Internet trendek 2013 - KPCB jelentés (117 oldal)

Az Amazon, a Google, a Twitter és a Zynga befektetőjeként és főként a digitális és zöld technológiai ipari befektetéseiről ismert KPCB legújabb (117 oldalas!) jelentése a nemzetközi internetpiaci trendekről.

Néhány világpiaci trend röviden:

• továbbra is növekvő internethasználat;
• növekvő videó- és képmegosztás;
• a közösségi élménymegosztás növekvő szerepe a mindennapi életben; 
• az interneten megosztott információk robbanásszerű növekedése;
• a közösség tagjait segítő információmegosztó oldalak szerepének növekedése (pl. Waze, Yelp);
• a magyarok kevesebb mint 10%-a oszt meg rendszeresen a közösségi médián keresztül élményt - a világátlag 24%;
• mobil internet forgalom rohamos növekedése;
• kiaknázatlan a mobil hirdetési piaci;
• továbbra is növekvő okostelefon penetráció (Magyarország nincs az első 30 ország között);
• mobiltelefon használati szokások;
• új technológiai ciklus: hordható számítástechnikai eszközök (?);
  
• QR (és egyéb) kódhasználat növekedése;
• a számítástechnikai szakemberek iránti növekvő munkaerőpiaci kereslet...

Az előadás anyaga megtekinthető, illetve a "Slideshare-en le is tölthető.

Forrás: KPCB

Fotor – ingyenes online / PC / mobil képszerkesztő program

Egy amerikai hírlevélben találtam rá a Fotor képszerkesztő programra, amely ingyenessége ellenére igen sokrétű képszerkesztési lehetőséget nyújt a felhasználók számára, akár Windows, Windows 8, Mac, akár Android vagy iPhone felhasználók vagyunk. Sőt, igen sokrétű online képszerkesztési lehetőséget is biztosítanak.

A Windows felhasználók egy 45,9 MB méretű telepítő programot kell, hogy letöltsenek, az Android program 16 MB.

A program felhasználása egyszerű, nem igényel különösebb előképzettséget – az alkalmazás gyors megismerését egy részletes felhasználói segédlet teszi lehetővé a weboldalukon.

A Windows alkalmazást elindítva egy nyitóképernyőt kapunk, amely két alap választási lehetőséget kínál fel: szerkeszthetjük a képeinket, illetve kollázst készíthetünk belőlük. Az alkalmazás „Home” menüjének választásával mindig válthatunk e két alap szerkesztési mód között.

Képszerkesztés

A képszerkesztési funkció nyitólapjának közepére kattintva választhatjuk ki és nyithatjuk meg a szerkesztendő képet (vagy a felső menüsor „File” és „Open” parancssorára klikkelve).

Alapvetően hat szerkesztési lehetőség áll rendelkezésünkre:

1. 14 beállított képszerkesztési módot választhatunk ki az adott képünkhöz (Scenes);
2. 11 méretezési lehetőség közül választhatunk (Crop);
3. 9 féle csúszka segítségével módosíthatjuk a képünket (Adjust);
4. 5 féle effekt csoport közül összesen 58 effekttel módisíthatjuk a képet (Effects);
5. 28 féle keretet adhatunk a képünkhöz (Borders);
6. 2x8 módon módosíthatjuk a kép élességét, ezzel érdekes térhatás, makett hatást érhetünk el (Tilt).

Hasznos opció, hogy a szerkesztő felület alján lévő „Compare” parancsgombbal mindig összehasonlíthatjuk az eredeti képet és a megszerkesztett képet.

Kollázs készítés

Összesen 80 féle kollázs-beállítás alapján készíthetünk kollázsokat. 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 részre bontott kollázs-formátumok közül választhatunk.

A „Freestyle” menü alatt 22 féle háttérre is feltehetjük a kollázsunkat szabadon választott módon, de választhatunk a könnyen megadható és módosítható háttérszínek közül is.

A kollázs képegységeit és magát a kollázst határoló képkeretet is többféleképpen módosíthatjuk.

A Fotor igen jó értékelést kapott mind az Android (4,4), mind az iPhone (4+) felhasználóktól.

Fotor.com – online képszerkesztés

Az online képszerkesztő gyakorlatilag ugyanazokat a funkciókat nyújtja, mint az előbb említett platformok (PC, Mac, mobil). Sőt hatféle kategória megannyi előre definiált képeslap formátumait is felhasználhatjuk saját képeslapunk elkészítéséhez (témák: anyák napja, születésnap, köszönőkártyák, karácsony, ünnepek, Valentin nap).

Az online szerkesztőben úgynevezett nagy dinamikatartományú képet (HDR) is szerkeszthetünk. A nagy dinamikatartományú fényképezés során 2, 3 vagy még több, eltérő expozíciójú fényképet készítenek (amelyeket „alacsony dinamikatartományú képnek” (Low Dynamic Range, LDR) vagy sztenderd dinamikatartományú (standard-dynamic-range, SDR) képnek neveznek. A fényképekből azután számítógépen, speciális szoftverek segítségével készítenek el egy képet, azaz ún. tonemapping vagy exposure blending eljárással. A Fotor 3 eltérő expozíciójú fényképet képes feldolgozni.

Az elkészült képeket a mentés mellett meg is oszthatjuk a Facebook, a Flickr és a Twitter oldalakon.

Ajánló: közösségi média képméretező alkalmazás

Az Autre planéte, egy párizsi dizájn stúdió "Social Media Image Maker" néven hasznos alkalmazást publikált amellyel a különböző közösségi médiumok megannyi eltérő méretű képméretei szerint méretezhetjük az adott médiumon megjelentetni kívánt képanyagunkat. Jelenleg 15 különböző közösségi médium képméretei szerint méretezhetjük a képeinket, így többek között a Facebook, Twitter, LinkedIn, YouTube, Google+, Pinterest, Flickr, és a Tumblr is megtalálható a listájukon.

Forrás: autreplanete.com (Social Media Image Maker)

Ford Fiesta Movement - egy sikeres közösségi média kampány eredményei

A Ford az egyik legjelentősebb multinacionális nagyvállalat, amely az elsők között alkalmazta a közösségi média által nyújtott eszközöket és lehetőségeket. Ezt bizonyítja egyik sikeres, még 2009 elején indított “Fiesta Movement” kampányuk, amelynek célja az volt, hogy még az akkor új Fiesta típus bevezetése előtt megkedveltesse a „kis autók is lehetnek menők” gondolatot a hagyományosan nagy autók irányt rajongó amerikai vásárlók körében.

A cég internetes közösségi médiával kapcsolatos, ma már eredményekkel igazolhatóan sikeres stratégiáját Scott Monty, a Ford közösségi média vezetője akkoriban így foglalta össze: "a Ford közösségi média stratégia célja a vállalat emberibb arculatának kialakítása (humanizálása) a vásárlók Ford alkalmazottakkal és egymással való összekapcsolásán keresztül, mely folyamat során értékteremtésre törekszünk."

A kampányról röviden

2009-ben a Ford merőben új módszert választott az új márka egyesült államokbeli bevezetéséhez: a megszokottaktól eltérően nem ismert szakújságíróknak osztotta ki a prototípusokat, hanem a létrehozott közösségi honlapon keresztül jelentkező 4000 ember közül kiválasztott több tucat húszegynéhány éves potenciális vásárlót, akik fél évig használhatták az autót. Cserébe, a kiválasztottaknak meg kellett osztaniuk az új autóval kapcsolatos tapasztalataikat a legismertebb közösségi médiumokon e célra létrehozott Ford oldalakon (Facebook, Flickr, Twitter, YouTube). A mozgalomban résztvevő 100 kiválasztott „ügynöknek” (agent) a kampány során havonta egy-egy küldetést kellett végrehajtani, amiről be kellett számolniuk az előbb említett közösségi médiumokon. Ilyen küldetés volt például, hogy az ügynököknek el kellett készíteni egy 5 perces rövidfilmet a kedvenc filmjük alapján, vagy például találniuk kellett egy hasonmást és rá kellett venni, hogy utánozza egy jelenetben az „eredeti” hírességet.1

A kampány eredményei – 10 ezer előrendelés, 52 ezer tesztvezetés, 28 millió YouTube videó megtekintés, …

A kampány eredményeiről nemrég számolt be Jim Farley, a Ford marketing igazgatója egy konferencián. Elmondta, hogy ez a kampány volt a Ford első jelentős piaci bevezetés előtti (pre-launch) kampánya. Meglepte őket az eredmény:

• az ügynökök körülbelül 50 ezer digitális tartalmat publikáltak a kampányban meghatározott közösségi médiumokon (Facebook, Flickr, Twitter, YouTube);

• 10 ezer online előrendelés történt;

• 52 ezer tesztvezetést bonyolítottak le;

• 28 millió YouTube videót tekintettek meg az érdeklődők;

• összességében 58%-os márkaismertséget értek el a kampány végére.

Jim Farley szerint „alig költöttünk valamit” a kampányra, viszont rengeteget tanultunk: mik a vásárlók tényleges színpreferenciája, milyen extrákat igényelnek leginkább. Az is beigazolódott, hogy a globális kampányokhoz képest  mennyivel hatékonyabbak a helyi piacokra szabott kampányok.2

A közösségi média alkalmazásával „jelentős költségmegtakarítást” ért el a Ford

Egy korábbi nyilatkozatában Jim Farley egy alig több mint öt perces videóinterjúban számolt be arról, hogy a Ford milyen hatékonyan alkalmazza a közösségi médiát. (Az interjút neves amerikai blogírók által előre feltett kérdésekből állították össze.)

Milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb a Ford a közösségi média csatornáin történő interakciók során és ez hogyan hatott a Ford eddigi ügyfélélménnyel kapcsolatos nézeteire?

"Az autóink közösségi médián keresztül történő piaci bevezetésének egyik fontos tanúsága, hogy mennyire fontos az ügyfelek számára annak érzése, hogy aktív részesei a folyamatnak. A közösségi média előtti korszakban csak akkor beszélhettünk ügyfélélményről (customer experience), amikor eladtuk vagy szervizeltük autóinkat ügyfeleink számára. A közösségi médiára épülő Fiesta Movement vagy a Focus Global Test Drive kampány során azonban arra kértük a (potenciális) fogyasztóinkat, hogy aktívan vegyenek részt a termékünk piaci bevezetésében. Nagyon meg kell gondolnunk, hogy mit kérünk tőlük, és hogy ennek fejében mit adunk nekik. Ez egy új eleme az ilyen kampányoknak.

Az elején egy kissé önzőek voltunk és főként a bevezetendő termék előtérbe helyezésére gondoltunk, de meg kellett tanulnunk, hogy minél szórakoztatóbb a kampány a résztvevők számára, annál hasznosabb nekünk, mint vállalatnak."

Milyen szempontból találta a leghasznosabbnak a közösségi médiát: a lojalitás, a vásárlással kapcsolatos döntés szempontjából, vagy ügyfélszolgálati szempontból?

"Elsősorban a vásárlással kapcsolatos döntés (consideration) szempontjából találtuk leghasznosabbnak a közösségi médiát, mivel a közösségi médián alapuló termékbevezetés lehetővé tette számunkra, hogy az autó ismertségét még a piaci bevezetés előtt jelentősen növelhessük. Így történt ez a Fiesta Movement kampány során is, ahol olyan emberek figyelmét is sikerült felkelteni, akik normál esetben eddig nem mutattak különösebb érdeklődést.

