A Nieslen McKinsey közös vállalata, az NM Incite nemrég publikálta egyik tanulmányának összefoglaló adatait, mely azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy milyen szempontok alapján jelölünk be barátként/ismerősként embereket a Facebook-on és miért szakítjuk meg az így létrejött kapcsolatokat.
A megkérdezett 1.865 tizennyolc éven felüli Facebook felhasználónak átlag 130 barátja volt. Nem meglepő, hogy a Facebook-on barátként/ismerősként megjelölt személyek 82%-át a jelölők már ismerték a való világból. 60 százalékuk kölcsönös barát; 11 százalékuk valamilyen üzleti kapcsolatban áll; 8 százalékuk valamilyen sporttárs/edzőtárs. A fennmaradó 25% igazából nem valós kapcsolat: például a barátként megjelöltek 7%-a a kapcsolatok számának növelése érdekében lett csak megjelölve; 7% azért jelöl meg valakit, mert tetszik a fotója.
Az sem meglepő, hogy a Facebook kapcsolatok megszakadásának legfontosabb oka valamilyen sértő megjegyzés: a felhasználók 55%-a emiatt szakit meg egy Facebook kapcsolatot. Ugyancsak magas, 39% annak az aránya, amikor a kapcsolat megszakadásának oka egy olyan barát/ismerős, aki valamit megpróbál eladni a Facebook baráti körének. Ezt a kalmárkodó stílust magánszemélyek esetében egyszer-kétszer biztos el lehet sütni, de ha valaki ebből rendszert csinál, és a kommunikációjának ez a magva, akkor biztos nem számíthat kiterjedt és hosszú távú kapcsolatokra – úgy ahogy a való életben sem. És ez bizonyos mértékben vonatkozik a céges közösségi média kommunikációra is, bár ebben az esetben egy cég barátként való megjelölésével nyilván a vele, termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatos releváns információk fontosak a céget bejelölő személy számára. Azonban ebben az esetben is vigyázni kell, hogy a céges kommunikáció releváns és visszafogott mértékű legyen.
Óvakodni kell a túl depresszív megjegyzésektől, bejegyzésektől is, mert a felhasználók 23%-a ezt az okot is fontosnak tartotta egy kapcsolat megszakítása szempontjából. Ha valaki nem túl interaktív (pl. nem válaszol a neki küldött üzenetekre, nem reagál a vele kapcsolatos bejegyzésekre), akkor is megszakíthatják vele a kapcsolatot (20%). A politikai kommentek miatt is megszakadhat egy kapcsolat (ez egy politikailag széthasadt országban, mint hazánk, sajnos talán még fontosabb ok is lehet).
A tanulmány másik része azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy mire használjuk leginkább a közösségi médiát (itt már nem csupán a Facebook felhasználókat kérdezték). Többek között a családtagokkal történő kapcsolattartást (89%), új és régi barátságok keresését és ápolását (88%), a szórakozási lehetőségeket (67%), a közösségi játékot (47%) adták meg a válaszadók a közösségi média főbb felhasználási okaiként.
A termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban a közösségi média használat fő okai:
• vásárlói vélemények olvasása (66%)
• termékek megismerése (60%)
• kuponok, promóciók elérése (58%)• pozitív visszajelzések kommunikálása (54%)!
• negatív visszajelzések kommunikálása (51%)
A termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fenti adatok alátámasztják a szájmarketing (word of mouth marketing) jelentőségét és fontosságát, így a közösségi média vállalati kommunikáción belüli fontos szerepét.
 |
| Forrás: NM Incite |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése