Egy olvasói megkeresés miatt – melyben az olvasó az online fizetésre vonatkozó magyar statisztikák forrásai iránt érdeklődött (hányan használják, milyen szinten van a bizalom a vásárlókban, stb.) – egy sorozatot indítok, melyben mind a lakossági, mind a vállalat elektronikus kereskedelmi szokásokkal kapcsolatban közreadok néhány fontosabb információt. A második bejegyzésem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált anyagok fontosabb, a vállalkozásokra vonatkozó információit mutatja be.
A vállalkozások és a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága és használata, 2008
A vállalkozásokra vonatkozó részek
Részlet: Az internet igénybevételének célja
Az internethasználati preferenciákat vizsgálva elmondható, hogy a jelentősnek ítélt célok sorrendje 2007-hez képest kismértékben változott. A használat felsorolt okait egy kivételével az előző évben megfigyelt arányokhoz hasonlóan tartották fontosnak. Az internetet használó vállalkozások leginkább e-mailt küldenek és fogadnak (95%), legkevésbé (17%) oktatási és képzési célra használják. 2007-ig az értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés céljából csatlakozott a legkevesebb cég a világhálóra. Az előző évhez képest a legnagyobb mértékben a termékek és szolgáltatások interneten történő vásárlása és értékesítése nőtt (7 százalékpont). Az elektronikus kereskedelem terjedésének másik fontos tényezője a termékek és szolgáltatások honlapon való megrendelhetősége, ez azonban az internethasználat céljai között mindössze a hatodik helyen áll. Fontosabbnak mutatkozott továbbá a banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele, a piacfigyelés, a hirdetés és marketing, valamint az értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés, melyek preferenciájában 4-6 százalékpont közötti bővülés figyelhető meg. Az oktatási és képzési anyagokhoz való hozzáférés szerepe csökkent (11. tábla).
11. Az internet igénybevételének célja, 2006-2008 (forrás: KSH)
Az internet igénybevételének célja (az internetkapcsolattal rendelkező, 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál), 2008 (Forrás: KSH)
Az internet igénybevételének céljai aszerint is csoportosíthatók, hogy az adott internethasználat elsősorban a vállalkozás termelési folyamatát támogatja-e, vagy az értékesítés folyamatához járul inkább hozzá. Ebből a szempontból az e-mail, az információkeresés, a banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele, a piacfigyelés, valamint az oktatási és képzési anyagokhoz való hozzáférés a termelést támogató internethasználati célok; míg a hirdetés és marketing, illetve az értékesítés utáni szolgáltatások mint internethasználati célok inkább az értékesítés folyamatát támogatják.
Az információ keresése, illetve az e-mail küldése és fogadása az internethasználat mértékétől függetlenül minden nemzetgazdasági ágban elterjedt. A banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele a halgazdálkodás, a bányászat, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, valamint az építőipar kivételével minden ágban nőtt. (Az említett nemzetgazdasági ágak telítettsége mellett a jelenség változékonyságát mutatja, hogy 2007-ben a banki és pénzügyi szolgáltatások internetes igénybevétele mutatta az említett terülteken is a legnagyobb bővülést.)
A piacfigyelés továbbra is a pénzügyi közvetítés ágban tevékenykedő vállalkozások esetében a legfontosabb cél (74%). Hirdetés- és marketingtechnikák alkalmazására leggyakrabban az oktatás (70%) és a pénzügyi közvetítés (67%) ágban vették igénybe az internetet. A termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése az egy évvel korábbi állapottól eltérően nagymértékű szóródást mutat az egyes nemzetgazdasági ágak között: 15 és 56% között szóródik. A leginkább az egészségügyi, szociális ellátás (56%), a kereskedelem, javítás (42%) és a pénzügyi közvetítés (39%) ágban vették igénybe a vállalkozások az internetet termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése céljából. Az internet e célból történő használata a mezőgazdaság kismértékű csökkenésétől eltekintve valamennyi nemzetgazdasági ágban nőtt. Az értékesítést követő szolgáltatásokhoz való hozzáférés a pénzügyi közvetítés, a halgazdálkodás, a kereskedelem, javítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ágakban vonzotta leginkább a vállalkozásokat a hálóra. Oktatási és képzési céllal főleg az oktatás nemzetgazdasági ág vállalkozásai használják a világhálót (53%).
