• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2010-11-27

A gazdasági válság ellenére erősödik az internetes kereskedelem Közép- és Kelet-Európában

A régióban élő válaszadók átlagosan 59%-a vásárolt már valamit online, legalább egy alkalommal. Ez derül ki a Gemius által készített „E-kereskedelem 2009: trendek és attitűdök” című, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna részvételével készült jelentésből. A növekedési trend várhatóan továbbra is tartható, mert a válaszadók közel egyharmada akar majd a jövőben az eddigieknél gyakrabban online vásárolni. Ez mindenképpen jó hír az internetes kereskedelemben résztvevő piaci szereplők számára!

A régió országaiban igen eltérő volt a 2009-ben tapasztalható online vásárlási hajlandóság: 2009-ben Csehországban vásároltak legtöbben már valaha az interneten (81%), legkevesebben Oroszországban (39%). Magyarország a maga 66%-ával a középmezőnyben található, de 7%-kal a régiós átlag (59%) felett.

Forrás: gemiusReport, E-kereskedelem 2009: trendek és attitűdök. Összehasonlító jelentés 13 ország vizsgálatával. Minta: minden válaszadó. Minta - Lengyelország: válaszadók, akik korábban már hallottak az online vásárlás lehetőségéről.

A kutatás egyik érdekes következtetése, hogy az online vásárlással kapcsolatos tapasztalatok nem feltétlenül függnek össze az internet penetrációval. Például Észtország az internet használat tekintetében vezető pozícióban van, azonban még sincs az online vásárlási ranglista élén.


Az online vásárlás előnyei-hátrányai

Fő előnyök:
  • A régióban az internetezők 43%-a egyetért azzal az állítással, hogy az „online vásárlással időt és pénzt takaríthatunk meg”. Magyarországon a régiós átlagnál többen vallják ezt a nézetet.
  • Régiós szinten hasonló mértékű, 42% azoknak az aránya, akik szerint az internetes vásárlás „olcsóbb, mint a hagyományos üzletekben”. Hazánkban kevesebben állítják ugyanezt, csupán 37%.

Fő hátrányok:
  • 43% azoknak az aránya a régióban, akik szerint az internetes vásárlás kockázatos. Magyarországon jóval kevesebben állítják ezt, csupán 33%. (Ez azonban szerintem még mindig magas arány, így van mit tenni e téren a magyar kereskedőknek is – a bizalomépítés továbbra is fontos feladat kell, hogy legyen.)
  • Az online vásárlás válaszadók szerinti bonyolultságával kapcsolatban pozitív tény, hogy a régióban csupán 10% szerint bonyolult az interneten keresztül történő vásárlás. Itthon ez még kisebb érték: 9%.


A lenti táblázat az egyes országok internetes közösségeinek online vásárlással kapcsolatos véleményét mutatja. (Zölddel jelöltem a régiós átlaghoz képest pozitív jellegű eltéréseket, pirossal a régiós átlaghoz képest negatív jellegű eltéréseket.)

Forrás: gemiusReport, E-kereskedelem 2009: trendek és attitűdök. Összehasonlító jelentés 13 ország vizsgálatával. Minta: válaszadók, akik korábban már hallottak az online vásárlás lehetőségéről.

Az online vásárlástól való elhatárolódás egyik legfőbb indoka a hagyományos üzletekben történő vásárlási formához köthető: a válaszadók legnagyobb hányada (átlagosan 64%-uk) vásárlás előtt látni szeretné az adott terméket és ellenőrizni szeretné annak minőségét. Az online vásárlástól való elhatárolódás másik oka, hogy sokan nem szívesen adják meg nyilvánosan személyes adataikat, és/vagy a bankkártyájukra vonatkozó információkat, illetve az a tény, hogy nem kapják meg a megrendelt terméket. (Itt megint felvetődik a bizalomépítés fontosságának kérdése.)


Az online kereskedelem kilátásai

A kutatás megerősíti, hogy a jövőben a KKE régióban az online vásárlók számának további növekedésére lehet számítani. A válaszadók közel egyharmada akar majd a jövőben gyakrabban online vásárolni, mint eddig. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az internetezők a jövőre vonatkozó internetes vásárlásaik gyakoriságát befolyásoló legfőbb tényezőként az alacsonyabb árakat jelölik meg. Ezt a nyilvánvaló kategóriát a házhozszállításhoz kapcsolódó kérdések követik - ez a kategória olyan válaszokat tartalmaz, mint: a „biztonságosabb szállítás”, az „alacsonyabb szállítási költségek” és a „gyorsabb szállítás”. Az ezt követő kategóriák a termékhez és a választékhoz kapcsolódó témakörök, melyek a következő témaköröket összesítik: „jobb termékminőség”, „nagyobb választék”, és a „termékek részletesebb ismertetése”.


A fentiek alapján ismét bizonytékát látom annak, hogy az internetes kereskedőknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük, ha versenyben akarnak maradni:
  • tovább kell erősíteni az online kereskedelemmel szembeni fogyasztói bizalmat (pl. személyes adatok – különösen a bankkártyára vonatkozó információk – maximális védelmének biztosítása, ennek hatékony kommunikálása);
  • biztosítani kell, hogy a fogyasztó a lehető legszélesebb körű termékinformációhoz jusson (pl. az adott termék/szolgáltatás leírása minél részletesebb legyen, ha lehet, akkor tegyük letölthetővé pl. PDF formátumban a bonyolultabb termékek használati utasítását; minél jobb minőségű és sokrétűbb képanyag álljon rendelkezésre; termékbemutató videó felvételek alkalmazása stb.);
  • az offline kereskedelemhez képest versenyképes árakat kell tudni biztosítani.


További kapcsolódó cikkeim:

2010-11-22

77 oldalas Facebook márkakövetői felmérés a DDB-től

Érdeklődve olvastam a Mashable kb. egy hete megjelent rövid cikkét, amely az Opinionway és a DDB Paris Facebook felmérése alapján egy érdekes infografikát közölt a Facebookon lévő legsikeresebb vállalatokról és a vállalatokat követőkről („lájkolókról)”. Örömmel láttam, hogy a „The Independent” e témában írt cikke végén publikálta a DDB ez év októberében készített 77 oldalas Facebook felméréséhez vezető linket.

A teljes felmérés rövid összegzése:
  • A márkakövetők (brand fans) átlagéletkora 31,4 év
  • Nemek aránya: 55% nő, 45% férfi
  • 35%-uk legalább 5 alkalommal vásárolt a neten
  • A márkakövetők 43%-a naponta több alkalommal is látogatja a Facebookot
  • Elsősorban (49%) szórakozás céljából használják a Facebookot, másodsorban kommunikációs eszközként (32%), amellyel az ismerőseikkel tarthatják a kapcsolatot
  • A márkakövetők átlag 8,7 márkát követnek
  • A követett márkák 55%-a médiával/szórakoztatóiparral; 51%-a valamilyen ügy támogatásával; 46%-a divattal, luxuscikkekkel; 32%-a sporttal; 30% utazással és turizmussal kapcsolatos
  • A márkakövetők 47%-a gyakran, 37%-a legalább alkalmanként használója is a követett márkának
  • A márkakövetők 75%-a a márka meghívása vagy hirdetése miatt kapcsolódott a céghez, 59%-uk egy barátjuk meghívásának eredményeként
  • CRM szempontból a cégek számára rendkívül fontos eszköz lehet a Facebook:
    • a márkakövetők 58%-a nagyon fontosnak tartja, hogy a márka valamilyen szempontból különlegesen bánjon a követőivel (pl. promóciók, új termékinformációk, exkluzív információk terén)
    • 41%-uk nagyon fontosnak tartja, hogy a márka külön promóciókat nyújtson számukra
    • 28%-uk nagyon fontosnak tartja, hogy a márka valamilyen módon kommunikáljon velük
  • A követett márkák támogatása igen jelentős mértéket mutat:
    • A márkakövetők 27%-a rendszeresen, további 49%-a alkalmanként „lájkolja” a márka által publikált tartalmakat
    • A márkakövetők 15%-a rendszeresen, további 37%-a alkalmanként javasolja a márka követését barátja/barátai számára
  • A követett márka termékeinek vásárlási szándékát erősítheti a márka és a vásárló közötti Facebook kapcsolat: a márkakövetők 36%-ánál nőtt a követett márka termékével szembeni vásárlási szándék
  • Érdemes megszívlelni, hogy a márkakövetők milyen jobbító javaslatokat tettek a felmérés során a követtett márkák számára:
    • 83% több exkluzív előnyt kíván
    • 39% előzetes információkat szeretne kapni új termékekről/ ajánlatokról 
    • 37% intenzívebb interakciót akar a márkától
    • 33% játékokban, versenyekben szeretne részt venni
    • 33% meghívást szeretne kapni a márkához kötődő eseményekre 
    • 30% az információáramlás intenzitásában kíván változást
    • 26% szeretne bekapcsolódni új termékek fejlesztésébe, új ajánlatok kialakításába
    • 21% vásárlási lehetőséget szeretne a márka Facebook oldalán keresztül
    • 23% gyakrabban, míg 8% ritkábban szeretne információt kapni
  • A megkérdezett márkakövetők a 10-es skálán átlag 7,7-es osztályzatot adtak az általuk követett márkáknak, azaz a követett márkák tetszési indexe igen magas (csak 11% adott 1-5 osztályzatot)
  • A márkakövetők 36%-a már legalább egy alkalommal megszüntette egy adott márka követését – a lemorzsolódási esély tehát nem elhanyagolható


A kutatási módszerről: online interjú keretében 1642 Facebook márkakövetőt kérdeztek meg 6 vezető Facebook országból (Franciaországból, Olaszországból, az Egyesült Királyságból, az USA-ból, Ausztráliából és a Fülöpszigetekről). Mindannyian az adott ország reprezentatív mintáját képviselő, 18-60 év közötti márkakövetők voltak. 


 

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.