunikációs megoldásokat érdemes tehát alkalmazni. Egy korábbi blogbejegyzésemben írtam arról, hogy a Vanson Bourne és a Pitney Bowes Software által 2012. végén közzétett „Social media: contrasting the marketing and consumer perspectives” című kiadványa megemlít néhány, a közösségi média felhasználók által legfontosabbnak tartott vállalati kommunikációs lehetőséget:

• árengedményeket biztosító kuponok, ingyen-lehetőségek (ajándékok),

• új termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos hírek,

• értékesítéssel kapcsolatos hírek,

• új eseményekkel kapcsolatos hírek,

• a termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos változások,

• ügyfélszolgálati kommunikáció.

Jelentés az online reklám helyzetéről – Adobe tanulmány (1. rész)

Az Adobe megbízásából 2012 októbere és 2013 áprilisa között 8750 vásárlót és 1750 marketing szakembert kérdeztek meg az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Japánban, valamint Dél-Koreában az online marketing helyzetéről és az online marketinghez való viszonyukról.

Mik a legmegbízhatóbb termékekkel és márkákkal kapcsolatos információforrások? 

A családtagok/barátok/munkatársak a legmegbízhatóbb információforrások, az online marketing bizalmi szintje alacsony

Arra a kérdésre, hogy mik a legmegbízhatóbb termékekkel és márkákkal kapcsolatos információforrások, a vásárlók (narancs szín) 51%-a, a marketing szakemberek (piros szín) 36%-a a családtagokat/barátokat/munkatársakat nevezte meg a legmegbízhatóbb termékekkel és márkákkal kapcsolatos információforrásnak. Második legmegbízhatóbb információforrásnak a tradicionális fogyasztói fórumokat és publikációkat nevezték meg (35%; 33%); harmadik helyen a tradicionális újságok és TV áll (28%; 27%); csupán negyedik helyet sikerült megszereznie a legmegbízhatóbbnak bizonyult digitális csatornának, a vállalati honlapoknak (17%; 22%). Az online hírportálok (11%; 16%), blogok (8%; 11%), a tradicionális szakpublikációk (6%; 13%), és az online vállalati közösségi média oldalak (3%; 7%) zárják a sor.

A vizsgált három európai országban (Franciaországban, Németországban, Egyesült Királyságban) a globális átlag alatti a digitális médiumok megbízhatósági szintje, a vizsgált három ázsiai országban (Ausztráliában, Japánban, Dél-Koreában) ez a szint valamivel a globális átlag felett található.

Forrás: Adobe

Mik a leghatékonyabb marketing és reklám információforrások?

A tradicionális média csatornák hatékonyabbak a digitális csatornáknál

Nagyjából a vásárlók és marketing szakértők bizalmi indexének megfelelően alakult a reklám és marketing üzenet közvetítő csatornák hatékonyságának elismertsége.

Arra a kérdésre, hogy mi a leghatékonyabb marketing és reklám információforrás, a megkérdezett 8750 vásárló 47%-a szerint a hagyományos újságok és TV-k a leghatékonyabb marketing csatornák. A megkérdezett 1750 marketing szakember 41%-a szerint is ezek a leghatékonyabb marketing csatornák. Második helyen állnak a családtagok/barátok/munkatársak (31%; 22%); harmadik helyen a hagyományos fogyasztói fórumok/publikációk (25%; 24%); negyedik helyen a vállalati honlapok (18%; 24%); ötödik helyen a digitális hírportálok (12%; 17%); fej-fej mellett hatodik-hetedik-nyolcadik helyen a vállalati közösségi média oldalak (9%; 13%), a tradicionális szaklapok (7%; 13%), valamint a blogok (8%; 11%) állnak.

Ebben a kérdésben az amerikai, európai és ázsiai válaszadók válaszai között nem lehet szignifikáns eltérést tapasztalni – egy kivételtől eltekintve: az USA-ban a családtagok/barátok/munkatársak a többi régióhoz képest hatékonyabbnak tartott reklám/marketing üzenet közvetítő csatornák. 

Forrás: Adobe

A vállalatok mely reklám és marketing csatornán keresztül érhetik el leghatékonyabban a vásárlókat?

Leginkább a gyakran nézett TV-műsorokon és az online/offline kuponokon keresztül

Arra a kérdésre, hogy mi a leghatékonyabb reklám és marketing csatorna, hogy a vállalatok elérjenek téged (egy választ lehetett adni), a megkérdezett vásárlók 40%-a, a marketing szakemberek 34%-a a rendszeresen nézett TV-műsorok választ adták. Körülbelül fele ilyen sokan nevezték meg az online vagy tradicionális kupon ajánlatokat (22%; 16%); harmadik helyen állnak az óriásplakátok (9%; 11%); majd jönnek a közösségi média reklámok (5%;9%), a TV által közvetített sportesemények (6%; 6%), a világméretű sportrendezvények (4%; 7%), az online videók (4%; 6%), a mobil alkalmazások (1%; 4%), valamint a jelentős szórakoztatóipari események (2%; 2%).

E téren két jelentősebb eltérés is látható a különböző régiók között:

• a rendszeresen nézett TV-műsorok reklám/marketing üzenet közvetítő ereje Ázsiában a legjelentősebb, Európában viszonylag gyengébb ez a hatás;
• Európában viszonylag jelentős az óriásplakátok szerepe a többi régióhoz képest.

Forrás: Adobe

A TV jelentőségének aránya és az online médiumok viszonylagos gyengesége a fenti adatsorok láttán, lehet, hogy első látásra meglepő.

Segítségül a Nielsen globális reklámköltéseit bemutató ábrája, mely igazolja a fenti értékeket: a TV reklámköltés magasan vezet (62,8%), második helyen még mindig az újságok (19,5%), és csupán utolsó előtti helyen áll az internet 1,9%-kal.

Forrás: Nielsen

A reklámköltések alakulása alapján elmondható, hogy az online hirdetések súlya továbbra is nő: 2012-ben az internet reklámköltés nőtt a leginkább (9,9%-kal).

Forrás: Nielsen

Internet trendek 2013 - KPCB jelentés (117 oldal)

Az Amazon, a Google, a Twitter és a Zynga befektetőjeként és főként a digitális és zöld technológiai ipari befektetéseiről ismert KPCB legújabb (117 oldalas!) jelentése a nemzetközi internetpiaci trendekről.

Néhány világpiaci trend röviden:

• továbbra is növekvő internethasználat;
• növekvő videó- és képmegosztás;
• a közösségi élménymegosztás növekvő szerepe a mindennapi életben; 
• az interneten megosztott információk robbanásszerű növekedése;
• a közösség tagjait segítő információmegosztó oldalak szerepének növekedése (pl. Waze, Yelp);
• a magyarok kevesebb mint 10%-a oszt meg rendszeresen a közösségi médián keresztül élményt - a világátlag 24%;
• mobil internet forgalom rohamos növekedése;
• kiaknázatlan a mobil hirdetési piaci;
• továbbra is növekvő okostelefon penetráció (Magyarország nincs az első 30 ország között);
• mobiltelefon használati szokások;
• új technológiai ciklus: hordható számítástechnikai eszközök (?);
  
• QR (és egyéb) kódhasználat növekedése;
• a számítástechnikai szakemberek iránti növekvő munkaerőpiaci kereslet...

Az előadás anyaga megtekinthető, illetve a "Slideshare-en le is tölthető.

Forrás: KPCB

YouTube hirdetési lehetőségek - YouTube infografika

A Google marketingeseknek szóló "Think Insights" oldalán nemrég publikáltak egy YouTube infografikát, amely néhány érvet (tényt) tartalmazz arról, hogy miért és hogyan érdemes cégeknek megjelenni/hirdetni a YouTube-on.

A fő érvek a YouTube mellett, hogy naponta több mint négymilliárd videót néznek meg a felhasználók és több mint 100 millió közösségi interakció történik, az AdAge top 100 hirdetője közül mindegyik hirdet a YouTube-on is... (lásd a lenti infogarfikát).

Forrás: Goolge Think Insights

Az infografika a YouTube hirdetések négy megjelenési formáját emeli ki.

1. TrueView: ennek a megjelenési formának a fő előnye, hogy csak abban az esetben kell érte fizetni, ha a filmet ténylegesen megtekintették és 2,4-szer hatékonyabb, mint más hirdetési módok. Ennek a hirdetési formának is négy változata van:

• In-stream: ez egy adott, a felhasználó által eredetileg kiválasztott videó előtt, a videómezőben megjelenő reklámvideó, amit legalább 5 másodpercig lát a felhasználó és csak azután dönthet úgy, hogy megtekinti-e a reklámfilmet vagy továbblép az eredetileg megtekintendő filmre - ezért a reklámtípus megjelenésért csak abban az esetben kell fizetni, ha legalább 30 másodpercet megtekintettek a reklámfilmből.
• In-slate: ez egy adott, a felhasználó által eredetileg kiválasztott, több mint 10 perces videó előtt, a videómezőben megjelenő 3 reklámvideó, ami közül ki kell választania a nézőnek, hogy mely reklámfilmet kívánja megtekinteni. Ezért a reklámtípus megjelenésért csak abban az esetben kell fizetni, ha megtekintették a filmet.
• In-search: ez a reklámtípus egy adott keresés találati oldalának tetején jelenik meg - ebben az esetben is csak abban az esetben kell fizetni, ha megtekintették a filmet.
• In-display: ebben az esetben a a felhasználó által eredetileg kiválasztott videó mellett jobb oldalon megjelenő felajánlott, hasonló tartalmú videók között az első helyen jelenik meg a reklámvideó, és ebben az esetben is csak a reklámvideó megtekintése után kell fizetni a hirdetőnek.

2. Csatornák: a nemrég dizájnváltáson áteső YouTube csatornák fő előnye, hogy pl. egy cég saját "Youtube honlapot" alakíthat ki saját megosztott videói számára, de kialakíthatók olyan úgynevezett playlist-ek, amikben összegyűjthetjük a mások által publikált, de a számunkra fontos videókat is. A csatorna személyre szabható, "márkásítható", igaz korlátozott keretek között. Ez a megjelenési forma teljesen ingyenes maradt továbbra is.

3. Szponzoráció: a nagyobb cégek támogathatnak ismertebb YouTube oldalakat, a kisebb cégeket más/nagyobb cégek is támogathatnak. Ez egyedi reklám típus.

4. YouTube nyitólap: a nyitólapon történő megjelenés elvileg igen hatékony lehet...

2012-ben 14 százalékkal bővült a digitális reklámpiac Magyarországon

A kedvezőtlen gazdasági környezet és a reklámpiac csökkenése ellenére 14%-kal nőtt a hazai digitális reklámpiac 2012-ben, és értéke elérte a 35,65 milliárd forintot - adta hírül az IAB Hungary a Magyar Reklámszövetség keretein belül 2008 novemberében létrejött tagozat, mely a nemzetközi Interactive Advertising Bureau (IAB) szakmai szervezet hazai képviselője.