Nemzetgazdasági szinten a világhálót a termékek és szolgáltatások vásárlására és értékesítésére használók aránya nőtt a legnagyobb mértékben (7 százalékpont). Ezt követi a banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele (6 százalékpont), az értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés (5 százalékpont), a piacfigyelés (5 százalékpont), valamint a hirdetés és marketingtevékenység (4 százalékpont). 2008-ra is jellemző, hogy a banki és pénzügyi szolgáltatás igénybevételétől eltekintve az említett célokból a világhálóra az internetet használó vállalkozások kevesebb mint fele kapcsolódott. A nemzetgazdaságon belül a legnagyobb növekedést – a világhálót hirdetésre és marketingre történő használatát leszámítva – minden esetben az egészségügyi, szociális ellátás ágban könyvelhetjük el. Az internetet hirdetési és marketingcélokra használó vállalkozások aránya az oktatás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban bővült leginkább.
2007-hez képest csak kismértékben esett a világhálót oktatási és képzési célra használók aránya. Az egészségügyi, szociális ellátás ágban ez az arány 25 százalékponttal csökkent.
Részlet: A gazdasági szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások
Az internet üzleti használatának ugyancsak fontos mutatója a honlapok elterjedtsége és tartalmi fejlettsége. A vállalkozások 47%-ának, az internetkapcsolattal rendelkezők közül pedig 54%-nak volt 2008-ban honlapja.
A honlap alkalmazása az internethasználat fejlettebb szintjeként értelmezhető. Az ezzel rendelkező vállalkozások aránya tehát fontos minőségi mutató. Ezen a területen a nemzetgazdasági ágak közötti különbség jelentős. A legtöbb, honlappal rendelkező vállalkozás a pénzügyi közvetítés, az oktatás, az egészségügyi, szociális ellátás, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban tevékenykedik. A honlapot leginkább és legkevésbé használó pénzügyi közvetítés, illetve mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás között 63 százalékpont az eltérés.
A vállalkozások honlapján nyújtott potenciális szolgáltatások között szerepel a termékek megrendelhetősége. Az elektronikus kereskedelem terjedésének technikai korlátjára utal, hogy a honlappal rendelkező vállalkozások mindössze 22%-a, az összes internetkapcsolattal rendelkezőknek pedig 12%-a teszi lehetővé az online vásárlást.
2008-ban a vállalkozások honlapjain igénybe vehető szolgáltatások arányának sorrendje átrendeződött 2007-hez képest. Első helyre került a termék- és szolgáltatásinformációk nyújtása, ezt követi az arányában is csökkenő tendenciát mutató vállalati információkhoz való hozzáférés. Továbbra is a harmadik helyen áll a termékek honlapon való megrendelhetősége a vállalkozások honlapján leginkább elérhető szolgáltatások sorrendjében, ugyanakkor a szolgáltatásfajta részaránya/súlya 2007-hez képest közel 10 százalékponttal csökkent. A korábbi ötödik helyről a negyedik helyre került az álláshirdetésekhez való hozzáférés. Ezt követik az értékesítés utáni szolgáltatások (18%), valamint a honlap személyreszabásának lehetősége, utóbbinak megduplázódott a súlya. Kismértékben (0,6–1,8 százalékponttal) bővült az online teljesíthető szolgáltatások és online elérhető digitális termékek (6%), valamint a mobiltelefonos internetelérés honlapon történő biztosításának lehetősége (5%). A 2007-ben még utolsó helyen álló online fizetési lehetőség (4%) 2008-ban megelőzte az ugyancsak növekvő tendenciát mutató biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetőségét (4%). A honlapon igénybe vehető szolgáltatások sorrendje lassan formálódó jogi kereteket, és a bizalomhiányból eredő és csak fokozatosan oldódó terjedési korlátokat jelez.
Részlet: Elektronikus kereskedelem
Az e-kereskedelem áruk és szolgáltatások olyan értékesítése, amikor a folyamat bizonyos láncszemei (kiválasztás, megrendelés minden esetben, szállítás, kifizetés egyes esetekben) számítógépes hálózat (internet, egyéb számítógépes hálózat, pl. EDI) közvetítésével valósulnak meg, függetlenül attól, hogy az ellenérték térítése és a szállítás online vagy hagyományos úton történik-e. Elektronikus kereskedelemnek minősül tehát már az is, ha valaki csupán az első láncszemet, a megrendelést bonyolítja számítógépes hálózaton keresztül, míg a többire (szállítás, fizetés) hagyományos módon kerül sor. Kivételt képez az e-mailes megrendelés, amit a nemzetközi meghatározás nem tekint elektronikus kereskedelemnek, mert ennek során csak a továbbítás elektronikus, hiányzik az interaktivitás lehetősége. A fizetés szintén történhet hagyományos módon (készpénzzel, átutalással) vagy számítógépes hálózaton keresztül, az eladó honlapján a számlázáshoz és hitelkártyás kiegyenlítéshez szükséges információ megadásával. Megkülönböztethető a weboldalon keresztüli, valamint az automatikus adatcsere útján (interneten keresztüli és egyéb számítógépes hálózaton) megvalósuló elektronikus kereskedelem, attól függően, hogy a cég melyik változatot felhasználva szerez be, illetve értékesít bizonyos javakat, szolgáltatásokat.
