Google+, válasz a Facebook kihívására

A napokban jelentette be a Google, hogy Google+ néven elérhetővé tette új közösségi média szolgáltatását. (Sajnos egyelőre csak jelentkezni lehet, ők hívják meg a jelentkezőket.)

A Google+ készítői nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mintsem, hogy közelebb hozzák az élmények, érzések, információk online megosztásának módját a való világban megszokott módokhoz. Az alapvető különbség az eddig megszokott közösségi hálózatokhoz képest, hogy a Google+ egyik fő célja, hogy könnyen csoportosíthatóvá, szegmentálhatóvá tegye az ismerőseink, barátaink körét. Az így jól elkülöníthető csoportok tagjaival ("Körök", ahogy ők hívják) jól elkülöníthető módon, sokkal specifikusabban tudunk kommunikálni. Vic Gundotra, a Google+ projekt vezetője szerint a Google+ nem egy Facebook gyilkos szolgáltatásnak készült, csak hatékonyabb eszközrendszert akartak létrehozni a Facebook meglévő eszközeinél.

Egy igen hasznos kis demót állítottak össze a szolgáltatás működéséről. Az alábbi videóban foglalták össze az új szolgáltatás lényegét.

Öt fő részre osztható a szolgáltatás...
Circles: itt állíthatjuk be az ismerősi/baráti köreink összetételét - egyszerű drag and drop módon. Elsőként a Gmail címlistánkon szereplőket tudjuk bevonni a Google+ köreinkbe:

Sparks: leginkább a Facebook hírfalára hasonlító szolgáltatás, ahol megoszthatjuk gondolatainkat, de egy kicsit másképp mint eddig. Pl. a különböző érdeklődési köreinknek megfelelően csoportosíthatjuk az általunk, a barátaink által, meg mások által is megosztott képeket, linkeket, információkat. A Google blogján "megosztó gépnek" hívják a Sparks szolgáltatást. Talán ennek a szolgáltatásnak a működésére vagyok a leginkább kíváncsi.

A Hangouts szolgáltatás gyakorlatilag egy videó-konferencia lehetőség, amellyel maximum 10 fő csatlakozhat egy közös beszélgetéshez, eszmecseréhez. Létrehozhatunk videó-köröket, meghívhatunk rá barátokat, ismerősöket, de csatlakozhatunk is barátaink ismerőseink videó-köreihez:

Két kifejezetten mobiltelefonnal kapcsolatos szolgáltatás is elérhető (lesz): a képek/videók azonnali megosztását elősegítő Instant Upload szolgáltatás, valamint a Huddle szolgáltatás, amely gyakorlatilag csoportos üzenetküldést tesz lehetővé, egyfajta chat-szolgáltatás.

A több száz fős fejlesztői gárda által készített Google+ első látásra sem az eddig megszokott spártai megjelenésű felület... marad az egyszerűség, az átláthatóság, de látszik, hogy a látvány nem tizedrangú tényező. Szervezeti döntések is alátámasztják, hogy mennyire komolyan veszik ma a Google-nél a közösségi média fontosságát: áprilistól az egyik Google alapító, Larry Page egyik elsőrendű feladata a Google+ projektben való aktív részvétel, sőt a projektet vezetőt Vic Gundotra-t a Google szenior alelnökévé nevezték ki.

A Google már néhányszor próbált a közösségi média terén nagyot alkotni, de ezidáig ezen a piacon nem sikerült az elsőséget magához ragadnia (2004 Orkut; 2009 Buzz; 2010 Wave). Talán most sikerül és akkor kiegyensúlyozottabb lesz a verseny ezen a piacon. Úgy érzem, ez a vállalkozás sikeresebb lesz a "befuccsolt" elődeinél.

És, hogy miért fontos mindez a Google számára? Ezért: az USA-ban az átlag felhasználó már jóval több időt lóg a Facebook oldalain, mint a Google szolgáltatásainak az oldalain. A Facebookra szánt idő nő, a Google stagnál.

Forrás: Business Insider

A közösségi média megelőzi a pornót

Köztudott, hogy az internet "tömegcikké" válása óta verhetetlen volt a szex- és pornóipar az interneten, ami az internetoldalak látogatottságát illeti. Mára az internetes látogatottság terén a szex- és pornóipar vezető helyét átvette a közösségi média - derül ki többek között Erik Qualman (neves közösségi média szakember) friss videójából. A közösségi média fogyasztás ilyen mértékű növekedése, sokak mindennapi életére gyakorolt hatása miatt többen (Erik Qualman is) egyfajta "forradalomról" beszélnek. A lenti videónak is "Közösségi média forradalom 3" a címe... szerintem sem alaptalanul:

101 (közösségi) marketing idézet

Nem tudom, hogy ki mennyire kedveli a tartalmas idézeteket... én általában csípem ezt a "műfajt". Persze nem mindegy, hogy kitől és mit idézünk. Az alábbi idézet gyűjteményt a napokban jelentette meg az inbound marketing szoftvert gyártó és forgalmazó amerikai Hubspot. A 101 idézet közül nekem pl. az alábbi néhány bejön (direkt nem fordítom, mert így a leghitelesebb):

• “Think like a customer." Paul Gillin - A New Influencers c. könyv szerzője

• „People share, read and generally engage more with any type of content when it’s surfaced through friends " & people they know and trust.” Malorie Lucich, a Facebook szóvivője

• “If you have more money than brains, you should focus on outbound marketing. If you have more brains than money, you should focus on inbound marketing.” Guy Kawasaki – az Apple volt vezető munkatársa; az Alltop.Com társalapítója

• „Companies need to lighten up and take themselves less seriously. They need to get a sense of humor.”  The Cluetrain Manifesto c. 1999-ben megjelent internet kommunikációs alapmű

• “By listening, marketing will re-learn how to talk." Doc Searls & David Weinberger - a Cluetrain Manifesto c. könyv társszerzői

• "The biggest mistake we see companies make when they first hit Twitter is to think about it as a channel to push out information." Tim O’Reilly & Sarah Milstein - a The Twitter Book társszerzői

• “The next time you hear a social media myth, question it. Ask for the proof, and ask out loud." Dan Zarrella - közösségi média kutató, Hubspot

• "Good-bye, Broadcast! Hello, Conversation!" Shel Israel - a Naked Conversations c. könyv szerzője

• “Companies are learning that it’s much better to offer customers a place to give direct feedback at their virtual doorstep than to ignore complaints and let them crop up everywhere." Brian Reich & Dan Solomon - a Media Rules c. könyv szerzői

• „By publishing content that shows buyers you understand their problems and can show them how to solve them, you build credibility.” Albee Ardath – az Emarketing Strategies For The Complex Sale c. könyv szerzője

 

Az okostelefon felhasználók 3/4-e az SMS-hirdetést preferálja, de köszöni mégse nagyon kér belőle

Az okostelefon felhasználók elvileg 65%-a nyitott az okostelefonon keresztül kapott reklámokkal szemben, de 83% szerint a legideálisabb gyakoriság a havi csupán legfeljebb két reklám. Ehhez hasonló érdekes okostelefon statisztikákat publikált egy angol médiaügynökség, az Upstream, amely magát a világ vezető mobil marketing ügynökségének tartja: több mint 40 ország több mint 500 millió mobiltelefon előfizetőjét érik el különböző marketing szolgáltatásaikkal. Tehát valószínű, hogy konyítanak a piac működéséhez "egy kicsit".

A lenti felmérés 2010. november 29 - december 1. között készült és 2198 18 éven felüli angol mobiltelefon előfizető válaszait tükrözi (a felmérés reprezentatív minta alapján készült).

A felmérés legfontosabb eredményei

• a válaszadók 65%-a nyitott az okostelefonon keresztül kapott reklámokkal szemben, de 29% kifejezetten nem kedveli azokat - 6% semleges;

• 52% leginkább a saját mobilszolgáltatójának a reklámjait kedveli és csak 8% válaszolta azt, hogy nem bánja, ha harmadik féltől kap reklámot - 40% "nem tudja", azaz nincs markáns véleménye;

• az okostelefonosok 75%-a SMS-ben kívánja leginkább kapni a mobilreklámokat - 15% mobil interneten, 10% mobil alkalmazáson keresztül;

• úgy tűnik, hogy nem szeretjük, ha gyakran bombáznak mobilreklámokkal: a válaszadók 83%-a szerint a legideálisabb gyakoriság a havi legfeljebb két reklám - ez nem túl sok. Csupán a válaszadók 2%-a szerint nem probléma, ha a reklámok száma meghaladja a havi öt reklámot.

• ami engem meglepett: a válaszadók 72%-a szolgáltatót váltana, ha harmadik féltől kapnának mobilreklámokat! (Engem személy szerint nem zavarnak ilyen mértékben a mobilreklámok.)

Facebook - magyar helyzetkép 2011. június elején

A magyar Facebook felhasználók száma 2011. június elején meghaladta a 3.278.000 főt – állítja a Facebook statisztikákat publikáló cseh Candytech által üzemeltetett Socialbakers.

A Facebook majd 3,3 milliós magyar tábora még mindig elmard az iwiw médiaajánlatában publikált felhasználói számhoz képest, amely 4,5 millió, azonban a magyar Facebook regisztrált felhasználók száma 2009. november eleje óta körülbelül 430 ezer főről 2011. június elejére 3,27 millió főre nőtt!

A Facebook-iwiw-Index-YouTube látogatottsági erőviszonyait a Google Trends alábbi, a négy szolgáltatás napi egyedi látogatószámát ábrázoló grafikonja szemlélteti. Jól látható, hogy a Facebook napi magyar látogatói száma tavaly októberben haladta meg az iwiw napi magyar látogatói számát és a különbség egyelőre nő a Facebook javára. Szembetűnő különbség a Google DoubleClick Ad Planner oldalán, hogy míg a Facebook-on egy átlagos látogatás során a magyar látogatók 23:20 percet, addig az iwiw-en kevesebb mint fele annyit, 10:50 és fél percet töltenek el.

A Socialbakers.com további érdekes magyar vonatkozású adatai:

• nemzetközi összehasonlításban, a regisztrált felhasználók száma alapján maradtunk a 41. legnépesebb nemzet - a csehek után és a nigériaiak előtt;
• a magyar lakosság 32,81 %-a, az internet hozzáféréssel rendelkező magyarok 53,09 %-a regisztrált Facebook felhasználó;
• az átlagos CPC érték 0,41 USD-re emelkedett, az átlagos CPM érték 0,17 USD-re nőtt (CPC = cost per click, azaz kattintásonkénti költség; CPM = cost per mille, azaz ezer megjelenésre jutó költség);
• a magyar felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi - ez az arány az elmúlt hónapokhoz képest nem változott, stabilizálódni látszik;
• a magyar felhasználók korosztály szerinti megoszlása: 18%-a 13-17 év közötti, 24%-a a 18-24 év közötti, 25 %-a a 25-34 év közötti, 17%-a a 35-44 év közötti, 15%-a pedig a 45 éven felüli korosztályba tartozik, de az utóbbi 3 hónapban legnagyobb számban a 25-34 és a 35-44 éves korosztályból kikerülő felhasználók száma nőtt.

A legtöbb rajongóval/követővel rendelkező 10 magyar Facebook oldal 2011. június elején:

(Zárójelben az egy hónap alatt elért rajongószám növekedés látható.)
1. Túró Rudi: 417 107 (11,24%)
2. Showder Klub: 358 883 (8,98%)
3. Milka csokoládé: 275 919 (13,72%)
4. Rádió 1: 274 503 (10,08%)
5. Mekizni jó!: 257 722 (14,00%)
6. Bónusz Brigád: 177 615 (21,22%)
7. MTV Hungary: 118 387 (9,32%)
8. Kupon Világ: 98 719 (15,79%)
9. NoSalty a Webszakácskönyv: 88 997 (14,45%)
10. Coce Club, Siófok: 84 524 (11,50%)

A Facebook összes felhasználójának száma 2011. június elején meghaladta a 689 millió főt. A legtöbb Facebook felhasználó egyesült-államokbeli (149,4 millió), a második legnépesebb Facebook csoport az indonéziai felhasználók csoportja (37,9 millió ember), a harmadik legtöbb Facebook felhasználót produkáló ország az Egyesült Királyság (29,5 millió felhasználó).

Érdemes válaszolni az ügyfeleknek a Twitteren (is)

A cégeknek kifejezetten érdemes választ adni a Twitteren a velük kapcsolatos kérdésekre - derül ki egy amerikai cég, az InboxQ&A friss kutatásából. A Twitter felhasználók 59%-a valószínűbb, hogy követni fogja a válaszadó céget, 64%-a pedig valószínűbb, hogy vásárol is tőle.

Az InboxQ&A egy olyan alkalmazást ajánl ügyfeleinek, amellyel a cégek valós időben vizsgálhatják, hogy milyen kérdések jelentek meg egy adott céggel kapcsolatban a Twitteren (pl. saját cégükkel vagy versenytársaikkal kapcsolatban).

Az InboxQ&A 1825 Twitter felhasználó szokásait vizsgálta a tekintetben, hogy mennyi és milyen jellegű kérdést tettek fel 2011. áprilisában a Twitteren keresztül.

Napi átlag 102 ezer kérdés jelent meg a vizsgált időszakban. A kérdések körülbelül kétharmada üzleti jellegű kérdés, minden negyedik kérdés valamilyen termék ajánlására (13%), azzal kapcsolatos tanácsra vonatkozik, vagy műszaki támogatást igénylő kérdés (12%). 

A 100 követőnél több kapcsolattal rendelkezők kérdezési gyakorisága (67%) kétszerese a 100-nál kevesebb követővel rendelkezők kérdezési gyakoriságának (33%). A kérdéseink döntő részét a követőinknek tesszük fel és nem közvetlenül pl. az adott termékkel kapcsolatos cégnek - ez az arány meglepően alacsony: 2-4%.

A kérdések nagy része megválaszolásra kerül, csak viszonylag kis részére nem kapnak választ a kérdést felvetők (12-22%).

A kérdésekre adott válaszok nagyobb részét megfelelőnek tartják a kérdezők, azonban a válaszok 13-32%-a nem megfelelő a kérdező véleménye szerint.

Vállalati szempontból kifejezetten jó hír, hogy a vizsgált minta 80%-a szerint a cégek által adott válaszok legalább annyira megbízhatóak, mint a követők által adott válaszok. Ezek szerint a cégek többsége komolyan veszi a válaszadást és érdemi válaszokat adnak.

Forrás: http://inboxqa.posterous.com/54320628