A hazai piaci folyamatok összhangban vannak az európaiakkal, folyamatos a digitális reklámköltések növekedése. Itthon továbbra is a display szegmens a legnagyobb. 2012-ben az előző évhez képest a hazai és nemzetközi szereplőket egyaránt magába foglaló szegmens 12%-kal növekedett, a teljes költéshez viszonyított részaránya azonban így kis mértékben csökkent.

A teljes digitális költés növekedéséhez legnagyobb mértékben a továbbra is dinamikusan bővülő search szegmens (search és non-display PPC rendszerek) járult hozzá, ami így nem csupán abszolút értékben, de piaci részarányát tekintve is tovább erősödött. 12,43 milliárd forint költés, 27%-os éves növekedés és 35%-os részarány a digitális reklámpiacon belül.

A listing szegmens 4,65 milliárd forint értéken stagnált, azon belül az ár-összehasonlító kivételével a többi alszegmens csökkent. Az email marketingre fordított költések most először csökkentek (7 százalékkal 0,88 milliárd forintra) , ezzel szemben a mobil reklám szegmens töretlen dinamikával növekszik és megközelíti a 0,9 milliárd forint értéket.

Az IAB Hungary megbízásából a PwC Magyarország végezte el idén is a digitális reklámköltések felmérését, a munkában közreműködött a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) Online szekciója.

Forrás: IAB Hungary Adex 2012 (Hungarian) (IABHungary)

Ügyfélelemzés a közösségi média korszakban - best ractice jelentés

"Ügyfélelemzés a közösségi média korszakban" címmel egy IBM által társ-finanszírozott kutatás 42 oldalas "best ractice" jelentését tett közzé a TDWI Research. (A kutatás 459 válaszadó szakember véleményei alapján készült.)

A kutatás a megkérdezettek szakemberek cégeinek (multinacionális cégektől a kisvállalkozásokig) jelenlegi ügyfélelemző gyakorlatait és ez irányú jövőbeli terveit vizsgálta a közösségi média által nyújtott lehetőségekre fókuszáltan. A jelentés ajánlásokat tartalmaz, hogy hogyan érhető el nagyobb mértékű pénzügyi megtérülés (ROI) az ügyfélelemző mechanizmusok alkalmazásával. A publikáció itt átnézhető, de a dokumentum alján lévő parancssoron keresztül le is tölthető.

....

21 közösségi média szolgáltatás változás 2012-ben amely hatással lehet a vállalati online marketing stratégiára

Egy az amerikai MIT egyetemen 2004-ben szerveződött csapat 2006-ban HubSpot néven céget alapított, hogy a KKV-k számára olyan szoftvert fejlesszenek ki, amely támogatást nyújt internet marketing tevékenységük sikeres elvégzésében. Egyik új publikációjukban 21 olyan közösségi marketing szolgáltatás változást, módosítást gyűjtöttek össze, amely hatással van, lehet a vállalati közösségi marketing kommunikációs stratégiára.

A 29 oldalas kiadványban többek között a Facebook "Global Brand Pages" névre hallgató, a multinacionális cégek számára egységes megjelenést biztosító, októberben bevezetett új struktúráról, a Facebook júniusban bevezetett új hirdetési lehetőségéről lehet olvasni, amely már lehetővé teszi, hogy egy hirdetés csak mobil eszközökön jelentethessünk meg. De olvashatunk még:

• a Facebook idén nyáron bevezetett kibővített hirdetés targetálási lehetőségéről,
• a Facebook Open Graph applikációs lehetőségéről,
• az Instagram Facebook általi felvásárlásáról,
• a Twitter nyáron bevezetett személyre szabható "Tailored Trends" szolgáltatásáról,
• a Twitter nyitóoldali profilkép feltöltési lehetőségéről,
• a Twitter új hirdetés targetálási lehetőségeiről,
• a LinkedIn és a Twitter stratégiai partnerségének felbomlásáról,
• a LinkedIn új bejegyzés szegmentálási lehetőségéről,
• a LinkedIn vállalati oldalait érintő változásokról,
• a Foursquare új promóciós bejegyzés szolgáltatásáról,
• a Foursquare novemberben bevezetett értékelési rendszeréről,
• a Google+ új "Hangour on Air" szolgáltatásáról,
• a Google keresőrendszerének változásairól,
• a Google+ Local szolgáltatásáról,
• a Google+ Communities szolgáltatásáról,
• a Pinterest ősszel bevezetett, a vállalakozások számára kialakított "Business Accounts" lehetőségéról,
• a YouTube "In-Video" programozási lehetőségéről, valamint
• a YouTube videók interaktív feliratozási lehetőségéről.

A barátok 84%-a utánajár egy a közösségi médián megjelenő személyes ajánlásnak

A Gartner egyik jelentése szerint 2012-ben világszerte összesen közel 16,9 milliárd USD árbevételt termel a közösségi média, amely 2016-ig várhatóan eléri a 34 milliárd dollárt. A közösségi média árbevételének több mint felét a reklámbevételek adják, ami 2012-ben várhatóan eléri a 8,8 milliárd dollár értéket.* Egyértelműen látszik tehát, hogy a közösségi média egyre értékesebb a hirdető cégek, szervezetek számára.

De vajon a közösségi médiumok felhasználói (akiket a cégek a reklámjaikkal megcéloznak) hogyan vélekednek és mit várnak a cégek közösségi média marketing kommunikációjától, és mennyire vannak összhangban a felhasználók várakozásai a cégek valós tevékenységével. Ez volt a legfontosabb kérdés, amire a Vanson Bourne egyik kutatása választ keresett, és amit a Pitney Bowes Software nemrégiben közzé tett „Social media: contrasting the marketing and consumer perspectives”címen.

A kutatás 3000 ausztrál, francia, egyesült államokbeli, egyesült királyságbeli, valamint német felnőtt közösségi média felhasználó és 300 szenior, hasonló országbeli marketing döntéshozó véleményét elemzi hét gazdasági szektoron belül (bank, biztosítás, FMCG, kiskereskedelem, közszféra, közszolgáltatás, telekommunikáció).

Forrás: Pitney Bowes

A szenior marketing döntéshozók több mint kétharmada (69%) jövőre növelni fogja reklámköltését a közösségi médiumokon.

2013-ban a megkérdezett döntéshozók a marketing költségvetéseik közel egynegyedét tervezik közösségi marketingre fordítani, egyötödük szerint néhány éven belül a teljes céges marketingbüdzsén belül meghatározó mértékű lesz a közösségi médiumokra fordított hányad.

A döntéshozók kétharmada (66%) elégedett a közösségi marketing kampányok hatékonyságával, azonban a közösségi média kampányok hatékonyságát nem igazán tudják mérni (pl. hogy az adott kampány milyen hatást gyakorolt a nyereségességre)… a válaszadók csupán 33%-a tudja meggyőzően kimutatni a közösségi média kommunikációs kampány eredményességét. Úgy tűnik, hogy inkább úgy érzik, hogy hatékonyak a kampányok, de meggyőző mérőszámokkal a többség nehezen tudja ezt alátámasztani.

Forrás: Pitney Bowes

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy milyen jelentős eltérések vannak a cégek által használt közösségi csatornák és a közösségi médiumok felhasználói által valójában használt közösségi csatornák között. Például méltánytalanul mellőzik az egyébként jelentős látogatottságú helyi közösségi médiumokat, mint például a német cégek a német StayFriends vagy a francia cégek a francia Copains d’avant közösségi oldalt – aránytalanul jelentős előnyben részesítve a nagy nemzetközi közösségi médiumokat.

A 3000 válaszadó közösségi média felhasználó 78%-a főként azért látogatja a közösségi médiumokat, hogy kapcsolatot ápoljon vagy építsen ki a barátaival, családtagjaival. Tehát nyilvánvalóan a felhasználók elsősorban nem a cégek miatt csatlakoznak egy adott közösségi médiumhoz. Ez tükröződik is a reklámok viszonylag csekély mértékű elfogadottságán is: 

• a közösségi média felhasználók csupán 18%-a áll pozitívan a nem követett márka kommunikációjához, sőt

• a közösségi média felhasználók 40%-a kifejezetten ellenséges az ilyen jellegű, általuk sokszor spam-nek tekintett kommunikációval szemben,

• a felhasználók közel kétharmada (65%) akár be is szünteti egy ilyen „kéretlenül” kommunikáló márka termékeinek a vásárlását, használatát.

Ezek a számok kissé ellentmondanak annak, hogy a megkérdezett 300 marketingvezető 75%-a szerint a közösségi médiumok felhasználói elégedettek cégeik közösségi marketing kommunikációjával.

Egy másik érdekes számadat, ami azt erősíti, hogy a közösségi média felhasználók másodlagosnak tartják a cégekkel való közvetlen kapcsolattartást a közösségi médiumokon: a felhasználók csupán 19%-a kommunikál közvetlenül cégekkel a közösségi médián keresztül, 67% email-en, 31% telefonon, 30% a vállalati honlapon keresztül kommunikál egy adott céggel.

A fentiek miatt még inkább felértékelődik a személyes ajánlás értéke, ahol egy adott terméket vagy szolgáltatást egy barátunk vagy ismerősünk ajánl pl. a közösségi médián keresztül. A felmérés szerint 84% azok közül, akik egy termékkel/szolgáltatással/márkával kapcsolatos releváns ajánlást kaptak egy baráttól/ismerőstől, az ajánlás alapján utánajárt az adott információnak, sőt egy részük vásárlójává is vált az adott terméknek/szolgáltatásnak.

Ez a fenti 84% erősen jelzi, hogy a közösségi médiumokon elhelyezett klasszikus reklámokkal szemben a cégek számára sokkal nagyobb értéket jelentene, ha a követőiket valamilyen módon rá tudnák bírni, hogy ajánlják termékeiket/szolgáltatásaikat a barátaik számára, vagy a cégek által kommunikált információkat osszanak meg velük. A cégeknek a hagyományos marketing eszközök helyett sokkal inkább kreatív, megosztásra ösztönző tartalmak kommunikációjára kellene koncentrálni a közösségi médiumokon.

A felmérés szerint a marketingesek nagy része tisztában volt azzal, hogy a fogyasztók leginkább az árengedményeket biztosító kuponokat, az ingyen-lehetőségeket (ajándékokat). Azzal is tisztában voltak a marketingesek, hogy a közösségi média felhasználók az értékesítéssel kapcsolatos híreket igen fontosnak tartják, azonban ennek ellenére a kevésbé alkalmazott kommunikációs fajta között van a felmérés szerint. Az új termékekkel/szolgáltatásokkal, eseményekkel kapcsolatos hírekkel hasonló a helyzet: a felhasználók nagyobb mértékben tartják fontosnak, mint ahogy a marketingesek gondolják. Általában ugyancsak alulértékelik a marketingesek az ügyfélszolgálati kommunikációt a fogyasztók értékítéletéhez képest. A vállalatok viszont általában felülértékelik a vállalat értékeivel, belső életével kapcsolatos információk értékét: ezek a típusú információk általában kevésbé érdeklik a felhasználókat.

A felmérés szerint a közösségi média felhasználók számára legfontosabbnak tartott vállalati kommunikáció típusok, tartalmak:

• árengedményeket biztosító kuponok, ingyen-lehetőségek (ajándékok),

• új termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos hírek,

• értékesítéssel kapcsolatos hírek,

• új eseményekkel kapcsolatos hírek,

• a termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos változások,

• ügyfélszolgálati kommunikáció.

Az a következtetés vonható le a közösségi média felhasználók válaszaiból, hogy a közösségi média csupán csekély mértékben tölt be kétirányú kommunikációs csatornát a cég és a felhasználó (fogyasztó) között, inkább egy egyoldalú kommunikációs csatorna a cégek számára. Ez azt sugallja, hogy a cégeknek jobban meg kellene érteniük, hogy a közösségi médiumok felhasználóinak mik a céges kommunikációval szembeni elvárásaik, jobban mérhetővé kell tenniük a kommunikáció hatékonyságát. Különösen fontos lenne megtalálni az egyensúlyt a hagyományos reklám és a felhasználók/potenciális vásárlók számára releváns tartalomközpontú kommunikációs taktikák között.

A közösségi médiumokon a cégeknek, szervezeteknek a tömegmarketing eszközeit háttérbe szorítva egy sokkal személyre szabottabb kommunikációt kell tudni végezni (vagy a személyes ajánlásokon keresztül a közösségi média felhasználókkal végeztetni). Ehhez azonban tisztában kell lenniük, hogy a befogadó közeg, a felhasználók mire nyitott, mire mozdul rá, mik az elvárások a céges kommunikációval szemben.

Infografika a közösségi média növekvő szerepéről

A Mashable nemrég egy igen tartalmas infografikát jelentetett meg a közösségi média egyre növekvő hatásairól, amit egy nemzetközi jogi iroda, a Morrison & Foerster készített. (A szervezetről csak annyit, hogy 1883-ban alapították, jelenleg 1000 ügyvéd szolgálja ki a szervezet ügyfeleit az USA-ban, Európában és Ázsiában.)

Az infografika első része a felhasználók egyes közösségi médiumokon eltöltött idejét, illetve a  közösségi média fogyasztás növekedését mutatja be. Kitűnik, hogy messze a leginkább használt médium a Facebook (6,75 óra havonta), második-harmadik a Tumblr és a Pinterest, (1,5-1,5 óra havonta), negyedik a Twitter (21 perc havonta), ötödik a LinkedIn (17 perc havonta), és csupán hatodik a Google+ (3 perc havonta).

Megnézték, hogy 2006 és 2011 között az amerikaiak havonta mennyi időt fordítanak a vizsgált tevékenységek végzésével. A közösségi média fogyasztásra fordított idő több mint kétszeresére nőtt 2006-2011 között, havi 2,7 óráról 6,9 órára. Azonban még mindig magasan vezet a TV-nézésre fordított idő, igaz, hogy a vizsgált időszakban jelentősen átrajzolódott a TV-nézés módja: csökkent a hagyományos TV-nézés aránya (71,1 óráról 59,4 órára), ugyanakkor jelentősen nőtt az online csatornán keresztül történő TV-nézés aránya (6,3 óráról 23,1 órára). Így összességében havi 77,4 óráról 82,5 órára nőtt a TV-nézésre fordított idő. A személyes kapcsolattartásra fordított idő valamelyest csökkent 2006-2011 között: 22,8 óráról 21 órára. Az egy háztartáson belüli személyek gondoskodására fordított idő szintén kis mértékben csökkent: 15,9 óráról 15,3 órára. A telefonhívásokra, email- és levélírásra fordított idő is kissé csökkent: 5,7 óráról 4,8 órára.

Az infografika második része az internet és TV-használat közötti összefüggéseket mutatja be. (Ne feledjük, hogy az amerikaiak egyik legkedveltebb időtöltése a TV-nézés, és ezen belül is egyre nő az interneten keresztül történő TV-nézés.)

Az amerikai tablet-PC tulajdonosok csaknem kétharmada (65%) internetezik miközben TV-t néz - a nők 60%-a, a férfiak 44%-a eközben közösségi médiumokon is megfordul.

Az egyszerre TV-t nézők és internetezők 10%-a az éppen nézett műsorral kapcsolatos honlapokat tekinti meg, 29% TV-t és Facebook oldalakat néz egyszerre, 61% egyéb internetoldalakat néz.

Az infografika harmadik része a közösségi média jelentőségének növekedését érzékelteti néhány statisztikai mutatón keresztül.

Az amerikaik az interneten eltöltött idejük 18 százalékát a közösségi médiumokon töltik el (2011-ben ez havi 6,9 óra volt).

Az egyik legjelentősebb amerikai reklám szaklap, az Ad Age top 100 hirdetője közül mindegyik működtet Facebook oldalt - azaz elmondható, hogy a legjelentősebb amerikai márkák szinte kivétel nélkül kifejtenek valamilyen közösségi marketing tevékenységet.

2010 júliusa és 2011 októbere között a leginkább növekvő közösségi média fogyasztó szegmenst a férfiak, valamint az 55 éven felüliek alkották. Ugyanebben az időszakban a 15-24 évesek közösségi média fogyasztása 34%-kal nőtt.

A közösségi oldallal rendelkező amerikaiak aránya 2008-2012 között több mint kétszeresére nőtt: 24%-ról 56%-ra. Ennél sokkal jelentősebben nőtt, megnégyszereződött a naponta többször közösségi médiumot látogató amerikaiak aránya: 5%-ról 22%-ra.

Közösségi lojalitás - a vásárlók 78%-a szájmarketingben mutatja ki márka-lojalitását

A hűségprogramok közösségi marketing vonatkozásáról szóló 13 oldalas anyagot tett közzé az angol eMarketer. A tanulmány számomra egyik legérdekesebb tényadata szerint a megkérdezett amerikai internet felhasználók 78%-a úgy fejezi ki lojalitását egy márka iránt, hogy megosztják az adott márkával kapcsolatos információikat.

A tanulmány másik talán legérdekesebb része, amely számos rövid leírást tartalmaz hűségprogramot kiegészítő sikeres közösségi marketing kampányokról, így többek között az Express, a Sears', a Burger Life, a Best Buy, a Guess kampányairól.

Social Media Best Practice - smbp 2012 verseny és Workshop - meghosszabbított nevezési határidő: november 16.

A Kreatív szervezésében második alkalommal kerül megrendezésre a Social Media Best Practice - smbp 2012 verseny és Workshop. A versenyre 2012. november 9-ig olyan oldalakkal / felületekkel lehet pályázni, melyek 2011. november 1. és 2012. október 1. között aktívak voltak, vagy ebben az időszakban jöttek létre. Alkalmazások, válságkommunikáció, illetve a kampányok esetében a nevezés feltétele, hogy a fent említett időszakban jöjjenek létre.

A verseny kiírói az alábbi kérdésekre szeretnének választ kapni:

• Melyik volt 2012-ben a legsikeresebb kampány?
• Melyik márka használja a legügyesebben a közösségi média nyújtotta lehetőségeket?
• Ki mutatja az utat a marketingeseknek?

Nevezési kategóriák:

• Márkaoldal működtetése
• Kampányoldal működtetése
• Márkázott blog / Mikroblog
• Kommunikáció a Twitteren
• Alkalmazások
• Válságkommunikáció a közösségi médiában
• Közösségi alapú integrált kampányok
• Integrált kampányok közösségi megjelenése

Nevezési határidő: 2012. november 9.

Nevezési díj: 24 900 Ft + áfa (3 nevezéstől 19 900 FT + áfa nevezésenként)

Workshop:

• Díjátadó
• A közösségi média 2012-ben? Trendek és irányok (bevezető szakmai előadás)
• Hogyan érdemes márkaoldalt működtetni 2012-ben? (esettanulmány a Márkaoldal működtetése kategória győztesétől)
• Melyik volt 2012-ben a legjobb közösségi médiás kampányoldal és miért? (esettanulmány a Kampányoldal működtetése kategória győztesétől)
• Milyen a jó márkázott blog? (esettanulmány a Márkázott blog / mikroblog kategória győztesétől)
• Hogyan érdemes kommunikálni a Twitteren? (esettanulmány a Twitter-kommunikáció kategória győztesétől)
• Hogyan működik egy jó alkalmazás? (esettanulmány az Alkalmazás kategória győztesétől)
• Válságkommunikáció a közösségi médiában (esettanulmány a Kríziskommunikáció kategória győztesétől)
• Hogyan irányítja a közösségi média a kampányt? (esettanulmány a Közösségi alapú integrált kampányok kategória győztesétől)
• Hogyan integráljuk a közösségi médiás felületeket a kampányba? (esettanulmány integrált kampány közösségi megjelenése kategória győztesétől)
• Buli

Időpont: 2012. december 12., 17.00 - 21.00-ig, utána buli!

Helyszín: Trafiq (Budapest V. kerület, Hercegprímás utca 18.)

Részvételi díj: 9 900 Ft +áfa (SMBP pályázóknak nevezésenként egy főnek ingyenes!)

A zsűri:

• Bradács András – stratégiai igazgató (Front Page Communications)
• Bujtás Attila – alapító- kreatívigazgató (Rebel Rouse)
• Kismartoni Zsolt – online üzletág stratéga (Geo Sales and Promo)
• Nyáry Krisztián – kommunikációs tanácsadó
• Radisics Milán – közösségi média szakértő (Social Times)
• Stöckert Gábor – rovatvezető (tech – tudomány; Index)
• Szalai Balázs – vezető szerkesztő (Kreatív)

További információ: Kreatív

Ford Fiesta Movement - egy sikeres közösségi média kampány eredményei

A Ford az egyik legjelentősebb multinacionális nagyvállalat, amely az elsők között alkalmazta a közösségi média által nyújtott eszközöket és lehetőségeket. Ezt bizonyítja egyik sikeres, még 2009 elején indított “Fiesta Movement” kampányuk, amelynek célja az volt, hogy még az akkor új Fiesta típus bevezetése előtt megkedveltesse a „kis autók is lehetnek menők” gondolatot a hagyományosan nagy autók irányt rajongó amerikai vásárlók körében.

A cég internetes közösségi médiával kapcsolatos, ma már eredményekkel igazolhatóan sikeres stratégiáját Scott Monty, a Ford közösségi média vezetője akkoriban így foglalta össze: "a Ford közösségi média stratégia célja a vállalat emberibb arculatának kialakítása (humanizálása) a vásárlók Ford alkalmazottakkal és egymással való összekapcsolásán keresztül, mely folyamat során értékteremtésre törekszünk."

A kampányról röviden

2009-ben a Ford merőben új módszert választott az új márka egyesült államokbeli bevezetéséhez: a megszokottaktól eltérően nem ismert szakújságíróknak osztotta ki a prototípusokat, hanem a létrehozott közösségi honlapon keresztül jelentkező 4000 ember közül kiválasztott több tucat húszegynéhány éves potenciális vásárlót, akik fél évig használhatták az autót. Cserébe, a kiválasztottaknak meg kellett osztaniuk az új autóval kapcsolatos tapasztalataikat a legismertebb közösségi médiumokon e célra létrehozott Ford oldalakon (Facebook, Flickr, Twitter, YouTube). A mozgalomban résztvevő 100 kiválasztott „ügynöknek” (agent) a kampány során havonta egy-egy küldetést kellett végrehajtani, amiről be kellett számolniuk az előbb említett közösségi médiumokon. Ilyen küldetés volt például, hogy az ügynököknek el kellett készíteni egy 5 perces rövidfilmet a kedvenc filmjük alapján, vagy például találniuk kellett egy hasonmást és rá kellett venni, hogy utánozza egy jelenetben az „eredeti” hírességet.1

A kampány eredményei – 10 ezer előrendelés, 52 ezer tesztvezetés, 28 millió YouTube videó megtekintés, …

A kampány eredményeiről nemrég számolt be Jim Farley, a Ford marketing igazgatója egy konferencián. Elmondta, hogy ez a kampány volt a Ford első jelentős piaci bevezetés előtti (pre-launch) kampánya. Meglepte őket az eredmény:

• az ügynökök körülbelül 50 ezer digitális tartalmat publikáltak a kampányban meghatározott közösségi médiumokon (Facebook, Flickr, Twitter, YouTube);

• 10 ezer online előrendelés történt;

• 52 ezer tesztvezetést bonyolítottak le;

• 28 millió YouTube videót tekintettek meg az érdeklődők;

• összességében 58%-os márkaismertséget értek el a kampány végére.

Jim Farley szerint „alig költöttünk valamit” a kampányra, viszont rengeteget tanultunk: mik a vásárlók tényleges színpreferenciája, milyen extrákat igényelnek leginkább. Az is beigazolódott, hogy a globális kampányokhoz képest  mennyivel hatékonyabbak a helyi piacokra szabott kampányok.2

A közösségi média alkalmazásával „jelentős költségmegtakarítást” ért el a Ford

Egy korábbi nyilatkozatában Jim Farley egy alig több mint öt perces videóinterjúban számolt be arról, hogy a Ford milyen hatékonyan alkalmazza a közösségi médiát. (Az interjút neves amerikai blogírók által előre feltett kérdésekből állították össze.)

Milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb a Ford a közösségi média csatornáin történő interakciók során és ez hogyan hatott a Ford eddigi ügyfélélménnyel kapcsolatos nézeteire?

"Az autóink közösségi médián keresztül történő piaci bevezetésének egyik fontos tanúsága, hogy mennyire fontos az ügyfelek számára annak érzése, hogy aktív részesei a folyamatnak. A közösségi média előtti korszakban csak akkor beszélhettünk ügyfélélményről (customer experience), amikor eladtuk vagy szervizeltük autóinkat ügyfeleink számára. A közösségi médiára épülő Fiesta Movement vagy a Focus Global Test Drive kampány során azonban arra kértük a (potenciális) fogyasztóinkat, hogy aktívan vegyenek részt a termékünk piaci bevezetésében. Nagyon meg kell gondolnunk, hogy mit kérünk tőlük, és hogy ennek fejében mit adunk nekik. Ez egy új eleme az ilyen kampányoknak.

Az elején egy kissé önzőek voltunk és főként a bevezetendő termék előtérbe helyezésére gondoltunk, de meg kellett tanulnunk, hogy minél szórakoztatóbb a kampány a résztvevők számára, annál hasznosabb nekünk, mint vállalatnak."

Milyen szempontból találta a leghasznosabbnak a közösségi médiát: a lojalitás, a vásárlással kapcsolatos döntés szempontjából, vagy ügyfélszolgálati szempontból?

"Elsősorban a vásárlással kapcsolatos döntés (consideration) szempontjából találtuk leghasznosabbnak a közösségi médiát, mivel a közösségi médián alapuló termékbevezetés lehetővé tette számunkra, hogy az autó ismertségét még a piaci bevezetés előtt jelentősen növelhessük. Így történt ez a Fiesta Movement kampány során is, ahol olyan emberek figyelmét is sikerült felkelteni, akik normál esetben eddig nem mutattak különösebb érdeklődést.

Tehát a közösségi média lehetővé tette, hogy hitelesen tudjunk emberekkel kapcsolatba lépni az új autóinkkal kapcsolatban, és olyan autókkal kapcsolatban is, amikről nem is gondolták volna az emberek, hogy Ford. (Jim Farley az USA-ban nem oly elterjedt és nem nagyon ismert kisvárosi autókra gondolt, mit pl. az említett Fiesta vagy Focus.)

