GlobalWebIndex: az internet- és közösségi média felhasználás globális trendjei

A közösségi média kutatásokra és tanácsadásra specializálódott angol Trendstream  GlobalWebIndex néven kutatássorozatot indított 2009-ben, melynek célja, hogy 16 nagy internetpiac működését vizsgálja, különös tekintettel a közösségi média használat trendjeire.

A jelenleg elérhető kutatási anyaguk 2009 júliusában és 2010 januárjában felvett adatok alapján a lent látható 16 ország, 16-16 ezer, 16-64 év közötti aktív internet felhasználójának felhasználási szokásait elemezte:

Az online fogyasztás „termék/szolgáltatás-skálája” és a két vizsgált időszak közötti eltérés alapján kiemelendő, hogy az első három leginkább használt online szolgáltatás a videó nézés, az elektronikus levelezés, valamint az internet banki szolgáltatások használata kiemelkedik a többi alkalmazási mód/alkalmazott szolgáltatás közül (a válaszadók több mint fele használja ezeket a szolgáltatásokat). Fél év alatt a közösségi szolgáltatások alkalmazása nőtt leginkább, és az előbb említett három szolgáltatási kör, valamint az azonnali üzenetküldő szolgáltatások után az ötödik leginkább használt alkalmazásfajtává léptek elő a közösségi alkalmazások.

A vizsgált 16 ország közül a közösségi oldalak leginkább Indiában, Brazíliában, Oroszországban, valamint az angolszász országokban (az Egyesült Királyságban, Kanadában és az USA-ban) a legsikeresebbek. Saját blogot legtöbben Kínában, Dél-Koreában, és Indiában írnak a megkérdezettek. Mikroblog alkalmazásokat (pl. Twitter) legtöbben Kínában, Indiában és Brazíliában használnak – az adott ország összes válaszadójához képest.

A megkérdezettek által leginkább használt alkalmazások közül kiemelkedik a Facebook és a LinkedIn:

Az előadásanyag itt látható:

A Facebook-on négyszeresére nőtt a vásárlási szándék „organikus” közösségi támogatással is kiegészített hirdetési formátum használata során

A Nielsen több mint 800 ezer Facebook felhasználóra és 14 márka hirdetéseire kiterjedő friss kutatása szerint jelentősen nőtt a reklámok visszaidézettségi szintje (recall), ismertsége (awareness), és a hatásukra bekövetkező vásárlási szándék (purchase intent), ha a közösségi oldalakon elhelyezett hirdetés megjelenítette azokat az ismerősöket, barátokat, akik követői (fan) lettek a márkának, vagy „belájkolták” az adott hirdetést.

Ezek a reklámhatékonyság mérőszámok tovább nőnek, ha egy adott hirdetés ún. „organikus” közösségi támogatással is kiegészül, például, ha egy adott felhasználó hírfolyamában megjelenik egy hírblokk (lásd a 3. ábrát lent), hogy az adott felhasználó egyik (vagy több) ismerőse, barátja követői lettek az adott márkának.

Röviden, a fizetett médiát (jelen esetben egy fizetett hirdetést) jelentősen hatékonyabbá teszi az ún. „earned” média, ahol a közösség tagjai „reklámoznak” egy adott márkát, például az adott márka követésével, reklámjának „belájkolásával”, azaz nekik tetsző elemként való megjelölésével. Azok közül, akik csak az egyszerű hirdetéseket látták, csak 10%-uk tudott visszaemlékezni a hirdetésre, de azok közül, akik ún. „organikus” közösségi támogatással is kiegészített hirdetést látták, azoknak 16%-a emlékezett a hirdetésre. Ami még meglepőbb, hogy a vásárlási szándék megnégyszereződött: 2%-ról 8 %-ra azoknál, akik nem csupán az egyszerű hirdetéseket látták, hanem „organikus” közösségi támogatással is kiegészített hirdetési formátumot is.

Ez is megerősíti azt a már korábban több kutatás során bebizonyosodott tényt, hogy a közösségi oldalakon lévő ismerősi/baráti körök milyen erős befolyásoló tényezők lehetnek az egyénre egy adott márkával kapcsolatos értékítélet kialakítása során.

Aki további információt szeretne az earned/paid média kifejezésekről, annak ajánlom a Forrester Research ezzel kapcsolatos írását.