Az e-kereskedelem hazai szintje illeszkedik a nemzetközileg megfigyelhető tendenciába, azaz a kereskedelmi összforgalomhoz viszonyított részaránya alacsony, de már nem marad el az EU-átlagtól: a weboldalon, interneten és egyéb számítógépes hálózaton keresztül történő értékesítésből realizált nettó árbevétel aránya az összes értékesítésből realizált nettó árbevételnek alig több mint 11%-át éri el. Ugyanakkor a forgalom növekedése (bár alacsony bázisszinthez képest) jelentősen gyorsul. Értéke – folyó áron – az elmúlt két évben több mint kétszeresére, 2844 milliárd Ft-ról 6489 milliárd Ft-ra emelkedett; az összes nettó árbevételen belüli hányad is közel megkétszereződött.
Az e-kereskedelmen belül az interneten keresztül realizált nettó árbevétel mindvégig elmaradt az egyéb számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevételtől. A nemzetgazdaság egészét vizsgálva a weboldalon keresztül realizált forgalom az összes forgalom 2,3%-át, az interneten keresztüli 2,7%-át, az egyéb számítógépes hálózaton keresztüli 6,3%-át teszi ki.
A számítógépes hálózaton keresztül realizált árbevétel, 2007 (forrás: KSH)
Az interneten keresztül realizált nettó árbevétel értéke, illetve az összforgalmon belüli aránya ugyancsak nőtt az elmúlt évhez képest. A számítógépes hálózaton keresztül történő értékesítés több mint fele az egyéb számítógépes hálózaton keresztül történik, a weboldalon lebonyolított eladásokból az elektronikus értékesítésből származó árbevétel egyötöde származik, az interneten keresztüliből pedig közel egynegyede.
A számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevétel, 2007 (forrás: KSH)
Az elektronikus forgalmat lebonyolító vállalatok az egyes IKT-eszközöket célonként eltérő arányban használták. A vállalkozások 17%-a vásárolt számítógépes hálózaton keresztül, illetve a megkérdezett cégek 6%-a értékesítette termékeit elektronikusan.
Az üzleti szektor beszerzéseinek 7%-át eszközli számítógépes hálózaton, a háztartások vásárlásait is tartalmazó értékesítéseinek 11%-a történik számítógépes hálózaton keresztül. Figyelembe véve, hogy több mint kétszer annyi vállalkozás vásárolt számítógépes hálózaton, mint amennyi értékesített, továbbá azt, hogy a vállalkozások számítógépes hálózaton keresztül kétszer akkora értékben értékesítettek, mint vásároltak, elmondható, hogy elektronikusan a cégek átlagosan kisebb értékben
vásároltak, mint értékesítettek.
Ez az egyes nemzetgazdasági ágakra is igaz: az elektronikus értékesítés értéke felülmúlja a beszerzés értékét (21. táblázat), ugyanakkor az elektronikusan vásárló cégek száma meghaladja az elektronikus úton értékesítők számát. Ágazati sajátosság, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban a világhálón értékesítő cégek száma több volt az ott beszerzőkénél. Az említett nemzetgazdasági ágban a vállalkozások több mint fele teszi lehetővé, hogy szolgáltatásait honlapjáról megrendeljék (16. táblázat). További kivételt képez a kereskedelem, javítás ág, ahol az elektronikus beszerzéseknek nemcsak száma, de értéke is meghaladja az értékesítésből származó árbevételt. A többi nemzetgazdasági ághoz viszonyítva az itt működő vállalkozások jelentős része használja az internetet vásárlás céljából (13. táblázat). Ágazati sajátosságra utal az egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ágban az elektronikus értékesítésből származó árbevétel magas aránya. A szerencsejáték-szelvények
értékesítésében történt változás – vagyis hogy a fogadás ma már a weben végezhető – eleget tesz az elektronikus értékesítés felmérésben definiált, a fejezetpont elején bemutatott, nemzetközileg elfogadott fogalmának.
A vállalkozások biztonságos tranzakciók terén megnyilvánuló felkészületlenségét jelzi, hogy az elektronikus megrendelések fogadásakor a megkérdezett hazai vállalkozások alig 2%-a használt biztonsági protokollokat. Ez az internetes megrendelések 31%-át jelenti. Az elküldött üzenet épségének, hitelességének biztosítása érdekében digitális aláírást az internetet használó vállalkozások 19%-a használt (22. és 23. táblázat).
Kapcsolódó blog bejegyzéseim:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése