Az internet intézményekre gyakorolt várható hatása 2020-ig

Az internet jövőbeli társadalmi-gazdasági hatásait is vizsgáló amerikai Pew Research Center „Az internet intézményekre gyakorolt hatása a jövőben” címmel 22 oldalas tanulmányt jelentetett meg néhány hete. A tanulmány szerint 2020-ig az internet hatására olyan változások fognak bekövetkezni a legtöbb gazdasági szervezetben és kormányzati intézményben, amelyek következtében nő a hatékonyságuk és reakciókészségük. A tanulmány szerzői azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy befolyásos bürokratikus erők megpróbálják majd hátráltatni ezt az átalakulást és valószínűleg meghosszabbítják a fejlődési folyamatot. Kutatásuk során 895 technológiai szakembert és szakértőt kerestek meg kérdéseikkel. A válaszadók fele internet veteránnak számít, mivel már 1992 óta internet felhasználó.

A válaszadók 72%-a egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy

„2020-ig az online együttműködések innovatív formáinak elterjedésével jelentős mértékben nő a vállalkozások, a non-profit szervezetek és a kormányzati szervezetek hatékonysága és reakciókészsége.”

A válaszadók csupán 26%-a értett egyet az ezzel ellentétes kijelentéssel, miszerint

„A polgárokkal és fogyasztókkal történő interneten keresztüli és interneten kívüli kapcsolataik terén 2020-ig a kormányzati, gazdasági és non-profit szervezetek nagy része megmarad a 20. századi szervezeti modellek mellett.”

A kutatás során az alábbi fontos megállapítások nyertek megerősítést:

• Az internet által gerjesztett változások és elvárások változásra fogják kényszeríteni a szervezeteket, függetlenül attól, hogy mennyire állnak ellen. A média vállalatok klasszikus példáját jelentik annak, hogy az új digitális korszak kihívásait nem lehet figyelmen kívül hagyni.


• Azok a szervezetek lesznek a legsikeresebbek, amelyek képesek lesznek újradefiniálni az érintettekkel (stakeholders) való kapcsolatrendszerüket.


• A szervezetek „hálózati struktúrákat” alakíthatnak ki. A hagyományos szervezetek és a hálózatok között versengés fog kialakulni a tekintetben, hogy melyik képes a leghatékonyabban kezelni a különböző szervezeti kérdéseket.


• A szervezeti változások szakaszoltan fognak bekövetkezni az új és új technológiák elterjedésének hatására. Az elsők között változó szervezetek főként gazdasági szervezetek lesznek, a kormányzati szervezetek szervezeti átalakulására csak ezután fog sor kerülni. Ennek fő oka, hogy a kormányzati szervezetekre valószínűleg kisebb nyomást fog gyakorolni a változás, mert a polgárokkal történő közvetlen kapcsolataik nem olyan gyakoriak, mint a gazdasági szervezetek esetében.


• A kormányzati szervezetek nehézkesek és ellenállnak a változás igényének. Ezeknél a szervezeteknél a nyitottság irányába történő elmozdulás és a válaszadási készség javulása lassabb lesz a vártnál. Sőt, elképzelhető, hogy bizonyos kormányok és kormányzati szervezetek a digitális technológiákat arra fogják felhasználni, hogy még nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak a polgárok felett.


• A szervezeti változásokra elkerülhetetlenül sor fog kerülni  – a változás gyakran a periférián lévő szervezeteknél fog elsőként megkezdődni. Annak ellenére, hogy számos piaci lehetőséget nyújt a reakciókészség javulása, a hagyományos szervezeti rendszerek, mint például az iskolák lassan fognak alkalmazkodni és megújulni.


• Lehet, hogy a szervezetek egy jelentős része a nagyobb hatékonyság és jobb reakciókészség irányába mozdul el, de ezeket a változásokat korlátozni fogják az információ ellenőrzésére és bizonyos mértékű korlátozására irányuló természetes szervezeti törekvések.


• A szervezetek egy része lehet, hogy megmarad a 20. századi szervezeti formájánál, de a technológiák elterjedésével így is várhatóan javulni fog a teljesítményük.


• Az igazi kérdés nem maga a szervezeti változás. Az emberek az internet és a mobiltelefon felhasználásával arra fogják kényszeríteni a szervezeti struktúrákat, hogy megoldják a problémáikat, és amennyiben a változásra képtelen szervezetek nem alkalmazkodnak a megváltozott technológiai, társadalmi környezethez, akkor várhatóan elveszítik ügyfeleik jelentős részét.


• A hálózatok világában a szervezeten belüli élet még intenzívebbé válik. A szervezetek a legjobb szándékuk ellenére is csak nehezen fogják tudni kezelni az ügyfeleikkel és a polgárokkal történő egyre több interakcióból eredő feladattömeget.


• Jelentős szervezeten belüli változásokra várhatóan akkor fog sor kerülni, ha a digitális kor gyermekei (digital natives) fogják vezetni a szervezeteket.


• A változás legjelentősebb mozgatórugója a publikus információk még szélesebb körben történő publikálása lehet. A polgárok és fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy közvetlen hozzáférésük lehessen az őket érdeklő információkhoz és adatokhoz.

A kutatásban olyan neves internet szakértők vettek részt, mint Clay Shirky, Esther Dyson, Doc Searls, Nicholas Carr, Susan Crawford, David Clark, Jamais Cascio, Peter Norvig, Craig Newmark, és Ethan Zuckerman.

A kutatásban résztvevő ismertebb cégek: Google, Microsoft, Cisco Systems, Yahoo!, Intel, IBM, Hewlett‐Packard, Ericsson Research, Nokia, New York Times, O’Reilly Media, Thomson Reuters, Wired magazin, Economist hetilap, NBC, RAND Corporation, Verizon Communications, Linden Lab, Institute for the Future, British Telecom, Qwest Communications, Raytheon, Adobe, Meetup, Craigslist, Ask.com, Intuit, MITRE Corporation.

A kormányzati  és non-profit szervezeteket többek között az amerikai védelmi minisztérium, a belügyminisztérium, az egészségügyi minisztérium, a World Wide Web Consortium, a National Geographic Society, a Benton Foundation, a Linux Foundation, valamint az Association of Internet Researchers képviselték. A kutatásban részt vettek a legnevesebb amerikai és angol egyetemek is, mint például a Harvard, az MIT, a Yale, az Oxford, a Princeton.