Tehát a közösségi média lehetővé tette, hogy hitelesen tudjunk emberekkel kapcsolatba lépni az új autóinkkal kapcsolatban, és olyan autókkal kapcsolatban is, amikről nem is gondolták volna az emberek, hogy Ford. (Jim Farley az USA-ban nem oly elterjedt és nem nagyon ismert kisvárosi autókra gondolt, mit pl. az említett Fiesta vagy Focus.)

Például a Focus eladások jelentős növekedését észleltük miután a Fiestát piacra dobtuk: sokan csak akkor fedezték fel a Focust, amikor elmentek megnézni a Fiestát. Számunkra is meglepő volt, hogy mennyien nem ismerik a másik kis autónkat, a Focust."

Van-e olyan terület a Fordon belül, amellyel kapcsolatban elmondható, hogy a közösségi média alkalmazása csökkentette a költségeket vagy javította a meglévő üzleti folyamatokat?

„A közösségi média hangsúlyozásának egyik igazi előnye az a drámai hatékonyság, amit tapasztaltunk! Nem is számítottunk rá. Jelentős reklámköltséget takarítottunk meg azzal, hogy még a valós piaci bevezetés (értékesítés) előtt a közösségi médián keresztül emberek sorát vontuk be az új autó megismerésébe, megismertetésébe, így csökkent a piaci bevezetés utáni tradicionális marketingtevékenységek költsége. A Fiesta Movement kampány során nagyobb külső segítség nélküli (spontán) autómárka ismertséget értünk el, mint a versenytárs Fiat vagy Yaris és csak a hagyományos TV kampány költségének egytizedére volt szükség. Tehát a piaci értékesítés előtti közösségi média alapú kampánnyal, amellyel a közösségi médián keresztül kommunikáltuk az új termékkel kapcsolatos információkat, ténylegesen csökkenthettük a tradicionális reklámköltségeket.”

Milyen mértékben bővült a marketing csapat a közösségi média tevékenységeknek köszönhetően az elmúlt 24 hónapban?

„Nem is a marketing csapat tagjainak száma nőtt meg jelentősen, hanem sokkal inkább a munkatársak tapasztalatainak sokrétűsége. Olyan tudással, tapasztalattal rendelkező kollégák is részt vesznek a munkában, akik azelőtt nem voltak a csapat tagjai. Olyan emberekről van itt szó, akik kreatívan gondolkodnak, különböző ötletekkel állnak elő, pl. egy Facebook alkalmazással kapcsolatban. Ezt a munkát nem lehet kizárólag az ügynökségre delegálni. Az ügynökség ügyfeleként mi magunknak is meg kell tudnunk fogalmazni kreatív ötleteket. Még inkább elmosódnak a határok a marketing, a PR és az ügynökségi feladatok között.

A Ford az egyik leghatározottabb módon mozdult el a közösségi média irányába, csökkentve a reklámköltségeket. Volt olyan pont, amikor a Fordon belül megkérdőjeleződött ez a stratégia?”

Őszintén szólva a legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy mennyire alapvető (mainstream) médiává vált a közösségi média.

„A Fiesta Movement kampány olyan sikeres volt, hogy megváltoztatta az Explorer piaci bevezetésével kapcsolatos gondolkodásmódunkat is. Ezért döntöttünk úgy ezen a nyáron, hogy az új Explorer bevezetését a Facebook-on keresztül fogjuk megcsinálni. Focus Global Test Drive néven indult el az új Focus globális tesztvezetési kampánya, amely során 100 ember jelentkezését várják szerte a világon – ez a kampány is a Facebook-on indult el (és a bejegyzés írásakor még tart).”

Vannak-e olyan dolgok, amiket máshogyan csinálnának?

„Talán… talán gyorsabban kellett volna lépnünk és talán már régóta ezt kellett volna tennünk.”

Kapcsolódó blogbejegyzéseim:

• FORD: a közösségi média nagyvállalati alkalmazásának egyik úttörője

• A közösségi média alkalmazásával „jelentős költségmegtakarítást” ért el a Ford

Mi történik egy perc alatt a közösségi médián belül?

Egy marketing tanácsadó cég, a Social Jumpstart összegyűjtötte és infografikában megjelentette, hogy mi történik egy perc alatt a közösségi média néhány jelentősebb szolgáltatásán ...

Forrás: Social Jumpstart

Mi történik egy perc alatt az interneten?

Az Intel utánajárt, hogy mi történik a világon egy perc alatt az interneten:

• 639 800 GB adatforgalom pörög a hálózatokon keresztül;

• 204 millió email kerül kiküldésre;

• 30 órányi videóanyagot töltenek fel a YouTube-ra és ezzel egy időben 1,3 millió videófilmet tekintenek meg;

• több mint 2 millió keresés történik csak a Google oldalán keresztül;

• 277 ezren jelentkeznek be a Facebookra;

• 320-nál több Twitter regisztráció történik, és kb. 100 ezer Twitter üzenet kerül publikálásra;

• a Flickr képmegosztó oldalán 20 millió fotót néznek meg és 3 ezer fényképet töltenek fel;

• a LinkedIn 100-nál több új taggal bővül;

• a legnagyobb e-kereskedelmi oldalon, az Amazon-on 83 ezer dollár értékű árut értékesítenek.

De még megdöbbentőbb az Intel becslése, amely szerint ma jelenleg körülbelül ugyanannyi hálózati eszköz kapcsolódik az internethez, mint a világ lakosainak száma, de 2015-ig (azaz kevesebb mint három év múlva) az internethez kapcsolódó eszközök száma kétszer akkora lesz, mint a világ lakosainak száma.