Például a Focus eladások jelentős növekedését észleltük miután a Fiestát piacra dobtuk: sokan csak akkor fedezték fel a Focust, amikor elmentek megnézni a Fiestát. Számunkra is meglepő volt, hogy mennyien nem ismerik a másik kis autónkat, a Focust."

Van-e olyan terület a Fordon belül, amellyel kapcsolatban elmondható, hogy a közösségi média alkalmazása csökkentette a költségeket vagy javította a meglévő üzleti folyamatokat?

„A közösségi média hangsúlyozásának egyik igazi előnye az a drámai hatékonyság, amit tapasztaltunk! Nem is számítottunk rá. Jelentős reklámköltséget takarítottunk meg azzal, hogy még a valós piaci bevezetés (értékesítés) előtt a közösségi médián keresztül emberek sorát vontuk be az új autó megismerésébe, megismertetésébe, így csökkent a piaci bevezetés utáni tradicionális marketingtevékenységek költsége. A Fiesta Movement kampány során nagyobb külső segítség nélküli (spontán) autómárka ismertséget értünk el, mint a versenytárs Fiat vagy Yaris és csak a hagyományos TV kampány költségének egytizedére volt szükség. Tehát a piaci értékesítés előtti közösségi média alapú kampánnyal, amellyel a közösségi médián keresztül kommunikáltuk az új termékkel kapcsolatos információkat, ténylegesen csökkenthettük a tradicionális reklámköltségeket.”

Milyen mértékben bővült a marketing csapat a közösségi média tevékenységeknek köszönhetően az elmúlt 24 hónapban?

„Nem is a marketing csapat tagjainak száma nőtt meg jelentősen, hanem sokkal inkább a munkatársak tapasztalatainak sokrétűsége. Olyan tudással, tapasztalattal rendelkező kollégák is részt vesznek a munkában, akik azelőtt nem voltak a csapat tagjai. Olyan emberekről van itt szó, akik kreatívan gondolkodnak, különböző ötletekkel állnak elő, pl. egy Facebook alkalmazással kapcsolatban. Ezt a munkát nem lehet kizárólag az ügynökségre delegálni. Az ügynökség ügyfeleként mi magunknak is meg kell tudnunk fogalmazni kreatív ötleteket. Még inkább elmosódnak a határok a marketing, a PR és az ügynökségi feladatok között.

A Ford az egyik leghatározottabb módon mozdult el a közösségi média irányába, csökkentve a reklámköltségeket. Volt olyan pont, amikor a Fordon belül megkérdőjeleződött ez a stratégia?”

Őszintén szólva a legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy mennyire alapvető (mainstream) médiává vált a közösségi média.

„A Fiesta Movement kampány olyan sikeres volt, hogy megváltoztatta az Explorer piaci bevezetésével kapcsolatos gondolkodásmódunkat is. Ezért döntöttünk úgy ezen a nyáron, hogy az új Explorer bevezetését a Facebook-on keresztül fogjuk megcsinálni. Focus Global Test Drive néven indult el az új Focus globális tesztvezetési kampánya, amely során 100 ember jelentkezését várják szerte a világon – ez a kampány is a Facebook-on indult el (és a bejegyzés írásakor még tart).”

Vannak-e olyan dolgok, amiket máshogyan csinálnának?

„Talán… talán gyorsabban kellett volna lépnünk és talán már régóta ezt kellett volna tennünk.”

Kapcsolódó blogbejegyzéseim:

• FORD: a közösségi média nagyvállalati alkalmazásának egyik úttörője

• A közösségi média alkalmazásával „jelentős költségmegtakarítást” ért el a Ford

Vásárlás Twitter üzenettel – világelső Kellog’s kampány

A Kellog’s nemrégiben egy négynapos Twitter kampányt zárt le, amely állításuk szerint a világon elsőként tette lehetővé, hogy a vásárlók egy adott terméket vásárolhassanak egy előre meghatározott tartalmú Twitter üzenet kommunikálásáért cserébe.

A kampány tárgyát képező, piacra kerülő új termékcsalád termékeit vásárló embereket a kampányban résztvevő „The Tweet Shop” névre elkeresztelt boltban (London, Soho) arra kérték az eladók, hogy ne pénzzel fizessék ki a megvásárolandó termékeket, hanem egy előre meghatározott Twitter üzenet kommunikálásával. (A "#tweetshop" szöveget kellet, hogy tartalmazza az üzenet, de három példaüzenettel segítettek azoknak, akik esetleg hirtelen nem tudták, milyen tartalmú üzenetet is küldjenek.) 

Forrás: Kellog's videó a YouTube-on

A kampányt állítólag igen pozitívan értékelték a vásárlók, aminek eredményeként a vásárlók sok-sok Kellog’s Twitter üzenetet küldtek! A Twitter üzenettel megvásárolható termék ára nagyjából egy dollár értékű, így gyakorlatilag a Kellog’s egy vásárlói Twitter üzenetet egy dollárra értékelt. 

Sarah Case, a Special K termékcsalád termékmenedzsere szerint a közösségi médián megjelenő pozitív vásárlói üzenetek értéke felbecsülhetetlen – ezért is kezdeményezték e kampánynak a megvalósítását.

Forrás: Advertising Age