Forrás: Intel

Cisco: hatékonyabb termékbevezetés a közösségi média alkalmazásával

A Social Media Examiner blog egyik cikke a Cisco példáján keresztül mutatja be, hogy hogyan teheti hatékonyabbá a közösségi média megfelelő alkalmazása egy termék bevezetését. A Cisco egyik routerének piacra történő bevezetése során több mint 100 ezer dollárt takarított meg azzal, hogy a hagyományos termékbevezetési procedúra helyett új – kizárólag online – alapokra helyezte a termékbevezetés marketing-PR folyamatát.

A Cisco a közösségi média vállalati alkalmazásának egyik úttörője: már 2008-ban jelen voltak a Facebook-on, a Twitter-en és a YouTube-on. A közösségi média vállalati kommunikációban történő alkalmazásának egyértelmű gyakorlati hasznát egy új termékük bevezetése során látták végérvényesen bizonyítottnak.

„Ezt a projektet a vállalat eddigi öt legsikeresebb termékbevezetési projektjeinek egyikeként értékeltük” – monda LaSandra Brill, a Cisco globális közösségi média megjelenéséért felelős vezetője. „Ez a projekt volt az a pont, amely során túljutottunk a közösségi média szervezeten belül történő elfogadásának nehézségein.”

A Cisco közösségi média megjelenése számokban:

• Honlap: www.cisco.com;
• Blogok: 22 külső (publikus) blog, 475 ezer oldalletöltés negyedévente;
• Twitter: 108 Cisco oldal, 2 millió követő;
• Facebook: 79 oldal, 100 ezer rajongó;
• YouTube: 300+ csatorna, 2000+ videó, 4 millió oldalletöltés;
• Second Life: 150 ezer látogató, 50+ esemény;
• Flickr: 300+ fotó, 400 ezer oldalletöltés.

A közösségi médián alapuló termékbevezetés számokban:

• 1/6-od projektköltség a hagyományos termékbevezetés költségeihez képest;
• 9000 résztvevő a termékbemutatón – 90-szer többen, mint azelőtt;
• közel háromszor annyi sajtócikk megjelenés, mint a hagyományos módszerekkel;
• több mint 1000 blog bejegyzés és 40 millió online megjelenés;
• a „Leading Lights” cím elnyerése a legjobb marketing kategóriában;
• 42 ezer gallon megtakarított üzemanyag.

A hagyományos termékbevezetés a Cisco-nál körülbelül így nézett ki eddig:

• több mint 100 vezető és sajtómunkatárs utaztatása körülbelül 100 különböző országból a cég központjába;
• az előadáson résztvevő vezérigazgató és vezetők több órás felkészítése az előadásra;
• sajtóközlemény kiküldése a sajtónak;
• email-ek küldése az ügyfelek számára;
• nyomtatott reklámok megjelentetése a jelentős üzleti lapokban és magazinokban.

Az új Aggregated Services Router (ASR) termék bevezetése során, először a cég történetében, kizárólag online eszközöket alkalmaztak, hogy elérjék a célközönséget. Azokat az online megjelenéseket célozták meg, amiken keresztül terveik szerint a célcsoport a leghatékonyabban volt elérhető.

Second Life

A 2003-ban indult virtuális világ, a Second Life virtuális terében a Cisco berendezett egy virtuális előadótermet, nagy kivetítőkkel, a nézők számára előkészített ülőhelyekkel, pálmafákkal és itt lehetett megtekinteni a Cisco vezetőivel készített, az új terméket bemutató videókat. A látogatók felszállhattak egy „személyes közlekedési eszközre”, amellyel körbejárhatták a router 3D-s virtuális modelljét. A beharangozott Second Life termékbemutató előtt 8 zenekar 7 órán át adott koncertet.

3D-s játék

Több mint 20 ezer hálózati mérnök ismerkedett meg a termékkel mialatt a Cisco által készített 3D-s játékkal játszva „megvédték a hálózatot” az új router segítségével. A Cisco azért döntött egy online játék elkészítése mellett, mert kutatásaik szerint az informatikusok 17-18%-a napi szinten játszik valamilyen online játékot. A legjobb eredményeket elérők egy versenyen vehettek részt, aminek a fődíja 10 ezer dollár és a kérdéses router volt.

YouTube

A legnépszerűbb videó megosztóra a kampány során feltöltött, a nagyközönséget megcélzó, a vásárlás jövőjét vizionáló Cisco videó ez idáig több mint 3,5 millió oldalletöltést generált:

Az új termékkel kapcsolatos, a hálózati mérnökök számára fontosabb, oktató jellegű videókat is feltöltöttek.

Videó konferencia

A Cisco által kifejlesztett TelePresence videó konferencia technológia a helyi Cisco irodákon keresztül a világ minden tájáról összekapcsolta a Cisco ügyfeleit a vállalat központjában lévő vezetőkkel, akik élőben láthatták az ügyfelek új termékkel kapcsolatos reakcióit.

Mobil telekommunikációs megjelenés

Egy a mobil eszközökre letölthető, az új terméket bemutató anyag volt elérhető (letölthető) az ügyfelek és az érdeklődők számára.

Facebook

A hardcore hálózati mérnökök egy külön erre a célra létrehozott csoporthoz csatlakozhattak, ahol leírhatták, hogy mennyire és milyen módon hálózat-függők. Ez a csoport további lehetőséget biztosított ahhoz, hogy a hasonló érdeklődésű mérnökök találkozhassanak egymással és megoszthassák gondolataikat, egymásra találhassanak.

Közösségi média widget

A widget egy kis alkalmazás, aminek a kódját beilleszthetjük a weboldalunkba és így különböző funkciókkal gazdagítják oldalunkat (pl: Twitter hírcsatornák, mp3 lejátszók, stb.). A Cisco által készített widget lehetővé tette, hogy pl. a blogunkhoz csatolva a widget-et az új termékről szóló videókat, képeket és információkat tekinthessenek meg a blog olvasók.

Cisco blogok

A különböző Cisco blogokon megjelenő, az új termékkel kapcsolatos videókat, képeket és szöveges információkat szabadon felhasználhatták a bloggerek és a közönség, így támogatva az új termékkel kapcsolatos információk virális terjedését.

Online fórumok

A marketing szempontból igen értékes szakmai online fórumokon (amiket egyébként szerintem sok esetben túlságosan alábecsülnek manapság az online marketingesek) a termékbevezetés három hónapos időszaka alatt fokozottan kommunikálták az új termékkel kapcsolatos információkat, eszmecseréket, vitákat kezdeményezve a szakmai közönséggel és válaszolva a feltett kérdésekre.

A közösségi média e termék bevezetése során történő kizárólagos alkalmazása, illetve e kampány sikeressége azt eredményezte, hogy a vállalaton belül végérvényesen és számszerűsíthetően bizonyíthatóvá vált, hogy a közösségi média eszközeinek hatékony alkalmazásával bizonyos marketingkommunikációs célok hatékonyabban érhetők el, mint az eddig megszokott eszközökkel. E Cisco kampány során 1/6-odára csökkent a projektköltség a hagyományos termékbevezetés költségeihez képest; 9000 résztvevő vett részt az online termékbemutatókon, azaz 90-szer (!) többen, mint azelőtt; valamint közel háromszor annyi sajtócikk jelent meg, mint a termékbevezetések során bevetett hagyományos módszerek alkalmazása során.

E termékbevezetés óta a Cisco termékek bevezetésekor már leginkább a közösségi médiumokra támaszkodnak, így jelentősen csökkent a nyomtatott sajtóra tervezett költségvetési arány.

LaSandra Brill, a Cisco globális közösségi média megjelenéséért felelős vezetője a cikk végén négy fontos szempont figyelembevételét javasolja a hasonló kampány megvalósításában gondolkodók számára:

Először figyelj!

Minden termékbevezetés előtt figyelemmel kell kísérni, hogy milyen kulcsszavak (buzzwords), témák, kérdések érdeklik leginkább a célközönséget. Ezekhez kell igazítani az alkalmazandó eszközöket.

Használd a videót, mint kommunikációs eszközt!

A videó anyagot is tartalmazó weboldalak ötször nagyobb aktivitást eredményeznek, mint a videót nem tartalmazó oldalak.

Beszélni valahol valamiről – beszélni valakivel valamiről

A hagyományos termékbevezetések során egy nagyobb közönséghez szóltunk (pl. sajtóközlemény vagy sajtótájékoztató útján), az internet-alapú termékbevezetés során sokkal személyesebbé válik ez a kommunikáció.

A márkaépítés fontossága

Annak ellenére, hogy nem mindenki fogja egyből megvásárolni a piacra kerülő adott terméket (pl. esetünkben a milliós értékű routert), az olyan online lehetőségek, mint például az említett 3D-s játék erősíthetik a beszerzési döntést előkészítő hálózati szakértők márkahűségét, és így közvetetten az értékesítés sikerességére is pozitív hatással lehetnek.

Az AT&T közösségi média stratégiájáról

Blair Klein az AT&T közösségi médiáért és intranetért felelős igazgatója 2010 áprilisában előadást tartott arról, hogy cége hogyan kezdett bele a közösségi média tevékenységekbe.

Mint ahogy sok nagyvállalatnál, az AT&T-nél is fokozatosan került sor a közösségi média alkalmazásának bevezetésére. 2007-ben az informatikai osztály vezetésével létrehoztak egy intranetes alkalmazást, a tSpace-t, amely blogokból, wikikből és könyvjelző szolgáltatásokból (bookmark) állt. A vállalati kommunikációban fokozatosan egyre népszerűbb lett a tSpace alkalmazása. Csak az új intranet platform alkalmazása után vált egyértelművé a vezetés számára, hogy az alkalmazás használatára vonatkozó szabályok (policy) és folyamatok meghatározására van szükség.

A közösségi média használatával kapcsolatos folyamatok és szabályok kialakítása során az egyik legfontosabb feladat volt az érintettek (stakeholders) érdekeinek és véleményüknek a megismerése.

• Mindenekelőtt meg kellett ismerni a közösségi média használattal kapcsolatos vállalati kultúrát, a lehetőségeket és a kihívásokat, korlátokat. Fontos volt feltérképezni, hogy a közösségi alkalmazások bevezetésével és használatával kapcsolatos ellenállás milyen mértékű és mely szervezeti elemeket érinti: kik a szövetségesek és az ellenzők. A vállalati kultúra változása érezhető-e a végrehajtói szinten és a vezetői szinten egyaránt? Mely közösségi média formák váltak a leginkább elfogadottá: a blogolás, a mikroblogolás, a wiki-hasunálat?

• Fontos szem előtt tartani, hogy a meglévő és valós üzleti igényekre koncentráljunk a közösségi média stratégia kialakítása során. Először a viszonylag könnyen megvalósítható feladatokra koncentráljunk.

• Tanuljunk a versenytársak hibáiból és sikereiből, vizsgáljuk meg, hogy ők milyen módon alkalmazzák a közösségi média eszközeit? Nézzük meg, hogy milyen szabályozást vezettek be (policy).

60 napos, úgynevezett blog próbaidőszakot vezettek be 4 intraneten megjelenő blog és fórum bevonásával, amely során figyelték és ellenőrizték, hogy a felhasználók (munkatársak) által írt tartalmak megfelelnek-e a meghatározott szabályoknak.

Az AT&T közösségi média szabályozás főbb elemei tulajdonképpen azt az üzenetet kívánják eljuttatni a munkatársak felé, hogy a virtuális világon belüli kommunikációra a való világhoz hasonló kommunikációs szabályok vonatkoznak:

• a közösségi médián belüli kommunikációra is természetesen vonatkozik az üzletviteli szabályzat (code of business conduct);

• a munkatársak nem publikálhatnak bizalmas, szabadalmi jog által védett vagy egyéb módon nem publikus információkat;

• a szabályok megsértésének következményei, szankciói egyértelműen publikáltak;

• a közösségi médián történő kommunikációnak fontos eleme kell, hogy legyen, hogy a munkatársak által történő kommunikáció személyes véleményt takar, nem pedig a vállalat hivatalos álláspontját;

• nem lehet névtelenül kommunikálni, minden esetben szükséges a felhasználói azonosító vagy valamilyen személyes azonosító használata; ha munkájával kapcsolatban külső internetes médiumon ír egy AT&T alkalmazott, akkor a cég munkatársaként kell megneveznie magát;

• a munkatársak legyenek udvariasak a más részlegekkel, cégekkel és termékekkel kapcsolatos vélemények publikálása során;

• nem publikálhatnak jogi véleményeket;

• nem becsmérelhetik a versenytársakat, az ügyfeleket, a beszállítókat;

• tartózkodni kell a heves és indulatos vitákat potenciálisan kirobbantó témákhoz való hozzászólásoktól; obszcén és durva nyelvezet nem alkalmazható; etnikai és személyes inzultus nem megengedett.

A közösségi média AT&T-n belüli és kívüli alkalmazásának néhány példája

A TIP (The Innovation Pipeline), azaz innovációs csatorna egy belső alkalmazás, amely a crowdsourcing-ot, azaz a tömegek intellektuális erejét kihasználva összegyűjti a vállalat alkalmazottjainak innovációs ötleteit, javaslatait (28 ezer regisztrált felhasználó használta már ezt az alkalmazást).

A már említett tSpace szintén egy belső használatú közösségi médium, amely több mint 23 ezer wiki bejegyzést, 113 blogot, 103 különböző közösséget és számtalan alkalmazotti profiloldalt tartalmaz.

A vállalaton kívüli közösségi média használat egyik példája az att.jobs oldal, amely a cég által üzemletett karrieroldal, valamint a cég Twitter-es karrieroldala. A legjelentősebb cégen kívül működő közösségi oldal az AT&T Facebook oldala, amely jelenleg több mint 450 ezer rajongóval rendelkezik. A Twitter-es főoldaluk jelnleg majd 5 ezer követőt ért el. Ezen kívül a YouTube-on és a Flickr-ön is saját oldalakat tart fenn. A Twitteren külön ügyfélszolgálati oldalt is üzemeltetnek ATTCustomerCare néven, ahol Molly, a cégnél már 15 éve dolgozó, kétgyermekes anya várja az ügyfelek észrevétleit.

B2B jellegű közösségi média alkalmazások az AT&T-nél
Az AT&T Small Business Facebook oldal a kisvállalkozásoknak nyújt hasznos információkat, illetve fóruma az ilyen jellegű vállalkozásoknak.

Ugyancsak a vállalkozások számára nyitották meg a Twitter-en a BizSolutions oldalukat, valamint a YouTube-on az AT&T Enterprise oldalukat.

Az AT&T teljes közösségi média portfóliója az AT&T Social Media oldalon érhető el.

A teljes előadásanyag itt olvasható:

FORD: a közösségi média nagyvállalati alkalmazásának egyik úttörője

A Ford az egyik legjelentősebbnek tartott multinacionális nagyvállalat, amely az elsők között alkalmazta a közösségi média által nyújtott eszközöket és lehetőségeket. A cég internetes közösségi médiával kapcsolatos stratégiáját Scott Monty, a Ford közösségi média vezetője így foglalja össze: "a Ford közösségi média stratégia célja a vállalat emberibb arculatának kialakítása (humanizálása) a vásárlók Ford alkalmazottakkal és egymással való összekapcsolásán keresztül, mely folyamat során értékteremtésre törekszünk."

A Ford három nagyobb vállalati blogot üzemeltet, de természetesen aktívan jelen van a jelentősebb közösségi médiumokon is, így a Facebook, a Twitter, a YouTube, a Flickr, a Scribd, valamint a Delicious oldalain - derül ki Scott Monty egyik előadásából:

Ford Social Media Press Release (SMPR) honlap:  a “Ford Közösségi Média Sajtóközlemény” honlap egy nagyvállalati internetes „sajtószoba” megspékelve a közösségi média által nyújtott közösségépítő lehetőségekkel. Egy tartalmilag a sajtóközleményekre, technikailag a WordPress blog platformra épülő blog. Az RSS folyam lehetőséget nyújt az érdeklődők számára, hogy a megjelenéssel egy időben értesülhessenek egy adott témához (sajtóközleményhez) kapcsolódó, különféle formátumú digitális megjelenések (írott anyagok, fotók, videók, hanganyagok) publikációjáról. Mindezt olyan formában publikálva, hogy azt a lehető legkönnyebben lehessen további közlésre felhasználni – akár online hírként, akár blog bejegyzésként, akár más közösségi honlapokon. A Ford a Creative Commons  licencszabályai szerint kifejezetten hozzá is járul ezen információk szabad felhasználásához (forrásmegjelöléshez kötve a publikálás jogát).

The Ford Story:  ez a vállalati blog azzal a céllal készült, hogy bemutassa, hogy a Ford mennyire elkötelezett a csúcsminőségű, gazdaságos autók fejlesztése terén és a piaccal szemben mennyire nyitott cég. A honlap szintén a WordPress blog platformjára épült vállalati blog, amely megannyi ponton és módon kapcsolódik a cég többi közösségi médiumához (Facebook, Twitter, YouTube, Flickr, Scribd, Delicious), számos lehetőséget biztosítva az olvasói reakciók kifejtésére, Ford autókkal kapcsolatos élményeik megosztására. 

The Fiesta Movement:  2009 elején a Ford létrehozta a “Fiesta Movement” nevű mozgalmat, amelynek célja, hogy még az új Fiesta típus bevezetése előtt megkedveltesse a „kis autók is lehetnek menők” gondolatot hagyományosan nagy autók irányt rajongó amerikai vásárlók körében. A Ford merőben új módszert választott a márka bevezetéséhez: nem ismert szakújságíróknak osztotta ki a prototípusokat, hanem a létrehozott közösségi honlapon keresztül 4000 jelentkező közül több tucat húszegynéhány éves potenciális vásárlót kiválasztott, akik fél évig használhatták az autót. Cserébe, a kiválasztottaknak meg kellett osztaniuk az új autóval kapcsolatos tapasztalataikat a legismertebb közösségi médiumokon e célra létrehozott Ford oldalakon (Facebook, Flickr, Twitter, YouTube). A mozgalomban résztvevő 100 kiválasztott „ügynöknek” (agent) a kampány során havonta egy-egy küldetést kellett végrehajtani, amiről be kellett számolniuk az előbb említett közösségi médiumokon. Ilyen küldetés volt például, hogy az ügynököknek el kellett készíteni egy 5 perces rövidfilmet a kedvenc filmjük alapján, vagy például, találniuk kellett egy hasonmást és rá kellett venni, hogy utánozza egy jelenetben az „eredeti” hírességet. Jelenleg a második kampánysorozat folyik 100 új ügynök részvételével. 1

Scott Monty, a Ford közösségi média vezetője az alábbi tanácsokat adja a hatékony közösségi média kommunikációval kapcsolatban:

1. Először figyelj és hallgass
2. Figyelj és hallgass még többet
3. Adj érdemi választ
4. Légy tiszteletteljes
5. Készítsd fel az erőforrásaidat
6. Állj mindig készen
7. Légy emberi
8. Legyen humorérzéked
9. Ne vedd magadra

Related articles by Zemanta

• Learn Social Media by Example: The Ford Fiesta Campaign Analyzed (thoughtpick.com)

A közösségi média nagyvállalati integrációjának szakaszai

Brian Solis médiakutató szerint 2010-ben a közösségi média az üzleti világ szereplői számára „mainstream” eszközzé válik. A közösségi média alkalmazások üzleti integrációjának folyamata – a már e téren sikeres vállalatok tapasztalatai alapján – az alábbi főbb szakaszokra bontható.

Felkészülési szakasz – kommunikáció figyelése

A közösségi média eszköztárát hatékonyan alkalmazó cégek az első szakaszban egyfajta tanulási folyamaton mennek keresztül: figyelik e médiumok működését, a tipikus interakciókat, a kommunikációs stílust, tanulnak a már ezen a médiumokon működő vállalatok hibáiból, sikereiből. Egy adott iparággal, vállalattal kapcsolatos közösségi médián megjelenő kommunikáció kulcsszó-alapú figyelésére több eszköz is alkalmazható, mint például a Google Alerts, a Twitter Search, a Radian6 és a PR Newswire’s Social Media Metrics eszköze. Érdemes heti/havi rendszerességgel vezetői összefoglalókat készíteni ezek alapján, hogy a döntéshozók képet kapjanak a közösségi médián aktuális, az iparágat és a vállalatot érintő főbb témákról.

Tervezési, kísérleti szakasz – célmeghatározás és egyre aktívabb kommunikáció
Sok cég elhamarkodottan és meggondolatlanul kihagyja ezt a tanulási fázist és mindenféle piackutatás és terv vagy kitűzött cél nélkül belevág a közösségi médián történő kommunikációba, anélkül, hogy képük lenne arról, hogy melyek a leghatékonyabb közösségi kommunikációs platformok és stratégiák. Azok a cégek, akik gondos előkészítés (tanulás), tervezés (célkitűzés és stratégiai tervezés), a közösségi média vállalattal kapcsolatos használatáról szóló szabályrendszer kialakítása után lépnek a színre, azok általában kevesebb hibát követnek el és hatékonyabban képesek megszólítani a célközönséget.

Talán a legfontosabb, hogy minél előbb meghatározzuk a közösségi média alkalmazásával elérendő céljainkat. Christopher Barger, a General Motors globális szintű közösségi média igazgatója szerint el kell dönteni, hogy mi a legfontosabb célunk:1

• még fogékonyabbak akarunk lenni az emberek/fogyasztók problémáival kapcsolatban;
• az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban akarjuk a közönség/fogyasztók visszajelzéseit a szervezetbe visszacsatolni;
• emberibbé akarjuk tenni a márkánkat a külvilág számára és meg kívánjuk mutatni a logónk mögött lévő kollégák emberi arcát;
• növelni akarjuk közösség ismeretanyagát a jelenlegi termékeink/szolgáltatásaink erősségeivel kapcsolatban, és pontosabb információkat akarunk nyújtani a vállalatunkról.

Az első fázis után érdemes első lépésként csupán a legfontosabb néhány közösségi média platformon megjelenni: ez tipikusan a Twitter, a Facebook, a YouTube és a Flickr szokott lenni. Ezt a szakaszt tekintsük egyfajta kísérleti szakasznak, amely során a vállalat gyakorlati tapasztalatot szerez e platformok kezelésével kapcsolatban, az ott folyó kommunikáció sajátosságairól.

Fontos, hogy mérjük a vállalattal kapcsolatos említések számát, a vélemények típusát (pozi-tív/semleges/negatív a vállalattal kapcsolatban), a forgalmi adatokat, valamint a kapcsolatok (rajongók, követők, csoporttagok stb.) számát.

E kísérleti szakasznak is az egyik legfontosabb feladata a kommunikációk és interakciók figyelése, hogy hatékonyan tudjunk reagálni a céggel kapcsolatos jelentősebb pozitív/negatív érzelmi véleménynyilvánításokra. A tanulási szakasztól eltérően itt már általában reagálni kell a vállalattal kapcsolatos dialógusokra vagy véleménynyilvánításokra, illetve proaktívan kommunikálni kell a közösséggel: például különféle aktivitásokat, eseményeket kell kitalálni és kommunikálni (pl. szavazás, játékok, versenyek).

Fontos, hogy amennyire lehet, a kommunikáció valósidejű legyen, azaz amint tudunk, válaszoljunk a kérdésekre, megkeresésekre, szolgáljuk ki minél gyorsabban a kommunikációs igényeket.

Fontos, hogy minden aktivitás vagy esemény és a kiváltott eredmény dokumentálva legyen (pl. az aktivitásban vagy eseményen résztvevők száma, a kapcsolódó párbeszédek és vélemények érzelmi vetülete, forgalmi adatok). Ezek alapján a mért adatok alapján kell eldönteni, hogy mi az ami működik egy adott célközönség körében és mi nem.

A kísérleti szakasz egyik legfontosabb célja, hogy megtaláljuk az adott célközönséggel a hangot és a kísérleti szakasz tapasztalatai alapján finomítsuk a tervezési szakaszban meghatározott céljainkat. Mindkét cél hatékony megvalósításához szükséges a tevékenységeink eredményeinek és a közösség velünk kapcsolatos interakcióinak, kommunikációinak a folyamatos mérése.

A mérési eredmények alapján könnyebben eldönthető, hogy az adott cég mely részlegei a leginkább érintettek a közösségi médián történő kommunikációban (marketing, értékesítés, ügyfélszolgálat, termékfejlesztés, PR). Általában a különböző, valamilyen szinten érintett vállalati részlegek közötti együttműködés során jöhet csak létre hatékony vállalati közösségi média kommunikáció, azonban, hogy ez az együttműködés milyen konkrét formát ölt, az nagymértékben a vállalati kultúrától, a cég szervezeti felépítésétől, a kitűzött céloktól és a rendelkezésre álló erőforrásoktól függ. A General Motors-nál például a közösségi média a kommunikációs csapat feladatai közé tartozik. Ez a csapat közvetlenül a kommunikációs elnökhelyettesnek, ő pedig közvetlenül a vezérigazgatónk jelent. De a GM külsős erőforrásokat is igénybe vesz bizonyos specializált feladatok elvégzésére: elsősorban a mérés és monitoring, valamint az új lehetőségek és az új befolyásoló tényezők meghatározása terén, de bizonyos tartalmak előállítását is külsős szakemberek végzik (pl. videó anyagok készítése).

Stratégiai, fókuszált jelenlétre kell törekedni, azaz a célközönségünk által leginkább látoga-tott/használt platformokra kell koncentrálni a tevékenységünket, de ugyanakkor folyamatosan figyelni kell a vállalattal kapcsolatos, a közösségi média egyéb eszközein történő párbeszédeket, véleménynyilvánításokat. Ügyelni kell arra, hogy csak lényeges információkat osszunk meg a közönségünkkel, a felesleges „fecsegés” kerülendő.

Szintén fontos, hogy már a kezdeti szakaszokban tréningekkel képezzük a dolgozóinkat. A GM például 45 perces interaktív képzési kurzust publikált az intraneten, amely a dolgozóknak alapszinten elmagyarázza, hogy hogyan/miért/hol lépjenek fel a közösségi médiák terén. Egy magasabb szintű tréninganyag még behatóbban járja körül a témát. Ezt még egy belső használatú blog is kiegészíti, amely a dolgozók közösségi média alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatait gyűjti össze és osztja meg.

Éles szakasz – folyamatos és felelős kommunikáció, szervezeti adaptáció
A kezdeti szakaszok után – lehet, hogy csak hónapok, vagy egy-két év alatt – a vállalat olyan mértékű tapasztalatra és közösségre, közösségekre tesz szert, amely lehetővé teszi egy jól definiálható célrendszer és a hozzá kapcsolódó stratégia megfogalmazását.

A tapasztalatok szerint a szervezetnek folyamatosan alkalmazkodnia kell: hatékonyabbá kell tennie, fejlesztenie kell a meglévő eszközöket, szolgáltatásokat és a felhasználásukat szabályozó iránymutatásokat. Idővel szükségszerűvé válik a formális közösségi CRM programot támogató csapat/csapatok, folyamatok és szabályozók kialakítása.

Ebben a szakaszban még inkább hangsúlyt kap a tevékenységek eredményeinek mérése, és annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a kitűzött célok mennyire teljesültek. A felelősség és elszámoltathatóság kérdése is ebben a szakaszban nyer értelmet.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a közösségi média egyik sajátossága, hogy igen gyorsan fejlődő, változó kommunikációs tér, mind eszközeit, mind a módszereket tekintve. Emiatt a fenti üzleti integrációs szakaszok újraértékelődhetnek, és újra előtérbe kerülhetnek. Erre a területre különösen érvényes a folyamatos tanulás szükségessége.

Christopher Barger szerint a közösségi média alkalmazása során csak nagyon kevés ötletet kell élből elutasítani, mert az esetek 95%-ában, ha valami nem is működik úgy ahogy azt terveztük, a hibákból hasznos tanulságok vonhatók le jövőre nézve. Persze ez alól kivételt kell tenni az olyan ügyekben, amely során a hiba vagy vétség egy olyan szabály megsértéséből fakad, amelyet tartalmaz a közösségi média etikai szabályaival, a vállalati szabályozással (lásd a későbbiek során ismertetett Vodafone példát).

Related articles by Zemanta

• The 10 Stages of Social Media Business Integration (mashable.com)